Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 8. HÉTFŐ: Carter elnök megbeszélései Új Delhiben Deszai indiai miniszterelnökkel. - Kettészakadt az indiai nemzeti kong­resszus, Indira Gandhi új pártot alapított. - Ecevit kapott megbízást az új török kormány megalakitására. KEDD: A lengyel külügyminiszter Moszkvában. - Carter Szaúd- Arábiában tárgyal. — Bumedien algériai elnök Irakba uta­zott. SZERDA: Szadat és Carter találkozása Asszuánban, az ame­rikai elnök továbbment Párizsba. - Begin elégedetten nyilatkozott a Cartertől kapott tájékoztatás után. - Tár­gyalások Rómában a kormányválságról. CSÜTÖRTÖK: Mitterrand nyilvánosságra hozta a francia szo­cialisták választási programját. PÉNTEK: Carter Párizsban találkozott Francois Mitterrand-nal. - Amerikai közlések egy hármas, amerikai-egyiptomi- izraeii „elvi nyilatkozat” kimunkálásáról a Közel-Kelettel kapcsolatban. SZOMBAT: A „Szadat-ellenes” arab front csúcstalálkozójának készületei tovább folynak. - Schmidt kancellár Bukarest­ben tárgyal. - Waldheim Törökországba érkezett a cip­rusi tárgyalások előkészítésére. Cyrus Vance sajtóértekezlete Tegnap délelőtt a Hilton Szálló báltermében Cyrus Vance, amerikai külügyminiszter sajtó- értekezletet tartott (Telefotó-KS) Carter amerikai elnök be­fejezte a félvilágot felölelő körútját, amely még a múlt esztendő utolsó napjaiban kezdődött. Párizs éi Brüsz- szel volt a két utolsó állo­Holnap kezdi meg munká­ját a Lengyel Egyesült Mun­káspárt második országos konferenciája. A pártértekezleten több mint 1800 vajdasági értekez­leteken megválasztott kül­dött, és mintegy 450 vendég vesz részt — a két szövet­séges párt vezetői, a mun­kásmozgalom veteránjai, a más, ahol a Fehér Ház urá­nak a nyugat-európai, a kö­zös piaci és a NATO-prob- lémákat kellett számbaven- nie. vajdaságok vezetői valamint kiemelkedő pártonkívüli sze­mélyiségek — művészek, tu­dósok, újságírók. A Politikai Bizottság refe­rátumát Edward Gierek.' a LEMP KB első titkára ter­jeszti a program szerint az értekezlet elé, és beszédet fog mondani Piotr Jarosze- wicz miniszterelnök, a LEMP KB PB tagja. ta, ezzel önvédelmi akciót hajtottak végre csupán. A határok kérdéséről — s egyébként tudnivaló, hogy rögzített határok a két or­szág közt sohasem voltak! — sürgősen tárgyalásokat kell kezdeni. Mi várható az új Ecevit-kormánytól? Ennek az „atlanti világnak” — és ugye milyen tágak a földrajzi fogalmak?.— a leg­keletibb csücske a Fekete­tengerre és a Földközi-ten­gerre néző Törökország. A hetek óta tartó kormányvál­ság most megoldódni látszik. Igen, Törökország — „at­lanti ország” mégha sokezér kilométerre van is az Atlanti­óceántól. Bizonyos „atlanti érdekek” is jelentkeznek ak­kor, amikor sürgetik a cipru­si kompromisszumos megol­dást, az Égei-tenger olajme­zőinek felosztását, hogy így a görög—török ellentétet leg­alábbis enyhíteni lehessen, ha éppen felszámolni még nem is. Aztán az sem közöm­bös az atlanti világ szem­pontjából, hogy Törökország­ban — a NATO számára ve­szedelmesen! — Felgyülem­lett az elégedetlenség az Egyesült Államok kongresz- szusának makacssága miatt. A wahingtoni Capitoliumon változatlanul nem akarják megszavazni a Törökország­nak szánt katonai segélyprog­ramot. (Márpedig a NATO legutóbbi ülésén egy török új­ságíró kérdésére maga Luns. az Észak-Atlanti Szövetség főtitkára is kénytelen volt elismerni, hogy az amerikai utánpótlás elmaradása a tö­rök hadsereg ütőképességét rendkívüli mértékben vissza­vetette, s tulajdonképpen a NATO-t is meggyöngítette.) A török Dolitikának állan­dó tényezője, hogy — NATO- tagság ide vagy oda — nem zárkózik el a Szovjetunióval való kapcsolatok fejlesztése elől. Szovjet segítséggel szá­mos nagy ipari beruházás épül Törökország területén, legutóbb pedig a Fekete-ten­ger alatt a föld mélyén talál­ható ásványi kincsek közös kiaknázásának terveit is megkezdték megvalósítani. Az Ecevit-kormánytól várni lehet, hogy tovább halad ezen az úton. Visszatérve a török-görög viszonyra: valószínű, hogy most már valóban megindul­nak a tárgyalások Athén és Ankara között. Mindkét rész­ről szilárdabb belpolitikai helyzetű kormány kezdhet alkudozásba. (Emlékezetes, hogy az ősszel Görögország­ban választások voltak, ezek Karamanlisz miniszterelnök helyzetét megerősítették.) Most ecevit is a népi támo­gatásra hivatkozva láthat hozzá a döntő tárgyalások­hoz ... Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter, Carter elnök személyes megbízottja, a koronát és a koronázási ék­szereket átadó amerikai kül­döttség vezetője tegnap dél­előtt nemzetközi sajtóérte­kezletet tartott a Hilton szál­lóban, amelyen jelen volt és felszólalt az amerikai dele­gáció több tagja is. A sajtó­konferencián mintegy 150 magyar és külföldi újságíró, rádió- és tévétudósító vett részt. Az amerikai diplomácia vezetője bevezetőben hang­súlyozta: az amerikai nép tudatában van annak, hogy a korona és a koronázási ék­szerek történelmi jelentőségű ereklyék a magyar nép szá­mára. Épségben megőriztük ezeket a második világhábo­rú óta — mondotta, — s most örömmel teljesítettük visszaadási kötelezettségün­ket. Adlai E. Stevenson szená­tor rámutatott, hogy a koro­na és a koronázás; ékszerek visszaadása az amerikai nép kötelessége volt, s az erre vonatkozó döntést az ameri­kai emberek támogatják. Lee H. Hamilton képviselő kifejezte meggyőződését, hogy Carter elnök döntése helyes volt. Hozzáfűzte: örömmel jöttünk Magyaror­szágra, s azzal a várakozás­sal távozunk, hogy mindkét ország kölcsönös előnyére fejlődni fognak az amerikai —magyar kétoldalú kapcso­latok. Ezt követően Cyrus Vance az újságírók kérdéseire vá­laszolt. A Népszabadság tu­dósítójának kérdésére vála­szolva az amerikai külügymi­niszter a magyar—amerikai kapcsolatokat jónak minősí­tette. E kapcsolatok erősöd­nek olyan eseményeket ered­ményeként, mint amilyen a korona és a koronázási jel­vények visszaadása volt. — Számos kérdést már megoldottunk, olyan lépések­kel mint például a kulturá­lis és tudományos együttmű­ködési megállapodás megkö­tése, a családegyesítési ügyek intézése, az utazási el­járások egyszerűsítése, a két kormány tagjainak kölcsönös látogatásai. Nagy várakozás­sal tekintek kapcsolataink további fejlődése elé. Megbe­széléseket folytatunk több kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésben. Ilyenek a kereskedelemmel, a gazda­sági együttműködés fejleszté­sével összefüggő kérdések. Nemzetközi síkon szintén több kölcsönös érdeklődésre számot tartó terület van. Kapcsolataink tanúsítják, hogy a különböző politikai, társadalmi és gazdasági be­rendezkedésű országok is A párizsi kongresszusi pa­lotában tegnap reggel meg­nyílt a Francia Kommunis­ta Párt országos értekezlete, amelyen 3000 küldött dönt á márciusi választásokon kö­vetendő stratégiáról. Georges Marchais, a párt főtitkára beszámolójában ar­ra hívta fel a párt tagjait, hogy a választások március 12-i első fordulójára össz­pontosítsák erőfeszítéseikét és nyitva hagyta a második fordulóra követendő taktika kérdését... Georges Marchais kijelen­tette: „csupán néhány hét van hátra a választásokig, és PAUL WARNKE: Paul Warnke, az amerikai SALT-küldöttség vezetője szerint jó remény van rá, hogy tavaszra megszületik az új hadászati fegyverkorláto­zási megállapodás. A Carter- kormány fegyverzetellenőrzé­si és leszerelési hivatalának vezetője igen határozottan elutasította az amerikai tör­vényhozás és a NATO kö­reiből származó bírálatokat, amelyek szerint Washington „túlengedékeny” a SALT- tárgyalásokon. Warnke hét­főtől Genfben résztvesz a SALT-tárgyalások újabb for­dulóján, majd a nukleáris kísérletek teljes eltiltásáról ugyancsak Genfben folyó amerikai—szovjet—brit meg­beszéléseken. Warnke hangoztatta, hogy az elmúlt negyedévben „lé­nyeges haladás” mutatkozott a SALT-tárgyalásokon. s ha ezt az ütemet tartják, a kö­vetkező három 'hónapon be­lül véglegesen kialakulhat a megállapodás. Warnke sorra visszautasí­totta az amerikai szenátus­ban és egyes NATO-körök- ben hangoztatott nézeteket, hogy a készülő második SALT-szerződés „hadászati előnyt” biztosítana a Szov­jetuniónak. együtt tudnak működni a kölcsönös előnyök alapján. A Magyar Televízió ripor­terének kérdésére válaszolva a külügyminiszter pozitívnak értékelte a belgrádi találko­zót, a záróokmány megvaló­sításával kapcsolatos széles­körű véleménycserét. Ki­emelte, hogy a helsinki zá­róokmány végrehajtása ál­landó folyamat és a belgrá­di találkozó ennek első lépé­se. Reményét fejezte ki, hogy várhatóan két év múlva sor kerül a következő hasonló jellegű találkozó összehívá­sára.- Nyivánvaló, hogy a belgrádi találkozón vannak nézetkülönbségek. A lényeg az, hogy a párbeszéd folyta­tódjék. mivel a szocialista párt ma­kacssága nem teszi lehetővé a visszatérést a közös prog­ram tiszteletben tartásához, nem tette lehetővé és jelen­leg sem teszi lehetővé a meg­beszéléseket, a Központi Bi­zottság egyszerű és világos javaslatot tesz az országos értekezletnek: óriási csatái kell indítani annak érdeké­ben, hogy március 12-én a kommunista párt jelöltjei körül tömörüljenek azok az érők, amelyek lehetővé te­szik a mérlegnek egy igazi változás felé történő elmoz­dulását. Ez az eszköz az egyedüli út a sikerhez.” Warnke közvetetten elis­merte, hogy az új SALT- egyezmény (legalábbis több­éves időszakra) korlátozná az új amerikai fegyver, a szárnyas rakéta interkonti­nentális válfaját. A küldött­ségvezető ugyanakkor ismét csak harcászati fegyvernek minősítette a neutronbom­bát, s azt állította, hogy a tömegpusztító fegyverfajta nem növeli a nukleáris há­ború veszélyét. Európáról szólva Warnke egyébként cáfolta azokat a gyakori nyu­gati állításokat, hogy a Var­sói Szerződés „nagy fölény­ben” volna a NATO-val szemben. A valóságban Euró­pában is sokkal közelebb vagyunk az egyensúlyhoz, mint sokan írják — mon­dotta, sürgetve a bécsi csa­patcsökkentési tárgyalásokat. Az amerikai SALT-kül­döttség vezetője hangoztatta: személyes tapasztalatai is megerősítik a Szovjetunió komoly megegyezési készsé­gét a SALT-tárgyalásokon. Bízik benne, hogy egy meg­felelően ellenőrizhető új SALT-megállapodást mind az amerikai közvélemény, mind a törvényhozás jóvá­hagy majd,. • Pálfy József Hogyan tekint ma Amerika Nyugat-Európára? Abban a pillanatban, ami­kor Carter elnök Párizsba érkezett, a washingtoni pénz­ügyi hatóságok több mint 20 milliárd dolláros alap léte­sítését jelentették be az in­gadozó dollár értékének biz­tosítására. A hírrel a dollár árfolyama elmozdult , a mély­pontról, ahová a múlt héten jutott, a nyugat-európai (és a japán) pénzemberek pedig föllélegeztek. A túl alacsony dollárárfolyamok ugyanis addig sok gondot okoztak Frankfurtban és Párizsban, Londonban és Zürichben: például azzal, hogy megne­hezítették a nyugat-európai exportot Amerikába, ugyan­akkor megnövelték az ame­rikai termékek konkurren- cialehetőségeit Nyugat-Euró- pában. Carter elnök a megeny­hült pénzügyi-gazdasági lég­körben nagyobb hitelt köve­telhetett szavainak, amelyek­kel az USA és Nyugat-Euró- pa kötelékeinek szoros vol­táról szónokolt. E mellett nyilván tudatosan keresett történelmi jelképeket is: ezért látogatott el Norman- diába, az 1944 júniusi ame­rikai partraszállás színhelyé­re. íme. Amerika nem hagy­ja cserben Európát... Giscard d’Estaing, a francia köztársasági elnök is elkí­sérte erre a történelmi-poli­tikai kirándulásra. Az ötödik köztársaság elnöke. De Testvérháborúvá alakul-e a vietnami—kambodzsai konfliktus? Ez a kérdés joggal nyug­talanítja a haladó világot, amely visszaemlékezhet ar­ra, hogy néhány éve még együtt harcolt a két nép az amerikai imperializmus el­len. Visszaemlékezem a ver- sailles-i Vietnam-világkon- ferenciára: vagy hét éve Pá­rizs mellett a haladó erők világméretű seregszemléjére került sor, békeharcosok és tudósok, politikusok és mű­vészek, tömegszervezetek képviselői ezerszámra gyűl­tek össze, hogy követeljék az amerikai agresszió abbaha­gyását. Vietnam és általában indokína népeinek függet­lenségét. békéjét. Kambod­zsai küldöttekkel beszéltem ott, akik hitet tettek Dél- kelet-Ázsia népeinek közös, antiimperialista céljai mel­lett, elkötelezték magukat a közös harcra. És most test­vérháborúra kerülne sor a Holnaptól LEMP országos konferencia Gaulle tábornok aligha tette volna meg ezt: ő sohasem bocsátotta meg, hogy Eisen­hower, a szövetséges had­erők főparancsnoka és a partraszállási hadművelet az „overlord”) irányítója őt nem vonta be az előkészítési mun­kákba és csak akkor enged­te meg, hogy megjelenjék Normandiában, amikor az amerikai, brit és kanadai csa­patok már rég megvetették lábukat francia földön. Carter nagy érdeklődést tanúsított Mitterrand, a szo­cialisták vezetője iránt: ki tudja, 1978 márciusában olyan helyzet is előadódhat, hogy a baloldal győz a fran­cia választásokon, az sincs kizárva, hogy a szocialisták eredményének külön súlya Mitterrand-t teszi meg mi­niszterelnök-jelöltnek . . . Párizs után az amerikai elnök Brüsszelben fejezte be félvilág körüli körútját. Kü­lönösebb újdonságot a bel­ga (és közös piaci, no meg NATO-) fővárosban tett lá­togatása nem hozhatott. Ter­mészetes az USA elkötele­zettsége a NATO mellett, amely az amerikai imperia­lizmus érdekei szerint tevé­kenykedik, az is magától ér­tetődő, hogy az Európai Gazdasági Közösségtől együttműködési készséget, nem pedig vetélytársi törek­véseket vár az USA vala­mennyi monopóliuma. tegnapi harcostársak között? A kambodzsai magatartás mozgatórugói ma még kevés­sé ismertek. Csak egymás mellé tudja az ember állí­tani azt a tényt, hogy a kam­bodzsai vezetők Kína barát­ságát keresik, hogy a pekin­gi példához igazodnak, hogy a kínai befolyásnak enged­nek, illetve e befolyás kiter­jesztésének útját egyengetik. Vietnam kész bármikor és bármilyen szinten tárgyalni a két ország között felme­rült problémák megoldására — közölték a hét végén Ha­noiban. A külügyminiszté­rium ilyen értelmű nyilat­kozata a szocialista Vietnam­nak azt a határozott törek­vését tükrözte, hogy nem engedi testvérháborúvá fa­julni a helyzetet. Ha át is lépték a kambodzsai határt a vietnami egységek, amint Pham Van Dong, a VSZK miniszterelnöke hangsúlyoz­Marchais a KP választási stratégiájáról Tavaszra megszülethet SALT-2 egyezmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom