Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 10. szám
1978. január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Száz éve született Molnár Ferenc „Budapesten születtem 1878- ban; joghallgató lettem Géniben 1896-ban; újságíró lettem Budapesten 1897-ben; írtam egy novellát 1900-ban, egy regényt 1902- ben. Drámaíró lettem idehaza 1908-ban, színműíró lettem külföldön 1908- ban; haditudósító lettem 1916- ban; újra színműíró lettem 1918-ban. Hajam hófehér lett 1925-ben. Szeretnék újra jogász lenni Genfben,” — foglalta össze egy alkalommal életét és pályáját Molnár Ferenc. A Genfet, Párizst megjárt, a polgárt életmód, kultúra fejlettebb formáit ismerő fiatal újságíró tapasztalatait az itthoni valósággal szembesítve éles, kritikus szemű, érzékletes tollú krónikása lett a nagyvárossá növő Budapestnek és erősödő polgárságának. Újságírói tevékenységéből nőtt ki prózája is: a rövid próza legváltozatosabb formáiban — tárca, karcolat, humoreszk, dialógus, jegyzet, szatíra, novella stb. — ábrázolta Pest kis- és nagypolgárságának mindennapjait, villantotta fel a mindennapok szociális ellentmondásait. Rokonszenve mindig a kiszolgáltatottaké, az elesetteké (emlékezetes példája ennek Széntolvajok című elbeszélése) — ízig-vérig polgárként, kiutat nem látván, kritikája megáll a leírásnál. A változtatni akaró indulatot, ami oly élesen süt kortársai: Ady, Móricz, Nagy Lajos és mások írásaiból, egy elvont humánum szülte ér- zelmesség, szánalom helyettesíti. Már több novelláskötet és regény volt mögötte, amikor megírta máig legnépszerűbb, a halhatatlanságot számára megszerző művét, A Pál utcai fiúkat. Ez a regény művészetének csúcsa: bár itt sem hatol a mindennapok felszíne alá, stilizált világot ábrázol, mégis remekmű. Mert — Illés Endre szavaival — „Bármennyire kerek, bármennyire hatásos és színpadi, s néha túlfestett és kipirosított írás is A Pál utcai fiúk, igaz izgalmat tud kelteni. — A megdöbbenést, hogy árulók vannak, a ful- doklást, ha igazságtalanság ér, s a biztonságot, hogy mégis van igazság a földön”. A Pál utcai fiúk megjelenése után fordul a színpad, a dráma felé — amely szinte azonnal meghozza számára a világsikert. A következő negyedszázad során drámái, vígjátékai hosszú sorát mutatták be állandó sikerrel a világ színpadai; köztük a legismertebbek: Az ördög, A testőr, Játék a kastélyban, Olympia, Liliom stb. Bár színpadi művészetét sok — és jogos — bírálat érte, mégis jelentős drámaíró volt. Magas színvonalú színpadi technikát, csillogó logikát, ellenállhatatlan humort sodró, varázslatos játékká ötvöző művei többet nyújtottak a színvonalas szórakoztatásnál. Az ötletek, a trükkök, a brilliáns technika mögül ki-kivillant az író — bár szelíd — bírálata, lelepleződik a polgári világ képmutatása, ostobasága, álerkölcse. De mert a bíráló maga is polgár, végérvényesen polgár, ez a bírálat mindig elviselhető, derűs, belenyugvásban feloldódó. Ilyenek vagyunk — nevessünk rajta — sugallja az író. Az előretörő fasizmus elöl előbb Nyugat-Európába, majd a háború kitörésekor Amerikába emigrál. Ott élt, a New York Plaza hotelben haláláig, 1952-ig. Drámái, filmjei világszerte ma is színpadon, moziban, televízióban láthatók. M. J. Ifjú alkotók Jászberényben, a Déryné Művelődési Központban — már végleges adatok szerint — félezer alkotás érkezett be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére hirdetett „1917—1977” gyermekrajz- pályázatra. A rajzkészségről tanúskodó, a 60 esztendő történelmi eseményeit és mai életünket ötletesen ábrázoló alkotások közül a legjobbaknak a jászapáti Velemi Endre úttörőcsapat rajzait találta a zsűri. Színvonalas alkotásokat küldtek be a pályázatra a jászberényi Gyetvai János Általános Iskola tanulói és a jászalsószentgyörgyi művelődési ház gyermekrajz- szakkör tagjai. A három kollektíva és a tizenöt egyéni pályázó értékes jutalmat kapott. Augusztusban Népművészeti szaktábor Január 15-e a beküldési határideje azoknak a pályázatoknak, amelyekkel az úttörőcsapatoknál, úttörőházakban, művelődési intézményekben működő népművészeti szakkörök, honismereti, játékkészítő, fafaragó, szövő, kézimunkázó, bábjátékos és népdalkörök, színjátszó és tánccsoportok, zenekarok jelentkezhetnek az Úttörő Szövetség másodszor sorra kerülő, Csillebércen augusztus 16-tól 26-ig tartó népművészeti szaktáborába. A pályázati feladat: há- í'om dal vagy népi játék, esetleg játékszer vagy tárgy bemutatása — a gyűjtés illetve készítés módjának, történetének leírásával. A pályamunkák elbírálásánál előnyben részesülnek a gyerekek által készített beszámolók, leírások. A táborvezetőség a jelentkezéseket, amelyeket a csillebérci nagytábor címére kell beküldeni, március 15-ig visszaigazolja, és tájékoztatót küld a résztvevőknek a tábor feladatairól és programjáról. A táborban népek játékait, táncait tanulják meg, játékszerek, használati tárgyak készítését sajátítják el a pajtások. Nagy sikerrel vendégszerepeit tegnapelőtt este a Szigligeti Színházban a Fővárosi Opereíi- szinház társulata. A művészek Kálmán Imre „Montmartrei ibolya" cimü operettjét adták elő. Felvételünkön Káplán Gyula, Oswald Mária, Farkas Bálint és Henkel Gyula a darab egyik jelenetében földútjain A riportsorozat első része a törökszentmiklósi könyvtár és művelődési központ külterületen végzett munkájáról adott képet. A tanyasiak művelődését segítő, bevált és kialakulóban levő módszerekről beszéltek a közművelődési szakemberek. A Kunszentmárton és Sziele- vény közt található apró tanyasor, Pálóczi puszta lakói hófúvásban is elmennek a „könyves verandájú” házhoz, továbbá meigismerkedtünk egy család művelődési igényeivel. A bogarasi bálák szervezője Tiszakürt lakosságának mintegy egyharmada — 700— 800 ember — él külterületen, szőlőbeli tanyákon főképp. Bogaras-Szőlőbe a kecskeméti műútról egy darabon „csinált” út visz, aztán homokos földúton lehet továbbhaladni. Vass Bálintnét, a klubkönyvtár vezetőjét keressük. A széles dűlőúton szívesen igazítanak útba az emberek „Margitka néni” háza felé. — Messze környéken híresek a bogarasi bálák. Mitől? A nyugdíjaskorban lévő klubkönyvtárvezető bólint. — Mert sokan vannak, és jó a hangulat. A közeli falvakból is idejárnak táncolni a fiatalok. Férje hozzáteszi: — Mint régen a „patkapo- ros” bálákban, olyan a hangulat. Tudja, milyen volt az? Valamelyik vendégszerető házban összejöttek a fiatalok, egy-két citera adta a zenét, aztán rúgtuk a port, sokszor hajnalig. Az a különbség, hogy most elektromos gitár peng a citera helyett. A jókedv ugyanolyan. — Mikor vezették be Bogarasra a villanyt? Vass Bálintné: — Mikor is?! No, nézze csak, a jót is ilyen könnyen felejti az ember? Pedig felírta a szerelő a kemencére, amikor kigyulladt a villany nálunk, csak hát meszeltünk egy párszor azóta. Megvan: 1969-ben. Lett is minden házban televízió a környéken. — Akkor tv-t nézni nem nagyon járnak az emberek a klubba? — Dehogynem. Jobb azt társaságban nézni. Főleg a fiatalja, minden este eljön. Meleg van, játszani, beszélgetni lehet. Mostanában akarunk ifjúsági klubot alakítani. — A játékon, tévézésen kívül mit kínál még a környékbelieknek a klubkönyvtár? — Táncmulatságot minden hónapban két szombaton, mozivetítés van hetente három este, mindennap bármely időszakban lehet könyvet kölcsönözni, hamarosan kezdődnek a népfront téli estek is. Két télen rendeztünk szabás-varrás tanfolyamot az asszonyoknak. Most — sok társadalmi munkával) — bővítjük a klubkönyvtárat egy helyiséggel: ott lesz majd a szabadpolcos könyvtár és a klub. Kiállítások rendszeresen Margitka néni saját munkájáról így beszél: — Az az igazság, hogy nekem nincs valami nagy iskolám, de szervezni, lótni-futni szeretek. Ilyen tanyaféle helyen, mint Bogaras, kisgyerekkorában megtanulja az ember, hogy ragaszkodjon a munkához, mindaddig míg fel nem teszik a Szent Mihály lovára. Bogarason kívül is találhatunk a megyében jól működő külterületi klubot, — könyvtárat szép számmal. Jászberény határában, Tőte- vényben hétvégeken disco jockey „húzza” a talpaláva- lót a fiataloknak, a Tiszafüredhez tartozó Kócs-Üjfalu- ban rendszeresén rendeznek kiállításokat, a jászberényi járási könyvtár nagyon rugalmasan — többek között lakásokban is —• tíz fiókkönyvtárat működtet tanyán, Kunszentmárton környékén a járási könyvtár'tart fenn néhány fiókkönyvtárat. Igaz, erősen csökkenő látogatottsággal, de még így is megéri a törődést. Megéri? Kunszentmárton- Istvánházán tavaly betörtek a klubbá — ott van a könyvtár is —, erre a járási művelődési központ megszüntette az aprócska művelődési „centrumot”. A járási könyvtár igazgatója szerint elhamarkodottan, mert az évi 35—40 olvasó indokolttá tenné a fenntartását. A Jászsági Állami Gazdaság Üjerdő központjában is rakosgatták a könyvtárat ide-oda „kell, nem kell, minek ez” — alapállásból. Szerencsére a járási könyvtár megunta a hercehurcáit és elköltöztette a könyveket — egy közeli lakásba. Ketten is ülnek egy széken Kunhegyes és Kunmadaras között, az abádszalóki Lenin Tsz területén a megszűnt Félix majori iskolából csinos, agregátorral fölszereli tanyai klubot csináltak, té- teremmel, játékszobával, sza • badpolcos könyvtárral. Az agregátor nyolc hónapja rossz. Juhász István — a gondnok fia — nyit ajtót, és petróleumlámpa mellett mu tatja körbe az épületet. — Negyvenöt szék van a tv-szobában, de ha jó műsor ment, ketten is ültek egy széken. Könyvért délutánonként el-eljön egy pár idősebb, de tv-t nézni, játszani vagy csak beszélgetni nem jár ide senki, amióta rossz az agregátor. Már szóltunk egy párszor a tsz-ben, hogy rossz és nagy szükség volna rája, de ez valami ritka típusú gép, nem lehet hozzá alkatrészt kapni. Mintegy százötven, villany- világítás nélküli tanyákon élő ember szórakozását, művelődését volna hivatott szolgálni a Félix majori klubház. Nekik nagy esemény minden egyes tv-műsor. Világranyí- ló ablak. Szabó János (Következik a befejező rész) Jelentkezés az egyetemek és főiskolák esti és levelező tagozatára Egységesítették az egyetemek és a főiskolák különböző tagozatain a jelentkezési határidőt. Az esti és a levelező tagozatra jelentkezők — a nappali tagozathoz hasonlóan — március 30-ig juttathatják el a szükséges iratokat az intézményekhez. Egyetlen kivétel van: a kiegészítő műszaki tanárszakra jelentkezők kérelmét a műszaki főiskolák augusztus 1-ig fogadják el. A felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozataira, valamint az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ tanfolyamaira azok a munka- viszonyban álló dolgozók jelentkezhetnek, akik tavaly korábban megszerezték a szükséges előképzettséget. Akik ezt, esti vagy levelező tagozaton szerzik meg már az oklevél megszerzésének évében jelentkezhetnek esti vagy levelező tagozatra. Az agrárfelsőoktatási intézmények esti és levelező tagozataira a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, szakoktatás, kutatás és igazgatás területén, valamint a társadalmi szerveknél hasonló munkakörben dolgozók kérhetik felvételüket. A Testnevelési Főiskola tanári szakára csak azok a pedagógus képesítéssel rendelkező és pedagógus munkakörben dolgozók • jelentkezhetnek, akiknek továbbtanulását munkáltatójuk is támogatja. Hasonló követelményeknek kell megfelelniük azoknak a felsőfokú végzettségű dolgozóknak, akik újabb diplomáért a tudományegyetemek nem tanári szakaira, valamint a pénzügyi- és számviteli főiskolára; illetve azoknak az óvónői szakközépiskolát végzetteknek, akik felsőfokú óvónőképzőbe szeretnének jelentkezni, csak a képzés szakirányának megfelelő munkaterületen dolgozóktól fogad el felvételi kérelmeket a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola és az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai kara is. A tanárképző és tanítóképző főiskolákra, valamint az óvónőképző intézetekbe az oktatási intézményekbe pedagógus munkakörbe, képesítés nélkül dolgozók jelentkezését fogadja el. A jelentkezéshez rendszeresített nyomtatványt a megyei nyomtatványboltokban, illetve Budapesten a XIII. kerület, Hegedűs Gyula u. 27. szám alatti boltban lehet beszerezni. A kérelemhez érettségi, képesítő bizonyítványt, az esetleges felsőfokú végzettségről szóló oklevelet, önéletrajzot és hatósági erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni.
