Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

1978. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Előtoló-függesztő berendezés könnyíti a hegesztő szakmunkások dolgát a MEZŐGÉP Válla­lat törökszentnliklósi üzemében. A berendezés mindenütt könnyen előállitható. Mit ígér az HGROTRÖSZÍ? Korszerű talajművelögépek, bőséges műtrágyakészlet Új átmeneti lakásokat építenek Háromszázhatvanhét lakást újít fel az IKV Négyzászharminc ingatlan, ezen belül 6 ezer 566 állami tulajdon­ban lévő lakás és 461 irodai és raktárhelyiség fenntartásáról gondos­kodik Szolnokon az Ingat­lankezelő Vállalat. A szakipari, az épitőipari, a gyorsjavító és a hőköz­ponti karbantartó részle­gek nyolcvanhárom szak­emberének emellett éven­te öt-hatezer bejelentett hibát kell elhárítania, amelyek javítási értéke megközelíti a tizmillió fo­rintot. Az ötéves lakásfelújítási program keretében tizenegy épületben 367 lakás részleges és teljes felújítását ütemez­te a vállalat. Ezeknek a munkáknak a nagyobb ré­szére, csaknem 12 millió fo­rint értékben az Építő-Javí­tó és Szolgáltató Vállalattal kötöttek kiviteli szerződést. A két vállalat egyébként kö­zéptávú szocialista együtt­működési szerződést kötött, közös tevékenységüket fél­évenként értékelik majd. Mintegy másfél millió forint értékű munkára kötött szer­ződést ebben az évben az IKV az ÉPSZER-rel. Jelenleg a József Attila út 46. számú épületben dolgoz­nak az IKV szakemberei. Az ottani részleges felújítás be­fejeztével a Vörös Csillag úti, a Várkonyi téri és a Pal­la István körúti állami laká­sokhoz vonulnak, ahol fel­újítják a tetőszerkezeteket, az épületek homlokzatát, és központi tévéantennákat sze­relnek fel. Ezt az utóbbi munkát a Ságvári körút pá­ratlan oldalán is pótolják, ott ugyanis a 49. és a 69. szám között lévő épületek ta­valyi felújításokar elmaradt az antennák felszerelése. Kényszerűségből az év el­ső felében csak részleges fel­újítási programjának tud ele­get tenni a vállalat. Mind­össze nyolc-tíz olyan átme­neti lakást tudnak ugyanis a városban igénybe venni, aho­vá a teljes felújításra kije­lölj lakásokban élőket átköl­töztethetik. Jövőre már ked­vezőbb lesz a helyzet, ugyan­is még az idén megkezdi az IKV saját fejlesztésből, mintegy 9 millió forint költ­séggel 24 átmeneti lakás építtetését. Mintegy 700 ezer forintot költenek az idén a lakás- fenntartási és gyorsjavítási munkák gépesítésére. Vásá­rolnak többek között egy 5 tonnás, daruval felszerelt te­hergépkocsit, kisgépeket, szerszámokat, és a gyorsjaví­tó részlegnek egy kisebb te­hergépkocsit. T. F. Kiegyensúlyozott gép, ve­gyianyag- és alkatrészellá­tásra számithatnak az idén a mezőgazdasági terme­lők mondotta Kopácsi Ernő, az Agrotröszt vezér­igazgatója tegnapi sajtó- tájékoztatóján. Szocialista importból 5,1, belföldi beszerzésből 4,7, tő­kés importból pedig 2,2 mil­liárd forint értékű gépet ajánlanak megvételre a gaz­daságoknak és a kisterme­lőknek. Rába-Steiger nagy vonta­tóból csaknem 300 van a raktárakban, és kedvező az ellátás szempontjából az is, hogy az évekig hiánycikknek számító 180 lóerős traktorból idén 400-at gyárt a hazai ipar, a Rába—180-as erőgép­re adott megrendeléseket az Agrotröszt vállalatai teljesí­tik. A Zetor 120-as típusból 800-at várnak, a traktorok­hoz az idén elegendő alkata részt is szállít majd a cseh­szlovák külkereskedelem. Gabona-kombájnokból a ta­valyinál több nagy teljesít­ményű típust vehetnek át a gazdaságok, az NDK-ból 400 E 512-es és 200 E—516-os ér­kezik. Ezenkívül 150 lengyel Bizon- Gigant gabonakom­bájn bővíti a választékot. A nyugati importból a jól be­vált Claas-Dominator típu­sú gépet szerzik be, idén 300- at adnak el a gazdaságoknak. Dinamikusan növekedett a termelékenység a házgyári fürdőszobák csővezetékei­nek szerelésénél a Csőszere­lőipari Vállalat előregyártott terméke révén. Erről és más hasonló műszaki fejlesztési eredményekről számolt be tegnap sajtótájékoztatóján Opitzer Károly vezérigazga­tó. Az előregyártott termék az úgynevezett UNI-mag vi­zespanel, amely tartalmazza az összes lefolyó-, hideg- és melegvíz-, valamint szellő­zővezetéket, s így a szere­lőknek csak az elágazásokat kell csatlakoztatniuk. A ko­rábbi módszerhez viszonyít­va lakásonként 12, a hagyo­mányos szerelési módhoz ha­sonlítva pedig 40 munkaórát takarítanak meg ezzel a vi­zespanellel. A vállalat be­rendezkedett a sorozatgyár­tására, s így az idén már 22 000 vizespanelt készít. Az új termék országos el­terjesztésére minden lehető­összhangban van a traktor- beszerzésekkel a tőkés licenc alapján gyártott korszerű ta­lajművelőgépek mennyisége, ekékből, tárcsákból és kom- binátorokbói is kielégítik az üzemi igényeket. Nincs vi­szont elegendő rakodógép, a megrendelések felét nem tudják visszaigazolni. Az elmúlt években csök­kent a műtrágyakereslet. Egyelőre nem lehet pontosan megítélni, hogy idén a me­zőgazdasági termelők való­jában mekkora igénnyel je­lentkeznek majd. Minden­esetre tetemes mennyiségű 1,6 millió tonnás műtrágya­értékesítést irányzott elő az Agrotröszt. Az összes meny- nyiségen belül tovább növe­kedik, — megközelíti a 30 százalékot — a legkereset­tebb komplex- és kevert mű­trágyák aránya. Folyékony levéltrágyákból a tavalyinál egyharmaddal többet értéke­sítenek. Növényvédőszerekből 1978- ra 7,5 milliárd forint értékű árualapot biztosítanak, a vegyszerek felét a hazai ipar gyártja. Az igényeket kielé­gítik. Az alkatrészellátást részben meghatározza, hogy a tava­lyinál idén hét százalékkal kisebb az év eleji nyitókész­let, ezért a későbbi hónapok szállításai meghatározóak lesznek. A mezőgazdasági al­katrészellátás általános szín­vonala várhatóan az elmúlt évihez hasonlóan alakul. ség megvan, mert a vállalat úgyszólván bármelyik pilla­natban a kétszeresére növel­heti a vizespanelek termelé­sét. Hasonló vizespaneleket, ké­szítenek a könnyűszerkeze­tes kommunális épületek, bölcsődék, tornacsarnokok, bevásárló központok stb. ré­szére is. A lakóházak csősze­relési munkáinak egyszerűsí­tésére fejlesztették ki a Fő­városi Távfűtő Művekkel kö­zösen a hőközponti blokik- sort is, amely ugyancsak elő­regyártott részekből rendkí­vül gyorsan, nagy termelé­kenységgel szerelhető. Az idén már Pécsett is ilyen központi blokksorokat építe­nek be a lakóházakba. A korszerű előregyártási módszerek révén a Csőszer épületgépészeti szerelői több mint kétszer akkora termé- lékenységgel dolgoznak, mint más vállalatok szerelői. VIZESPANELEK Meggyorsulnak a szerelési munkák ELVEK ÉS TÉNYEK Generációváltás a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági ter­---------------------------- me­lőszövetkezetekben egyre több szövetkezeti tag éri el a — más állampolgároknál magasabb — nyugdíjkorha­tárt. A nyugdíjas tagok szá­ma 1974-ben már meghalad­ta a 420 ezret. Más szavak­kal: most zajlik a termelő- szövetkezetekben az alapító tagok biológiai rotációjának — közhasználatú kifejezéssel a nemzedékváltásnak — fo­lyamata. Talán még sokan vissza­emlékeznek arra, hogy már korábban foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Azt tételezték fel, hogy az alapító tagok parasztnemzedékét váltani fogják gyermekeik, egy új nemzedék — , akik már nem is ismerik a magángazdál­kodást. Arra is emlékezhetünk, hogy 5—6 évvel ezelőtt né­hány nagyvállalat vezetője milyen kirohanást intézett a termelőszövetkezetek el­len, mint az ipar munkaerő- csábítója és a „népgazdaság” érdekeinek megsértői ellen. Abban az időben pedig ép­pen csák elkezdődött vala­mi. Egy nagyvállalattól — mondjuk — kilépett 2000 ember egy negyedévben, ab­ból 1—2 százalék ment a szövetkezetekbe. Azóta sok­minden megváltozott, a fel­háborodás is halkabb lett, vagy elcsendesült. A nemzedékváltás nem a hagyományos paraszti mó­don, nem az elméleti elvá­rásoknak megfelelően törté­nik. A termelőszövetkezetekben az elmúlt évek változásában a leglényegesebbek a követ­kezők: a) Megváltozott a holtmun­ka és élőmunka aránya, vagyis az ágazat megszűnt élőmunkára alapozott ágazat lenni. Az 1974-es évben a gépek körülbelül 600 ezer főnyi emberi munkaerőt he­lyettesítettek (1959-ben 101 ezret) a termelőszövetkeze­tekben. Jellemző, hogy 1974- ben ugyanannyi munkaórát teljesítettek, mint amennyit 1967-ben lényegesen több tag teljesített. b) A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági eredetű anyagfelhasználás az 1960. évi 66—34 százalékos arány­ról 1974-ben 41—59 százalé­kos arányra változott, és a termelőszövetkezet árufor­galma a bruttó termelés 52,9 százalékról 90,0 százalékra növekedett. c) A szövetkezetekben al­kalmazott, a félnaturális áru­termelés kifejlett áruterme­léssé változott, ez a régi lo­kális (helyi) falusi társadal­mat, illetve maradványait is felbomlasztotta. _ Ugyanígy felbomlasztotta á „helyi” munkaerőpiacot is. Nézzük csak meg, hogy egyetlen - évben milyen moz­gások mentek végbe a tag­ság körében. 1974. január 1-én aktív ko­rú tagok, alkalmazottak és rendszeresen dolgozó család­tagok száma 687 ezer volt, p.974. d,ecember 31-én 665 ezer, vagyis 22 ezer fővel kevesebb. A szövetkezetek dolgozói között a következő mozgás történt: v>»s_ Növekedés: — Ifjúságból és háztartásból — Tsz-ben nem redszeresen dolgozókból, rendszeres dolgozókká lettek — Egyéb mezőgazdasági munkahelyről — Más népgazdasági ágakból Összes növekedés Csökkenés: — Nyugdíjazás és halálozás miatt — Kilépésből összes csökkenés 29.7 ezer fő 3,8 ezer fő 16.7 ezer fő 47.7 ezer fő 97.9 ezer fő 29.9 ezer fő 89.8 ezer fo 119,7 ezer fő Tehát mintegy 22 ezerrel kevesebb dolgozó volt az év végén, mint az év elején. A részletes adatokból ki­tűnik, hogy az utánpótlás fő forrása „más népgazdasági ágakból” történik. A múlt évi növekedés csaknem fele, 48,8 százaléka származik más népgazdasági ágakból, s az ifjúságból és háztartásból belépők aránya együttesen 30,0 százalék. A tanulósor­ból belépő fiatalok száma az 5 éves terv első éveiben még 10—13 ezer fő volt, 1975-re lecsökkent 7 ezerre. Amint azt a gyakorlat mu­tatja, a munkaerő mozgásá­nak modellje: falu—város; termelőszövetkezet—ipar és egyéb vállalatok, iránya meg­változott — egyirányúból kétirányú lett. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a társadalom vezetőerői által is óhajtott, fejlett árutermelő gazdasá­gok lettek —, a szocialista gazdaság integráns része. Ez a folyamat a mezőgazdaság „helyi” munkaerőpiacát fel- bomlaszitotta, s munkaerő- forrásává a nemzeti munka­erőpiacot tette. Amennyiben jói meg­------------------- gondoljuk, n em az a furcsa, hogy egy modern gazdaság nem „örök­li” a munkaerőt, hanem az általános munkaerőpiacon jut hozzá. Lehet kedvezőbb folyamatnak tekinteni, hogy a gyakorlat „elmozdult” né­hány szövetkezeti ideológus, vagy nagyvállalati igazgató legnagyobb meglepetésére? — Lehet, hogy ezt is akar­tuk? Simó Tibor Vetőmag exportra is Kocák kistermelőknek Élénk a kereslet az állat­piacokon a növendék serté­sek iránt, az árak ennek megfelelően magasak, ami azt jelzi, hogy várhatóan 1978-ban sem csökken a ta­valyi élénk, termelői kedv. A kistermelők szívesen vá­sárolnak malacokat, süldő­ket az állatpiacokon, annak ellenére, hogy 12 kilogram­mos súlyig a malac kilóját átlagosan 60 forintért árusít­ják és a süldőkért is 10—20 százalékkal nagyobb össze­get kérnek, mint az elmúlt évben ilyenkor; egy-egy sül­dőért a hivatalos felvásárlá­si árnál 6—8, sőt gyakran 10 forinttal is többet adnak ki­lónként. Az állatforgalmi- és hús­ipari vállalatok az elmúlt hetekben malacot nem is tudtak felvásárolni az állat­piacokon, az árak olyan ir­reálisan magasak voltak, hogy az ipar „nem jutott szóhoz”, és süldőből is töb­bet vásároltak volna, mint amennyire végül is lehetősé­gük nyílott. Viszont január­ban mintegy 28 ezer süldőt vásároltak a korábban meg­kötött szerződések alapján. Az év első heteiben tehát az állami felvásárlás szabadpia­ci árszabályozó szerepe csak kismértékben érvényesült, a tavasz vége felé azonban — akárcsak máskor — várha­tóan mérséklődnek majd a szabadpiaci árak, amelyek különösen a Dunántúlon mentek fel, főleg Zalában, Vasban és Veszprém megyé­ben. Az állami ipar erőfeszíté­seket tesz a kistermelők ko­camegrendeléseinek kielé­gítésére. Az első félévben várhatóan 30 ezer kocát he­lyeznek ki a kistermelőkhöz, mégpedig kedvezményes fel­tételekkel,­Már tavaszt jelez a dél­alföldi hibridüzemek „nap­tára!’. A hódmezővásárhelyi, a hidasháti és a mezőhegye- si üzem ontja a vetőmagot: az idén mind.en korábbinál többet, együttesen 1600 va­gon szaporítóanyagot fémzá­rolnak, s ez több mint más­fél millió hektár bevetésére elegendő. A feldolgozó üzemek ex­portrendeléseket is kaptak. Nagy mennyiségű vetőmagot küldenek a Szovjetunióba, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba és több tőkés országba. Tizenötezer kiskacsa Kikelt az idei első tizenötezer kiskacsa a Palotási Állami Gazdaság kacsakeltetőjében. A keltetőgépekben egyszerre félmillió kacsatojást melengetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom