Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 21. Szép számú érdeklődő jelenlétében nyílt meg vasárnap délelőtt a szolnoki Galériában Simon Ferenc szobrászművész gyűjteményes kiállítása- A tárlat - amelyet László Gyula egyetemi tanár nyitott meg - Simon Ferenc két évtizedes munkásságát mutatja be B megyei művelődési Központban Versmondó stúdió indul Az elmúlt években — bizonyítják ezt a különböző országos versenyek, fesztiválok — sajnálatosan visz- szaestek színvonalukban a megye irodalmi színpadjai, versmondói. Egymásnak ellentmondó folyamatnak lehetünk tanúi: a verseskötetek, az előadóművészek hanglemezei minden eddiginél nagyobb példányszámban találnak gazdára — tehát az irodalom iránti érdeklődés növekszik —, ugyanakkor a nyilvánosság előtti műkedvelő publikációk színvonala csökkent. Az irodalmi színpadok tevékenysége — néhány kivételtől eltekintve — már régebben lanyhult, de ezúttal nem ez a témánk. Megállapíthatjuk viszont, hogy a legjobb versmondók az irodalmi színpadokról kerültek ki. Az összefüggés egyértelmű: a rendezők munkája érződött. Számolnunk kell a fokozott olvasási és lemezhall- gatásd igény különféle hatásával is. Több a látszólag csak autodidakta művelődő, s ez bizonyos mértékig együttjár a versmondók „elmagányosodásával”. Mindez persze átmeneti jelenség, hiszen az olvasás, a zene szépségeit felismerő fiatalok eljutnak a kultúrált, társas együttlét magasabb formáihoz — színházlátogatás, hangversenyhallgatás stb. —, de az tény, hogy a műhelymunka hiánya versmondó kultúrájukat károsan befolyásolja. A megyei művelődési központ segítségével megalakuló versmondó stúdió ezeknek a versszerető fiataloknak kíván szakmai segítséget nyújtani. A hallgatók beszéd- és mozgástechnikát tanulnak majd, párhuzamosan a különféle műelemzésekkel. A stúdió tagjaival szakemberek foglalkoznak, felkészítik őket egy-egy költemény, versciklus bemutatására. A versmondó stúdióba minden fiatal jelentkezhet, aki meg akar ismerkedni — önmaga, majd a közönség gyönyörködtetésére — a költői gondolatok helyes tolmácsolásával. Vasas-matiné Vasas-matinét rendeztek vasárnap a magyar—szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója jegyében a Vasas Szakszervezet székházában. A vendégeket Szabó Piroska, a szakszervezet alelnöke köszöntötte. Megnyitó beszédében hazánk és a Szovjetunió elmélyült barátságáról, sokoldalú együttműködésének három évtizedéről szólt. Az ezt követő műsorban fellépett Simándy József, Roho- nyi Anikó, Mádi Szabó Gábor, Nagy Attila, Sdpéki Levente, Menyhárt Jacquelin. Könyvek versenye Huszonötödik alkalommal ült össze tegnap a Liszt Ferenc téri könyvklubban a Szép magyar könyv verseny zsűrije, hogy odaítélje az 1977-ben megjelent legszebb magyar könyvnek járó díjakat, okleveleket. Tizenegy ' különböző kategóriában ösz- szesen 238 könyv . került a zsűri elé. „Én egyengetem a könyvek útját, azok pedig az enyémet” • * Könyvkereskedő csaknem harminc évé Karnyújtásnyira van tőle mindaz a szellemi érték, amelyet költők, írók, tudósok évszázadok óta örökül hagytak az emberiségnek. Nap mint nap kézbe veszi, forgatja, lapozgatja a könyveket. Észrevétlen válik sajátjává a bennük foglalt tudás, szépség, ezernyi új ismeret. Mindennap új élménnyel, újabb alkotás felfedezésének örömével ajándékozza meg. Könyvkereskedő. Felelősséget vállal, amikor könyvet, embert formáló értéket ad a vásárlók kezébe. Párái Istvánná, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szolnoki üzemellátó könyvesboltjának vezetője immár 27 éve vállalja ezt a felelősséget. — Fiatalon kerültem a szakmába — mondja. Én egyengettem a könyvek útját, azok pedig az enyémet. Nem volt lehetőségem arra, hogy tanuljak, hogy kikapcsolódjak, szórakozzak. A munkám nyújtotta és nyújtja a mai napig mindezt. — A vásárlók sokfélék ______________ — Soha nem szégyelltem tanulni az emberektől. Emlékszem, mindig milyen nagy tisztelettel, érdeklődéssel hallgattam azokat a vásárlóimat, akik kedves íróikról, a legutóbb olvasott könyvekről beszéltek. Űj kapukat nyitottak meg előttem. — Sok még a tájé- \ kozatlan ember, aki nem tud választani a könyvek közül? — Nagyszerű érzés könyvet ajánlani az embereknek, kezükbe adni az olvasmányt. Ha jól választottam, visszatérnek hozzánk, s egy idő után már maguk is válogathatnak. Ismerni kell az embereket, a könyveket. Szeretni kell a szakmát, akkor rengeteg örömet, szépséget nyújt. — A könyvkereske- dés nem volt mindig szakma. Még a fel- szabadulás előtt is gyakori jelenség, hogy a nyomdász könyv- kiadó és könyvterjesztő is egy személy- ben. Az államosítás határkő ezen a terü- leten is. Maga a könyvkereskedelem ■ „hőskorában”, 1951- ben állt a pult mögé.' — Egy perc megállás sem volt abban a csöppnyi kis üzletben — emlékszik —, amely a Kossuth téren kapott helyet. Szervezni kellett az olvasókat, el kellett juttatni hozzájuk a könyvet. Emlékszem, akkoriban milyen nagy jelentősége volt az Olcsó könyvtár köteteinek. Hány meg hány ember ismerkedett klasszikusainkkal, Mikszáth, Jókai, Móricz Zsigmond műveivel, a papírkötésű, néhány forintos könyvekből. Az én feladatom a szervezőmunka volt. Kezdetben 15—20 na- gvobb üzemet vontunk be a bizományosi hálózatba. Ahogyan visszaemlékszem, évi 300—400 ezer forintos forgalmunk volt. Ma az üzemellátó könyvesbolt több mint száz bizományost foglalkoztat és csak a jászberényi Hűtőgépgyár nagyobb forgalmat —■ évi 600 ezer forintot — bonyolít le, mint az egykori kis bolt. — Vajon a könyvet meg lehet-e unni, lé- lektelenül, közönyö- sen kézbevenni, mint bármely más munkaeszközt? ________ — Férjhéz mentem, 1954- ben megszületett a kisfiam. Beteges gyerek volt, én választás elé kerültem ... Nem tudtam otthagyni a szakmát, a könyveket. Egyszerűen elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy reggel ne menjek be a könyvesboltba’ Ezt a mai napig is így gondolom. Szeretem, amit csinálok. A.z ember a könyvek között mindig friss, fiatal marad szellemileg. T. E. Szeptembertől Szakmunkásképzés szakközépiskolában Gimnázium, szakközépiskola vagy szakmunkásképző? Örök kérdés a továbbtanulni szándékozó nyolcadikos diákok számára. Megyénk általános iskoláiban idén több mint ötezren végeznek, s rövidesen dönteniük kell, melyik középfokú oktatási intézménybe küldik el a jelentkezési lapot. Érettségi és szakmunkás-bizonyítvány Akik a szakmunkásképző mellett döntenek, újabb kérdésre kell válaszolniuk; hagyományos intézetben vagy középiskolában szeretnék elsajátítani a választott szakmát. A következő tanévtől ugyanis néhány középiskolában megindul a szakmunkás- képzés. Mi a különbség a hagyományos s az új típusú szakmunkásképzés között? A szakközépiskolai oktatás-nevelés magasabb szintű képzettséget nyújt a diákoknak, s a negyedik tanév végén a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése mellett érettségi vizsgát is tehetnek. A végzett diákok szakmunkásként helyezkedhetnek el, de lehetőség nyílik arra is, hogy — elsősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő — felsőoktatási intézményben továbbtanuljanak. A szakközépiskolákban olyan szakmák oktatása kezdődik meg szeptembertől, amelyek különösen elméletigényesek. Ugyanakkor a jövő tanévben még ezekben a szakmákban néhányból a hagyományos szakmunkásképzőkben is indítanak első osztályt. Tíz iskola — húsz osztály adásipari szakközépiskola léA 14/1976. (XII. 1.) MŰM— OM számú együttes rendelet alapján megyénk tíz középiskolájában indul meg a szakmunkásképzés az 1978/79-es tanévben!. Ezek az oktatási intézmények fokozatosan átalakulnak majd szakmunkás- képző szakközépiskolákká. A szolnoki Szamuely Tibor Közlekedésgépgyártó Ipari Szakközépiskolában esztergályos, géplakatos és Diesel- mozdonyszerelő. a Finom- mechanikai és Műszeripari Szakközépiskolában műszer- gyártó és karbantartó, irányítástechnikai műszerész, a vegyipari szakközépiskolában vegyianyaggyártó szakmában iskoláznak be első osztályosokat a következő tanévre. A jászberényi Erősáramú Szak- középiskolában villamosgépszerelő és háztartási gépszerelő a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szak- középiskolában géplakatos, a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskolában autószerelő szakmában kezdődik el a szakmunkásképzés. Kunhegyesen a jelenlegi gimnázium fokozatos megszüntetése mellett hírtesül. A jövő tanévben két első osztály indul egy gimnáziumi, s a vezetékes távközléstechnikái műszerész szakmát választó diákokat tömöríti a másik. A mezőgazdasági szakmákban három intézményben — a karcagi mezőgazdasági szakközépiskolában, a mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szakközép- iskolában és a törökszentmiklósi Székács Elemér Mező- gazdasági , Szakközépiskolában kezdődik meg a szakmunkásképzés. A karcagiban növénytermesztő gépész, növénytermesztő-állattenyésztő, a törökszentmiklósiban pedig állattartótelepi gépész és ál- lategészségőr szakmában iskoláznak be első osztályosokat. A tíz szakközépiskolában húsz első osztályban indul meg a szakmunkásképzés. Égy-egy osztályba harminchat tanulót vesznek fel, így összesen hétszázhúsz diák kezdheti meg a választott szakma elsajátítását szakközépiskolában. Kedvező tapasztalatok Az új típusú szakmunkás- képzés tárgyi és személyi feltételei az esetek többségében adottak, hiszen olyan szakmák oktatását kezdik meg a szakközépiskolák. amelyek megfelelnek az intézmények eredeti profiljának. Merész változtatásnak csak a kunhe- gyesi gimnázium és a törökszentmiklósi Székács Elemér mezőgazdasági szakközépiskola átalakítása tűnik. Kunhegyesen a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár segítségével oldják, meg a szakmai képzés tárgyi és személyi feltételeit. Törökszentmiklóson az állategészségőr szakma oktatásának feltételeit kell megteremteni a tanév elejéig. Bár a pályaválasztás még nem zárult le — március 20- ig kell megérkezni a jelentkezési lapoknak a címzett oktatási intézménybe — az általános iskolák vezetői úgy vélekednek, hogy a diákok körében népszerűségre tett szert az új típusú szakmunkásképzés, nem jelent majd gondot a beiskolázás. T. G. A Kartográfiai Vállalatnál különböző típusú és nagyságú földgömböket készítenek. Az iskolák és oktatási intézmények nélkülözhetetlen földrajzi szemléltető eszközeiből, mintegy 3 ezer darabot készítenek évente Inkább kottesben Sok érdekes, színvonalas műsorral lepte meg a hallgatókat az elmúlt években Szilágyi János, méltán várta a közvélemény érdeklődéssel péntek esti Merre jártunk? című utazási vetélkedőjét is. A népszerű szerkesztőriporter most egy kicsit alulmúlta korábbi műsorainak színvonalát. Olyan vetélkedőformát kényszerített — Szab- lyár Ferenc szerkesztővel együtt — a játékosokra és a hallgatókra, amely egy pillanatig sem népszerűsítette a turizmust, az országjárást, de kellemes szórakozást, kikapcsolódást sem nyújtott. Hallhatuk ráadásul Szilágyi kételyekkel teli szorongó sóhajtásait, maga a műsorvezető éreztette velünk, hogy „ez nem az igazi”. A zsűri is a mindennapokban alig használható ismeretek tudását jutalmazta — a rádiós vetélkedők gyakorlatában immár sokadszor. Nagyravágyástói pityerszerig A reggeli adásidő visszatérő műsora a Falurádió. Ennek riportjaiból készített figyelemre méltó összeállítást Perjés Klára. A reggelente később kelők, akik nem hallgatói a Falurádiónak, talán meglepődve tapasztalhatták, hogy a Nagyravágyás tanyától — Pityerszerig című összeállítás riportjai egytől egyig izgalmas, aktuális témát dolgoznak fel, egyúttal mély emberismeretről, a falusi, tanyasi életet kritikusan szemlélő riporteri erényekről tanúskodnak. Takács András Maruzsi Margitka levele alapján készített riportja a fentiek hiányában bizonyára egy szentimentális beszélgetés lett volna, de aligha ismerhettük volna meg a hajdúsági erdész életének legjellemzőbb vonásait, ha Perjési Klára nem lényeglátó, a felszín mögött kutató kérdésekkel szólaltatja meg. Elkerülhetetlen az efféle műsorok eser tében, hogy meg ne ismerjünk egy-egy különösen érdekes embert. E műsorban Andrikó István szentesi juhász volt a „különös riportalany” azzal, ahogyan mesterségéről és szeretett birkáiról beszélt. A Tokba bújt ember Ezúttal is örömmel tapasztalhatjuk, hogy a rádió komolyan veszi közművelődési, ismeretterjesztő jellegű funkcióját. Ennek jegyében tűzték műsorra szombaton este az A csinovnyik halála című összeállítást. Huszárik Zoltán rendező nem törekedett bravúrokra, nem akarta kihasználni a művek fordulatait, poénjait. Hagyta, hogy Csehov maradjon a főszereplő. Nemes egyszerűséggel szólaltatták meg . a színészek az egyes írásokat. Különösen a . címadó mű előadása tetszett, amelyben a színészek finom eszközökkel éreztették a kisemberek tragédiáját. Visszafogottsága ellenére is kiemelkedett Koltai János csinovnyikja, s a Levél tudós szomszédomhoz című novellát elmondó Lőte Attila természetes mesélő kedve, már-már naiv csehovi bája. A rendező munkáját dicséri a Tokba bújt ember előadása is. A helyzet tragikus furcsaságát már-már elidegenítő eszközökkel tette érzékletessé és hitelessé. Zsák László
