Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

1978. január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vadásztársaságok megkezdték a hagyományos év eleji munkát: az élőnyúl-befogást. A hálóba hajtott nyulakat a tőkés országokba exportálják. Képünk a Postás Szakszervezeti „Nimród” Vadásztársaság élőnyúl-befogásán készült a Pest megyei Abony határában Új divat a topán Sok elegáns, értékes modell Cipőbörze a bélyeggyűjtők házában Három hónappal ezelőtt gyűltek össze először a Ma­gyar Divat Intézetnél a „ci- pős szakma” képviselői, hogy 1978 második félévé­nek lábbeli választékáról tárgyaljanak. A divat „dik­tátorai”, a tervezők elmond­ták, milyen irányzatok a legsikeresebbek külföldön, és hogy várhatóan mit ke­resnek majd a magyar vá­sárlók. Szó esett a gyártás feltételeiről is, a cipő- és bőrgyárak vezetői például megbeszélték, hogy milyen bőrök kellenének az új mó­di követéséhez. Az első vé­leménycserét követte a ci­pőkészítők ajánlotta alap­modellek bemutatója, ahol a kereskedelem szakemberei kiválasztották a legjobban tetsző lábbeliket, elmondták, a választék milyen változá­sát vennék szívesen. A hosszú hetekig tartó gondos előkészítést és ta­pasztalatcserét követte a ja­nuár 3-án, a MABEDOSZ budapesti székházában meg­nyitott kétfordulós cipőbör­ze. A hónap közepéig a kis­kereskedők — a boltvezetők és a cipőosztályok vezetői — tekinthetik meg hat állami gyár és nyolc tanácsi illetve szövetkezeti üzem újdonsá­gait. Január 17-e után kez­dődik aztán a tulajdonkép­peni börze, az értékesítési tárgyalás. A nagykereske­delmi vállalatok az üzletek­től kapott igények összege­zése után leadják rendelé­seiket a gyártóknak. Ezután dől csak el, hogy milyen ci­pőket húzhatunk az idei őszön és télen. Igaz, még nem tudni, hogy pontosan mit is találunk majd a cipőboltokban, a ki­állítás azonban már jelzi, hogy mit kaphatunk majd megunt vagy kopott lábbe­link helyett. A külföldi mó­dinak megfelelően nálunk is a klasszikus és romantikus vonalvezetésű „topánok” je­lentik a divat új irányzatát. Az elmúlt évek emeletes talpú modelljei után a ke­csesebb áruk keresletének növekedésére Számítanak a szakemberek. A női cipők között sok hegyesorrú. élénk színű lábbelit láttunk, a fér­fiak is jól teszik, ha bum­fordi, kerek orrú topogóju­kat filigránabbra cserélik. A felsőbőrök finomodtak, egyre több formatalppal ké­szült terméket láttunk. Kü­lönösen a szövetkezetek standjain találkozhattunk sok elegáns, értékes model­lel. Természetesen nemcsak újdonságokat vittek a kiál­lításra a gyártók. A néhány éve már ismert, közkedvelt modellekből is rendelhetnek a kereskedők. És nemcsak á legdivatosabb és hagyomá­nyos, luxuscipők és a soro­zatban készülő olcsóbb „stra­pa” lábbelik láttán örülhet­tünk. Külön polcokon állí­tották ki a Könnyűipari Mi­nisztérium kényelmi cipők tervezésére kiírt pályázatán díjat nyert termékeket. Az Alföldi Cipőgyár „kényelmi betéttel” készült férfi láb­beliket, a Minőségi Cipő­gyár és a Tisza Cipőgyár könnyű bőrből, puha bélés­sel készült árut kínál. Azon­ban a pályázatot nyertek polcain találkozhattunk a Tisza textilfelsőrészes, szá­ras cipőjével is. Várhatóan nemcsak kiállítási érdekes­ségek lesznek a kényelmi cipők sem. Hogy elhozták őket a börzére a termelők, ez azt bizonyítja: felkészül­tek a sorozatgyártásra. Új tipusú autóbuszok, több terepjáró A közlekedési eszközöket gyártó vállalatok idei terve Szukcinimid Új olajadalék Olajcsere 10 ezer kilométerenként 10 ezer kilométerenként elegendő az olajat cserélni az új adalék alkalmazásával — állapították meg az alkalma­zástechnikai kísérlet tapasz­talatai után, s ezzel zöld utat nyert az új nagyhatású olaj- adalék gyártása és alkalma­zása. A Szukcinimid nevű adalékot- a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem petrolkémiai tanszékén állították elő, a gyártási eljárást a Nitroké- miánál dolgozták ki és itt került sor a kísérleti gyár­tásra is. Az alkalmazástech­nikai kísérleteket a Komá­romi Kőolajipari Vállalat szakemberei végezték. Az új adalék igen összetett hatású és segítségével elérhető a 10 ezer kilométerenkénti olaj­csere is. Hasonló adalékot eddig csak importból tudtak beszerezni hazánkban. A Nitrokémiában ez év első fe­lében megkezdik az új üzem telepítését, amelyben 1980-tól már csaknem ezer tonnányi Szukcinimidet gyártanak évente. A közúti járműfejlesztési program végrehajtása nyo­mán ebben az évben további felfutás várható a közleke­dési eszközöket gyártó válla­latok termelésében és kivi­telében. Az alágazat idei ter­ve 7 százalékos termelésnö­vekedéssel számol, szocialis­ta kivitelük 4, tőkés export­juk 20 százalékkal nő — az exporttételek jelentős részét már lekötötték vevőikkel. A program során az elmúlt évtizedekben kialakult a korszerű futómű-, motor- és autóbuszgyártás, a vállalatok termelési szerkezete kedve­zően változott, a rekonstruk­ciók révén megteremtődött a minden piacon értékesíthe­tő termékek gyártásának fel­tétele. Az Ikarusban, az ország legnagyobb járműgyárában, a korszerűsítések révén akko­ra kapacitás jött létre, amely évente több mint 12 000 autó­buszt képes előállítani. Eb- hen az évben egv új luxus- távolsági busz, valamint fi másik új típus szériagyártá­sa kezdődik meg. A válasz­tékot kooperáció útján is bő­vítik, az év végéig 400 „mi­nibusz” gördül le a futósza­lagról, ezeket a kisbuszokat a prágai Avia Vállalattal kö­zösen gyártják. A gyár bel­földre 2200, a szocialista or­szágokba 8900, a tőkés piacra pedig 1200 buszt szállít, nagy részükre már magánjogi szer­ződést is kötöttek. A KGST- országokon kívül legnagyobb piacaik Irak, Svédország, az NSZK, Venezuela, s újabban Nigéria és Mozambik. A gyár tervezői egyébként már dolgoznak szovjet tervezőin­tézetekkel együttműködve, erősebb motorok kialakításán és új távolsági autóbuszcsa­lád kifejlesztésén. Az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósítottak meg a Magyar Vagon- és Gépgyárban is, ahol ma már a termelés legnagyobb hánya­dát a futómű- és a motor- gyártás képezi. Idei tervük 47 millió dolláros tőkés ex­portot irányoz elő, elsősor­ban kamionok és jármű- fő­egységek szállítására. Foko­zódik a Rába—Steiger trak­torok s a 180 lóerős univer­zális erőgépek gyártása is, ezek piacai a legfejlettebb tőkés országok. Fogyasztási cikkek — importból Az elmúlt tíz évben jóné- hány ímportciklk többé-ke- vésbé folyamatos kínálatához szokhattunk hozzá. Különö­sen a gazdaságirányítási re­form első éveiben nőtt igen látványosan — az 1968. évi 11.7 százalékról két év alatt 17.8 százalékra — a kiskeres­kedelmi forgalmon belül a külkereskedelmi beszerzés aránya. Ezután visszaesés következett, s csak 1977-ben A rubel elszámolású im­port összetevői: a külkeres­kedelmi megállapodások és a választékcsere. Az előbbi ötéves egyezményeken alap­szik, melyeket évente konk­retizálnak, az utóbbi alap- gondolata pedig az, hogy ami az egyik országban el­fekvő áru, az a másik ország­ban még hiánycikk is lehet. A választékcsere szerepét azonban korlátozza is funk­ciója, hiszen egyik ország kereskedelme sem mond le szívesen kurrens termékeiről. Sajátos formája e konstruk­ciónak az áruházak közötti A dollár elszámolású im­port érték tavaly körülbelül 15 milliárd forintot tett ki. Az importhoz rendelkezésre álló deviza több mint két­harmada azonban csak meg­határozott termékekre, illetve relációkban felhasználható deviza volt. Ilyen termék- csoport a citrom, a kávé, a fűszer és a halfiié — ezek­ből igény szerinti a behoza­tal. Jelentős mennyiségben vásárolunk fogyasztási cikke­ket a fejlődő országoktól, el­sősorban azoktól, amelyek exportunknak is bázispiacai. A dollár elszámolású im­port körülbelüf egyharmadá- nak lenne tehát az a felada­sikerült újra elérni az 1970- ben kialakult arányt. Tavaly az import körülbe­lül 10 százalékkal növeke­dett, s így fogyasztói áron mintegy 46 milliárd forintér­tékű külföldi áru került for­galomba. Idén a rubel elszá­molású területekről várha­tóan 13 százalékkal, a nem rubel elszámolású országok­ból pedig 8 százalékkal emel­kedik a behozatal. csere, az úgynevezett nemze­ti hetek rendezése. A szocialista országokból származó fogyasztási cikkek behozatalának növelése az általában kedvező ár végett is feltétlenül érdekünk. En­nek azonban határt szab a jó minőségű cikkek elégte­len kínálata, a szállítások egyenetlensége és az alkat­rész-utánpótlás bizonytalan­sága. A szocialista importnak így nagysága és struktúrája miatt elsősorban hiánypótló szerepe van, s ritkán alkal­mas a belföldi termelők ver­senyeztetésére. ta, hogy a lakosság minőségi igényeit kielégítse, s maga­sabb színvonalával verseny­re ösztönözzön. Erről azon­ban alig van szó. Nem is az úgynevezett luxuscikkek, ha- hanem a valóban széles tö­megeket érintő divatos ruhá­zati cikkek és kozmetiku­mok, jó minőségű élelmisze­rek és műszaki cikkek igé­nyektől elmaradó kínálata okoz problémát. Ma is érez­hető még az 1975-ben beve­zetett választékszükítés ha­tása. Akkor a külföldi ita­lok és cigaretták választéka felére-harmadára, a hír­adástechnikai cikkek és koz­metikumok behozatala mint­egy kétharmadára esett visz­sza, s lényegében megszűnt számos iparcikk importja. Az importcikkek léte vagy hiánya azonban — például a ruházati cikkek esetében — ma már a forgalomra is hat. 1976-ban a ruházati import visszaesésével a forgalom is csökkent, s 1977-ben csak a behozatal mintegy 30 száza­lékos növekedésének köszön­hető a többletforgalom. Ez egyben azt jelenti, hogy a külföldön beszerzett áruk életszínvonalpolitikánk cél­jainak teljesítéséhez is nél­külözhetetlenek. Szelektív iparpolitika Tavaly négy cikkcsoport behozatalára volt pótlólagos lehetőség. A párt agrárpoliti­kájának megfelelően biztosí­tani kellett az ellátást mező- gazdasági kisgépekből. Sike­rült enyhíteni két krónikus problémát, a farmerruházat és a zsebszámológépek hiá­nyát. Lehetőség volt emellett a tervezettnél több déligyü­mölcs behozatalára is. A szelektív iparpolitika ha­tására feltehetőleg újabb és újabb fogyasztási cikkek ha­za; gyártása fog megszűnni, így például távol-keleti im­portra kell berendezkednünk az anyagigényes és sok egy­szerű munkát tartalmazó ru­házati cikkekből. Ügy tűnik tehát, hogy a fogyasztók kereslete és a sze­lektív iparpolitika egyaránt a fogyasztási cikk import­arányának növelését sürgeti. Ez egyidejűleg javíthatná az ellátás színvonalát, s hozzá­járulhatna a gazdaságtalan termékek gyártásának meg­szüntetéséhez — ai — Áru- és választékcsere Citrom, kávé, fűszer Kedvezőbb feltételekkel Tejtermelés az állami gazdaságokban Gyermekruhák, női blúzok, perzsaszönyeg exportra Űj helyen kezdték az évet a jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezet dolgozói. A kedvező feltételeket 10 millió forintos fejlesztéssel; az 1600 négy­zetméter alapterületű üzem­csarnok, a központi iroda, á szociális létesítmények építé­sével, gyorsvarró, vasaló és nagy ^teljesítményű szabász­gépek^ üzembe helyezésével teremtették meg. A szövetkezet tavalyi ter­melési terve 29 millió forint, másfél millióval több a ter­vezettnél. Az idei terv 32 mil­lió forint. A konfekciórész­leg 18 millió forint értékben gyermekruhákat, hímzett női blúzokat és alsóruhákat varr. A termék 80 százaléka ex­portra készül. Változatlanul keresett a tőkés exportra ké­szülő, a világ sok országában ismert torontáli és perzsa­szőnyeg. A tavalyinál mint­egy 10 százalékkal több sző­nyegre kaptak megrendelést. A szövetkezet az idén a kö­zös műhelyekben foglalkoz­tatott százötven nődolgozón kívül ötszázötven bedolgozó­nak biztosít munkát. A be­dolgozók J ászárokszálláson és a szomszédos községekben lakó kisgyermekes anyák vagy olyan' idős háziasszo­nyok, akik csak otthoni mun­kát tudnak vállalni.. A mun­kaerőhiányon a háziipari szövetkezet szakmunkásképző iskolai előkészítő tanfolya­mok szervezésével enyhít. Egy régi műhely átalakítá­sával tanműhelyt is létre hoz, ahol évente 10—15 fia­talt készítenek fel női varró­szakmára. Az állami gazdaságok tör­ténetében először tavaly ha­ladta meg a négyezer litert az egy tehénre jutó tejterme­lés. Ezzel a mezőgazdaság ál­lami nagyüzemei nemzetközi mércével mérve is jó ered­ményt értek el. Az állami gazdaságokban az 1972. évi kormányhatáro­zat nyomán fejlesztési prog­ramot valósítanak meg a tej­termelés fokozására. A prog­ram keretében szakosították az állatállományt, külön te­jelő tehenészeteket jelöltek ki, ahol nagy hozamú kül­földi fajtákat tartanak. A vi­lág elismerten legjobb tejelő tehene, a Holstein-Friz, va­lamint a vele keresztezett ál­lomány létszáma eléri a 35 ezret, de más nagyhozamú fajtákat is tartanak a gazda­ságokban. Az elmúlt évek­ben megszilárdították az ál­lategészségügyi fegyelmet, egyebek között csökkent a borjúelhullás, és a takar­mánygazdálkodás színvonalát is javították azzal, hogy a silótakarmányok tartósításá­nál jobban ügyelnek a mi­nőségre. Már a legöregebb abádszalókiak emlékei szerint is mindig szeszfőzde állt a Délalföldi Pincegazdaság Bor- és Gyümölcs Szeszfőzdéje helyén. A lassan már muzeális épületben a négyszáz literes üstök, a finomítók ma is csak a családok szükségletére készítik a kisüstit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom