Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-04 / 3. szám
1978. január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nehéz az üvegcsiszoló nők munkája a berekfürdői üveggyárban, de már épül 140 millió forintért az új üveggyártó és feldolgozócsarnok, ahol munkájuk nagy részét gépekre bizhatják majd Bővülő választék A tejipar 1978-as tervei Az 1977. évi tejtermelés országosan mintegy 11-12 százalékkal nőtt - Szolnok megye fejlődése hasonló, illetve még ennél is nagyobb volt. Az előbbieknek köszönhetően megszűnt a vajimport, jelentősen csőkként a tejpor behozatala, sőt kisebb vaj- és sajtexport is lehetővé vált. Iltfonja életünket Mivel az idén a tejtermelés újabb, csaknem tíz százalékos növekedésére lehet számítani, az iparnak változatlanul az a feladata. — s egyben a célja is — hogy az összes tejet átvegye, és ezzel járuljon hozzá a gazdálkodó kedv fokozásához, valamint a vásárlók jobb ellátásához. Erre annál is inkább szükség van, mert, bár tavaly tíz literrel nőtt a tejre átszámított fogyasztás, és vaj nélkül is elérte a fejenkénti 146 litert, még így is elmarad a hazánkéhoz hasonló körülmények között élő országokétól. Éppen ezért a hagyományos mellett tovább kell növelni az új. korszerűbb termékek választékát. Eredmények máris vannak, hiszen 1977-ben megjelent a boltokban a 3,6 százalékos zsírtartalmú, homogenizált tej, és Budapesten jónéhány hete kapható az ultrapasztőrözött, úgynevezett tartós tej. amely szobahőmérsékleten hat hétig is ép marad. Télen inkább csak az utak feketéllenek, a földeket általában a hó borítja. Valahogy késő őszt tapasztalhatnak most a műutakon járók. Fekete, vagy fakuló zöld táblákat láthat, aki' arra kíváncsi, mi újság a földeken. Az újszászi Szabadság Tsz- ben kissé aggódva figyelik a búzavetést. Eddig volt hó, de karácsonykor mind elment, helyette eső esett. Most melegebbre fordult az időjárás, és ez azt is jelenti, hogy megindul a növények növekedése. Ha a búzára most hótakaró nélkül jön a fagy, nagy bajok lehetnek, hisz elég sok dél-európai fajtát vettek. Különösen a Partizánka miatt aggódnak a termelőszövetkezetben — nem bírja a hideg tel«', ilyen időben kifagy. A szérűkön most fejezik be a leltározást, hamarosan elkészül a mérleg is, ami megmutatja, ki, hogyan gazdálkodott az elmúlt esztendőben. A korábbi felmérések szerint Üjszászon az árbevétel tíz százalékkal növekedett, a nyereség pedig az 1976. évi szinten marad a nagy természeti csapások ellenére is. Érthető tehát, hogy vidámak az emberek, sőt egy kicsit büszkék is a munkájukra. Most jutott idő arra, hogy Egyre szélesebb körben terjed a csokoládés tej, a kávés tej és az idén várható a karamellás tej országos árusítása. A gyümölcsjoghurtok megjelenésével tovább nőtt a savanyított készítmények választéka, népszerűsége. de itt csak akkor lehet szó igazi sikerről, ha a városok mellett a falvak és az egyéb kisebb települések boltjaiban is lesznek olyan hűtőberendezések, amelyek lehetővé teszik az említett termékek tárolását. Fontos feladat a vaj további népszerűsítése, ugyanis ez a termék könnyű emészthetőségével, magas vitamintartalmával kiemelkedő szerepet tölthet be az étkezésben. . Ha figyelembe vesz- szük, hogy Ausztriában öt, Csehszlovákiában hét, az NDK-ban tizenöt, nálunk pedig csak két kiló az egy főre jutó fogyasztás, akkor a tennivaló egyértelmű. A javulás ellenére hasonló a helyzet a sajtokkal is. az új szakembereket munkájuk alapján minősítsék. Megnyugtató a tsz vezetőinek, hogy valamennyien megáll- ták helyüket a termelésben, és ha így fejlődnek tovább, hamarosan kiváló szakemberekké válnak. Szóba került az idei terv is. Üjszászon több mint hét százalékkal akarják túlteljesíteni az 1977- es év eredményeit. Jánoshidán a Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben évek óta először történt meg, hogy tavaly ősszel minden talajmunkát időben elvégeztek. Hó itt sincs, ezért félő, hogy a búza egy része kifagy, pedig az elmúlt évben sokat költöttek arra, hogy az idén még jobb termést takaríthassanak be: kétmillió forinttal többért vásároltak műtrágyát, mint a korábbi esztendőkben. A tagság körében azért bizakodó, jó a hangulat. o Igaz, sok viz lefolyt már azóta a Zagyván, hogy 1970- ben szanálták a termelőszövetkezetet. A korábban veszteségesen gazdálkodó tsz-ből ma már jelentős beruházásokra is képes gazdaság lett. 1977-ben több mint 18 százalékkal növekedett a termelő- szövetkezet üzemi termelési értéke, s egyúttal a nyereség is megduplázódott. Problémák azért a Vörös Hajnalban is akadnak. Tavaly tizenöt emberrel kevesebben érték Pedig a választék, különösen az úgynevezett lágy sajtokból, itt is bővült: megjelent a Göcseji sajt, a Szekszárdi csemege és a Vadász sajt. A Baranya megyeiek Anikó sajtja 1977 második felében került a piacra és a csehszlovák Hermelin mellett a magyar Camembert sajtot is forgalomba hozzák. Tovább növekedett a néhány éve még jóformán ismeretlen tejkonzervek kínálata, szinte igény szerint lehetett vásárolni a tubusos, cukrozott, sűrített tejet. A tejporok választékát viszont tovább kell bővíteni — a biztonságosan eltartható, köny- nyen. gyorsan tejjé hígítható terméknek, különösen a vidék, boltokban jut jelentős szerep. Szolnok megyére nem mindenkor jellemző a tejtermékek budapesti választéka, de az itteni vállalat építkezései. felújításai az ellátás javítását is célozzák. S addig. amíg az említett beruházások befejeződnek — a tröszt tájékoztatása szerint — a Szajolban levő hűtőház árukészlete segít hozzá bennünket a nagyobb igényeket is kielégítő tejtermék-fogyasztáshoz. el az 1976. évinél jobb eredményt. Ez pedig több munkát követelt minden dolgozótól. Végeredményben a jövedelmek így nagyobbak lettek a megengedettnél, pedig ugyanannyi munkáért ugyanannyi bért fizettek, mint a korábbiakban. o Csendes a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet. A növénytermesztésben a sikeres őszi munka miatt nincs feladat, így az emberek nagy része szabadságon van. Október végére elvetették a búzát, de az nem erősödött meg kellően, és mivel kevés a hó, sajnos itt is van rá „esély”, hogy kifagy. Szerencsére belvíz nincs, ami csapadék esett, elnyelte a föld. Annál nagyobb a sürgés-forgás a könyvelésen. Befejezték a leltározást minden területen, most készül az éves mérleg. Már előre elmondható, hogy 8—9 százalékkal növekszik a termelési érték, és a nyereség 18 millióval lesz több a Kossuth Tsz-ben, mint 1976- ban. A vezetőség most azon fáradozik, hogy minél több szerelőt és traktorost győzzön meg arról, hogy részt vegyenek a januárban kezdődő szakmai továbbképzéseken. A. L. Változások mezőgazdasági adórendszerben Január 1 -töl módosultak a mezőgazdasági nagyüzemek adózásának és jö- vedelemfelhasználásának egyes szabályai. A változások a népgazdasági tervben rögzített beruházási színvonal tartását szolgálják, továbbá esetenként anyagilag is ösztönzik a termelés kiugróan erőteljes fejlesztését, és lehetővé teszik a korszerű eszközökkel dolgozó szakemberek személyi jövedelmének növelését. A mezőgazdaság állami szektorában változást jelent, hogy a gazdaságok 1978-tól az általános nyereségadó 60 százaléka helyett csak 35 százalékát tarthatják visz- sza fejlesztésre. A termelő- szövetkezetekben, figyelembe véve a gazdálkodási biztonság követelményeit, változik a tartalékalap-képzés kötelező mértéke, az ed.digi négy százalék helyett az adózott nyereség nyolc százalékát kell a tartalékalapba helyezni. Az évente képződött tartalékalap 25 százalékát továbbra is visszapótlási kötelezettség nélkül befizethetik a gazdaságok a téeszek kölcsönös támogatási alapjába; ezzel lehetővé válik az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott üzemek megsegítése. A termelőszövetkezeti bruttó jövedelemadó alóli mentesség határértékét az eddigi egy főre jutó évi 26 ezer forinttal szemben 1978-ban 28 ezer forintra emelték, ez a rendelkezés a téeszeknek csak kis körét érinti, 1976- ban mindössze 30—50 ilyen gazdaság volt az országban, különösen azokon a vidékeken, ahol kedvezőtlenek a talaj- és éghajlati adottságok, s ez rányomja bélyegét a gazdálkodás jövedelmezőségére. A jövedelemnövekmény- adó, bár alapvető feladatát betöltötte, néhány szempontból az indokoltnál kisebb mértékben adott lehetőséget a hatékony termelésnövelésre, illetve a helyi gazdálkodási körülmények figyelem- bevételére. 1978-tól azokban a téeszekben, ahol az egy főre jutó jövedelem havi 2400 forint alatt van s a jövedelemszínvonal 7 százalékkal — tehát az átlagosnál nagyobb mértékben — növelhető, adófizetési kötelezettség nélkül. Korábban az átlagos jövedelemszínvonalnál alacsonyabb keresetű tag vagy alkalmazott nyugdíjazása csökkentette az adómentes személyi jöved,elemnövelés lehetőségét, ennek ellensúlyozására idén a szövetkezetek korrekciót alkalmazhatnak. I valóság casso-festmény, nem a természet átfogalmazása merész torzításokkal. Lenin is arra figyelmeztet bennünket, hogy a szocializmus nem kész rendszer, amellyel az emberiséget boldogítják. A szocializmus a munkásosztály harca, a munkásosztályé, amelyik fő célja nevében ma az egyik célt követi, holnap a másikat, és mindennap közelebb kerül a fő célhoz, a szocializmushoz, a kommunizmushoz. Mindez valóban azt jelenti, hogy a szocializmus építése nem erkölcsi küldetés, hanem a valóság mindennapos számbavétele és a valóságos helyzetből kiinduló kemény munkálkodás. Szakadatlan javítása feladatrendszerünknek, tevékenységünknek, a végrehajtásnak. Érthető tehát, hogy az ilyen őszinte valósággyökerű munka szoros tartozéka a tevékenység állandó ellenőrzése. Nem az öncélú moralizá- lás vezette a kormányt, amikor a minap rendeleteket és határozatot fogadott el az állami ellenőrzés továbbfejlesztéséről. a szövetkezeti belső ellenőrzésről és a népi ellenőrzés munkájának javításáról. Mennyiben érintik ezek a rendeletek, jogszabályok a mindennap emberét? Látszólag az államigazgatási munka egy belső tartományának szabályozásáról, javításáról van szó, akkor, amikor a rend,eletek előírják, hogy legyen összehangoltabb az ellenőrzés: összpontosítson a legfontosabb kérdésekre; legyenek gyakoribbak az átfogó vizsgálatok, és szűnjenek meg az egymást keresztező ellenőrzések. Látszólag az államigazgatás belső ügyéről van szó, amikor a jogszabályok megkövetelik a személyes felelősség következetesebb érvényesítését, mert hiszen nyilvánvalóan a vezetők felelősségéről van szó. Mindez azonban csak látszólag van így. Elsősorban azért, mert az államigazgatási tevékenység átfonja egész életünket. Még meg sem születtünk, s már régen eltfemettek bennünket, de az igazgatás már és még mindig kísér bennünket a maga szabályaival, amely átfogja az egész állampolgári életet. Ha tehát arról beszélünk, hogy az állami munka javítására. korszerűsítésére hozott határozatok végrehajtását szigorúbban és következetesebben kell ellenőrizni, és a hibát vétő felelősöket felelősségre kell vonni, akkor nincs sem kevesebbről, sem többről szó, mint arról, hogy legyen könnyebb, zaklatásmentes az életünk, ne kelljen felesleges ügyekben lótni-futni, és ne érjen bennünket jogtalanság, igazságtalanság. méltánytalanság a legapróbb ügyekben sem. Ha csak erre gondolunk, máris kitűnik, hogy az ellenőrzés továbbfejlesztéséről hozott kormányrendelkezések szorosan kötődnek állampolgári hétköznapi életünkhöz. mindennapjainkhoz. Ne értse félre senki a határozatok lényegét. A szocialista ellenőrzés nem füleskedés, nem leselkedés. nem bosszúállás, tehát nemcsak az a dolga, hogy felderítsen hibákat, hanem mindenekelőtt az, hogy gyorsan és következetesen javítsák ki az elkövetett hibákat. Vagyis maga az ellenőrzés is szakértelemmel, hozzáértéssel mutassa meg a hibák kijavításának útjait. Az ellenőrzés ilyen értelmezése nemcsak feltételezi, hanem egyenesen követeli a d.olgozók személyes részvételét az ellenőrzésben. Erre a részvételre rendelkezésre állnak a szocialista demokrácia különféle intézményei, az üzemi, a tanácsi életben. A tömegszervezeti munka, a lakóhelyi demokrácia száz és száz fóruma. Amikor tehát az ellenőrzésről hozott határozatok emberi oldalairól szólunk, akkor arra is gondolunk, hogy ez az ellenőrzés csak akkor hatékony, ha intézményesen biztosítja a dolgozók tömeges részvételét. Erre a részvételre — ami az ellenőrzést érinti — nemcsak a népi ellenőrzés többé kevésbé hivatalos intézményrendszere; alkalmas tehát, hanem a közélet valamennyi fóruma. S amikor a határozatok előírják, hogy különös gonddal kell törődni a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésével, akkor szinte jogszabállyal parancsolják az államigazgatás intézményrendszerének, hogy törekedjen minél több állampolgárt bevonni a munkába. hogy nem jött még el a közéleti aranykor. Vagyis messze vagyunk attól az id.őtől, amikor minden állampolgár teljes öntudattal vesz részt a közügyek intézésében. Messze van az az aranykor, amikor- — Ovi- diusz szavaival élve — nem fenyítésből és törvényből, hanem önként folyt becsületből, erényből — élünk, dolgozunk és cselekszünk a köz javára. De az aranykor felé tartunk. S anélkül, hogy nagy szavakat mondanánk és használnánk, mindenképpen arra kell gondolnunk, hogy az ellenőrzés továbbfejlesztéséről hozott kormányintézkedések valameny- nyi állampolgár közéleti javára szolgálnak. S. I. Mezőgazdasági nagyüzemek részére szükséges ponyvákat készítenek a Börtex Szövetkezet törökszentmiklósi telepén. A kis műhelyben Konczi Lajos és Zsemle Lajosné szíjgyártó dolgozik Tél a termelőszövetkezetekben Év eleje a Zagyva mentén Tudjuk.
