Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

Mi legyek? Még alig tartunk a tanév felénél, de az általános isko­la nyolcadik osztályát most végző fiúk és lányok szá­mára napjainkra kikerülhe- tetlenné vált a kérdés: ho­gyan tovább, „mi legyek”? Pályát kell választani. Az ifjú embereket a vá­lasztás gondjával nem sza­bad magukra hagynunk. Még a szülői segítség is kevés — önmagában. Nemcsak ezért, mert a szülők többsége — érthetően — elfogult gyerme­kével szemben, képességeit nem mindig reálisan érté­keli. hanem azért is. mert a különböző szakmák mun­kaerő-szükségletéit. országo­san tervezik. Ha a pályairá­nyítás nem megfelelő, akkor a hiányszakmák száma, mun­kaerőgondja növekedni fog. Erről viszont hiába véleked­ne bárki is hűvös kívülálló­ként: „az illetékesekre tar­tozik”. De ha nem lesz elég hentes, kereskedő, géplaka­tos, üveges — és sorolhatnám — ez már nemcsak az „ille­tékesek” gondja, baja lesz, hanem mindannyiunké. A társadalmi és az egyéni érdek meggondolt figyelem- bevételével kell a gyerme­kek döntését előkészíteni. Az ifjú pályaválasztó dönt. haj­lamainak. vonzalmainak megfelelően, de az életkori sajátosságok miatt a felnőt­tek felelőssége elsődleges! Talán nem sértődnek meg ifjú barátaink, ha a felnőt­tek jó tanácsai elfogadásá­nak fontosságára hívjuk fel figyelmüket. Mindez persze nagy felelősséget ró azokra is, akik a pályairányításban részt vesznek: szülők, isko­lák, intézmények, üzemek stb. A mai, megfelelő pálya- irányítás ugyanis a jövő nemzedéke közérzetének egyik fontos tényezője. Nem kell magyaráznunk mennyire lényeges. hogy mindenki örömmel, sikerélményeket találva dolgozzék szakmájá­ban. hivatásában. Fokozatosan el kell ér­nünk — a társadalmi és az egyéni érdekek összhangjá­ban —, hogy egyre kevesebb legyen a felnőttkori sóhaj: ..Én nem ez akartam lenni, de...” S a „de” után, ez­úttal, mindig panasz követ­kezik. Nagyon fontos, hogy az if­jú pályaválasztók valós ér­dekeinek megfelelően szüles­sen meg a „mi legyek” dön­tése. Amennyire vétek len­ne a kiváló szellemi képes­ségű gyermekeket manuális pályákra irányítani, ugyan­annyira — ha nem mégin- kább! — káros volna a ma­gasabb szinten történő to­vábbtanulást erőltetni olya­nok számára, akiknek ez csak teher, és életre szóló megoldhatatlan problémákat jelentő, az önkifejezést lehe­tetlenné tevő nyűg lenne! Az elmúlt tanévben több mint ötezer fiú és leány vé­gezte el megyénkben az ál­talános iskolát. Mindössze 3,7 százalékuk nem jelentke­zett továbbtanulásra. A to­vábbtanulni szándékozók 18 százaléka gimnáziumba, 30 százalékuk szakközépiskolá­ba, 49 százalékuk szakmun­kásképzőbe, és egyéb szak­iskolába jelentkezett. Az eb­ben a tanévben végzősök száma megközelítően az elő­zőhöz hasonló lesz. Minden mai kisdiák öröm­mel és lelkesedéssel végez­ze néhány év múlva munká­ját — ez a pályairányítás legfontosabb célkitűzése, ezért napjainknak fontos és a jövőt meghatározó kérdése a „mi legyek” gondolata. T. L. A SZOT és a KISZ KB felhívása A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY Bnasnaan FOLYTATASARA Befejezéséhez közeledik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a csepeli mun­kások által kezdeményezett szocialista munkaverseny. Hazánk dolgozói átérezték a nemzetközi munkásmozga­lom nagy ünnepének jelen­tőségét. Munkásosztályunk, termelőszövetkezeti paraszt­ságunk és értelmiségünk nagyszerű versenyvállalásai­nak teljesítésével, a mun­kában való helytállással jut­tatta ezt kifejezésre. Büszkék vagyunk arra. hogy a ma­gyar dolgozók kezdeménye­zése széles visszhangra ta­lált a testvéri szocialista or­szágokban és milliók moz­galmaként szorosan össze­(Folytatás a 2. oldalon) SZOJUZ 26 Újabb szovjet űrhajót indítottak Föld körüli pályára Űjonc parancsnokkal és gyakorlott fedélzeti mérnök­kel tegnap hajnalban útnak indult a legújabb szovjet űr­hajó, a Szojuz 26. Az új űrha­jó feladata, hogy a még szep­tember 29-én felbocsátott szovjet űrállomással, a komb­idéig repülőoktató volt. majd 1970-ben került az űrhajós­egységbe, elvégezte a tanfo­lyamot, felkészült a páros űrrepülésre. Kiváló eredmé­nyei egyik elismeréseként ő volt a Szojuz—Apolló közös szovjet—amerikai űrkísérlet délzetén a Szaljut 4 űrállo­másra repült s itt huzamos ideig dolgozott. Az 1931-ben született Grecsko a lening- rádi műegyetem elvégzése után rövidesen az űrhajók tervezésével foglalkozó tudo­mányos intézetbe került mérnökként és kiválóan is­meri a Szojuz típusú űrhajó­kat s a Szaljut űrállomáso­kat, mert részt vett azok ter­vezésében és szerkesztésében is. Romanyenko, a Szojuz 26. parancsnoka jelenleg a Ga- garin Repülő Főiskola leve­lező hallgatója, i v (Folytatás a 2. oldalon) Eredményesebb a felvásárlás Nőtt a tenyésztési kedv — Segítenek a tsz-ek Többféle húskészítmény galmi és Húsipari Vállalat azonban nemcsak felvásár­lással foglalkozik. Szolnoki üzemében az idén a megyé­ben megvett állatok egyhar- madát vágták le. December végére 150 ezer sertést vág­nak, húszezerrel túlteljesítik tervüket. Szarvasmarhából a tavalyinál kevesebb kerül bárd alá, ez azonban nem kedvezőtlen, hiszen a külön­bözet a jövedelmező élő állat export-felfutása miatt esett ki. A szolnoki vágóhídon 20 vagonnal több húskészít­ményt gyártanak, mint 1975- ben. Nemcsak a mennyiség nőtt, hanem a termékek vá­lasztékát is bővítették. Há­rom új, viszonylag olcsó fel­vágottjukat — a Börzsönyt, a Zalát és a Pilist — a vásár­lók megkedvelték, a kereske­delem rendszeresen rendel belőlük. Hagyományos ké­szítményeik fűszerezését is módosították, korábban nem használt ízesítőszerek hozzá­adásával kaptak jellegzetes zamatot a Szolnokon készült áruk. A régóta jó minőséggel dolgozó üzem készítményeit az őszi BNV-n a „Kiváló Húsipari Termék” kitüntető címmel jutalmazták. Sikeres évet zárt tehát a Szolnok megyei ÁHV. Az eredmények mellett azonban nehézségekről is beszélnek a vállalat vezetői. Csak fele­annyi szállító járművük van, mint szükséges lenne, hűtő­terük is csak negyede annak, amit a termelés megkövetel­ne. Szállítási feladataikat legtöbbször csak a mezőgaz­dasági üzemek segítségével oldhatják meg. V. SZ. J. A legtöbb gondot tavaly a sertés okozta. Hogyan sike­rült az idén körülbelül 70 ezerrel több jószágot a fel­dolgozó üzembe küldeni vagy exportálni? A vállalat veze­tői szerint eredményeik jó­részt azért ilyen kedvezőek, mert az év elején megváltoz­tatták a háztájiban tartott sertések felvásárlásának rendszerét. Jövedelmezőbb lett a vállalat forgalmának felét adó kisüzemi sertéstar­tás, növekedett a kisterme­lők biztonsága. Az idén pél­dául a felkínálástól számí­tott néhány napon belül min­den eladásra szánt jószágot átvettek. A több éve kötött hizlalási szerződések is be­váltak, a tenyésztőknek és az ÁHV-nak is hasznosnak bizo­nyultak. A szerződés kereté­ben átadott állatokat ugyanis évenként emelkedő felárral veszik meg, a vállalat pedig évekre előre biztosíthatja forgalmát. Az ÁHV, a Megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség és a mezőgazdasági irányítószer­vek intézkedései azonban ke­vésnek bizonyultak volna a termelőszövetkezetek segít­sége nélkül. A közös gazda­ságok az átvétel jó megszer­vezésével támogatták a vál­lalatokat, neki köszönhető az is, hogy az „Állatforgalmi” elegendő jó tulajdonságú anyakocát és süldőt adhatott a tenyésztőknek. A szerencsésen növekvő külföldi keresletet is kihasz­nálta a vállalat. Az idén 18 ezer sertést exportált (terven felül), a teveiben szereplő­nél ezer darabbal több (7,5 ezer) szarvasmarhát szállított külföldre. A Szolnok megyei Állatfor­Tavaly az egész országban kevesebb sertést adtak át a nagygazdaságok és a kister­melők a felvásárlóknak, mint a korábbi években. Szolnok megyében is hasonló nehéz­ségekkel küszködött az Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat, érthető hát, hogy 1977 legfontosabb feladata az 1975-ös mennyiség elérése volt. Az év végéhez közeled­ve már látszik, hogy eléri célját a vállalat: 412 ezer sertést, 30 ezer vágómarhát, 76 ezer süldő malacot és 45 ezer juhot vásárolt meg a Szolnok megyei tenyésztők­től. A felzárkózás sikerült. Jószapáü főutcája Indulás előtt a két űrhajós biaknál korszerűbb Szaljut— 6-tal folytasson együttes kí­sérteteket. Az űrhajó parancsnoka Ju- rij Viktofovics Romanyenko alezredes, aki 1944-ben szü­letett. A légierő tiszti iskolá­jának elvégzése után egy idején a tartalékszemélyzet parancsnoka. Georgij Mihajlovics Grecs­ko, a Szojuz 26. fedélzeti mérnöke, a Szovjetunió hőse már gyakorlott űrrepülő: 1975-ben ugyancsak fedélzeti mérnökként a Szojuz 17 fe­Ára: 1- Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 291. sz., 1977. december 11., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom