Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-16 / 295. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 16. Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka HUSZAR ISTVÁN: Erőteljesebben emelkedjék a termelés műszaki színvonala (Folytatás az 1. oldalról) Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnök- helyettese az ötéves tervidő­szak kezdete óta elért ered­ményeket elemezve kifejtet­te, hogy a fejlődés nem volt egyenletes. Az 1976. évi mér­sékeltebb eredmények után az idén fokozódott a gazda­sági növekedés lendülete, így két év alatt összesen a nem­zeti jövedelem több mint 11 százalékkal nőtt. Messzebb is juthattunk volna, ha a gaz­dálkodás meglehetősen nagy területén még mindig nem hiányozna a kezdeményezés, ha nem tapasztalnánk lassú­ságot a fejlesztésben, igény­telenséget a beruházások elő­készítésében. 1978-ban azért lassítjuk a mennyiségi növe­kedést, mert ez lehetővé te­Az országgyűlés téli ülés­szakán Huszár István, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke beszél. (Telefotó - KS) szi, hogy mindenütt erőtel­jesebben emelkedjék a ter­melés műszaki színvonala, termékeink versenyképessé­ge, rugalmasabban alkalmaz­kodjunk a kül- és belpiaci kereslethez. Egész munkánk célja a nép jólét emelése, még olyan körülmények között is, amikor a külső világ nagyob­bik felében válságok soroza­ta sújtja a dolgozó embere­ket. Az ötéves terv első két évében a korábbi évek átla­gánál kisebb ütemben ugyan, de tovább javultak a lakos­ság életkörülményei. Tavaly a tervezettnél kisebb, az idén pedig annál már valamelyest nagyobb mértékű volt a ja­vulás. Az áruellátás kiegyen­súlyozott, kevesebb a hiány­cikk. — Tisztában vagyunk az­zal, — mondotta. — hogy olyan körülmények között, amikor a reálbérek, a reál- jövedelmek viszonylag lassan emelkednek, és közben bizo­nyos áremelések is elkerül­hetetlenek, egy-egy évben a keresők egyes csoportjában, a családok egy részénél a reál- jövedelmek átmenetileg stag­nálhatnak, esetleg csökken­hetnek is. Pártunk életszín­vonalpolitikájának megfele­lően azonban mindenképpen gondoskodunk arról, hogy gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öt év alatt népünk valamennyi rétegé­nek életkörülményei érezhe­tően javuljanak. Az 1978. évi népgazdasági terv kidolgozásával összhang­ban a tervezők az ötéves terv hátralévő időszakának beha­tó vizsgálatát is megkezdték, s egyben folytatódik az 1990- ig terjedő hosszútávú terve­zés. Ebben nagy segítséget jelent együttes munkánk a többi KGST-országgal a hosz- szútávú együttműködési cél­programok kidolgozásában. Az V. ötéves terv megvalósí­tásában és a hosszútávú ter­vezésben elért eredmények lehetővé teszik, hogy már a jövő év elején hozzákezdjünk az 1981—85 évekre szóló ha­todik ötéves népgazdasági terv kidolgozásához. Ennek egységes programját már meghatározta az Országos Tervhivatal. E program egy­értelműen szabályozza a ter­vezési feladatokat, a tervező szervek közötti munkameg­osztást és együttműködést. A jövő év őszére kialakulnak a gazdaságpolitikai elgondo­lások. 1979. őszére kész lesz az új ötéves terv koncep­ciója, 1980. végén pedig be­fejeződik a hatodik ötéves népgazdasági terv összeállí­tása. Lukács János (Zala m. 2. vk.) a megye egyik nagy gondjaként említette az ipa­ri feldolgozásra szánt gyü­mölcs értékesítésének nehéz­kességét. A megye nagyüze­mi s háztáji gazdaságaiban termelt alma és körte jelen­tős részét, 2800 vagonnyi árut távoli konzervgyárakba — Nagyatádra, Szigetvárra, Paksra — kell szállítani. A szállítási költségek gyakran megközelítik az áru értékét, mivel vaíonhiány miatt a legtöbb esetben gépkocsikat kett igénybe venni. A para­dicsom rendszerint hosszú ideig a ládákban hever, míg végre a konzervgyár fogadni tudja, hogy sűrítményt ké­szítsen belőle. A tárolás né­ha többe kerül, mint magá­nak az árunak az értéke. Az egyetlen jó megoldás: gyü­mölcslé-üzem létrehozása a megyében. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.) a Szentgotthárdi Ka­szagyár korszerűsítését sür­gette, mivel az országban e-. az üzem állítja elő a még ma is gyakran nélkülözhetetlen kaszát, sarlót, gereblyét. ka­pát, s részt vállal a baromfi- program megvalósításából is. A gyár fejlesztésére az öt­éves tervidőszak elején 330 millió forintot irányoztak elő, a jóváhagyott beruházás sorsa azonban kétségessé vált, mivel a pénzt a gyár akkori anyavállalata, a mo­sonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár kapta, s ezt a gyárat időközben szervezeti­leg a győri Magyar Vagon és Gépgyárral vonták össze. — A kaszagyár tehát elszakadt anyavállalatától, önállóan dolgozik, de indokolt volna, hogy a lényegében részére szánt beruházási keretet a szervezeti változástól függet­lenül megkapja. Varga János (Győr, 8 vk.) elmondta, hogy hazánkban egy-egy kiló hús előállításá­ra 30 százalékkal több takar­mányt használnak fel, mint a fejlett mezőgazdasággal ren­delkező országokban. Ennek az az alapvető oka, hogy a takarmány tápértékét nálunk alig vizsgálják, a tudomány eszközeit nem veszik igény­be a takarmánygazdálkodás javításához. Pedig 45—50 milliárd forint értékű takar­mányt használnak fel Ma­gyarországon évente az ál­lattartó gazdaságok, sokkal jobban kellene gazdálkodni­uk például a szálastakarmá­nyok 500 000 tonnányi fehér­jetartalmával. E tapasztala­tok arra figyelmeztetnek, hogy gyorsítani kell a terve­zett takarmányvizsgáló és szaktanácsadó hálózat kiépí­tését. Rétéi Lőrincz (Komárom, 7. vk.) a megye bányavidé­keinek helyzetét vizsgálva biztatónak tartotta, hogy a /létszámcsökkenés megszűnt, sőt az idén már némileg nőtt is a bányászok száma. Rossz jel viszont, hogy kevesen je­lentkeznek vájártanulónak, különösen dorogon kiörege­dőben van a vájár szakmun­kásgárda. Elgondolkodtató, hogy régi bányászcsaládok is más szakmákba irányítják gyermekeiket, így alig van utánpótlás. Még nagyobb erőfeszítéseket kell tehát ten­ni azért, hogy a fiatalokban kedvet ébresszenek a bá­nyász szakma iránt. Sarudi Sándor (Hajdú me­gye, 9. vk.) megelégedéssel állapította meg, hogy válasz­tókerületében is kedvező a népszaporulat, kevésbé - ör­vendetes azonban, hogy nem elég a gyermekintézmény. A képviselő úgy vélte, hogy na­gyobb mértékben kellene fej­leszteni a bölcsődei, óvodai, iskolai hálózatot ott, ahol hosszú idő óta egyenletes a népszaporulat. Selyem Zsigmond, (Bács m. 4. vk.) a beruházások el­húzódásának egyik okát ab­ban látja, hogy nehézkes az előkészítés, sokáig tart a ter­vezés. Célszerű lenne haté­konyabban ösztönözni a ter­vezőket, egyebek között arra is, hogy viszonylag olcsó, de rendeltetésének mégis jól megfelelő épületeket, megol­dásokat konstruáljanak. Ész­szerű lenne az is, ha a ter­vek készítőt nem az építmény értéke, hanem ténylegesen végzett munkájuk szerint dí­jaznák. Szendrei Gábor felszólalása Szendrei Gábor (Szolnok m. 10. vk.) felszólalásában a következőket mondotta: A költségvetési törvény évenként visszatérő vitája ma már a széles közvéle­mény előtt élénk érdeklő­désre tart számot. Ezen ke­resztül ismerjük meg követ­kező évi feladatainkat és az azok megoldásához rendel­kezésre álló anyagi lehető­ségeinket. A sajtó, a rádió, a televí­zió többször foglalkozott ve­le és most a törvénytervezet is kiemelt kérdésként tár­gyalja, hogy a vállalati gaz­dálkodás fejlődése és a ha­tékonyság növekedése elle­nére a költségvetés vállala­toktól származó bevételei nem úgy alakulnak, ahogy azokat eredetileg tervezték. Ezért egyetértek az 1978. évi költségvetés azon elgondolá­sával. Rogy az okokat fi­gyelembe véve a támogatá­sok és visszatérítések ösz- szegénél csak mérsékelt nö­vekedéssel számol és a rész­arányt mérsékli. Egyetlenegy vállalati kol­lektíva sem tarthat arra igényt, hogy az állami költ­ségvetésből származó támo­gatások segítségével érjen el magas nyereséget, és jöve­delmét ezáltal növelje. Megelégedéssel tapasztal­tam, hogy a tanácsi költség- vetés az állami költségvetés­nél erőteljesebben fejlődik. Az, hogy a törvénytervezet előkészítői a tanácsok által ellátandó sokrétű társada­lompolitikai feladatok pénz­ügyi gondjait látják, meg­nyugtat, Megnyugtat, mert amikor a városokba folyó erőteljes fejlődést és építő­munkát látja az ember, ar­ra gondol, hogy a községek­ben, falvakban és a tanyá­kon élő lakosság is igényt támaszt az egészségügyi, az oktatási és közművelődési, a különböző kommunális szolgáltatásokkal szemben. A tanácsok költségvetése lehetőséget biztosít az alap­vető feladatok ellátására. Szolnok megye költségvetése az egészségügyi és oktatási ágazatokban még külön elő­irányzatot is tartalmaz. Az 1978. évi költségvetést elfogadom . és elfogadásra ajánlom. Ezzel a csütörtöki tanács­kozás véget ért. Az ország- gyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (MTI) Közös közlemény 1978: nemzetközi apartheid-ellenes év Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának szerdai plená­ris ülése „nemzetközi apart­heid-ellenes év”-vé nyilvání­totta az 1978. március 21-el kezdődő egyéves időszakot. A szerdán elfogadott hatá­rozat mellett a tagországok további határozatokban ítél­ték a Dél-Afrikai Köztársa­ság fajüldöző politikáját, erélyes és konkrét intézke­déseket követeltek az elnyo­mó kisebbségi kormány el­len. A felszólaló küldöttek az összesen 14 határozat meg­szavazása előtt elítélték a Vorster-rezsim folytatódó apartheid-politikáját, a feke­te mozgalmakkal szemben alkalmazott elnyomó mód­szereket és Steve Biko meg­gyilkolását. Külön határozatban ítél­ték el Izraelt és a Vorster- kormánnyal együttműködő más államokat. Izrael kép­viselője emiatt nem vett részt a szavazáson, míg a nyugati államok a határoza­tok egy része ellen szavaz­tak. mondván, hogy nem hajlandók résztvenni Dél- Afrika „gazdasági megfoj­tásában”. A nyugat-európai országok csoportja ellenez­te, hogy „a világszervezet egyik tagországában az erő­szakos hatalomátvételt” tá­mogassa. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnöke megállapította, hogy helyénvaló és időszerű visszaadni Magyarország né­pének Szent István koroná­ját és a koronázási ékszere­ket, amelyek a második vi­lágháború befejezése óta az Amerikai Egyesült Államok őrizetében vannak. A korona visszaadására 1978. január 6-án és 7-én Budapesten, ünnepélyes ke­retek között kerül sor, a magyar és az amerikai né­pet képviselő küldöttségek részvételével. A Magyar Népköztársaság kormánya a koronát és a ko­ronázási ékszereket Buda­pesten, állandó jelleggel, egy megfelelő történelmi helyen fogja kiállítani, úgy hogy az ország lakossága, külföl­dön élő magyarok és külföl­diek egyaránt láthassák azo­kat. Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagy­követe levelet intézett Púja Frigyes külügyminiszterhez, melyben kifejtette, hogy a magyar Külügyminisztérium veze­tőivel folytatott megbeszélései alapján ő és kormánya ho­gyan érti a magyar korona és a koronázási ékszerek vissza­adásával kapcsolatos eljárást. Eszerint a korona ünnepélyes keretek között kerül átadásra Budapesten, kifejezésre juttat­va az átadás „néptől a népnek” jellegét. Részt vesznek az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a kormány képviselői, a magyarországi egyházak vezetői, a társadalmi és tömegszer­vezetek, a kulturális és tudományos élet képviselői, a magyar és a nemzetközi hírközlő szervek tudósítói. A korona és a koronázási ékszerek Budapesten, megfelelő helyen, állandó jelleggel kiállításra kerülnek, hogy az ország lakossága, kül­földön élő magyarok és külföldiek egyaránt láthassák azokat. Púja Frigyes külügyminiszter az alábbi választ adta az amerikai nagykövet levelére: ' „Szeretnék köszönetét mondani önnek 1977. december 13-i leveléért, amelyben ismételten megerősítette az Egyesült Államok elnökének döntését, hogy Szent István koronáját és a magyar koronázási ékszereket visszaadja a magyar nép­nek, s amelyben vázolta, hogyan érti ön a korona visszaadá­sával kapcsolatos eljárást. örömmel tájékoztatom, hogy az ön 1977. december 13-i levelében vázoltak világosan tükrözik a magam és kormá­nyom értelmezését arról az eljárásról, amelyet kormányaink elhatároztak a korona visszaadásával kapcsolatban.” (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Módosítási javaslatok Tegnap folytatódott Moszk­vában a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka. Délelőtt a szövetségi tanács tartott ülést, hogy megvitas­sa a jövő évi népgazdasági és szociálpolitikai tervet, a költségvetést és az 1976, évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A nemzeti tanácsban Ny. Maszlennyikov, a terv- és költségvetési állandó bizott­ság elnöke elfogadásra ja­vasolta a beterjesztett ter­vet. A bizottság azonban je­Folyfatódik a Szaljut—6 űrállomás tartósnak ígérkező útja. Az állomás kéttagú személyzete, Jurij Roma- nyenko és Georgij Grecsko fokozatosan mind több és több feladatot old meg, ahogy szervezetük átáll a tartós súlytalanság állapotá­ra. A súlytalanság okozta problémákat könnyíti meg az űrhajósok számára, hogy különleges öltözéket visel­nek. A „pingvin” öltözék munkára készteti azokat az izmokat, amelyek egyébként nem működnének, megfelelő nyomást gyakorol a test kü­lönböző felületeire, hogy nagyjából azonos közérzetet keltsen, mint amit a Földön éreznének. Életritmusukat a pontosan megszabott mun­karend a megszokotthoz kö­zelállóvá teszi. Több mint két óra hosszat tartott tegnap a kairói Mena House Hotelben az első hi­vatalos tanácskozás, de a je­lek és a szóvivők szerint mindeddig nem sikerült megegyezni a napirend kér­désében. Bár hivatalosan egyik fél sem közölt részleteket a ta­nácskozásról. és a hírügy­nökségek tudósítói meg­jegyzik. hogy a szálloda halijában a tárgyalófelek közti beszélgetések feltűnő­en a lehető legudvariasabb hangnemben i folytak —, a lentős módosításokat java­solt, elsősorban az áruter­melés bővítésére, az állami bevételek és kiadások meg­növelésére külön javasolta a bizottság, hogy a szövetséges köztársaságoknak, bocsás­sanak további összegeket rendelkezésre, ahhoz, hogy kiszélesíthessék városfej­lesztési programjukat, a la­kóházak tatarozására, a szükséges kommunális beru­házásokra fordítható ősz- szeget. Az űrhajósok kényelmét szolgáló berendezések közül az egyik legötletesebb a zu­hanyzó. A súlytalanság kö­rülményei között a víz azon­nal elporlik, nem folyik le, hanem szabadon száll apró cseppekben a levegőben. Az űrhajós-zuhany megoldása ezért egészen különleges: a vizet nagy nyomással prése­lik ki a zuhanyrózsából. A zuhanyfülkében állandó lég­áramlást teremtenek, amely az elporló cseppeket magá­val ragadja, mintegy le­folyást biztosít. A két űrhajós egyébként tegnap reggel nyolc órakor kezdte meg munkáját, amely továbbra is elsősorban az űrállomás műszereinek, be­rendezéseinek üzembehelye­zését, ellenőrzését foglalja magába. hírügynökségek arról írnak, hogy a zárt ajtók mögött egyelőre a nézeteltérések do­minálnak. így valószínűnek látszik, hogy a háromnapos — péntek, szombat, vasár­nap — szünet nemcsak a kü­lönböző vallási szokások fi­gyelembevételét szolgálja,, hanem egyúttal időt ad a küldöttségeknek a tanácsko­zásra, s ilymódon a követ­kező hivatalos ülés idejére, hétfőre talán már többet le­het tudni Begin washingtoni tárgyalásairól is. VARSÓ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára a kialakult szokásoknak megfelelően az ünnepek előtt találkozott a lengyel sajtó, rádió és tele­vízió neves munkatársaival és válaszolt kérdéseikre. Gierek ez alkalommal mondott beszédében a legna­gyobb figyelmet az ország társadalmi-gazdasági fejlő­dése időszerű kérdéseinek szentelte. ANKARA Pokolgép robbant tegnap délelőtt egy ankarai kávé­házban. A merénylet követ­keztében harmincán megse­besültek. Közülük hat sze­mély állapota válságos. A kávézó törzsközönségét bal­oldali diákok alkották, s ebből arra lehet következ­tetni, hogy az akciót szélső- jobboldali tettesek követték el. BERLIN Hazánk berlini nagykövet­ségén tegnap 80. születés­napja alkalmából köszöntöt­ték Jász Dezsőt, a munkás- mozgalom neves harcosát, aki 1918-ban lett tagja a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának. Jász Dezső a Német Demokratikus Köz­társaságban él. PHENJAN A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság fővárosá­ban tegnap megnyílt a Leg­felsőbb Népi Gyűlés ülés­szaka. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság el­nökévé egyhangúlag ismét Kim Ir Szent, a Koreai Munkapárt KB főtitkárát választották, az ország mi­niszterelnöke Li Dzong Ok lett. BUKAREST Romániában elnöki ren­delettel felmentették tisztsé­géből Constantin Babalau bányaügyi, olajipari és föld­tani minisztert. Helyére Va­sile Patilinet eddigi erdő- gazdasági és építőanyagipari minisztert nevezték ki. Az erdőgazdaság és építőanyag­ipari minisztérium élére Virgil Trofin került, Pingvinöltözék, ürzuhany A Szaljut—6 utasainak hétköznapjai Hétfőn folytatódik a kairói értekezlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom