Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
1978. január 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Legértékesebb természeti kincsünk Interjú dr. Soós Gábor MÉM-államtitkárral A MÚLT ÉVBEN A FÖLDTULAJDON, -HASZNÁLAT, -FORGALOM ÉS A FÖLDVÉDELEM KÉRDÉSEIBEN TÖBB, MAGAS SZINTŰ JOGSZABÁLY JELENT MEG. MEGKERESTÜK DR. SOÓS GÁBOR ÁLLAMTITKÁRT: Ml A HELYZET, Ml VÁRHATÓ A JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA NYOMÁN? ÉPÜL 1978-BAN Növényolajgyár Martfűn Szarvasmarhatelep Mezőhéken Phylaxia Karcagon — Mennyi termőföldünk volt, mennyi van, hová lett a különbség és mi az irányzat?__________________ — Az ország mezőgazdaságilag művelt területe az elmúlt negyven évben csökkent: 1935—1975 között 762 ezer hektárral — kereken 10 százalékkal. Legnagyobb mértékű a szántóterületünk csökkenése volt. kereken 600 ezer hektár, amely mintegy 17 százalékot jelent. Ennek keretében azonban a fel- szabadulás óta 413 ezer hektáron tudatosan és tervszerűen erdőt telepítettünk, így az erdők aránya az ország területén 11,8 százalékról 16,3 százalékra növekedett. Társadalmi és gazdasági életünk fejlődése során az ipartelepítés, ubanizáció, ütés vasúthálózat bővítése, vízügyi, kommunális létesítmények és különböző mező- gazdasági beruházások céljára, összesen mintegy 350 ezer hektár termőföldet vettek igénybe. A föld kivonását a mező- gazdasági hasznosításból az ország társadalmi és gazdasági szerkezetének változása bizonyos mértékben szükségessé tette. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a nagyarányú csökkenés nem teljesen indokolt. Különösen a felszabadulás utáni első két évtizedben a földfelhasználás terén sokszor pazarlás történt. Valójában szükséges létesítmények elhelyezéséhez igen gyakran az indokoltnál nagyobb földet vettek igénybe, másrészt a mezőgazdasági termeléstől számos esetben jó minőségű földeket vontak el. Az 1961. évben alkotott földvédelmi VI. törvény hatására némileg csökkent - a mezőgazdasági termelésből kivont terület nagysága, de még az utóbbi időszakban is, évente mintegy 6000 hektár föld kivonására, más célú felhasználására került sor. Ennek jelentős része jó minőségű szántóföld. A közelmúltban a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a XI. kongresszus iránymutatásának megfelelően, módosította és korszerűsítette a korábbi földvédelmi törvényt. Az új rendelkezések egyrészt jelentősen korlátozzák a legértékesebb földek igénybevételét, másrészt differenciáltabban állapítják meg a földért járó fizetési kötelezettségeket is. Mező- gazdasági földek csökkentésével azonban a jövőben is számolni kell. Ez elkerülhetetlen és együttjáró jelensége gazdasági fejlődésünknek, új ipari, közlekedési, lákásépítési terveink megvalósulásának. — Tudjuk-e külföldi példákhoz hasonlítani a mi helyzetünket és az össze- hasonlításból milyen következtetés adódik? — A termőföld felhasználására és a csökkenés mértékére vonatkozó összehasonlításra alkalmas teljeskörű külföldi adatokkal nem rendelkezünk. Van azonban ismeretünk arról, hogy valamennyi környező baráti állam szigorú szabályokban fogalmazta meg a földvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Az egy hektár földért járó térítés mértéke pl. az NDK-ban, Csehszlovákiában vagy Bulgáriában több, mint a nálunk megállapított legmagasabb kártalanítási ösz- szeg. Hasonló a helyzet egyes tőkés országokban is. Például Svédországban a kormány állami terület-felhasználási tervet dolgozott ki és hagyott jóvá. Ebben az egész ország területét leltárba vették, és meghatározták a mezőgazdasági termelést szolgáló, ipartelepítéssel nem terhelhető területeket. Kijelölték az ipartel epitésre használható területeken is. A termőföldek fokozottabb védelme mellett — különösen a sűrűn lakott és iparilag fejlett államok — világszerte nagy erőfeszítést tesznek és nagy anyagi áldozatot hoznak a termőterületek visszanyerése érdekében. Nagyarányú rekultiváció (a termőterület visszaállítása) folyik Csehszlovákia, az NDK, Svédország és az NSZK külszíni bányászattal feldúlt területein. — Mi indokolja a __term őföld kivonását a mezőgazdasági termelésből? — Településeink fejlesztése, új városok létrehozása, az ipartelepítés, a közlekedés bővítése és korszerűsítése, a vízügyi és kommunális létesítmények, a környezetvédelem, a mezőgazdasági beruházások, új koszerű majorok, állattartó telepek megvalósítása mind-mind területfelhasználással jár. A földigénybevétel csaknem minden esetben mező- gazdasági üzemet, nagyüzemi művelésre kialakított táblákat és nagyon sokszor jó minőségű szántót érint. Egyes beruházások helyhez- kötöttsége vagy egyéb igénye miatt gyakran kényszer- helyzetben vagyunk, és értékes szántóföldjeink fel- használásához. majorok megszüntetéséhez kell hozzájárulnunk a beruházás érdekében. — Mennyibe kerül ma a kisajátított föld a beruházónak és ez az összeg hogyan aránylik egyéb költségeihez? — Az új kisajátítási jogszabály az 1976. évi 24. sz. tvr. az értékarányos kártalanítás elvén alapszik. Rendelkezései lehetőséget adnak arra, hogy a tulajdonos (használó) kisajátított földjéért az eddiginél magasabb összegű, megfelelő kártalanítást kapjon. Különböző tényezőknek megfelelő szorzószámok alkalmazásával egy hektár földért a beruházó jelenleg a föld minőségétől függően 20 ezer Ft-tól 240 ezer Ft-ig terjedő kártalanítást fizet. A földért járó kártalanításon kívül meg kell téríteni a földön lévő beruházások értékét, az elvégzett munkát és az egyéb ráfordításokat, az üzemátszervezéssel, vagy áttelepítéssel kapcsolatos költségeket is. Tapasztalatunk szerint a mezőgazdaság részére megállapítható kártérítés összege a beruházások összes költségének még csak kis hányadát képezi. Attól függően. hogy milyen jellegű beruházásról van szó, a mező- gazdasági kártalanítás összege a beruházás költség-előirányzatának mintegy 0,5—5 százalékát teszi ki. Az új földvédelmi jogszabályok további fizetési kötelezettséget írnak elő. Az új rendelkezések szerint ugyanis a föld termelésből való kivonásáért külön térítést kell fizetni. Tehát 1978. január 1-től a beruházónak a kisajátítási kártalanításon felül az I—IV. minőségi osztályú föld igénybevétele esetén magasabb összegű — a kateszteri tisztajövedelem 4 —8-ezerszeres szorzata — külön térítést js kell fizetni. Ha a termőföldet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon vonják ki a mezőgazdasági termelésből, a térítés háromszoros összege fizetendő. A leggyengébb minőségű földekért a kisajátítási kártalanításon felül nem kell külön térítést fizetni. A kisajátítási és az új földvédelmi rendelkezések alapján a föld termelésből való kivonása esetén megállapítható térítések együttes mértéke 1978-tól kezdve lényegesen magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a jó minőségű, vagy öntözésre berendezett szántóföld esetén hektáronként a 400 ezer Ft-ot, ültetvény (szőlő-gyümölcs) esetén pedig a 600 ezer Ft-ot is meghaladhatja. E rendelkezések célja a beruházók gazdasági ösztönzése, hogy a beruházás megvalósításához a gyengébb minőségű és csak a feltétlenül szükséges földet igényeljék. Ennek következetes betartása a jövőben az államigazgatási szervektől, elsősorban a tanácsi szakigazgatási szervektől és a földhivataloktól, fokozottabb körültekintést és a vonatkozó jogszabályok szigorú betartását követeli meg. — Hogyan történhetett, hogy az új cukorgyárat, a kábái jó földre telepítették, noha néhány kilométernyire található kisebb értékű, szikes terület is? — Jogos a kérdés. Az új cukorgyár telepítési helyének kiválasztása az Élelmi- szeripari Gazdaságkutató Intézet, valamint a Városépítési Tudományos Tervező intézet által készített tanulmány alapján történt, több variációs lehetőség (püspökladányi, kábái, hajdúszo- boszlói, balmazújvárosi. 6fe- rettyóújfalui) figyelembevételével. Mivel a cukorgyár telepítésénél, amely a terv szerint évente 600—800 ezer tonna cukorrépát dologz fel, a szállítási költségek döntően a meghatározók, ezért a cukorgyárat Kaba térségében, a közúthoz és a vasúti pályatesthez közel eső területen kellett elhelyezni. így az ipartelep közlekedése mind a közúti, mind a vasúti nyomvonalról, sőt a vasúti pályaudvari fogadással is kedvezően megoldható. Ez a mérlegelés eredményezte azt, hogy a cukorgyár létesítéséhez szükséges kb. 450 hektár föld fele része jó minőségű szántó, a többi terület jórészt legelő. Azt is meg kell azonban jegyeznem, hogy az eredeti igénnyel szemben 45 hektárral csökkentettük a jó minőségű szántó igénybevételét. Megemlítem, hogy a termőtalaj védelmét szolgálja az az intézkedés is, hogy a jó minőségű szántó felhasználása során az építési munkáknál a termőtalaj-réteget részben a helyszínen, részben pedig Kaba térségében más területek megjavítására hasznosítják. A kábái cukorgyár telepítési helyének kijelölésével kapcsolatban ta7 nulságként mégis azt kell mondanom, hogy a jövőben a területkijelöléseknél mindenképpen még nagyobb körültekintéssel kell eljárnunk. — Az új rendelkezések nyomán számíthatunk-e javulásra? — A jogszabályok következetes végrehajtásától várható, hogy megszűnik a termőföld pazarlása. Ezen túlmenően számítani lehet arra is. hogy nemcsak a területfelhasználás tekintetében, hanem a termőföldek hasznosítása terén is megszilárdul a fegyelem. Várható még az is, hogy területeket nyerünk vissza a mezőgazdasági termelés számára. F. B. 1978-ban újabb létesítményekkel, beruházásokkal gazdagodik megyénk. Folytatódnak a nagy ipartelepek építési munkái, befejeződik a megyei művelődési ház építése, újabb lakások százaiba költöznek a megyeszékhelyen, valamint Mezőtúron, Kunmadarason és Törökszentmiklóson. Csak a Széchenyi lakóteleién 789 lakást épít az idén a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Mezőtúron május végén kétszáz személyes óvodát adnak át, a szolnoki József Attila úti lakótelepen pedig 22 tantermes iskolát. Elkészül az első félévben a Járműjavító korszerű Diesel-csarnoka is. Augusztus húszadikára ígérik az építők a megyei művelődési ház avatását. Folytatódik olyan nagy beruházások megvalósítása ebben az esztendőben, mint a Phylaxia karcagi gyára, a Növényolaj- és Mosószergyár martfűi üzeme, a megyei kórház bővítése és a Skála áruház építése. Gyáróriás Martfűn Martfű határában 1976 decemberében kezdtek munkához az építők. A tervek szerint hárommilliárd forint értékű beruházás készül, a Növényolaj- és Mosószergyár^ üzeme. Az épülő gyárban — amelyet a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat és a DÉLÉP valósít meg — évente hárommilliárd forintos termelési értéket állítanak elő. A munkák állásából arra lehet következtetni, hogy a gyár a tervezett időre, 1979. végére már próbaüzemelést tarthat. Mint a beruházó elmondta, a növényolaigyárban napraforgó-, szója-, len- és repceolaját készítenek majd. A növényolajnak igen jó piaca van Európában, s a környező nagy gazdaságok máris berendezkedtek az alapanyagellátásra is. A gyárban jó ütemben halad az építkezés. Túljutottak az óriás siló, valamint a tereprendezés és szociális létesítmények megvalósításán. Premix és barbamiü Szinte egyik hónapról a másikra nőtt ki a földből egy új gyár hatalmas üzemcsarnoka a Karcag—Berekfürdő közötti út mentén. Tengelyig érő sárban sürögtek-forogtak a teherautók, dagasztották a Kunság szikes földjét, hordták egyre-másra a betonépítő elemeket. Az arra utazók megszokták már a látványt, legfeljebb így kommentálják: épül a Phylaxia. Karcag határában épül a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat új gyára. A húsprogram járulékos beruházása ez, hiszen olyan tápanyagokat készítenek majd itt, amelyek elősegítik a nagyüzemi körülmények között tenyésztett állatok gyors fejlődését, vitamin- és antibiotikum tartalmukkal védik egészségüket. A Phylaxia évi termelési értéke mintegy 3 milliárd forint, — jelentősen növeli ezt az új gyár azzal, hogy egy esztendő alatt 20 ezer tonna pre- mixet és 30 ezer tonna takar- mány-karbamidot állít elő. Az utóbbi termelésével mintegy 15 ezer tonna import fehérje takarítható meg — jelentős mennyiségű deviza kiadásától kíméli meg a népgazdaságot. A vállalat a karcagi gyár építéséhez az Állami Fejlesztési Banktól 358 millió forint hitelt vett tel, amit 8 esztendő alatt kell visszafizetnie. Az új létesítmény technológiáját a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékeinek közreműködésével dolgozták ki a Phylaxia szakemberei. A gyár terveit az AGROBER készíti, az épületek „generálkivitelezője” a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, a berendezéseké, a Tatabányai Szénbányák központi üzeme, de gyárt készülékeket az ÉLGÉP és a Láng Gépgyár is. . Jelenleg az üzemcsarnok es a silók építésén munkálkodnak az ÁÉV dolgozói, de készül a gyárhoz vezető bekötőút és vasút, s épülnek a kiszolgáló létesítmények is. Ezerneyyven férőhely Csaknem egy időben egyenként négy, ezernegyven-férő- helyes AGROKOMPLEX rendszerű szakosított szarvasmarhatelep épül az országban, s ezek közül kettő éppen Szolnok megyében. Az egyiknek a gazdája a Héki Állami Gazdaság, a kivitelező pedig a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 2-es számú főépítésvezetősége. A hatvanmillió forintos beruházáshoz Í976-ban kezdtek az ÁÉV dolgozói. Az első félévben elkészült a terület közművesítése és megkezdődött az épületek alapozása. Ebben az évben előbb az öt, egyenként 208 férőhelyes istállót építették fel. Az egész szakosított telep megépítése nem tartozik az ÁÉV legnagyobb -feladatai közé, de gondot azért okozott. Különösen a köny- nyűszerkezetes elemekkel volt baj, mert az AGROKOMPLEX nem tudta egyenletesen szállítani őket, hiszen az agárdiaknak jelentős export kötelezettségeknek kell eleget tenniök. A nehézségeken végül is úrrá lettek, mind az ÁÉV-nél, mind Agárdon. Ennek is köszönhető, hogy a kivitelező a szerződésben foglalt határidőt — 1978. június 30. — tartani tudja. Ma már a telep járulékos beruházásain munkálkodnak. De elkészült a fejő- és tejkezelő épület is, most már csak a technológiái berendezéseket kell felszerelni. Az úthálózatra sincs már gond, takarmányt pedig akár most is lehetne tárolni a 10 ezer négyzetméteres falközi silóban. Az 1978- as év munkája a 310 férőhelyes borjúnevelő megépítése lesz. Ekkor készül el a beteg állatok elkülönítője, a szociális épületek és egy lu- cernapogácsa-tároló is. A Mezőhéken felépülő szakosított telepen általában harminc, harmincöt ember dolgozott, de ha a munka menete úgy kívánta, néhá- nyan a martfűi növényolajgyár építői közül is segítettek. Ennek eredményeként a kivitelező, a Szolnok megyei ÁÉV, a tervezett határidő előtt, várhatóan húsz nappal korábban átadja a telepet a Héki Állami Gazdaságnak. Napi százezer liter tej Félidejéhez érkezett a Szolnok megyei Tejipari Vállalat jászberényi üzemének rekonstrukciója. Az öt évre szóló húszmillió forintos fejlesztés 1975-ben a központi üzemház építésével kezdődött. 1976-ban készült el a korszerű szociális létesítmény. A kétszintes épületben fekete-fehér fürdők, öltözők, pihenőhelyiségek, kéziraktárak és üzemi irodák kaptak helyet. A fejlesztés tavaly egy új hűtőtelep építésével és üzembe helyezésével folytatódott. A telep két, egyenként 200 ezer kilokalóriás egységből áll. A hűtőtér is bővült két. a tejtermékek legkorszerűbb ■tárolására alkalmas ■ Tyler,’ hűtőkamrával. Üzembe helyezésükkel négyszeresére nőtt az üzem hűtőkapacitása. A jelentős rekonstrukció az új esztendőben egy korszerű kazánház építésével folytatódik. Ugyancsak 1978-ban kezdődik a feldolgozóüzem bővítése, a pasztőröző kapacitás növelése. Megvalósításával az eddigi óránkénti 5 ezer literes teljesítmény 10 ezer literre növekszik. Sor kerül három 30 ezer literes tejsiló építésére is ezek átadására 1979-ben kerül sor. A 20 millió forintos rekonstrukció befejezése után az üzem napi 100 ezer liter tej befogadására és feldolgozására lesz alkalmas. 1978-ban a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz géptelepén már új, korszerű világos gépjavító- műhelyben szerelik a tsz erőgépeit. A 650 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnokban az ■ utolsó munkafolyamatokat végzik a gazdaság villanyszerdői, lakatosai