Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Több, mégse jobb Megkezdődtek a munkásőr-egységgyülések Derekasan helytáll a Kilián György zászlóalj Nyitány Kisújszálláson Hagyomány már a munkásőrségben, hogy év elején ünnepi egységgyűléseken adnak számot a kiképzési és a szolgálati feladatok végrehajtásáról a felügyeletet ellátó pártbizottságoknak; megköszönik a társadalmi, gazdasági vezetők segítségét, elismeréssel adóznak a munkásőrök családtagjainak. Ilyenkor tesznek esküt az ifjú munkásörök, most mennek tartalékállományba vagy szerelnek le az idősek. A több nem mindig jobb! 1977-ben a tervezettnél lényegesen több, körülbelül 180 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra a szocialista szektorban. Hogyan értékeljük ezt, örüljünk neki, vagy károsnak tartsuk? A népgazdasági terv tavaly nem véletlenül, mintegy 164 milliárd forint értékű beruházást irányzott elő. A tervszámításokból az derült ki, hogy lényegében ekkora a lehetőség, a népgazdaság egyensúlya, a külkereskedelmi mérleg javításának feladata szabott ugyanis határt. A magyar népgazdaság már évek óta több nemzeti jövedelmet használt fel, mint amennyit ténylegesen megtermelt. A felhasználás egyik fő területe a fogyasztás, a másik a beruházás (felhalmozás). Ebből is látszik, hogy a beruházásoknál nem lehet önil- ni a többnek. A beruházási terv túlteljesítése azt jelentette, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása és a külkereskedelmi mérleg hiánya nagyobb lett a tervezettnél, a fogyasztásfelhalmozás aránya némileg az utóbbi javára tolódott el. Ezek pedig negatív jelenségek. Közbevethető: az előirányzatot meghaladó beruházás ma ugyan negatív hatással van a népgazdaság egyensúlyi helyzetére, de majd a jövőben, amikor a beruházás eredményeként termelni kezdenek az új kapacitások, akkor a 'kár kamatostul megtérül. Ez csak elvben igaz. A beruházási terv túlteljesítése csaknem mindig növeli a folyamatban levő építkezések számát, lassítja a kivitelezés tempóját, drágítja a beruházásokat. A beruházási tevékenység minőségét alapvetően az mutatja, hogy az egyes létesítményeket mekkora ráfordítással és mennyi idő alatt tudjuk megvalósítani. A beruházási tevékenység rossz minőségéért, vagyis az elhúzódásokért és a többlet- költségekért általában az építőipart szokták okolni. Ez gyakran jogos is, de azért nem minden múlik az építőkön. Például — és valószínűleg elsősorban — abból származik a hibák nagy része, hogy egyidőben annyi fejlesztésen, építkezésen kell dolgozni, ami meghaladja az építőipar kapacitását, ezért majdnem mindenhol a szükségesnél kevesebb a munkáskéz: Márpedig az nem az építők hibája, hogy egyszerre túl sok beruházás van folyamatban. A múlt esztendőben a beruházási túlteljesítés nem hozott változást a kivitelezési időkben. A fejlesztések egy része a tervezettnél lényegesen többe került, gyakoriak voltak a határidő-elcsúszások. Ennek egyenes következménye, hogy a beruházási előirányzat túlteljesítése sem javította (sőt, esetenként rontotta) a^ beruházási folyamat minőségét. Ezért kell ebben az évben megállítani a beruházások számának növekedését, lassítani a fejlesztési kiadások emelkedését, a már megkezdett beruházások minél gyorsabb befejezésére koncentrálni pénzügyi és kivitelezői forrásainkat. Idén nem több kell, a beruházási tevékenységet kell jobban végezni. V. A. Az ünnepi egységgyűlések sorozatát tegnap a törökszentmiklósi Kilián György zászlóalj tanácskozása nyitotta meg Kisújszálláson. Azért ott, mert a zászlóalj egyik századát a kisújszállásiak alkotják. Barna Károly, a kisújszállási pártbizottság első titkára köszöntötte Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, Posta Mihályt, a munkásőrség megyei parancsnokát, Vad Andrást, a törökszentmiklósi városi párt- bizottság első titkárát, a társ- fegyvereserők, a szovjet hadsereg, a munkásőrbázishelyek képviselőit, valamint a két város vezető tisztségviselőit. A kiképzési feladatok végrehajtásáról Kovács Sándor zászlóaljparancsnok tett jelentést. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a zászlóalj személyi állománya a szocializmus győzelmébe vetett hittel dolgozott a XI. kongresz- szus határozatainak megvalósításáért. Munkájukat a párt iránti hűséggel és odaadással végezték. A zászlóaljparancsnok a továbbiakban arról szólt, hogy az alegységparancsnokok következetesen alkalmazták a politikai meggyőzés eszközét. Az ilyen irányú munkát összehangolták a bázis pártszervezetek nevelő tevékenységével. Ennek eredményeként javult a munkásőrök tájékoztatása nemzetközi, belpolitikai és várospolitikai kérdésekben egyaránt. Kovács Sándor a munkásőrök cselekvő aktivitásának méltatása közben megemlítette, hogy a zászlóalj tagjai közül tavaly hárman kapták meg a „Haza Szolgálatáért Érdemérmet”, száznégyen ré szesültek parancsnoki dicséretben, s munkahelyeiken is többen kaptak valamilyen jutalmat. Megalapozottan jelenthette ki tehát a parancsnok, hogy a zászlóalj erkölcsi helyzete jó, lehetőséget nyújt a tavalyinál nagyobb feladatok végrehajtására. A további.munka szempontjából kedvezően hat az is, hogy a munkásőr- jelöltek kiválasztása körültekintően történt. A jelöltek rászolgálnak mind a bázis pártszervezetek, mind munkatársaik bizalmára. Erősödik velük az egység fegyelme, hadrafoghatósága. Méltó utódoknak adják tehát át a fegyvert a tartalékállományba vonulók és a leszerelők, akik közül Püski Imre, Lu- cza Balázls, Molnár Ignác, Nánási Kálmán, Nánási Ferenc, Torda József, Farkas Lajos és Oros Sándor huszonegy éven át becsülettel eleget tett munkásőri pártmegbízatásának. A zás'zl óalj parancsnok részletesen szólt az idei feladatokról. Hangsúlyozta a szocialista munkaverseny jelentőségét, ami elősegíti a kommunista jellemvonások kialakulását, erősödését, kedvezően érezteti hatását a szolgálat szakszerűbb ellátásában, eredményesebbé teszi az egész munkásőri tevékenységet. — Erőnket megsokszorozza, hogy tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek, melynek vezető ereje a Szovjetunió — mondotta befejezésül Kovács Sándor. — Vigyázó szeretettel őrizzük a Szovjetunióhoz és a testvéri országokhoz fűződő fegyverbarátságot. Ezt követően Sántha Ferenc zászlóaljparancsnok-he- lyettes felolvasta a megyei parancsnoknak a szocialista munkaversenyt értékelő parancsát. Eszerint a Kilián György zászlóalj a megye munkásőr egységei között folyó szocialista munkaversenyben a második helyezett lett. Az erről szóló oklevelet Posta Mihály megyei Parancsnok nyújtotta át. ö adta át a Kiváló Munkásőr kitüntetéseket is. A zászlóalj legjobb százada a kisújszállási H- század (parancsnoka Ágoston János) ; legjobb szakasza pedig a II. század 3. szakasza (parancsnoka Medve Ferenc) lett. A kitüntetések, oklevelek átnyújtása után Vad András, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkára szólt elismeréssel és köszönettel a munkásőrök tevékenységéről. Ezt követően Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára Szolgálati Érdemérmeket nyújtott át, majd sor került a Munkásőr Emlékérmek és emléklapok átadására. A leszerelők, illetve a tartalékállományba vonulók nevében Pocsai Károly búcsúzott a zászlóaljtól, majd az Arany János Általános Iskola tanulói köszöntötték az egységgyűlést. Bernáth Ferencnek az előképzés befejezéséről szóló jelentése után került sor az új munkásőrök eskütételére. Ezt követően Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a zászlóalj valamennyi tagja derekasan helytállt a munkában, a kiképzésben és a közéletben egyaránt. Kádár János szavait, idézve, miszerint „a munkásőrség rendszerünk intézménye és büszkesége”, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a testület biztosítékot nyújt a szocialista társadalom építéséhez. Dolgozó népünk nem felejti, hogy a munkásőrök a legnehezebb időkben ragadtak fegyvert és esküjükhöz híven dolgoznak azóta is. Majoros Károly, a megyei pártbizottság üdvözletének tolmácsolásával kifejezte azt a reményét is, hogy a munkásőrök ezután is minden körülmények között példamutatóan helytállnak. Sztankó Sándor alezredes a társfegyveres testületek nevében köszöntötte az egységgyűlést, mely az Interna- cionáléval fejeződött be. Az egységgyűlésen a karcagi munkásőr zenekar működött közre. S. B. Fotó: T. K. L. Tizenkét szövetkezet társult Jobb lehetőségek a lakások karbantartására A hosszútávú lakás- program keretében mind több lakás épült, épül hazánkban. Nem elég azonban új otthonokat teremteni, a lassan korosodó új épületek lakhatóságának megőrzésére is gondolni kell, nem is beszélve a régi házak felújításáról. Az építőiparban dolgozó emberek és gépek egy részét tehát a lakáskarbantartási tervek megvalósitására kell használni. Sajnos — talán az új építkezések miatt — évekig nem jutott elég eszköz a kisebb javításokra, a lakások felújítására. Igaz, az ország minden részében igyekeznek egyre több teljes munkaidőben, vagy felállásban dolgozó kisiparost megnyerni a karbantartás ügyének, mégis minden megyében szükségesnek látszott vállalati vagy szövetkezeti lakáskarbantartó szervezet kiépítése is. Az első jó példát a főváros, Budapest kínálta. Itt már néhány évvel ezelőtt megteremtették a lakóházak felújításának szervezeti kereteit. A fővárosi példából tanulva határoztak Szolnok mégye vezetői, hogy első lépésként szűkebb hazánkban is a megfelelő szervezet létrehozása segítheti legjobban a karbantartási kapacitások növekedését. Megyénkben az ipari szövetkezetek építőrészlegei látszottak a legalkalmasabbnak az egyre égetőbb feladatok megoldására. A karbantartási munkák megszervezésével, koordinálásával a megye; tanács a Szolnok és Környéke Építő- és Szakipiari Szövetkezetét bízta meg és az ötödik ötéves tervben 8,5 millió forint támogatással is segítette a javítási lehetőségek növekedését. A KISZÖV és az OKISZ két-két millióval, a szolnoki szövetkezet pedig saját fejlesztési alapjából és hitelből 4,5 millió forinttal járult hozzá a megyei célok eléréséhez. A lakóházak felújítását, a hibák kijavítását tizenkét ipari szövetkezet végzi. Az Országos Szolgáltatás Kutató Intézet az igények feltérképezésével, a szövetkezetek együttműködését segítő szervező munkával járult hozzá a rendelkezésre álló pénz minél hatékonyabb felhasználásához. A fokozatosan valósággá váló tervek szerint a Szolnok és Környéke Építő- és Szakipari Szövetkezet, mint a megye lakáskarbantartó szolgáltatásokra alakult egyesülésének gesztora a legfontosabb anyagok készletezésével, kisgépek bérbeadásával. gépkocsikkal támogatja a munkát. A szolnokiak szakemberképzéssel is segítik társaikat. Az elkövetkezendő napokban foglalják írásba a társult szövetkezetek jogait és kötelezettségeit. Az ötéves terv végéig Szolnokon munka- felvételi irodát és egy bemutatótermet is kialakítanak. (A terv valóraváltását sajnos ma még az ingatlan- vásárlás körüli bizonytalanság lassítja.) Végleges formáját 1980-ra nyeri el a szervezet, de már most látható az előreépés. Bár pontos számokat még nem ismernek a KISZÖV- nél, becsléseikből mégis úgy látszik, a támogatások ellenértékeként előírt 10 millió forintos árbevételt elérték a szövetkezetek. Az ötéves terv végére pedig már 17 millió forintért fogadhatnak el javítási megrendeléseket. Heti világhíredé (TUDÓSÍTÁSUNK A MÁSODIK OLDALON)
