Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

1978. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tiszafüred még mindig „fehér főit” Színesprogram a megyében Korszerűsítik az üzlethálózatot A FÉNYKÉPÉSZ SZÖVETKEZET TERVEIBŐL A tervezett ütemben való­sítja meg az ötödik ötéves terv beruházási és fejlesztési feladatait a Szolnok megyei Fényképész Szövetkezet. A tervidőszakban eddig évente átlagosan 300—350 ezer fo­rintot költöttek a megyében dolgozó csaknem száz fény­képész, műtermi és labora­tóriumi szakember munká­ját könnyítő — egyben a szolgáltatások minőségét is meghatározó — technikai fel­tételek javítására. Két fiók­üzletet, a fegyvernékit és a jászszentandrásit önálló rész­leggé bővítették. Ezekkel együtt most már a megye hu­szonöt településén végeznek évente 11—12 millió forint értékű lakossági szolgálta­tást. A nagyértéku Durst géppel - addig is amíg a szolnoki szol­gáltatóház felépül - egyelőre a szűkös Ságvári körúti labo­ratóriumban készítik a színes felvételek nagyításait. Az idei fejlesztési tervben felszerelésekre szánt csak­nem 400 ezer forintból rotá­ciós szárítógépeket, műtermi vakuberendezést, színes la­boratóriumi felszereléseket és újabb fényképezőgépeket vásárolnak. A terv szerint már az év végétől jobb mun­kakörülmények közé kerül­nek a fényképészek Kun- szentmártonban, a most épü­lő új szolgáltatóházban. Az ott megnyíló, 90 négyzetmé­ter alapterületű üzlet kiala­kítására 900 ezer forintot költenek, amelyből 400 ezret a KISZÖV-től kaptak. Űj műtermet nyitnak majd Tö- rökszentmiklóson is, ahol az év végén kezdik meg az új szolgáltatóház alapozását. Egyelőre még mindig „fe­hér folt” Tiszafüred, az egyetlen járási székhely, amely nem tartozik a szö­vetkezet működési területé­hez. Még az idén ott is meg­kezdik ugyan egy szolgálta­tóház építését, de a tervben szereplő 80 négyzetméternyi alapterületű üzlethelyiség millió forint meghaladja a szövetkezet anyagi lehetősé- létesítéséhez szükséges két- geit. Lehet, hogy emiatt el­marad a tiszafürediek által régóta hiányolt szolgáltató- egység megvalósítása? Továbbra is várat magára a már korábban is tervezett szolnoki fotószalon megvaló­sítása, holott a megyeszék­helyen lévő műtermeket, la­boratóriumokat már régen ki­nőtte a szövetkezet. A vá­rosközpontban épülő új szol­gáltatóházban — amelynek megvalósítása évek óta hú­zódik — kap majd helyet a korszerű fényképész műte­rem, amelyre együttesen 4 millió forintot költ a megyei tanács, a KISZÖV és a szö- v etkezet. A Jászberényben, Török- szentmiklóson, Karcagon és Mezőtúron már jól bevált „színesprogram” fejlesztésé­vel javítják az idén a lakos­sági szolgáltatások színvona­lát. Az elsősorban közületi megrendelésre készülő mű­szaki színes felvételek és a riporttevékenység — gyer­meksorozatok, családi képek — mellett több részlegben megteremtik a műtermi szí­nes felvételek készítéséhez szükséges feltételeket. Me- gyeszerte kiterjesztik a „ház­hoz megy a fényképész” ak­ciót, most már ezt is lehető­vé teszi a vidéken dolgozó fényképészek technikai fel­szereltsége. A megyeszékhelyen az új szolgáltatóház mielőbbi fel­építése a „színes program” megvalósításának feltétele. A szövetkezet már megvásá­rolta a színes képek készíté­séhez szükséges korszerű la­boratórium jó néhány felsze­relését, többek között egy 250 ezer forint értékű Durst nagyítógépet. A fotószalon megnyitása után a szolnoki üzleteket, a három műter­met, a három riporter-rész­leget és a gyermek-mosoly részleget szakosítják. Így többek között egy igazol­ványkép készítő részleget is kialakít majd a városban a megyei Fényképész Szövet­kezet. T. F. Mindenkinek van egy álma... ... és egyszer találkoz­nak vele. Addig azonban csak a képzeletükben él, s mint tudjuk a képzelet gazdag... Az itt követ­kező sorokban életre kelnek az ideák, azaz néhány fiatal elmondja, milyennek képzeli a jövendőbelijét. Kézér Ákos érettségiző di­ák: — Az a lány, akit most gondolatban a házasságkötő terembe vezetek, bizonyára sokban különbözik attól, aki majd egyszer valóban ott áll mellettem. A kép, amelyet róla festettem, velem együtt változik még. Szeretném, ha csinos, szép és okos lenne a feleségem. Szeressük egy­mást, bízzunk egymásban és legyünk mindig őszinték. A házasságban egyenrangú partnerként éljünk, ő ne akarjon a „fejemre nőni”, hisz én sem török majd a „ház teljhatalmú ura” tiszt­ségre. Legyen hivatása, olyan munkája, amit szeret, de a foglalkozási körén túl érdek­lődjön a világ egyéb dolgai iránt is. Nem szeretnék ki­csinyes, szűk látókörű felesé­get. Természetesen a háztar­tási teendőket közösen vé­geznénk el. Hiszem, hogy két gondolkozó, egymást ér­tő és szerető ember képes harmonikus házasélet kiala­kítására. Soós Mária 25 éves diplo­más tanárnő: — Némi élettapasztalattal, egy-két keserű csalódással a háta mögött az ember nem kerget illúziókat. Ez nem azt jelenti, hogy lemondott min­den elképzeléséről, hogy ké­pes feladni önmagát, vágya­it, csakhogy férjhez menjen. Bízom abban, hogy eljöven­dő házasságom szerelemből kötődik. Nem kívánok ma­gam mellé hódító külsejű férfiút, nem a diplomához, hanem az emberi értékekhez, művelt emberi főhöz ragasz­kodom. Nem vagyok anya­gias, a pénz, lakás és kocsi a természetesnél nem vonz jobban. Sokat utazom, sze­retném, ha a férjem helyhez kötöttebben dolgozna. Ha én távol vagyok, gondoskodna majdan születő gyermeke­inkről. Ezzel azt is meg­mondtam, hogy ragaszkodom az egyenjogúsághoz, mint le­endő feleség és anya is. Szabó Ferenc 23 éves szak­munkás: — Azt a lányt fogom fele­ségül venni, akit szeretek. Érdekből vagy kényszerből soha nem nősülök. Nem kí­vánok szépségkirálynőt, de azért legyen csinos, ápolt külsejű a jövendőbelim. Le­galább szakmával rendelkez­zen, bármiről lehessen vele beszélgetni, tudjon véle­ményt alkotni. A házasság jelentse a régi barátságok vé­gét, járjunk szórakozni, utaz­zunk, ne zárkózzunk be a négy fal közé. Nem árt, ha a feleség házias. Pető Katalin 18 éves kö­zépiskolás: — Nem minden házasság nagy .szerelem szülöttje. Én mégsem tudnék férjhez men­ni úgy, hogy ne szeressek és ne szeressenek viszont. Hogy milyen legyen a férjem? Nem kell kimondott szépség, de ragaszkodom a megnyerő külsőhöz. Ami ennél sokkal fontosabb: okos és érdeklő­dő embert tudok csak társa­mul elképzelni, tudjunk egy­mással beszélgetni minden­ről, legyünk egymás őszinte jó barátai. Bojtos József 18 éves di­ák: — Mindenekelőtt szeres­sen jövendőbeli feleségem. Alakuljon ki köztünk bizal­mas, megértő őszinte viszony, emberi értékekre épülő ba­rátság. Legyen okos és mű­velt, jó ha érdeklődési köre az enyémmel azonos. Vi­gyázzon rám, kicsit gondos­kodjon rólam, legyen kedves, ne csináljon apró problé­mákból nagy tragédiákat. Én sem csinálok abból, ha mondjuk nem tud főzni és minden háztartási munkát mesterszinten elvégezni. Majd megtanuljuk közösen. Tóth Béla 18 éves középis­kolás: — Nemcsak vakon, szerel­mes szemmel szeretném látni leendő feleségem jó és rossz tulajdonságait józan fejjel akarom megismerni. Kire vá­rok? Egy olyan lányra, aki­vel együtt teljesebb emberré válhatok. A feleségem ne le­gyen olyan mint én, nem baj, ha vannak merőben más tulajdonságai, mint nekem. Például, ha én hanyag és fe­lelőtlen vagyok, jó ha ő pre­cíz és meggondolt. Kemény, erős, jellemmel birjon. pilla­natnyi hangulatok ne befo­lyásolják. Szeretném ha meg­értő lenne, ne a látszatot nézze, engem keressen a cse­lekedeteimben. Ne váljon szürke, középszerű feleséggé, egyéniségét megőrizve sza­bad emberként éljen a há­zasságban. Külleme legyen vonzó, számomra mindig ér­dekes tudjon maradni. Elvek, elképzelések, ál­mok. Vajon mennyi válik va­lóra belőlük? Török Erzsébet Fő ok: a kazán Elhúzódik az átalakítás Augusztusban nyílik a Kis Pál Múzeum A közművelődési légiharcban Vizuálisan szekciáznak Városainkban, járá­sainkban minden hónap elején programfüzetet adnak ki, amelyek tar­talmazzák a kulturális események időpontját, klubok, szakkörök, könyvtárak működési rendjét. Egy-két kivétel­től eltekintve gazdag kulturális életről tájé­koztatnak ezek a füze- tecskék, amelyek immár nem holmi stencilgépe­ken készülnek, hanem nyomdában. Külsőleg szépek, praktikusak, mert zsebbe, noteszba tehetők. Belül? A „Tiszafüredi Tájo­ló” című füzetben ez áll a művelődési központot bemutató oldalon: „Lét­száma jelenleg egy igaz­gató, négy népművelő, egy gazdaságvezető, két takarító, egy fűtő és egy részfoglalkozású admi­nisztrátor. Tevékenységi köre is kiterjedt. Kiscso­portos foglalkozásokat tart fenn, igényes kiál­lításokat rendez, vezető művészekkel előadásokat szervez, és a munkásmű­velődésben jelentős sze­repet vállal.” Sőt, a ma­gyar nyelv sanyargatá­sában is. A februári karcagi műsorfüzet „szekció fog­lalkozások”-ra csábítja az ifjúsági klubba a fia­talokat. A „Szolnoki mű- sorkalaúz” ugyancsak. Több kiadványban talál­kozhatunk az óvodában is használatos „kiscso­port” kifejezéssel, sőt akad példa az igen csa­logató „vizuális nevelés­re” is. Pontosság? Feb­ruár 22-én a jászberényi városi szövetkezeti ifjú­sági klubban: „Csináld magad! Az alaptér mű­ködik.” Na, ez jó lesz, ide elmegyünk. Mégin- kább Mezőtúrra, ahol február 16-án: „A légi­harcban alkalmazott ra­kéták és harceljárások — részvétel a közmű­velődési napon” elneve­zésű eseményre kerül sor. | Ideje megtanulnunk a műsorfüzetek nyelvét. Várhatóan hamarosan feltűnnek — a fentiek mintájára — a követ­kező csalogató szövegek: „Réti kakukkfüvek kö­zött — andragógia alap­fokon” vagy: „Kucsma­gomba sapka nélkül — vidám multimédiás ve­télkedő”. — eszjé — Amikor 1976. november 26-án bezárult a Kossuth- ház, azaz a tiszafüredi múzeum utolsó tárlata, a szakemberek felsóhajtottak. Az évek vasfoga kivül-be- lül alaposan megrágta a százéves épületet. A falak, a tető, az ajtók és az ab­lakok megértek a felújí­tásra, az épületben a köz­ponti fűtés beszerelésére. Az átalakítás időtartama akkor néhány hónapnak tűnt, az átadási határidő a múlt év június 3CHa volt. 1977. február 2-án a költségvetési üzem dolgozói hozzá is fog­tak a munkálatokhoz. A tervező ceruzája igen­csak vastagon fogott, hiszen rajzai szerint az átalakítás 6,5 millió forintba került vol­na, bár erre a célra össze­sen másfél milliót tudtak a központi szervek áldozni. A tervmódosítás is 3,5 millióra sikerült, így a megálmodott felújítás része papírra vetett igény maradt. A kezdeti nehézséget kö­vette a többi. A múlt év márciusában újabb tervmó­dosítást kellett végezni, mi­vel az eredetileg igényelt ka­zán gyártását időközben megszüntették. Emiatt termé­szetesen húzódott a padló, a csőhálózat és az egész belső tér felújítása. Félévi késéssel sikerült be­szerezni a megfelelő kazánt, így 1977. november 16-án megtörténhetett a műszaki átadás. A jegyzőkönyv tizen­egy apró hiányosságot sorol fel: építeni kell egy fedett olajtárolót, helyenként hiá­nyos a csőszigetelés, az ajtók biztonsági zárához legalább két-két kulcs szükséges. Egy tény: a 3,5 millió he­lyéit a teljes felújítás mind­össze 1 millió 514 ezer fo­rintba került. Aztán újabb gond kelet­kezett : meghibásodott az olajkazán. Hidegek voltak a termek, fagyosak a szobák. Mindezt a szakszerűtlen ke­zelés okozta, mivel a kémé­nyeket és a rendszer bizo­nyos elemeit hetente kell tisztítani, ellenkező esetben eldugul a füstelszívó beren­dezés. A kazánhiba mellett las­A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa holnap ta­nácskozást rendez a Szeged melletti Mórahalom nagy­községben a tanyakérdésről. A tanácskozáson a hét ta­nyás megye — Hajdú—Bi­har, Szabolcs—Szatmár, Bács-Kiskun, Csongrád, Bé­kés, Szolnok, Pest — sajtó- orgánumainak munkatársai, továbbá népfrontvezetők, or­szágos főhatóságok munká­sán haladt a parkettacsiszo­lás is. Elromlott a gép, rá­adásul személycserék történ­tek a tiszafüredi Költségve­tési Üzem illetékes osztá­lyain, és ezek a tényezők va­lamennyien lazítottak egyet a befejezést szorgalmazó kö­telezettségeken. A múlt év december 20-án visszaköltözhetett a múzeum, s az alkalmi tárolókban rak­tározott évszázados ritkasá­gok végre méltó helyükre ke­rülhettek. Jelenleg a Kis Pál Múzeum teljes készletét 2 ezer 500 néprajzi tárgy, 3 ezer történelmi dokumentum. 4 ezer kötet folyóirat, könyv, 3 ezer fotó alkotja. Újabb gondok gyarapítják azonban az újjávarázsolt épület helyzetét. Nincs ele­gendő raktári terület, a mú­zeum elhanyagolt környezete, parkja méltatlán az intézet szelleméhez. Mellesleg sza­bad a bejárás, mivel kerítés semerről sem védi a házat. Az első gondon csak a hely­beli tanács enyhíthet, az utóbbi két hiányosság meg1- szüntetésén azonban a nagy­községi KISZ-alapszervezetek is tevékenykedhetnének. A kiállítást tervező cso­port (három járja az orszá­got) csak a második negyed­év végére vállalta a hely­színi munkálatokat. Jelenleg a vitrinek és világítás terve­zése folyik. Némi gyógyír a sok idő­pontcsúszásra : a felújított múzeum megnagyobbodott kiállító területtel rendelke­zik. A négy kisterem állan­dó, az elválasztható nagyte­rem pedig időszaki tárlatok bemutatására is alkalmas. Az utóbbi fele a közművelődést szolgálja: vetítések, előadá­sok hangzanak el benne. A százéves múzeum egy hosszúra nyúlt kényszerpihe­nő után talán augusztusban fogadhatja az első érdeklő­dőket. Jó lenne némilég le­rövidíteni ezt a „türelmi időt”, hiszen a nagyközség nyári idegenforgalmi látvá­nyosságai között előkelő sze­rep jutna a Tiszafüred kör­nyéki népi -'fafaragás és fa­zekasművészet ránk maradt évszázados emlékeinek. társai vesznek részt. A meg­beszélés napirendjén a ta­nyakérdés valamennyi idő­szerű kérdése szerepel: a ta­nyák helye, szerepe telepü­lésrendszerünkben ; a tanyai lakosság részvétele a mező- gazdasági termelésben; a ta­nyai életmód jellegzetessé­gei, változásai, fejlődésének irányai; a tanyasiak részvé­tele a közéletben, művelődé­si lehetőségei. D. Szabó Miklós KÖHő Miklós és a Domino együttes Hemingway; Ai öreg halász és a tenger című regényé­ből készített pantomim játékot, amelyet Szentendrén a Pest megyei Művelődési Központban mutattak be. Az országjáró bemutató következő állomása a Váci Művelődési Központ lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom