Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Több, mégse jobb Megkezdődtek a munkásőr-egységgyülések Derekasan helytáll a Kilián György zászlóalj Nyitány Kisújszálláson Hagyomány már a munkásőrségben, hogy év elején ünnepi egységgyűléseken adnak számot a kiképzési és a szolgálati feladatok végrehajtásáról a felügyeletet ellátó pártbizottsá­goknak; megköszönik a társadalmi, gazdasági vezetők segít­ségét, elismeréssel adóznak a munkásőrök családtagjainak. Ilyenkor tesznek esküt az ifjú munkásörök, most mennek tar­talékállományba vagy szerelnek le az idősek. A több nem mindig jobb! 1977-ben a tervezettnél lé­nyegesen több, körülbelül 180 milliárd forintot fordí­tottunk beruházásokra a szo­cialista szektorban. Hogyan értékeljük ezt, örüljünk ne­ki, vagy károsnak tartsuk? A népgazdasági terv ta­valy nem véletlenül, mint­egy 164 milliárd forint ér­tékű beruházást irányzott elő. A tervszámításokból az derült ki, hogy lényegében ekkora a lehetőség, a nép­gazdaság egyensúlya, a kül­kereskedelmi mérleg javítá­sának feladata szabott ugyanis határt. A magyar népgazdaság már évek óta több nemzeti jövedelmet használt fel, mint amennyit ténylegesen megtermelt. A felhasználás egyik fő terüle­te a fogyasztás, a másik a beruházás (felhalmozás). Ebből is látszik, hogy a be­ruházásoknál nem lehet önil- ni a többnek. A beruházási terv túlteljesítése azt jelen­tette, hogy a nemzeti jöve­delem belföldi felhasználá­sa és a külkereskedelmi mér­leg hiánya nagyobb lett a tervezettnél, a fogyasztás­felhalmozás aránya némileg az utóbbi javára tolódott el. Ezek pedig negatív jelen­ségek. Közbevethető: az előirány­zatot meghaladó beruházás ma ugyan negatív hatással van a népgazdaság egyen­súlyi helyzetére, de majd a jövőben, amikor a beruhá­zás eredményeként termel­ni kezdenek az új kapacitá­sok, akkor a 'kár kamatostul megtérül. Ez csak elvben igaz. A beruházási terv túl­teljesítése csaknem mindig növeli a folyamatban levő építkezések számát, lassítja a kivitelezés tempóját, drá­gítja a beruházásokat. A beruházási tevékenység mi­nőségét alapvetően az mu­tatja, hogy az egyes létesít­ményeket mekkora ráfordí­tással és mennyi idő alatt tudjuk megvalósítani. A beruházási tevékenység rossz minőségéért, vagyis az elhúzódásokért és a többlet- költségekért általában az építőipart szokták okolni. Ez gyakran jogos is, de azért nem minden múlik az épí­tőkön. Például — és való­színűleg elsősorban — abból származik a hibák nagy ré­sze, hogy egyidőben annyi fejlesztésen, építkezésen kell dolgozni, ami meghaladja az építőipar kapacitását, ezért majdnem mindenhol a szük­ségesnél kevesebb a munkás­kéz: Márpedig az nem az építők hibája, hogy egyszer­re túl sok beruházás van folyamatban. A múlt esztendőben a be­ruházási túlteljesítés nem hozott változást a kivitelezé­si időkben. A fejlesztések egy része a tervezettnél lé­nyegesen többe került, gya­koriak voltak a határidő-el­csúszások. Ennek egyenes következménye, hogy a be­ruházási előirányzat túltel­jesítése sem javította (sőt, esetenként rontotta) a^ beru­házási folyamat minőségét. Ezért kell ebben az évben megállítani a beruházások számának növekedését, las­sítani a fejlesztési kiadások emelkedését, a már megkez­dett beruházások minél gyorsabb befejezésére kon­centrálni pénzügyi és kivite­lezői forrásainkat. Idén nem több kell, a beruházási tevé­kenységet kell jobban vé­gezni. V. A. Az ünnepi egységgyűlések sorozatát tegnap a török­szentmiklósi Kilián György zászlóalj tanácskozása nyitot­ta meg Kisújszálláson. Azért ott, mert a zászlóalj egyik századát a kisújszállásiak al­kotják. Barna Károly, a kis­újszállási pártbizottság első titkára köszöntötte Majoros Károlyt, a megyei pártbizott­ság titkárát, Posta Mihályt, a munkásőrség megyei pa­rancsnokát, Vad Andrást, a törökszentmiklósi városi párt- bizottság első titkárát, a társ- fegyvereserők, a szovjet had­sereg, a munkásőrbázishelyek képviselőit, valamint a két város vezető tisztségviselőit. A kiképzési feladatok vég­rehajtásáról Kovács Sándor zászlóaljparancsnok tett je­lentést. Bevezetőül hangsú­lyozta, hogy a zászlóalj sze­mélyi állománya a szocializ­mus győzelmébe vetett hit­tel dolgozott a XI. kongresz- szus határozatainak megvaló­sításáért. Munkájukat a párt iránti hűséggel és odaadással végezték. A zászlóaljparancsnok a továbbiakban arról szólt, hogy az alegységparancsno­kok következetesen alkal­mazták a politikai meggyő­zés eszközét. Az ilyen irá­nyú munkát összehangolták a bázis pártszervezetek neve­lő tevékenységével. Ennek eredményeként javult a munkásőrök tájékoztatása nemzetközi, belpolitikai és várospolitikai kérdésekben egyaránt. Kovács Sándor a munkás­őrök cselekvő aktivitásának méltatása közben megemlí­tette, hogy a zászlóalj tagjai közül tavaly hárman kapták meg a „Haza Szolgálatáért Érdemérmet”, száznégyen ré szesültek parancsnoki dicsé­retben, s munkahelyeiken is többen kaptak valamilyen ju­talmat. Megalapozottan jelenthette ki tehát a parancsnok, hogy a zászlóalj erkölcsi helyzete jó, lehetőséget nyújt a tava­lyinál nagyobb feladatok vég­rehajtására. A további.mun­ka szempontjából kedvezően hat az is, hogy a munkásőr- jelöltek kiválasztása körülte­kintően történt. A jelöltek rászolgálnak mind a bázis pártszervezetek, mind mun­katársaik bizalmára. Erősö­dik velük az egység fegyel­me, hadrafoghatósága. Méltó utódoknak adják tehát át a fegyvert a tartalékállomány­ba vonulók és a leszerelők, akik közül Püski Imre, Lu- cza Balázls, Molnár Ignác, Nánási Kálmán, Nánási Fe­renc, Torda József, Farkas Lajos és Oros Sándor hu­szonegy éven át becsülettel eleget tett munkásőri párt­megbízatásának. A zás'zl óalj parancsnok rész­letesen szólt az idei felada­tokról. Hangsúlyozta a szo­cialista munkaverseny jelen­tőségét, ami elősegíti a kom­munista jellemvonások kiala­kulását, erősödését, kedvező­en érezteti hatását a szolgá­lat szakszerűbb ellátásában, eredményesebbé teszi az egész munkásőri tevékeny­séget. — Erőnket megsokszoroz­za, hogy tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek, mely­nek vezető ereje a Szovjet­unió — mondotta befejezésül Kovács Sándor. — Vigyázó szeretettel őrizzük a Szovjet­unióhoz és a testvéri orszá­gokhoz fűződő fegyverbarát­ságot. Ezt követően Sántha Fe­renc zászlóaljparancsnok-he- lyettes felolvasta a megyei parancsnoknak a szocialista munkaversenyt értékelő pa­rancsát. Eszerint a Kilián György zászlóalj a megye munkásőr egységei között fo­lyó szocialista munkaver­senyben a második helyezett lett. Az erről szóló oklevelet Posta Mihály megyei Pa­rancsnok nyújtotta át. ö ad­ta át a Kiváló Munkásőr ki­tüntetéseket is. A zászlóalj legjobb száza­da a kisújszállási H- század (parancsnoka Ágoston Já­nos) ; legjobb szakasza pedig a II. század 3. szakasza (pa­rancsnoka Medve Ferenc) lett. A kitüntetések, oklevelek átnyújtása után Vad András, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkára szólt elismeréssel és köszö­nettel a munkásőrök tevé­kenységéről. Ezt követően Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára Szolgá­lati Érdemérmeket nyújtott át, majd sor került a Mun­kásőr Emlékérmek és emlék­lapok átadására. A leszerelők, illetve a tar­talékállományba vonulók ne­vében Pocsai Károly búcsú­zott a zászlóaljtól, majd az Arany János Általános Is­kola tanulói köszöntötték az egységgyűlést. Bernáth Fe­rencnek az előképzés befeje­zéséről szóló jelentése után került sor az új munkásőrök eskütételére. Ezt követően Majoros Ká­roly, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a zászlóalj valamennyi tagja derekasan helytállt a munkában, a kiképzésben és a közéletben egyaránt. Kádár János szavait, idézve, miszerint „a munkásőrség rendszerünk intézménye és büszkesége”, a megyei pártbi­zottság titkára hangsúlyozta, hogy a testület biztosítékot nyújt a szocialista társadalom építéséhez. Dolgozó népünk nem felejti, hogy a munkás­őrök a legnehezebb időkben ragadtak fegyvert és eskü­jükhöz híven dolgoznak azóta is. Majoros Károly, a megyei pártbizottság üdvözletének tolmácsolásával kifejezte azt a reményét is, hogy a mun­kásőrök ezután is minden kö­rülmények között példamuta­tóan helytállnak. Sztankó Sándor alezredes a társfegyveres testületek nevében köszöntötte az egy­séggyűlést, mely az Interna- cionáléval fejeződött be. Az egységgyűlésen a karcagi munkásőr zenekar működött közre. S. B. Fotó: T. K. L. Tizenkét szövetkezet társult Jobb lehetőségek a lakások karbantartására A hosszútávú lakás- program keretében mind több lakás épült, épül hazánkban. Nem elég azonban új otthonokat te­remteni, a lassan koroso­dó új épületek lakhatósá­gának megőrzésére is gondolni kell, nem is be­szélve a régi házak fel­újításáról. Az építőipar­ban dolgozó emberek és gépek egy részét tehát a lakáskarbantartási tervek megvalósitására kell használni. Sajnos — talán az új épít­kezések miatt — évekig nem jutott elég eszköz a kisebb javításokra, a lakások felújí­tására. Igaz, az ország min­den részében igyekeznek egyre több teljes munkaidő­ben, vagy felállásban dolgo­zó kisiparost megnyerni a karbantartás ügyének, még­is minden megyében szüksé­gesnek látszott vállalati vagy szövetkezeti lakáskarbantar­tó szervezet kiépítése is. Az első jó példát a fővá­ros, Budapest kínálta. Itt már néhány évvel ezelőtt megteremtették a lakóházak felújításának szervezeti ke­reteit. A fővárosi példából tanulva határoztak Szolnok mégye vezetői, hogy első lé­pésként szűkebb hazánkban is a megfelelő szervezet lét­rehozása segítheti legjobban a karbantartási kapacitások növekedését. Megyénkben az ipari szövetkezetek építő­részlegei látszottak a legal­kalmasabbnak az egyre ége­tőbb feladatok megoldására. A karbantartási munkák megszervezésével, koordiná­lásával a megye; tanács a Szolnok és Környéke Építő- és Szakipiari Szövetkezetét bízta meg és az ötödik öt­éves tervben 8,5 millió fo­rint támogatással is segítet­te a javítási lehetőségek nö­vekedését. A KISZÖV és az OKISZ két-két millióval, a szolnoki szövetkezet pedig saját fejlesztési alapjából és hitelből 4,5 millió forinttal járult hozzá a megyei célok eléréséhez. A lakóházak felújítását, a hibák kijavítását tizenkét ipari szövetkezet végzi. Az Országos Szolgáltatás Kutató Intézet az igények feltérké­pezésével, a szövetkezetek együttműködését segítő szer­vező munkával járult hozzá a rendelkezésre álló pénz minél hatékonyabb felhasz­nálásához. A fokozatosan va­lósággá váló tervek szerint a Szolnok és Környéke Épí­tő- és Szakipari Szövetkezet, mint a megye lakáskarban­tartó szolgáltatásokra alakult egyesülésének gesztora a legfontosabb anyagok kész­letezésével, kisgépek bérbe­adásával. gépkocsikkal tá­mogatja a munkát. A szol­nokiak szakemberképzéssel is segítik társaikat. Az el­következendő napokban fog­lalják írásba a társult szö­vetkezetek jogait és kötele­zettségeit. Az ötéves terv végéig Szolnokon munka- felvételi irodát és egy be­mutatótermet is kialakíta­nak. (A terv valóraváltását sajnos ma még az ingatlan- vásárlás körüli bizonytalan­ság lassítja.) Végleges formáját 1980-ra nyeri el a szervezet, de már most látható az előreépés. Bár pontos számokat még nem ismernek a KISZÖV- nél, becsléseikből mégis úgy látszik, a támogatások elle­nértékeként előírt 10 mil­lió forintos árbevételt elér­ték a szövetkezetek. Az öt­éves terv végére pedig már 17 millió forintért fogadhat­nak el javítási megrendelé­seket. Heti világhíredé (TUDÓSÍTÁSUNK A MÁSODIK OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom