Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-28 / 24. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 28. — Az influenzát az emberiség évszázadok óta ismeri. A régi irodalomban adatokat találhatunk arra, hogy Európában már a XII. század vége felé valószínűleg influenza- járvány pusztított. Mai ismereteink szerint pontos adataink a XVI. századból vannak. Az influenza olasz eredetű kifejezés rövidítése (jelentése: a hideg hatása; az influenzát akkoriban meghűlésnek fogták fel), és a XVIII. század közepétől közhasználatú. Az 1889—90-es világjárványt már bizonyosan az influenza vírusa okozta. Az egyik legnagyobb világjárvány az 1918 és 20 között három hullámban a földön végigsöprő „spanyol nátha”, mely közel 20 millió halottat követelt, az első világháború áldozatainak körülbelül háromszorosát. 1957 és 59 között az Észak-Kínából származó, úgynevezett „honkongi influenza” jelentette az újabb világjárványt. Ezeken, az általában 30—40 évenként ismétlődő világjárványokon kívül kisebb földrajzi környezetben helyi járványok akár évente is fölléphetnek. — Azt tudjuk, hogy az influenza kórokozója vírus. Hogyan terjed, mik a betegség tünetei? — Az influenza kórokozója valóban egy szűrhető vírus, mely a betegség előtt és alatt a légutakban található. A fertőzés leggyakoribb módja a cseppfertőzést Az emberi hangadással — beszéd, köhögés, tüsszentés stb. — szabad szemmel nem látható kis nyálcseppek kerülnek a levegőbe. Ezek a léghajók módjára lebegő cseppek hordozzák az influenza vírusait. Az influenza fertőzési hányadosa 80—90 százalék, ami azt jelenti, hogy száz fertőzött közül 80—90 megbetegszik. A vírusnak húrom fő típusa van: A, B, C. Ezek altípusokra oszlanák, például A01, Al, A2. Tapasztalatok szerint az A-típus valamelyik altípusa okozza a világjárványokat, a B- és C-típusok kisebb helyi járványok okozói, de ezek keveredhetnek az A-típusú vírusokkal is. A betegség lap- pangási ideje 1—3 nap, ezen belül jelentkeznek a betegség tünetei. Az esetek körül-' belül felében a láz mellett légcsőhurut, köhögési, nátha jelentkezik, a másik felében csak láz. De gyakoriak a végtagfájdalmak és az általános gyengeség is. Az influenza szövődménymentes lefolyása 5—6 nap,-- ez tiermészetesen egyénenként változhat. A szövődmények között gyakori a tüdőgyulladás, a középfül- gyulladás, ritkább a bélhurut, az agyvelő- és agyhártyagyulladás. Az esetek egy részében társfertőzés súlyosbítja a klinikai állapotot. — Hogyan védekezhetünk az influenzás megbetegedések ellen? Beszélgetés dr. Berencsi Györggyel az influenzáról — A megelőzés alapvető kritériuma a felelősségteljes személyes higiéné. Ezzel részint saját magát védi az ember, részint embertársait. Ilyenkor kerülni kell a zsúfolt helyiségeket, tanácsos gyakran szellőztetni, óvakodni kell a hidegártalomtól, mert a meghűlés elősegíti a vírusök megtelepedését. Vigyázni kell a helyes öltözködésre, s egy általános elv: a pihent, jó erőben levő szervezet ellenállóbb. Külön felhívnám a figyelmet, kerülendő a (kisgyermekek, csecsemők csókolgatása; akik lázasak, légúti hurutban szenvednek tartózkodjanak a más emberekkel való érintkezéstől; kerüljük a beteglátogatást. (Éppen ennek veszélyessége miatt tiltják meg járványok idején a gyógyintézeti látogatásokat.) Az aktív megelőzés módja a védőoltás. Felvetődhet a kérdés, miért nem tesszük kötelezővé az influenza elleni védőoltást? Ennek több oka van. Az egyik, hogy minden egymást követő influenzajárványt a vírus más-más altípusa okoz, így az előző járvány vírusából készített oltóanyag az új kórokozó ellen nem véd, tehát nincs értelme jó előre oltóanyagot gyártani. A védőoltásokat — egy-egy járvány esetén 300—400 ezer adagot készítenek — leginkább veszélyeztetettek, a csecsemők és kisgyermekek, a 60 év feletti idős emberek, s esetleg más betegségben szenvedők kapják. — Milyen jelekből következtetnek a szakemberek a járvány közeledtére? — Az Egészségügyi Világ- szervezet influenza-központ- /jiánakj kdjterjtedt figyelő»- és jelzőszolgálata van. Ha a földkerekség valamelyik pontján járványos megbetegedéseket észlelnek, a központ ezt jelzi a tagországoknak, .meghatározza a kórokozó típusát, sőt, kitenyésztett törzseket is küld. Hazánkban az Egészségügyi Minisztérium illetve az Országos Közegészségügyi Intézet irányításával a KÖJÁL figyelőszolgálata a körzeti orvosok betegforgalmának emelkedéséből, az iskolai hiányzások számának gyarapodásából és az SZTK táppénznyilvántartásának ugrásszerű növekedéséről következtet a járványra. Az influenzajárvány kimondásához néhány esetben a betegekből a kórokozó vírus kimutatása ils szükséges. Miután kitenyésztették a kórokozó vírust megkezdődhet az oltóanyagok gyártása. — Régen kutatják, hol van a vírus járványmentes időbén, képletesen, „mit csinál a szél, ha nem juj?” Ügy tudom, ezen a területen a szakemberek új eredményekre jutottak. Egyáltalán mit tud tenni ez ügyben az orvostudomány? — A Imúlt század végén még úgy gondolták, hogy az influenza kórokozójának raktározója a ló. A mai vélemény szerint elsősorban a sertésekben található, járvány- mentes időben az ifluenza vírusa. Űjabb adatok arról számolnak be, hogy a ház körüli baromfiak és a madarak is vírushordozók és — közvetítők lehetnek. Az MTA Állategészségügyi Intézete és annak szegedi állomása vizsgálja az emberi influenzajárványokkal párhuzamosan a sertések és madarak között föllépő influenzajárványokat. A kutatások arra mutatnak, hogy az állatok és az emberek egymást is fertőzhetik. A kutatások másik területe a mintegy 20 éve ismert, az emberi szervezetben termelődő interferon nevű anyag, amely akadályozza a vírusok szaporodását. A kutatók most azon dolgoznak, hogy járványok idején ezt az interferon termelést aktivizálni, serkenteni tudják. Ha a gyógyszer- kutatóknak sikerül ezt az anyagot nagy mennyiségben hozzáférhetővé tenni, óriási lépést tehetnénk az influenzajárványok megakadályozásáért. Tandi Lajos Mind gyakrabban érkeinek újabb és újabb hírek az ország több pontjáról influenzás megbetegedésekről. Ezek sokakban felvetik a kérdést: várható-e az idén is influenzajárvány?; megelözhetök-e a megbetegedések*? A járványos betegségek „utolsó mohikánjáról", az influenzáról beszélgettünk dr. Berencsi György egyetemi tanárral, a Szegedi Orvos Tudományegyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetének igazgatójával. A járványok „utolsó mohikánja” I Kés helyett lézersugár A lézersugár előnyös fizikai tulajdonságai miatt olyan új eszköznek tekinthető, amely a röntgensugár-technika és a rádioak- tív izotóp mellett a legtöbbet adhatja — technikai szinten — az orvostudománynak. A lézer orvosi alkalmazása mintegy 10 évvel ezelőtt kezdődött meg az Egyesült Államokban. Több amerikai kutatócsoport megállapította, hogy a lézersugár igen aktív hatású a szem ideghártyájára és ezt a szemlencse fókuszoló hatása is erősíti. Ez a megfigyelés adta az ötletet, hogy egy addig igen nehezen befolyásolható és csak körülményesen operálható betegséget, az ideg- hártya leválását lézersugárral gyógyítsák. Ez a betegség sok esetben jelentős látásromlást okozott, ami megszüntethető, ha a levált területeket sikerül „visz- szaragasztani” az érhártyához. Ezt elektromos késsel, meg úgynevezett fotókoagulációval eddig is el lehetett érni, d,e a lézer éppen rendkívül finom ponthatása és csekély szóró hatása folytán erre alkalmasabbnak bizonyult. Az ideghártya különböző pontjain apró lézerégéseket okoznak, s ez biztosítja az ideghártya letapadását. Mindez rendkívül rövid idő alatt és a szem megnyitása nélkül végezhető el. Hasonló „műtét” végezhető lézersugárral recehártya leválás esetén is. A lézersugárral való finom manipulációs lehetőségeket mutatják azok a kísérletek, amelyek során sejten belüli műtéteket végeztek. Egy egysejtű állatkában például mikroszkóppal fókuszált lézersugárral 1X2,5 mikron területű részt elpusztítottak. Ezek a hallatlanul tűszerű hatások, amelyekkel egyetlen sejt apró részletét a többi terület épsége mellett teljesen elroncsolhatunk, jogosították fel a kutatókat, hogy a lézert olyan mikro- sebészeti eszköznek tekintsék, amely messze felülmúlja az eddig használt eszközöket (mikromanipulátor, elektromos kés.) Sokat ígérő kísérleteket végeztek lézersugárral bizonyos daganatok kiirtása terén is. Képünkön: lézersugárral felszerelt berendezés segítségével operálják a recehártya-leválásban szenvedő beteget a prágai új szemklinikán, amelyet a legmodernebb gépekkel, sebészeti műszerekkel szereltek fel. Kórházi konténerposta A Zealend-szigeten épülő koppenhágai kórház számára érdekes megoldású automatikus szállítórendszert terveztek angol kutatómérnökök. A kórház egyébként építészeti elrendezését tekintve is figyelemreméltó, egy magas épülettömbből és a hozzá csatlakozó ötszintes fogadó- és kiszolgáló épületből áll. A magas épülettömb foglalja magában a kórtermek több mint 20 szintjét, a vizsgáló, a tanácskozó-, a könyvtári, a betegek időtöltését szolgáló, az orvosi és személyzeti helyiségeket és a felvonótornyot. Külön tömbben vannak a különféle kezelő- és műtőhelyiségek, a laboratóriumok, a vérbank, stb. Az automatikus szállítórendA borús napokban bővelkedő évszakokban, ősszel és télen az emberek el vannak zárva a napsugár jótékony hatásától. Különösen a napsugár legértékesebb alkotórészének, az ibolyántúli sugárzásnak hiányát sínyli meg a szervezet. Ez ugyanis döntő hatással van az emberi test D-vitamin-háztartá- sának alakulására, amellett pusztítja a kórokozókat is. A kvarclámpa feltalálásával sikerült ugyan mesterségesen előállítani és ekként pótolni a napfény e fontos ösz- szetevőjét, de a kvarclámpa nem hat egyszerre az egész testre és túl intenzív a sugárzása, ezért nagyon kell vigyázni a használatával. Ezért olyan függőlámpaszerű sugárzó egységeket fejlesztettek ki, amely valóságos napfürdőzésre nyújt lehetőséget. Szolárium néven több országban — főként az északi államokban — külön helyiséget rendeznek be (Finnországban közvetlenül a szaunafürdő szomszédságában), ahol ruhátlanul bárki szer épületenként két, folyamatosan mozgó felvonóból és a hozzájuk kapcsolódó 130 méternyi szállítószalagokból áll. Legfeljebb 35 kilogramm súllyal terhelhető, könnyen tisztán tartható és sterilizálható konténerekben juttaják el az összes -szükséges anyagot, valamint dokumentációt a kórház minden részébe. A konténereket ellátják a rendeltetési helyük kódjelével, s a felvonók, illetőleg a szállítószalagok csatlakozási pontjai előtt lévő fotocellás kódleolvasók a jeleket „letapintva” működésbe hozzák a terelőkart, s az a megfelelő pályára juttatja a konténert. „megfürödhet” a mérsékelt erősségű ibolyántúli sugár- özönben. Az ibolyántúli sugárzótest mellé infravörös sugarakat kibocsátó sugarakat is beszerelnek a lámpaházba. A szolárium mértékletes használata esetén a test nemcsak egészségesebb és ellenállóbb lesz, hanem üdén barna, napsütötte bőrszínt is (kap. Az infrasugár- zó által kibocsátott, a csak a bőrre jutva érezhető meleg gyógyító és fájdalom- csillapító hatású izomláz, reuma, húzódások, zúzódá- sok, derékzsába és megfázások esetén. Elősegíti a teljes izomzat jobb vérellátását és a salakanyagok gyorsabb eltávolítását. A képen látható prograai- kártya-vezérelte, érmebed,o- bással igénybe vehető szoláriumot egy osztrák cég fejlesztette ki és rendezi be fürdők, szállodák, gyógyintéz- mények, stb. számára, vagy házi használatra. Egy-egy alkalommal 5—15 percen át lehet napfürdőt venni a szoláriumban, öl Jl |5F lg fi Ív Szellemi ápolásra is szükség van Gerontológiai kongresszuson hangzott el az a kijelentés, hogy a fiatal emberek legveszélyesebb tartózkodási helye az autó, az öregeké pedig az ágy. Az orvosok törekvése arra irányul, hogy az ágyban tartózkodás idejét súlyos betegség után is a legszükségesebb időre rövidítsék le. A gyógyulási folyamat sokáig húzódik a combnyaktörésnél, szívinfarktus vagy szaruhártyaleválás után. A beteget ilyenkor a felfekvés veszélye fenyegeti a test olyan részein, amelyeket nem véd izom, vagy zsírpárna. Űjabban antibiotikumot használnak a veszély elhárítására. A külső következményeknél veszélyesebbek a hosszú fekvés következtében a tüdőben és a csontrendszerben támadó belső károsodások. A tüdőgyulladás veszélyét nyitott ablaknál folytatott mély lélegeztetéssel igyekeznek megelőzni. A betegnek, ahányszor csak lehet, fel kell ülnie az ágyban. Emellett rendszeres masszázst és úgynevezett passzív mozgást írnak elő, amelyet a fekvőbeteg a láb kinyújtásával és hajlításávaí is elvégezhet. Roppant súlyosak a beteg ember elszigetelődéséből, az érzéki benyomások kikapcsolódásából előálló pszichikai következmények is. Az apátia a gyógyulás folyamatát is befolyásolja. Ezért a fekvőbetegnek szellemi ápolásra is szüksége van. Napfürdözés bármikor
