Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-24 / 47. szám
1978. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Állami Tervbizottság határozata alapján Kiskunhalason épül fel Bács-Kiskun megye iparának második kiemelt nagyberuházása a Halasi Kötöttárugyár. A gyár építése 1974- ben kezdődött, 57 hónap alatt készült el. A beruházás meggyorsítása nyomán a termelési célú épületekben a munka is megindult. A gyár az eredetileg tervezettnél fél évvel előbb már 1977. év végén megkezdhette a teljes próbaüzemelést. A részlegesen üzemelő gyárban jelenleg 800 ember dolgozik A ruhagyáriak pontjai Export és minőség A holland, a nyugatnémet áruházakban, kis üzletek, ben, az úgynevezett shopoík- ban mind gyakrabban találkozhat a vevő magyar árucikkekkel, közöttük a Május 1. Ruhagyár bőrkabátjaival, szabad idő ruháival. Nem könnyű betörni a piacra, mondják a szakemberek, s indoklásként hozzáfűzik: nehéz teljesíteni akü- lenleges igényeket, és a minőségi előírások sem akármilyenek. A Május 1. Ruhagyárban tavaly 9 millió dollár értékű termék eladását tervezték, s az elképzeléseket valóra váltották. Ä feladatokból kivette a részét a vállalat szolnoki gyáregysége is, ahonnan az említett országokon kívül jelentős mennyiségű ruházati cikket szállítottak a Szovjetunióba. Tavaly bebizonyosodott, eleget tenni a megrendelők igényeinek csak úgy lehet, ha biztosítják a „minőségi gyártás” megfelelő személyi és technikai feltételeit. Meó- sokmak, művezetőknek, brigádvezetőknek tanfolyamot rendeztek az elmúlt évben, de oktatták a munkásokat a ruha, a kabát, „alkatrészek” pontos, gyors készítésére. (Szakszerűen resszortteen- d.őknek titulálják ezt, igaz, az elnevezéstől függetlenül megkívánják az első osztályú minőséget.) Mindez persze összefügg azzal, milyen gépeken dolgoznak a szalag mellett. Tavaly kapo/tt a gyár új „szűcsgépeket”, ■tűzőgépeket, amik megköny- nyítették a munkásasszonyok, lányok dolgát. Hogy a kabát, a szoknya, a nadrág eladható-e, az a divattervezőn múlik — mondjuk. Vitathatatlan nem kis feladat eltalálni a tömegek — hiszen ezek a termékek ezres szériaszámban készülnek — ízlését. (Nem lehet túlságosan előreszaladni, de lemaradni sem a divat diktálta tempótól.) Viszont legalább ennyire fonítos, hogy ránc, lógó cérna, — s még ki tudja hányféleképpen lehet Farmerkabát külföldre hibázni - nélkül valósuljon meg a tervező álma. A Szovjetunióba kerülő kabátokat, a MERT szakemberei vizsgálják meg, mielőtt azok útrakelnének. A tőkés megrendelők elküldik képviselőiket, s még csomagolás előtit szúrópróbaszerűen, tüzetesen megvizsgálnak néhányat a szállítmányból. Ha a megengedettnél — ezt nemzetközi szabványok írják elő — több hibás, egyszerűen nem fogadják el. A gyáregység belső meósai is arra ügyelnek, hogy hiba nélkül kerüljenek a termékek a fogasra. Minden hónapban háromszor pontozzák a szalagokat, a végzett munka minőségének megfelelően, így a pontszámok alapján állapítják meg a mozgóbér nagyságát. Termékeik 98 százaléka volt tavaly első osztályú, anyag vagy gyártási hiba miatt ruházati cikkeiknek csak 2 százalékát kellett másodosztályú áruként értékesíteni. Számítanak az anyagiak, de ahol a dolgozók többsége nő, néha fontosabbak a körülmények. Átszervezéssel sikerült kialakítaniuk a második kismama szalagot, ahol egy műszakban dolgozhatnak az anyukák. Jelenleg kétszázan vannak gyesen, nem kevés - tehát azoknak a száma, akiket visszavárnak és hogy visz- szajöijenek. ezért az új szalag. Bővítették az öltözőket, a fürdőket. kényelmesebb, tágabb műhelyekben készülhetnek a farmerruhák, vagy a szőrmével díszített bőrkabátok. — hajnal — Javul a növényi szaporítóanyag-ellátás Az elmúlt évekhez képest idén tavasszal tovább javul a növényi szaporítóanyagellátás. A Vetőmag Vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó József vezérigazgató elmondotta, hogy a legfontosabb növények vetőmagjaiból minden eddiginél nagyobb kínálat, egész sor növényfaj és fajta lekerült a hiánycikkek listájáról. Dr. Merényi Károly, a Kertészeti Szaporítóanyag Forgalmazó KFT ügyvezető igazgatója a gyümölcsfaoltványok ellátásával kapcsolatban bejelentette, hogy a kívántnál nagyobbak az almaoltványkészletek, ezért az értékesítésre 40 százalékos árengedményt hirdetnek meg a tavaszi forgalmazás idején. A felmérések szerint a tervezettnél 200 ezerrel több elsőosztályú almaoltványt vásárolhat meg az akció keretében a lakosság! Viszont nincsen elegendő őszibarack-oltvány, az igények kielégítése gondot okoz. Miután tavaly jég verte el a szőlőoltvány-telepeket, nagy volt a kiesés, ezért hatmillió alanyvesszőt importálnak, s mindent egybevetve 16 millió oltványt biztosítanak a telepítésekhez és a kistermelők ellátására. Szabályezzák az Ipolyi Az idén folytatják az Ipoly Nógrád megyei szakaszának szabályozását, az árvédelmi munkákat. Szinte minden évben áradáskor elönti a víz a balassagyarmati vízmű mélyfúrású kútjait és fennakadást okoz a város vízellátásában. A kutak gátvédelmét tavaly megkezdték, s az idén befejezik. Megkezdik — és mintegy 30 millió forintos költséggel 1978-ra befejezik az árvédelmi munkákat a pöstyénpusztai öb- lözetben is. Ennek eredményeként mintegy 1200 hektárnyi terület művelhetővé válik. Gyorsjelentes Több cement, tégla A szokásoknál korábban elvégzett téli nagyjavítások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a nagytömegben szükséges építőanyagokból, elsősorban zúzottkőből januárban jelentősen nagyobb volt a termelés, az egy évvel ezelőttinél. A fontos gépeket, berendezéseket a bányákban még a múlt év végén rendbehozták, s így januárban — amint az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium gyorsjelentéséből kitűnik — majdnem 800 ezer tonna zúzottkövet szállítottak az építőknek, másfélszer annyit, mint 1977. azonos id,Oszakában. A javítások időpontjának előbbre hozása lehetővé tette az előszállítások növelését, a vasút szállítási gondjainak enyhítését, s ugyanakkor az építők is jól jártak, mert a fuvarozási költségből kedvezményt kaptak. A kavicstermelés 30 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit, s így 140 ezer köbméternyit szereztek be ebből januárban az építőkés a betonelemgyárak Ezúttal a tárolást is szívesebben vállalták, hogy elkerüljék az ellátási gondokat, amely tavaly többször késleltette a munkát. Kedvezmények ösztönözték a belkereskedelmet és a lakosságot is a cement tárolására, vásárlására, a cementgyáraknak így nem kellett attól tartaniuk — mint más években —, hogy tároló silóik telítődése miatt mérsékelni kell a termelést. A tégla- és cserépipar mintegy 100 régi gyárában néhány nap múlva befejezik a téli nagyjavítást. Február végétől tehát már „ugrásra készen” várják az enyhébb időjárást, amikor megkezdhetik ismét a munkát, mert a szabadtéri szárító színekben nem fenyegeti fagyveszély a présgépekből kikerült nedves, nyers téglát. Az iparág korszerű üzemei azonban télen is folyamatosan dolgoztak. mert műszárítóval rendelkeznek, s így függetlenítették magukat az időjárástól. Amint az ÉVM gyorsjelentése megállapítja, januárban 10 mlilió téglát gyártották, 15 százalékkal többet az egy évvel ezelőttinél. H tatabányai huszonhat asszinyomt lélekszakadva az akna bejáratához, ott várnak, toporognak rettentő idegfeszültségben: mikor hozzák már föl őket, és kiket, és hogyan? Bányamentőket látok, hátukon oxigénpalack, órák óta küzdenek az omlással, roppant fáradságosan jutnak csak előre, de tudatukban csak egyetlen érzésnek, akarásnak jut hely: mielőbb megtalálni a bennrekedteket. És látok férfiakat s nőket, mindenféle korosztályból, bányavidéken és másutt, ahol nem is sejtik, milyen egy bánya; türelmetlenebbül nyúlnak az újságért, alig leplezett izgalommal nyitják ki a televíziót, a rádiót s mindenekelőtt egyetlen hírre kíváncsiak, egyetlen híradást várnak: mi van Tatabányán? Szívük mélyén pedig egyetlen kívánság várja, várná a beteljesülést: bárcsak mégis megmenekülnének: legalább néhányan, legalább egy-kettő... Most már tudjuk a bizonyosságot. Megjelent a hivatalos gyászjelentés: a tatabányai XII/A aknában bekövetkezett sújtólégrobbanás következtében huszonhat bányász vesztette életét. A jelentésben, tudósításokban nevek, híradás a kórházba szállítottak állapotáról — egyré- szüket már hazaengedték, a többiek is hamarosan hazatérhetnek —, de az emberben, mindenkiben a gyászos hír kalapál, és mintegy en- gesztelésül, még magasabbra emeli szívünkben a bányászt. Ezt nem azért mondom, mintha ezzel a veszteségeket csökkenteni lehetne. Tudja mindenki, hogy a szerencsétlenül járt bányászok családjáról illőképpen gondoskodnak. Szintén nem azért, mintha ezzel a gyászt kisebbíteni lehetne. De mégsem hallgathatom el, most különösen nem, hogy az emberek, mindenféle és fajta emberek, városon és falun mennyire tisztelik, becsülik a bányászokat. Ez azért feltűnő, mert sok más hivatás gyakorlói is rászolgálnak a szokásosnál nagyobb megbecsülésre — tanítók, tanárok, orvosok, mentők, tűzoltók és lehetne még folytatni a sort —, ismervén munkájukat, sokra is tartja őket egy sereg ember, de a bányász az más. Azt ismeretlenül is — ha egyáltalán jogos ez a szó — valami olyan rokonszenwel övezzük gondolatainkban, amiben senki más nem osztozik. Ezt az érzést nem befolyásolja a világgazdaság, az energiahelyzet és ezzel ösz- szefüggésben a bányászat hátrább szorulása vagy gyors felfelé ívelése. Érzéseink tehát ma sem konjunkturálisán erősödők csupán azért, mert napjainkban növekszik a szénbányászat, a szén ázsiója! Egyszerűen arról van szó, hogy a nép hősként tiszteli a bányászt, és a bányászsors, ha talán ritkábban is, mint valaha, fájdalom, újabb áldozatokkal mélyíti el, szilárdítja meg ezt a tiszteletet. Nem hiszem, hogy ez a tisztelet és az ebből fakadó meleg együttérzés. akár a legnehezebb napokban is, ne enyhítené a bá- nyászság fájdalmát. MardOSÓ fájdalommal------------------ gondolunk a tatabányai huszonhatra. Tehetetlenül fájlaljuk elvesztésüket, mert visszahozni nem tudjuk őket. A tudat pedig, hogy az élet megy tovább, így a bányászélet, a bányászmunka is, egy pillanatra még jobban megkeserít. Bizonyára nagyszerű bányászok voltak, életük teljében! Így múlik el a világ dicsősége ... Azaz, hogy mégsem. Hogy az élet megy tovább, végül is ez a vigasztaló. A világ dicsősége pedig, amelyért mindenek ellenére dolgozunk, küzdünk, így születik újjá. A bányászdicsőség nemkülönben. Balogh János Intézkedések, takarékossági verseny A pazarlás megszüntetéséért Energetikai konferencia Szolnokon Energetikával foglalkozó szakemberek tanácskoztak tegnap Szolnokon. A rendezvény szervezői; a Szolnok megyei Tanács, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület megyei szervezete és a debreceni Körzeti Energiafelügyelet voltak. A köszöntő szavak után Bálint Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának vezetője beszélt Szolnok megye iparának hosszútávra szóló fejlesztéséről. Ecsetelte többek között azt, milyen energiaellátási szempontok, milyen természeti tényezők játszanak közre az ipar fejlesztésében. Ezt követően Vas József, a debreceni Körzeti Energiafelügyelet vezetője, az energiagazdálkodás aktuális kérdéseit elemezte. Elmondta. az ország energiafelhasználásában, a szénhidrogének részaránya tavaly 60,4 százalékot tett ki. Kőolajból például tízmillió tonnányi fogyott el, ebből 2,2 millió tonnát itthon termeltünk meg, szovjet importból származik 6,75 millió, a többi tőkés országokból. Az előadó megjegyezte: az előző évekhez képest fellendült a hazai szén- termelés, brikettből és kokszból azonban tetemes mennyi- nyiséget kellett importálni. A jövőről szólva elmondta, kőolajat csak ott lehet felhasználni, ahol azt mással helyettesíteni nem tudják. A villamosenergia előállításánál mind jobban tért hódítanak a szénnel működő hőerőművek és az atomerőművek. A Körzeti Energiafelügyelet 1970 óta figyelemmel kíséri Szolnok megye energia- gazdálkodását. Szakemberei megállapították, hogy az itt tevékenykedő üzemek, vállalatok villamosenergia igénye egyenetlen, mindez egy esztendőben mintegy 500 millió forintnyi plusz költséggel jár. Ha csúcsidőben, a felhasznált kilowattokat ésszerűsítéssel, átszervezéssel — csökkentenék, ez jelentős költségmegtakarítást eredményezne. A tiszántúli energiagazdálkodási versenyhez megyénk vállalatai is csatlakoztak — a szolnoki Papírgyár, a Cukorgyár, s a Tiszámén ti Vegyiművek szép eredményt ért el, csökkentette a termékeinek előállításához szükséges energiamennyiséget. Az idén már a termelőszövetkezetek is bekapcsolódnak a versenybe. A villamosenergia új árai feltehetőleg pontosabb gazda, ságossági számítások készítésére, ésszerű felhasználására késztetik majd a nagyobb fogyasztókat. A túlzott biztonságra törekvés jelentős költségnövekedéssel jár, de borsosán meg kell fizetni a tervezettől eltérő többletfogyasztást is. Fontos népgazdasági érdek és éjszakai villamos- energia-felhasználás növelése, az új tarifa érdekeltté teszi ebben is a vállalatokat, gyárakat. Bőkezűen pazarolunk — állapították meg a szakemberek — az üzemi és más helyiségek fűtésénél, szellőztetésénél. Nagyobb figyelemmel az itt felhasznált energia tíz százaléka is megtakarítható lenne. A tanácskozás résztvevői ezután Bagi Bélát, a TIGÁZ Vállalat szolnoki üzemigazgatósága vezetőjét hallgatták meg. aki a megye földgázellátásának helyzetéről tartott előadást, majd Venyige Sándor, az ÁFOR Vállalat IV- es számú Tájegységi Központjának vezetője beszélt az ásványolaj termékek forgalmazásáról. Többek között hangsúlyozta, vállalataink, mezőgazdasági üzemeink nagyon kevés fáradt olajat szállítanak vissza az ÁFOR-nak felújításra, annak ellenére, hogy minden mázsáért negyven forintot fizet a vállalat. H. J.
