Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

1978. január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Néző legyen a talpán, aki a Röpülj páva döntnökeinek tevékenységében kiismeri magát! Csak gyanítom, bár egy-egy esetben az egyazon véleményen belüli ellent­mondások el is árulják, hogy ők maguk sem igen tartanak szem előtt valami egységesen vezérlő elvet: hangulatuk, szeszélyeik szerint ítélkez­nek. Csupán egyetlen példát jellemzésül. Míg egyik alka­lommal a színpadiasság el­marasztalóan esik a latba, ez történt a Túri vásárral, ugyanakkor egy másikban ugyanez a tulajdonság az „el­lenfél” fölé emeli a produk­ciót, ahogy történt a kalocsai Sárrét és Debrecen vetélke­dőjében néhány héttel ez­előtt, amikoris „megbukott” a póztálan, már-má,- kálvinis­ta puritánságú, ősi módon természetes népművészeti bemutató. Repül-e a Páva? Ha így halad — úgy tűnik — a zsűri a maga követke­zetlenségeivel indokolatla­nul nagyobb szerepet játszik a valójában békés bemutató­sorozatban, mint kellenék, amelyben nem is annyira a vetélkedés folyik, mint in­kább egy-egy tájegység vagy nemzetiségek esetében egy- egy közösség igyekszik felra- gyogtatni értékeit táncban, muzsikában, tárgyi kultúrá­ban. És itt kénytelen vagyok egy kis „hazai kitérőre”, bár megfogadtam, juszt sem ál­lok be a provinciálisnak mi­nősített síránkozók táborába, ahogyan legutóbb a zsűri el­nöke aposztrofálta a „veszte­ni nem tudó” debreceniek pártját fogó toliforgatót. Nem a vesztés ténye indít rá, hanem a vesztés tartalma, amelyben a legfőbb negatí­vumot egyes zsűritagok sze­rint az jelentette, hogy a Tú­ri vásár anyagában inkább a hagyományok vizeire evezett semmint páva módjára föl­röppent volna, ahogyan tet­te azt a Pest megyei néme­tek produkciója. Igaz, kere­tül a népélet egy sajátos mozzanatát, a vásárt válasz­tó műsor készítői bőven me­rítettek a kisiparosság termé­keiből, életéből, de vajon ez­zel nem a népművészet ‘for­rásvidékeit kutatták-e és tárták is fel? Hiszen a szű­rösmester nem művész is egyben, miközben iparos, ha támadnak ihletett pillanatai; s a túri fazekasok munkái­ban vajon nem testesülnek-e meg a népi fazekasság idők folyamán felhalmozódott eredményei; s a bognár véső­ié alól is. aki kereket készít, formára is szépet, nemcsak használatra alkalmasat adott pillanatban — példa van rá nem egy, nem kerülhet-e ki oly mű, amelyben a prakti­kum társaságában már ott található az élvezhető eszté­tikum is? A Túri vásár meg­ítélése, sajnos, bennem azt a vissza-visszatérő félreér­tést ébresztgette, mintha a nép művészete csak dalai­ban, táncaiban testesülne meg; leszűkítve tehát a fo­galom körét, s kizárva belő­le a tárgyi alkotás folyama­tában felbukkanó és meg­mutatkozó nyilvánvaló mű- vésziséget, amelynek ered­ményeit gazdagon élvezhet­jük. Nem vitatható, hogy a vásári ponyvaárus kissé nép- színműves megszólalása és beállítása kilógott ebből az alapjában véve realista szemléletű játékból, de az egész műsort elutasítani azon a címen, hogy mindez csak illúzió volt, és nem a való­ság: merő botorság. Lehet-e megtagadni az efféle műso­roktól a művészi munkára mindenkor jellemző illúzió- keltés igényét és vágyát, mi több lényegéhez tartozó tu­lajdonságát? Hiszen minden műsor, amely képernyőre ke­rül, egyben művészet is. Más kérdés, hogy jó vagy rossz, hatásos vagy hatástalan, pró. bálkozás-e csupán, vagy be­csülhető eredmény. Szándékosan duzzogva nem akarom játszani a sértő­döttet, helyette azokat az ag­godalmaimat sorakoztattam fel, korántsem valamennyit, amelyeket a Röpülj páva ahogyan egyre több adásával áll élénk, szül bennem oda­adó nézőben. Hofi és más semmi? Kér­dezhetnénk a televíziós szil­veszter után, és ezúttal iga­zán még ő sem volt elemé­ben, valljuk be. Pedig lát­hatóan a szilveszter súlyát az ő „atlaszvállaira” rakta a te­levízió, — gondolván Hofi- ból sohasem, hát most sem lehet elég. Mi tagadás, a ve­le töltött óra nem volt kel­lemetlen, ő maga sem kímél­te energiáit, de hatvanper­ces produkciója ezúttal mint­ha csák több kisebb, szoros egységbe alig kívánkozó rész­ből rakatott volna össze, gondolatilag nem rendeződ­tek szerves egységbe. Máskor alig hagy lélegzetet a néző­nek, most viszont tapasztal­ható volt, hogy menetközben ő is „lazítgatott”, s ilyenkor bizony meg-megszakadt közte és közöttünk az áram­kapcsolat. Csattanói között is kevesebb volt ezúttal az iga­zi telitalálat, mint ahogyan megszoktuk tőle, s az előre­gyártott filmrészletekhez kapcsolódásban sem érvénye­sült eléggé az „erről jut eszembe” dramaturgiája. Természetesen élvezhettük ugyanakkor remek paródiáit, ki tudja hány alak bőrébe bújt belé, nem egy esetben gyilkos erejű szatíráját, pél­dául a tanzániai stáb él­ménybeszámolójáról és ön­magában szórakoztató volt' az is, ahogyan eljátszadozott a Sztrogoff Mihállyal. Paneles szilveszter Egyébként illendő szilvesz­tert produkált a televízió. Előételnek Szálkái Sándor filmjét, A háromhölgyet kí­nálta fel, étvágygerjesztésül, amiből megtudhattuk végül is. hogy jobban megy a ka­pálás is, ha egy igazi, elérhe­tő cél lebeg a dolgozó előtt. (Bizony a .-termelékenység növelésébe jobban be kellene kalkulálni a szex alkalmazá­sának lehetőségeit!) Aztán az étkek között elfogyaszt­hattunk egy rendőrvicc-szín- vonalú jelenetet (elkoptatott ötlet), részt vehettünk egy Operettfórumon, ebben is ré­gi ötlet köszönt vissza, majd egy kis Komlós két fogás kö­zött, ezután pince-mély ka­baréjelenet és túlméretezett zenei vetélkedés a ki tud mást énekelni, mint amit szokott témakörben, ez is ré­gen volt új ötlet, egy nem tu­dom hova tegyen Sas József- produkció, ügyes, de nem eléggé mély, pedig a kiskert­tulajdonosok világa mint társadalmi jelenség is meg­engedte volna az elmélyül­tebb szatírát, a Mindenki fa­iskolája, nem érdektelen, de végül is túlbonyolított film­zenei bemutató, és voltak még Frédi és Béni. Antal Im­re, aki úgy látszik mostaná­ban az ügyeletes szóvivő sze­repét tölti be a televízióban, magabiztosan, egy igazi „fő­úr” körültekintő gondosságá­val és nyugalmával ügyelt mindenre, hogy rendben le­gyen. Rendben is volt min­den. De engedtesség meg, hogy ehhez a rendhez hozzá­tegyem: panelekből gyorsan és gazdaságosan szép épüle­teket lehet emélni, egy tele­víziós műsornak azonban ko­rántsem válik díszére, ha túl sok benne a panel, azaz az előregyártott vicc, a már so­rozatban előállított humor­elem. V. M. Tizenkét új film Az év első négy premier­napján 12 filmet mutatnak be a filmszínházak. Az új­donságok között kettő — Mé­száros Márta „ők ketten” és Szíjj Miklós „Dübörgő csend” című alkotásai — a hazai filmművészet legújabb ter­mését reprezentálják. A szocialista országok filmművészetét két szovjet, egy román, egy NDK film és egy csehszlovák—bolgár koprodukcióban készült al­kotás képviseli. A „Zsebpénz” című, színes szinkronizált francia filmvíg­játék érzelemmel, bánattal, örömmel és őszinteséggel te­li gyermekportrékat mutat be. Annio Lorenzini olasz rendező „Milyen szép a meg­gyilkolt halála” című filmje, egy sikertelen népfelkelés történetéről szól. Elsősorban a bűnügyi történetek kedve­lőinek körében számíthat ér­deklődésre a „Túl a félel­men” című feszült hangula­tú, izgalmas krimi, a Macs­kás öregúr című színes ame­rikai film nyugdíjas tanára függetlenségét féltve sehol sem találja helyét. Pályázatra készülnek Az Indiában évente hagyományosan megrendezett gyer- mekrajz-pályázat- ra készíti fel tanít­ványait Séra Erzsé­bet, a kunszentmár­toni Általános Iskolai Kollégiumban. Egyelőre . a batiko­lással ismerkednek a gyerekek, de nemsokára a faze­kasság és a tűzzo­mánc-készítés rej­telmeibe is bevezeti őket a fiatal képző­művésznő. Az egyetemi—főiskolai felvételik idei rendje Megjelent a részletes tájékoztató Törökszentmikléson Értékelték az Olvasó munkásért pályázatát Januárban a filmbarátok köre hálózatban két új filmet is bemutatnak: a Komédiás című színes amerikai és „Az idealista” című jugoszláv fil­meket. Készül az új bünteti! törvénykönyv Az év első felében a jogal­kalmazás különböző terüle­tein végeznek ügyészi vizsgá­latot. A Legfőbb Ügyészség által irányított munka célja: az ügyészi szervezet kísérje figyelemmel a jogpolitikai elvek érvényesülését és haté­konyan segítse a szocialista törvényesség megtartását. A bűnözés elleni harcban jelentős helyet foglal el a nyomozás ügyészi felügyele­tének további erősítése. Az ügyészség igyekszik a bűnül­döző szerveket munkájukban hatékonyan segíteni. A bün­tetőjogi felelősségre vonás mellett továbbra is nagy sze­repet kapnak azok az ügyé­szi intézkedések, amelyek fe­gyelmi felelősségre vonást, illetve kártérítés kiszabását indítványozzák. Az új büntető törvény- könyv kodifikációs munkála­taival párhúzamosan az ügyész? szervezet, is nagy fi­gyelmet fordít a Btk terve­zetének országos vitájára. — Először is azt jegyez­ném fel, hogy Szolnok or­szágunk egyik legnagyobb vasúti csomópontja. Csak­nem háromezer vasutas él a városban — válaszol Molnár Lajosné. — A csomóponti klub nekik, családtagjaik­nak, de azoknak a vasuta­soknak is épült, akik csak néhány órára, szolgálat köz­ben érkeznek Szolnokra. Ha a szabad idejüket a klubban töltik, vagy a könyvtár fo­lyóiratát és köhyveit lapoz­gatják, kulturált körülmé­nyek között tehetik. — A több^ ezer vasutast szervezett programok is vár­ják. — Természetesen. Már több író-olvasó találkozót, irodalmi estet, ismeretterjesz­tő előadást rendeznünk. Megalakultak szakköreink is. Működik barkács- és fotó- szakkör, az idén a repülő- gépmed.ellezők is elkezdik ■munkájukat. A bélyeggyűj­tők, a galambászok és a ter­mészetjárók is csoportba szer­veződtek. A fiatalok az ifjú­Üj formátumban és a ko­rábbinál olcsóbb áron megjelent az egyetemeket, főiskolákat, a tanulási le­hetőségeket és a követei- ményeket ismertető „Ma­gyar felsőoktatási intézmé­nyek 1978” című könyv. A továbbtanulni szándé­kozókat részletesen tájékoz­tatja egyebek között az in­tézmények szervezeti felépí­téséről, a jelentkezés és a felvételi rendjéről, a tanul­mányi versenyek helyezett­jeinek felvételi kedvezmé­nyeiről, a tandíjról, az ösz­töndíjról és az egyéb állami juttatásokról, valamint a felvételi vizsgákra előké­szítő tanfolyamokról. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozataira — a korábbi évekhez hasonló­an — felvételüket kérhetik a középiskolák utolsóéves ta­nulói, illetve azök az érett­ségizett, képesítőzött dolgo­zók, akik még nem töltötték be 35. életévüket. A közép­iskolai végzettséggel rendel­kező szakmunkástanulók bármelyik felsőoktatási in­tézménybe jelentkezhetnek abban az évben, amelyben a szakmunkásképesítést leg­később augusztus 31-ig meg­szerzik. A felvételhez rendszeresített nyomtatványt a középiskolák tanulóinak iskolájuk bo­csátja rendelkezésükre, más jelentkezők a megyei nyom­tatványboltokban szerezhe­tik be. sági klub programjain vesz­nek részt rendszeresen, és csaknem háromszáz tagja van a szocialista brigádklub­nak. Nődolgozóink közül so­kan járnak a szabás-varrás és a népi hímző tanfolya­mokra, a vártnál nagyobb érdeklődés kíséri eszperantó nyelvtanfolyamunkat is. — Milyen programokkal várják a nyugdíjasokat? — Ők elsősorban a könyv­tárat látogatják — veszi át a szót Nagy Ilona. — Harminc- nyolc féle folyóirat és nyolc­ezer kötet könyv között vá­logathatnak. Hatszáz beirat­kozott olvasónk között mind­egyik korosztály megtalálha­tó. A könyvtár a gyerekek­nek is legkedvesebb zuga, lemezeket hallgatnak, mesét olvasnak, ismerkednek a könyvekkel. — Egy év tapasztalatai alapján mit várnak a jövő­től? Molnár Lajosné: — Az 1977-es esztendő az útkeresés, a legjobb módsze­rek és lehetőségek felkuta­A műszaki felsőoktatás-1 ban az idén is tartanak szakcsoportos felvételi vizs­gákat, amelyek keretében a műszaki egyetemek és főis­kolák az azonos vagy rokon szakmai területe­ken együttműködnek a pályázók szóbeli fel­vételi vizsgáinak lebonyolí­tásában és a felvételi dönté­sek előkészítésében. Az idén a felsőoktatási in­tézmények minden tagozaton március 30-ig fogadják el a felvételi kérelmeket, a kö­zépiskolához az egyetemi-fő­iskolai jelentkezési lapot február 10—25 között kell benyújtani. A felvételi vizsgákat jú­nius 24. és július 15. között tartják, kivéve a matemati­ka, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. Ezekből a tárgyakból az írásbeli érettségi megfelel az írás­beli felvételinek is. A közös írásbeli időpontja május 22—23. A jelentkezők a korábbi­akhoz hasonlóan középisko­lai eredményeik alapján leg­feljebb 10 pontot vihetnek magukkal és a felvételi vizs­gán újabb 10 pontot szerez­hetnek. Először jelentkezhetnek az idén hallgatók az államigaz­gatási főiskolára, ahol a ta­nulmányi idő három év. Ugyancsak először hirdették jmeg a ‘szegedi József Attila Tudományegyetemén a főis­kolai szintű fordító, illetve fordító-tolmács szakot orosz és angol nyelvből. (MTI) tásának éve volt. Sikerült elérnünk, hogy nagyon sok embernek mindennapos szo­kásává vált, hogy bejöjjön a klubba, itt töltse szabad, ide­jének egy részét. Kialakul­tak tartós művelődési közös­ségeink, a szakkörök, a klu­bok. A jövőben olyan vá­lasztékot szeretnénk bizto­sítani. amelyben mindenki, legyen fiatal, idős, nő vagy gyerek, találhat kedvére va­ló programot. Szeretnénk je­len lenni a város közműve- lóaési életében, kapcsolato­kat kialakítani művelődési házakkal, iskolákkal. Nagy Ilona: — A könyvtárban jelen­leg szervezzük az irodalom­barátok körét, de szeret­nénk komolyzenei klubot is létrehozni, pódium-esteket tartani. Természetesen to­vább gazdagítjuk az álló- mányt, és az olvasók szá­mát is növeljük. Szeret­nénk azoknak az emberek­nek az érdeklődését is fel­kelteni, akik még nem jár­nak hozzánk, azokat pedig akik még csak a földszinti büféig és biliárdasztalig ju­tottak el, följebb csalogat­ni egy emelettel: a könyv­tárba. T. E. Nyolc vállalat 22 szocialis­ta brigádja vett részt az 1977-ben — az Olvasó nép­ért mozgalom részeként — meghirdetett olvasási pályá­zaton Törökszentmiklóson. A Kiváló címmel kitüntetett városi könyvtárban most ér­tékelték a beérkezett pályá­zatot, amely egyben része volt a brigádok X. levelező vetélkedőjének is. A helyes megfejtést beküldő kollektí­vák megkapták a kiírás sze­rinti pontokat, ezzel teljesí­tették kulturális vállalásaik jelentős részét. Az olvasópályázaton — versenyen kívül is — részt vehettek a könyvbarátok, őket könyvvásárlási utal­vánnyal jutalmazta a könyv­tár. A fizikai dolgozók egyé­ni versenyében Murányi András, a szocialista brigá­dok kategóriájában a Volán 7. sz. Vállalat Szocialista Bri­gádja lett az első. Szórakozás, látványosság Mohács a busójárásra készül Mohácson javában készül­nek a híres farsangi ese­ményre, a búsójárásra. A sok évszázados hiedelmekből táplálkozó népszokás jó ideje nemcsak a helybeliek szóra­kozása, de vonzó idegenfor­galmi látványosság is. Az idén különösen korán, febru­ár 5-én lesz a busófarsang, bőséges látnivalóval. A program már február 4- én, szombaton megkezdődik. Három megye — Baranya, Somogy és Tolna — általános és középiskolásainak részvé­telével tartják meg a hagyo­mányos Schneider Lajos nép­daléneklési versenyt a Kos­suth filmszínházban. Ugyan­ott vasárnap» délelőtt népze­nei műsor szórakoztatja az érdeklődőket. Most rendezik meg első alkalommal a dél­szláv népzenészek országos találkozóját is, hét-nyolc együttes közreműködésével. A nap fénypontja ezúttal is a farsangolók színpompás felvonulása, zenés-táncos játéka lesz. Mohácsra várnak több magyar és nemzetiségi együttest, így a szomszédos Jugoszláviából a topoljei dél­szláv, valamint a horvátor­szági magyarok szövetsége központi táncegyüttesét. Mintegy kétszáz busóra szá­mítanak akik ijesztő álarc­ba, kifordított subába öltöz­nek, s fülsiketítő lármával vonják magukra a figyelmet. A busók a közeli napokban tartanak „haditanácsot” a ta­nács húsz új subát varrat birkabőről. A műsort a főté­ri máglyaégetés és az éjsza­kába nyúló bál zárja. Egy emelettel följebb Az első év után a vasutasok klubjában A MÁV szolnoki csomóponti klubjának megnyitása óto alig egy év telt el. Ha krónikás vetné papirra az indulás évének eredményeit, tapasztalatait, vajon mit őriznének meg a lapok? Molnár Lajosné igazgatónő és Nagy Ilona könyvtárvezető például mit írna a krónikába?

Next

/
Oldalképek
Tartalom