Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1978. január 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Legértékesebb természeti kincsünk Interjú dr. Soós Gábor MÉM-államtitkárral A MÚLT ÉVBEN A FÖLDTULAJDON, -HASZNÁLAT, -FORGA­LOM ÉS A FÖLDVÉDELEM KÉRDÉSEIBEN TÖBB, MAGAS SZINTŰ JOGSZABÁLY JELENT MEG. MEGKERESTÜK DR. SOÓS GÁBOR ÁLLAMTITKÁRT: Ml A HELYZET, Ml VÁRHATÓ A JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA NYOMÁN? ÉPÜL 1978-BAN Növényolajgyár Martfűn Szarvasmarhatelep Mezőhéken Phylaxia Karcagon — Mennyi termőföldünk volt, mennyi van, hová lett a különbség és mi az irányzat?__________________ — Az ország mezőgazdasá­gilag művelt területe az el­múlt negyven évben csök­kent: 1935—1975 között 762 ezer hektárral — kereken 10 százalékkal. Legnagyobb mértékű a szántóterületünk csökkenése volt. kereken 600 ezer hektár, amely mintegy 17 százalékot jelent. Ennek keretében azonban a fel- szabadulás óta 413 ezer hek­táron tudatosan és tervsze­rűen erdőt telepítettünk, így az erdők aránya az or­szág területén 11,8 százalék­ról 16,3 százalékra növeke­dett. Társadalmi és gazdasági életünk fejlődése során az ipartelepítés, ubanizáció, üt­és vasúthálózat bővítése, vízügyi, kommunális létesít­mények és különböző mező- gazdasági beruházások cél­jára, összesen mintegy 350 ezer hektár termőföldet vet­tek igénybe. A föld kivonását a mező- gazdasági hasznosításból az ország társadalmi és gazda­sági szerkezetének változá­sa bizonyos mértékben szük­ségessé tette. Meg kell azon­ban jegyeznem, hogy a nagy­arányú csökkenés nem telje­sen indokolt. Különösen a felszabadulás utáni első két évtizedben a földfelhaszná­lás terén sokszor pazarlás történt. Valójában szükséges létesítmények elhelyezéséhez igen gyakran az indokoltnál nagyobb földet vettek igény­be, másrészt a mezőgazdasá­gi termeléstől számos eset­ben jó minőségű földeket vontak el. Az 1961. évben alkotott földvédelmi VI. törvény ha­tására némileg csökkent - a mezőgazdasági termelésből kivont terület nagysága, de még az utóbbi időszakban is, évente mintegy 6000 hek­tár föld kivonására, más célú felhasználására került sor. Ennek jelentős része jó minőségű szántóföld. A közelmúltban a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a XI. kongresszus iránymuta­tásának megfelelően, módo­sította és korszerűsítette a korábbi földvédelmi tör­vényt. Az új rendelkezések egyrészt jelentősen korlátoz­zák a legértékesebb földek igénybevételét, másrészt dif­ferenciáltabban állapítják meg a földért járó fizetési kötelezettségeket is. Mező- gazdasági földek csökkenté­sével azonban a jövőben is számolni kell. Ez elkerülhe­tetlen és együttjáró jelensé­ge gazdasági fejlődésünk­nek, új ipari, közlekedési, lákásépítési terveink megva­lósulásának. — Tudjuk-e külföldi pél­dákhoz hasonlítani a mi helyzetünket és az össze- hasonlításból milyen követ­keztetés adódik? — A termőföld felhaszná­lására és a csökkenés mérté­kére vonatkozó összehasonlí­tásra alkalmas teljeskörű külföldi adatokkal nem ren­delkezünk. Van azonban is­meretünk arról, hogy vala­mennyi környező baráti ál­lam szigorú szabályokban fogalmazta meg a földvéde­lemmel kapcsolatos felada­tokat. Az egy hektár földért járó térítés mértéke pl. az NDK-ban, Csehszlovákiában vagy Bulgáriában több, mint a nálunk megállapított leg­magasabb kártalanítási ösz- szeg. Hasonló a helyzet egyes tőkés országokban is. Pél­dául Svédországban a kor­mány állami terület-felhasz­nálási tervet dolgozott ki és hagyott jóvá. Ebben az egész ország területét leltárba vet­ték, és meghatározták a me­zőgazdasági termelést szol­gáló, ipartelepítéssel nem terhelhető területeket. Ki­jelölték az ipartel epitésre használható területeken is. A termőföldek fokozottabb védelme mellett — különö­sen a sűrűn lakott és ipari­lag fejlett államok — vi­lágszerte nagy erőfeszítést tesznek és nagy anyagi ál­dozatot hoznak a termőterü­letek visszanyerése érdeké­ben. Nagyarányú rekultivá­ció (a termőterület visszaál­lítása) folyik Csehszlovákia, az NDK, Svédország és az NSZK külszíni bányászattal feldúlt területein. — Mi indokolja a __ter­m őföld kivonását a mező­gazdasági termelésből? — Településeink fejleszté­se, új városok létrehozása, az ipartelepítés, a közlekedés bővítése és korszerűsítése, a vízügyi és kommunális léte­sítmények, a környezetvéde­lem, a mezőgazdasági beru­házások, új koszerű majo­rok, állattartó telepek meg­valósítása mind-mind terü­letfelhasználással jár. A földigénybevétel csak­nem minden esetben mező- gazdasági üzemet, nagyüze­mi művelésre kialakított táb­lákat és nagyon sokszor jó minőségű szántót érint. Egyes beruházások helyhez- kötöttsége vagy egyéb igé­nye miatt gyakran kényszer- helyzetben vagyunk, és ér­tékes szántóföldjeink fel- használásához. majorok megszüntetéséhez kell hoz­zájárulnunk a beruházás ér­dekében. — Mennyibe kerül ma a kisajátított föld a beru­házónak és ez az összeg hogyan aránylik egyéb költségeihez? — Az új kisajátítási jog­szabály az 1976. évi 24. sz. tvr. az értékarányos kárta­lanítás elvén alapszik. Ren­delkezései lehetőséget adnak arra, hogy a tulajdonos (használó) kisajátított föld­jéért az eddiginél magasabb összegű, megfelelő kártala­nítást kapjon. Különböző tényezőknek megfelelő szorzószámok al­kalmazásával egy hektár földért a beruházó jelenleg a föld minőségétől függően 20 ezer Ft-tól 240 ezer Ft-ig terjedő kártalanítást fizet. A földért járó kártalanítá­son kívül meg kell téríteni a földön lévő beruházások értékét, az elvégzett munkát és az egyéb ráfordításokat, az üzemátszervezéssel, vagy áttelepítéssel kapcsolatos költségeket is. Tapasztalatunk szerint a mezőgazdaság részére meg­állapítható kártérítés össze­ge a beruházások összes költ­ségének még csak kis há­nyadát képezi. Attól függő­en. hogy milyen jellegű be­ruházásról van szó, a mező- gazdasági kártalanítás össze­ge a beruházás költség-elő­irányzatának mintegy 0,5—5 százalékát teszi ki. Az új földvédelmi jogsza­bályok további fizetési kö­telezettséget írnak elő. Az új rendelkezések szerint ugyanis a föld termelésből való kivonásáért külön térí­tést kell fizetni. Tehát 1978. január 1-től a beruházónak a kisajátítási kártalanításon felül az I—IV. minőségi osz­tályú föld igénybevétele ese­tén magasabb összegű — a kateszteri tisztajövedelem 4 —8-ezerszeres szorzata — külön térítést js kell fizetni. Ha a termőföldet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon vonják ki a mezőgazdasági termelésből, a térítés háromszoros összege fizetendő. A leggyengébb mi­nőségű földekért a kisajátí­tási kártalanításon felül nem kell külön térítést fizetni. A kisajátítási és az új földvédelmi rendelkezések alapján a föld termelésből való kivonása esetén megál­lapítható térítések együttes mértéke 1978-tól kezdve lé­nyegesen magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a jó minő­ségű, vagy öntözésre beren­dezett szántóföld esetén hek­táronként a 400 ezer Ft-ot, ültetvény (szőlő-gyümölcs) esetén pedig a 600 ezer Ft-ot is meghaladhatja. E rendel­kezések célja a beruházók gazdasági ösztönzése, hogy a beruházás megvalósításához a gyengébb minőségű és csak a feltétlenül szükséges földet igényeljék. Ennek kö­vetkezetes betartása a jövő­ben az államigazgatási szer­vektől, elsősorban a tanácsi szakigazgatási szervektől és a földhivataloktól, fokozot­tabb körültekintést és a vo­natkozó jogszabályok szigo­rú betartását követeli meg. — Hogyan történhetett, hogy az új cukorgyárat, a kábái jó földre telepítet­ték, noha néhány kilomé­ternyire található kisebb értékű, szikes terület is? — Jogos a kérdés. Az új cukorgyár telepítési helyé­nek kiválasztása az Élelmi- szeripari Gazdaságkutató In­tézet, valamint a Városépí­tési Tudományos Tervező in­tézet által készített tanul­mány alapján történt, több variációs lehetőség (püspök­ladányi, kábái, hajdúszo- boszlói, balmazújvárosi. 6fe- rettyóújfalui) figyelembevé­telével. Mivel a cukorgyár telepí­tésénél, amely a terv sze­rint évente 600—800 ezer tonna cukorrépát dologz fel, a szállítási költségek dön­tően a meghatározók, ezért a cukorgyárat Kaba térségé­ben, a közúthoz és a vasúti pályatesthez közel eső terü­leten kellett elhelyezni. így az ipartelep közlekedése mind a közúti, mind a vas­úti nyomvonalról, sőt a vas­úti pályaudvari fogadással is kedvezően megoldható. Ez a mérlegelés eredményezte azt, hogy a cukorgyár létesítésé­hez szükséges kb. 450 hek­tár föld fele része jó minő­ségű szántó, a többi terület jórészt legelő. Azt is meg kell azonban jegyeznem, hogy az eredeti igénnyel szemben 45 hektárral csök­kentettük a jó minőségű szántó igénybevételét. Megemlítem, hogy a ter­mőtalaj védelmét szolgálja az az intézkedés is, hogy a jó minőségű szántó felhasz­nálása során az építési mun­káknál a termőtalaj-réteget részben a helyszínen, rész­ben pedig Kaba térségében más területek megjavítására hasznosítják. A kábái cu­korgyár telepítési helyének kijelölésével kapcsolatban ta7 nulságként mégis azt kell mondanom, hogy a jövőben a területkijelöléseknél min­denképpen még nagyobb kö­rültekintéssel kell eljárnunk. — Az új rendelkezések nyomán számíthatunk-e javulásra? — A jogszabályok követ­kezetes végrehajtásától vár­ható, hogy megszűnik a ter­mőföld pazarlása. Ezen túl­menően számítani lehet ar­ra is. hogy nemcsak a terü­letfelhasználás tekintetében, hanem a termőföldek hasz­nosítása terén is megszilár­dul a fegyelem. Várható még az is, hogy területeket nye­rünk vissza a mezőgazdasá­gi termelés számára. F. B. 1978-ban újabb létesít­ményekkel, beruházásokkal gazdagodik megyénk. Foly­tatódnak a nagy ipartelepek építési munkái, befejező­dik a megyei művelődési ház építése, újabb lakások százaiba költöznek a me­gyeszékhelyen, valamint Mezőtúron, Kunmadarason és Törökszentmiklóson. Csak a Széchenyi lakótele­ién 789 lakást épít az idén a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. Mezőtúron május végén kétszáz személyes óvodát ad­nak át, a szolnoki József At­tila úti lakótelepen pedig 22 tantermes iskolát. Elkészül az első félévben a Járműja­vító korszerű Diesel-csarno­ka is. Augusztus húszadikára ígérik az építők a megyei művelődési ház avatását. Folytatódik olyan nagy be­ruházások megvalósítása eb­ben az esztendőben, mint a Phylaxia karcagi gyára, a Növényolaj- és Mosószergyár martfűi üzeme, a megyei kór­ház bővítése és a Skála áru­ház építése. Gyáróriás Martfűn Martfű határában 1976 de­cemberében kezdtek munká­hoz az építők. A tervek sze­rint hárommilliárd forint ér­tékű beruházás készül, a Nö­vényolaj- és Mosószergyár^ üzeme. Az épülő gyárban — ame­lyet a Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalat és a DÉLÉP valósít meg — éven­te hárommilliárd forintos termelési értéket állítanak elő. A munkák állásából ar­ra lehet következtetni, hogy a gyár a tervezett időre, 1979. végére már próbaüzemelést tarthat. Mint a beruházó elmondta, a növényolaigyárban napra­forgó-, szója-, len- és repce­olaját készítenek majd. A növényolajnak igen jó piaca van Európában, s a környező nagy gazdaságok máris be­rendezkedtek az alapanyag­ellátásra is. A gyárban jó ütemben ha­lad az építkezés. Túljutottak az óriás siló, valamint a te­reprendezés és szociális lé­tesítmények megvalósításán. Premix és barbamiü Szinte egyik hónapról a másikra nőtt ki a földből egy új gyár hatalmas üzemcsar­noka a Karcag—Berekfürdő közötti út mentén. Tengelyig érő sárban sürögtek-forogtak a teherautók, dagasztották a Kunság szikes földjét, hord­ták egyre-másra a betonépí­tő elemeket. Az arra utazók megszokták már a látványt, legfeljebb így kommentálják: épül a Phylaxia. Karcag határában épül a Phylaxia Oltóanyag- és Táp­szertermelő Vállalat új gyá­ra. A húsprogram járulékos beruházása ez, hiszen olyan tápanyagokat készítenek majd itt, amelyek elősegítik a nagyüzemi körülmények között tenyésztett állatok gyors fejlődését, vitamin- és antibiotikum tartalmukkal védik egészségüket. A Phy­laxia évi termelési értéke mintegy 3 milliárd forint, — jelentősen növeli ezt az új gyár azzal, hogy egy eszten­dő alatt 20 ezer tonna pre- mixet és 30 ezer tonna takar- mány-karbamidot állít elő. Az utóbbi termelésével mint­egy 15 ezer tonna import fe­hérje takarítható meg — je­lentős mennyiségű deviza ki­adásától kíméli meg a nép­gazdaságot. A vállalat a kar­cagi gyár építéséhez az Ál­lami Fejlesztési Banktól 358 millió forint hitelt vett tel, amit 8 esztendő alatt kell visszafizetnie. Az új létesítmény techno­lógiáját a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékeinek közre­működésével dolgozták ki a Phylaxia szakemberei. A gyár terveit az AGROBER készíti, az épületek „gene­rálkivitelezője” a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, a berendezéseké, a Tatabányai Szénbányák köz­ponti üzeme, de gyárt készü­lékeket az ÉLGÉP és a Láng Gépgyár is. . Jelenleg az üzemcsarnok es a silók építésén munkálkod­nak az ÁÉV dolgozói, de ké­szül a gyárhoz vezető bekö­tőút és vasút, s épülnek a ki­szolgáló létesítmények is. Ezerneyyven férőhely Csaknem egy időben egyen­ként négy, ezernegyven-férő- helyes AGROKOMPLEX rendszerű szakosított szarvas­marhatelep épül az ország­ban, s ezek közül kettő ép­pen Szolnok megyében. Az egyiknek a gazdája a Héki Állami Gazdaság, a kivite­lező pedig a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 2-es számú főépítésvezető­sége. A hatvanmillió forintos be­ruházáshoz Í976-ban kezd­tek az ÁÉV dolgozói. Az első félévben elkészült a te­rület közművesítése és meg­kezdődött az épületek ala­pozása. Ebben az évben előbb az öt, egyenként 208 férőhelyes istállót építették fel. Az egész szakosított te­lep megépítése nem tartozik az ÁÉV legnagyobb -felada­tai közé, de gondot azért okozott. Különösen a köny- nyűszerkezetes elemekkel volt baj, mert az AGRO­KOMPLEX nem tudta egyen­letesen szállítani őket, hi­szen az agárdiaknak jelen­tős export kötelezettségek­nek kell eleget tenniök. A ne­hézségeken végül is úrrá let­tek, mind az ÁÉV-nél, mind Agárdon. Ennek is köszön­hető, hogy a kivitelező a szerződésben foglalt határ­időt — 1978. június 30. — tartani tudja. Ma már a te­lep járulékos beruházásain munkálkodnak. De elkészült a fejő- és tejkezelő épület is, most már csak a technológiái berendezéseket kell felszerel­ni. Az úthálózatra sincs már gond, takarmányt pe­dig akár most is lehetne tá­rolni a 10 ezer négyzetméte­res falközi silóban. Az 1978- as év munkája a 310 férő­helyes borjúnevelő megépí­tése lesz. Ekkor készül el a beteg állatok elkülönítője, a szociális épületek és egy lu- cernapogácsa-tároló is. A Mezőhéken felépülő sza­kosított telepen általában harminc, harmincöt ember dolgozott, de ha a munka menete úgy kívánta, néhá- nyan a martfűi növényolaj­gyár építői közül is segítet­tek. Ennek eredményeként a kivitelező, a Szolnok megyei ÁÉV, a tervezett határidő előtt, várhatóan húsz nap­pal korábban átadja a tele­pet a Héki Állami Gazda­ságnak. Napi százezer liter tej Félidejéhez érkezett a Szolnok megyei Tejipari Vál­lalat jászberényi üzemének rekonstrukciója. Az öt évre szóló húszmillió forintos fej­lesztés 1975-ben a központi üzemház építésével kezdő­dött. 1976-ban készült el a korszerű szociális létesít­mény. A kétszintes épületben fekete-fehér fürdők, öltözők, pihenőhelyiségek, kéziraktá­rak és üzemi irodák kaptak helyet. A fejlesztés tavaly egy új hűtőtelep építésével és üzem­be helyezésével folytatódott. A telep két, egyenként 200 ezer kilokalóriás egységből áll. A hűtőtér is bővült két. a tejtermékek legkorszerűbb ■tárolására alkalmas ■ Tyler,’ hűtőkamrával. Üzembe he­lyezésükkel négyszeresére nőtt az üzem hűtőkapaci­tása. A jelentős rekonstrukció az új esztendőben egy kor­szerű kazánház építésével folytatódik. Ugyancsak 1978-ban kez­dődik a feldolgozóüzem bő­vítése, a pasztőröző kapaci­tás növelése. Megvalósításá­val az eddigi óránkénti 5 ezer literes teljesítmény 10 ezer literre növekszik. Sor kerül három 30 ezer literes tejsiló építésére is ezek át­adására 1979-ben kerül sor. A 20 millió forintos rekon­strukció befejezése után az üzem napi 100 ezer liter tej befogadására és feldolgozá­sára lesz alkalmas. 1978-ban a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz géptelepén már új, korszerű világos gépjavító- műhelyben szerelik a tsz erőgépeit. A 650 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnokban az ■ utolsó munkafolyamatokat végzik a gazdaság villanyszerdői, lakatosai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom