Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-13 / 292. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 13. Fogad a Palota Szálló Három évig tartó felújítás után december 0-tól ismét fogadja a szakszervezeti beutaltakat a lillafüredi Palota Szálló. Az átépítés során minden szobához fürdőszobát építettek. A társalgókban színes- és fekete-fehér televíziók, rádiók, 2500 kötetes könyvtár, zenegép és játékterem szolgálja a 250 vendég pihenését. A GORKIJ NYELVISKOLÁBAN Több mint hatszázan tanúinak oroszul Negyvenöt tanfolyamon hatszázharmincegy hallgató kezdte meg illetve folytatja az orosz nyelv tanulását az új tanévben az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskolájának Szolnok megyei tagozatán. Az első négy évvel összehasonlítva az idén, az ötödik tanévben, többen iratkoztak be a különböző tanfolyamokra, mint korábban, A legtöbb tanfolyam — összesen tizenhárom — a megyeszékhelyen indult. A járások közül pedig tíz tanfolyammal a jászberényi áll az első helyen. Noha az idén több nyelv- tanfolyam indult, mint az előző években, még mindig akad a megye területén néhány fehér folt. Jászberényben például egyetlen egy csoportot sem hoztak létre, s a szakmunkásképző intézetek közül is csak két iskolában, a karcagi 629-eS számú ipari, és a jászapáti mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben indult orosz nyelvtanfolyam. Sajnálatos, hogy a többi intézet nem szervezett csoportokat, — hiszen a szakmunkásképzők tantervében nem szerepel az orosz nyelv. így a diákok még azt is elfelejtik, amit az általános iskolában tanultak. A tanfolyamok többsége haladó. A résztvevők különböző felkészültséggel jelentkeztek a Gorkij Nyelviskolába, s ez meghatározza az elsajátítandó tananyagot. A tankönyvek között szerencsére akad választék bőven, s a hallgatók rendszeresen olvassák, fordítják az orosz nyelvű folyóiratok, újságok cikkeit is. Akik a társalgási vagy nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamra járnak, egyetemi, főiskolai jegyzetekből, a külkereskedelmi és társalgási könyvből tanulnak. Az egyes tanfolyamok tananyaga különböző, a pedagógusok módszerei azonban hasonlóak. Az órákon felhasználják a legkorszerűbb szemléltetési eszközöket — diafilm, írásvetítő, magnószalagok, lemezek segítségével igyekeznek megtanítani a hallgatókkal az orosz nyelvet. Az idei tanév is — az előzőekhez hasonlóan — tanulmányi versennyel ér véget. A legsikeresebben szereplők jutalma egy-egy szovjetunióbeli utazás. Módszertár a szolnoki Komarov-teremben Avagy: kihasználatlan lehetőségek oha a közelmúltban — N égy átépítés folytán — alapterülete kisebb lett, lényegét tekintve változatlan a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ Komarov-termének működése. Sajnos — egyelőre — változatlan az a közömbösség is, amely a Komarov-teremben létesített módszertár szolgáltatásai iránt a megye közművelődési intézményeiben működő csoportok, valamint a KISZ-alapszervezeteJí és az ifjúsági klubok részéről megnyilvánul — az erőteljes propaganda ellenére is. Különös: esztendőkön át kinyilvánított igény sürgetésére hozták létre a Komarov- terem módszertárát, s lám, akik igényelték, ma nem használják. Pedig a „módszertár” szolgáltatásai komoly segítséget nyújthatnának a — nem ritka az ilyen — „programínséges” intézményeknek. Kölcsönözhetők kiváló minőségű technikai eszközök, filmek, diasorozatok és gazdag hanglemez- illetve magnószalagtár anyagát lehet átjátszani sztereo berendezések segítségével. Ugyancsak a Komarov-terem a központja, bemutató fóruma a különböző képzőművészeti, zenei, irodalmi és technikai komplex ismeretterjesztő előadásoknak, klub-körműsorok- nak. Az utóbbi „szolgáltatásokat” különösképp az ifjúsági klubok és a KlSZ-alap- szervezetek használhatnák fel — az eddigieknél jobban. Ezeknek a komplex — több érzékterületre ható — programoknak nemcsak változatosságukban, érdekességükben rejlik értékük, hanem összehasonlíthatatlanul kevesebbe is kerülnek, mint egy- egy ORI-tól, Filharmóniától „vásárolt’ műsor. A következő esztendő kulturális, közművelődési terveit ezidőtájt állítják össze mindenhol. Lehetne a Komarov- terem az igényes tervezés, műhelymunka színhelye, is. Jól fel lehetne használni ehhez az ott megtalálható — s bárkinek rendelkezésére álló — kézikönyveket, módszertani kiadványokat, forgatókönyv-gyűjteményeket, ötlettárakat. olytathatnánk a kimaF radó lehetőségek sorát. Egy bizonyos: a „módszertár” olyan eszköz lehetne a megye népművelői, klubvezetői kezében, amely- lyel tartalmasabbá, színesebbé tehetnék a közművelődést. Csak használni kellene ... Sz. J. Új rend a színházak műsor- tervezésében A műsortervezés új rendjét alakítják ki a színházak. Olyan terveket készítenek — már a következő évadra — amelyek az eddigieknél jobban elősegítik a színházak sajátos profiljának, karakterének formálódását. A jelenlegi mű'sortervezés mechanizmusa — amint a Kulturális Minisztérium színházművészeti osztályán elmondták — a hatvanas években alakult ki. Jól szolgálta a fejlődést, mennyiségi és minőségi változást eredményezett: a magyar Színpadokon jelentős tényezővé vált a magyar, a szovjet és más szocialista országok drámája, a műsorokból fokozatosan kiszorultak a kommersz, nívótlan szórakoztató művek. A színházak — főleg a vidékiek — számos és sokféle előadást tartottak, hogy minden társadalmi réteg igényét kielégítsék. Emiatt azonban a műsortervek nem járultak hozzá egy-egy színház saját arculatának kialakításához, jóllehet az alkotó műhelyek egyre határozottabban törekednek erre. Az elképzelések szerint most 3—5 évre szóló távlati tervet készítenek. Megfogalmazzák kultúrpolitikai koncepcióikat, közművelődési céljaikat. BÁRDY GYÖRGY ELŐADÓESTJE Az én színházam Elhisszük-e az emlékezetes kabarék „szenesembere” szájából Ady, Schiller, Örkény és a Cirkusz Karinthy Frigyesének gondolati mélységeit? Kétségünk volt, ám talán az előadóest pályakezdetén — a vasárnap esti szolnoki előadás volt sorrendben az ötvenedik — magának Bárdy Györgynek is lehetett aggálya, mert némely kabarészámának feledését kérte a közönségtől. Remek expozíció: erre a kérésre máris játszani kezdtek a nézőkben Bárdy több évtizeden át megismert és megszeretett harsány figurái. Mert ezeket csak ideig-óráig lehet eltemetni, világrahozójuk neve hallatára is feltámadnak. Mindez inkább kolone, semmint előny, ha színész ki akar lépni a „skatulyából”. Bárdy Györgynek nem kevesebbel kell megküzdenie, mint a tv, a rádió, a filmgyár teremtette ..beskatulyázással”. Jó szándék ez. tiszteletre méltó vállalkozás, bár a műsor szerkezeti egységét felesleges bugyrok, zsákutcák, kiszólások zavarják, rontják. Olykor a közvetlenség és a közvetlenkedés határmezsgyéire téved az előadó. Bármennyire is egyetértünk a pénz. az olcsó sikerek után talpaló pályatársairól alkotott véleményével, mégis szívesebben hallottunk volna arról többet, ami Bárdy számára kedvesebb, amelyben — idézzük — örömét leli. Bárdy Györgynek már nem kell sztorizgatni a közönség megnyerése érdekében. Felesleges a felületen mozgó mesélgetés, — még akkor is, ha mindez kötőanyag a műsor építőkövei között. Ne a bemutatott művek legyenek betétszámok, hanem az összekötő szöveg — az életrajz ihletésű sztori — maradjon olyan, mint a jó filmzene: a néző ennek csak a hiányát veszi észre. Bárdy — ezt már nagyon sokszor bizonyította — szug- gesztív alkat. Kevesen bírnak hozzá hasonló nagy megjelenítő erővel. Erre csak egy példa: a Jávor-paródiánál a nézők — e sorok írója fs — látni vélték a híres amorózó legendás, férfidivatot teremtő bajuszát, — Bárdy borotvált arcán. Ezeket a pillanatokat nevezj ű színházi világ „csodának”. S Bárdy vasárnap esti műsorában esett néhány efféle csoda. Az említett paródia-sorozat kitűnő ötlet: Petőfi-pa- ródia Karinthy tollával, más magyar írók felfogásában, különböző előadóművészek stílusában tolmácsolva, Bárdy remek hasonulásával. Az örkény-novellák előadásakor fanyar, mondhatni „gyilkos humort” alkalmazott. Érződött, kitűnő ismerője Örkény világának. A szép számú közönség méltán ünnepelte a művészt, bár hisszük, előadói sikere csak növekszik, ha világképét még több, igazán nívós, emberi véleményét hatásosan alátámasztó irodalmi alkotás tolmácsolásával tárja fel. — ti — Szünidei programok diákoknak Játékdélelőtt, iáncház, vidám szilveszter December 22-én megkezdődik a téli szünet, a tíznapos vakáció. A megye úttörőházai gazdag programokkal várják az úttörőket és kisdobosokat. Szolnokon az úttörőházban minden délelőtt kilenc órától filmvetítéseket tartanak a gyerekek részére. 28-án a kisdobosok, 30-án az úttörők vidám szilveszteri mulatságának ad otthont az úttörőház. A megyei művelődési központ gyermekfoglalkozásait a Komarov-teremben kereshetik fel a napközis csoportok és a diákok. A programok december 23-án mesefilmvetítéssel kezdődnek. 28-án a Corvinka néptáncegyüttes közreműködésével „táncházba” invitálja a gyerekeket a művelődési központ, 29-én pedig mesedélelőttre gyülekezhetnek, míg 30-án a megyei művelődési központ pajtás-klubja játékos ügyességi sportvetélkedőn látja vendégül a tószegi művelődési ház gyermekklubját. Karcagon december 22-én és 23-án „Gyere velünk, csináld velünk!” címmel tornatermi sportvetélkedőt rendeznek az úttörőknek és a kisdobosoknak. A város napközis csoportjai is találkoznak az úttörőházban, amikor az úttörőház színjátszócsoportja gondoskodik szórakoztató műsorról. 28-án a Győrffy István Nagykun Múzeumba látogatnak a gyerekek. A múzeum munkatársai bemutatják nekik a múzeum gyűjteményét. A szünidőben téli túrán, szánkóversenyen is részt vesznek a vakációzok az úttörőház szervezésében. Az ifjúsági klubban zenével, tánccal, játékkal búcsúztatják az óévet. Az úttörőház játékterme a téli szünetben minden délelőtt várja a gyerekeket. Túrkevén karácsony és újév között mesefilmvetítésekre és játékos vetélkedőkre hívják az iskolásokat. Január 2-án a napközis csoportok Ki mit tud? versenyére énekkel, vers- és prózamondással is benevezhetnek a pajtások. Törökszentmiklóson, az úttörőházban a gyerekek játék- készítést tanulnak, 28-án délelőtt 10 és délután 3 órakor a Varázssapka című filmet vetítik úttörőknek. 30-án a Ki tud többet a Szovjetunióról? úttörővetélkedő városi döntőiét rendezik meg. Az úttörőhöz íátékszobái a szünidőben minden nap várják a gyerekeket. Három együttes kiváló Páva-körök megyei seregszemléje Szolnokon Vasárnap Szolnokon, a Komarov-teremben rendezték meg a Páva-körök megyei minősítő versenyét. A zsűri tizenkét csoport teljesítményét értékelte: a legfontosabb általános megállapítás: a népdalkörök bemutatott 8—10 perces műsorait a magyar népdalkincs értékes darabjaiból állították össze, véletlenül sem „Csúszott” műdal a programokba. Több együttes jól alkalmazta a citerás hangszeres kíséretet, kiegészítést, Kiváló minősítést a mezőtúri Petőfi dalkör, a túr- kevei művelődési ház és a megyei művelődési központ Páva-köre kapott, öt együttest „jól megfelelt”-nek minősített a zsűri: a szajoli klubkönyvtár, a jászszent- andrási Áfész, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz, a törökszentmiklósi Béke Tsz és a szolnoki Kilián Repülő Műszaki Főiskola pávakörét. liullcunítíMTÁPi December Hónapról hónapra jelentkezett Müller Tibor egyórás műsorral. Általában a hónapok érdekességeit, történelmi eseményeit, ritkaságokat gyűjtött mindig csokorba, sok jó zenével. így volt ez most is, az év utolsó hónapjában. A „rendhagyó keresztmetszet” csütörtökön délután hangzott el a Petőfi-adón. Megtudtuk belőle, hogy 55 évvel ezelőtt alakult meg a Fővárosi Operettszínház elődje, s hogy kik voltak sztárjai, jelentős művészegyéniségei a félévszázad alatt. Besegített ehhez a zenés beszélgetés Fényes Szabolccsal, aki felidézte a magyar operettet, s benne pályája emlékezetes sikereit. Hallottunk arról is, hogy mint minden évben, most is jóelőre készült és készül a tévé szilveszteri műsora. A bolondos horoszkópból ugyancsak okulhattak azok, akik decemberben látták meg a napvilágot. Persze szó volt a magyar űrkutatás jubileumáról és arról is, hogy az első magyar matematikakönyv is decemberben készült valamikor az 1800-as években. Mindent, — a jó zeneszámokat is — meghallgatva, változatlanul érdekes műsornak tartjuk Müller Tibor műsorát. Pedig — lehet, csak az év végére tekintettel — a műsor elbúcsúzott. Ha ez volt az utolsó adás, kár érte. Ha jövőre újítanak, más „köntösben” tálalják a kuriózumokat, még jobb lesz. Röviden Angyalosi László gondolt egy merészet, és természetes maradt. Nem jópofásko- dott, nem akart mindenáron fiatalos hetykeséggel ügyeskedni — szolidan, de igen érdekesen vezette a Táskarádió vasárnapi műsorát. A zenés műsor ezért talán az utóbbi hetek legjobbjának bizonyult. Pedig csupán a műsorvezető változott. Az egyéniség ebben az esetben a megújulás élményét adta. Kispista István emlékeztetőit mindig szívesen hallgatjuk. Most a „Lovakrul” szólt műsora. Kezdte a lósportot honosító Széchenyi Istvánnal, aztán eljutott a mai lótenyésztő gazdaságokhoz, a mostani lóversenyekhez. Ezek az emlékeztetők nemcsak élményeket adnak, ismereteket is. Stefka István lassan felzárkózik a dokumentumjátékok avatott riportereinek sorába. Ezt bizonyította a „Csak egy feketeséget láttam” című péntek délutáni riportja, amely a közúti cserbenhagyásról szólt. Drámai részleteket, vallomásokat, önváddal teli embereket hallottunk, akik pillanatnyi meggondolatlanságból sorsukra hagyták azokat, akik miattuk lettek sérültek, esetleg örök életükre szenvedők. Van a rádiónak egy késő este jelentkező, mindössze tízperces műsora, ami mindig aktuális külpolitikai témát dolgoz fel. Hétfőn este P. Szabó József Kínáról, a kínai hadseregről szólt előadásában. Kár, hogy az ismétlés — mert az is van mindig — szinte holt időben hangzik el. Másnap, reggel nyolc óra után ugyanis a legtöbb korán kelő ember már dolgozik, este pedig nem bizonyos, hogy fél tizenegyig ébren van. Pedig ezek a külpolitikai műsorok — hetek óta tapasztaljuk — igazán közércfeklődést vívnának ki, ha legalább az ismétlés jó adásidőben lenne. (SJ)
