Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

1977. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hz akadémián fldy-ülésszak Beethoven-est A Szolnoki szimfonikus zenekar hangversenye SZOLNOK MEGYE zenei életének fontos tényezőjévé vált a Szolnoki szimfonikus zenekar. Hangversenysoroza­taik révén ezrek ismerked­nek a zenekari muzsikával, fiatalok barátkoznak a ko­moly zene nagy mestereivel. Hétfőn a Szigligeti Színház­ban adtak hangversenyt Ba­li József karnagy vezetésé­vel. Műsorukat Beethoven műveiből állították össze. Első számként a III. Leo- nóra-nyitányt játszotta a ze­nekar. Beethovennek ez a műve, melyet eredetileg „Fi- délio” című operája beveze­tő zenéjének szánt, — Wag­ner szavai szerint — lénye­gében magában foglalja a teljes drámai tartalmat. Bár szerkezetileg klasszikus szo­náta-formában íródott, a té­mák visszatérése, hagyomá­nyos kezelése nem csökken­ti, inkább mélyíti az eszmei mondanivalót, a hitvesi hű­ség győzelmét a gonoszság felett. Bali József karnagy jó tempóérzékkel, fegyelmezett, szuggesztív ritmikával vezet­te a mély vonásokkal jól megalapozott, nagy zenelési kedvet mutató együttest. Beethoven fiatalkori mun­kássága erősen kötődött a zongorához. Mozart halála után e hangszer elismerten legnagyobb virtuóza és imp- rovizátora, — egészen sú­lyosbodó fülbajáig. Első zon­goraversenyeit is saját maga mutatta be koncertjein. A 15. Opus számot viselő C-dur versenymű bizonyos tekintet­ben még a nagy elődök — Haydn, Mozart — hatását tükrözi. A szólista, Zemp­léni Kornél zongoraművész játékában szerencsésen egyesült a technikai felké­szültség az értő formálással. A műsor befejezéseként az ötödik, „Sors”—szimfónia hangzott el. Különös gond és szeretet kell a mű megszólal­tatásához, hiszen nemcsak legnépszerűbb darabja ez a mesternek, de kulcsfontossá­gú alkotói munkássága egé­szében. Beethoven — mint­egy világszemléletének ko­rai summájaként — a huma­nizmus, az Ember küzdelmét ábrázolja benne a sors vak erőivel szemben. A harc vé­gén — drámai kontraszként — diadalmasan fénylő C- dur-ban szárnyal fel a győ­zelem örömittas zenéje. A zenekar elmélyedt, gondosan kidolgozott játéka dicséretet érdemel. BALI JÓZSEF a művet tág és egészséges szemléletben, összefogó egységben, jó kon­cepcióval ragadta meg, külö­nösen említést érdemel a mél­tósággal és költészettel öt­vözött lassú tétel, valamint a ragyogó életöröm széles ecsettel festett freskóiból fel_ épített zárótétel megformá­lása. Nagy Pál Ady Endre születésének 100 évfordulója alkalmából az MTA nyelv- és irodalom- tudományok osztálya, a filo­zófia — és történet-tudomá­nyok osztálya, valamint az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudomá­nyi Kara rendezésében há­romnapos tudományos ülés­szak kezdődött ma a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozást Szentágo- thai János, az MTA elnöke nyitotta meg, majd Mátrai László akadémikus tartott előadást „Ady és a korabeli eszmeáramlatok” címmel. Egyebek között hangsúlyoz­ta, hogy Ady életművében, — mint általában klassziku­sainknál — a magyarság és az európaiság szerves egység­be fonódik. Ady alakjának teljes megértéséhez nélkü­lözhetetlen ezért az európai eszmeáramlatok ismerete is. A tudományos tanácskozá­son elhangzó előadások Ady és a korabeli progresszív szellemi áramlatok kapcso­latát vizsgálják. Ady élet­művét elemezve feltárják a társadalmi haladásért folyta­tott küzdelem és a költő mű. vészi fejlődése közötti össze­függéseket. Csütörtökön az irodalomtörténészeké a szó, pénteken, pedig két referá­tum hangzik majd el „Ady kapcsolata korának zenéjé­vel”, illetve „Ady és kora képzőművészete” címmel. — komoly A játék Állunk a roskadásig rakott pultok előtt, s latolgatjuk: ennyi idős, ilyen érdeklődé­sű a gyerek, mit vegyünk? Egyelőre azt tudjuk bizto­san — az anyagi határokon kívül, — hogy olyan játékot szeretnénk venni, amelyik­nek örül majd a megajándé­kozott, s amely neveli, fej­leszti ízlését, gondolkodását, készségeit. A játékgyártás­nak és a kereskedelemnek olyan kínálatról kell gondos­kodnia, amely ezeket az igé­nyeket a lehető legjobban kiszolgálja, sőt hozzájáruljon az ízlés alakításához. Most jó gyereknek lenni A szolnoki Kulturcikk Áruház játékosztályán nem tudják kielégíteni — szeren­csére — a játékpisztolyok, puskák iránti keresletet. Ehe­lyett jobb játékból válogat­hatnak a vevők; T. Károlyné — a teljes név közlésével a meglepetés örö­mét rontanánk el — nyolc­éves lányának és tizenkét éves fiának vásárol karácso­nyi ajándékot. Az elárusító­nő a társasjátékok polcáról egymásután emeli le a do­bozokat. A válogatás vég­eredménye az osztrák gyárt­mányú „Puzzle” térképmoza­ik, amely ötletes szerkeszté­se révén segítheti a gyerek földrajzi ismereteinek bőví­tését. A kislánynak három polccal arrébb kerül aján­dék — egy szép kézimunka­készlet, előrajzolt kereszt­szemes mintákkal. Az édes­anya elégedett a vásárlás­sal: — A nagyobbik gyerek sze­reti a földrajzot, biztos örül­ni fog ennek a térképjáték­nak, a kisebbik meg állan­dóan az én varrókészletem­ben kotorászik, most már lesz neki is öltögetni valója. Választhattam volna mást is, volna itt miből. Az jutott eszembe, miközben nézeget­tem a játékokat, hogy most lenne jó gyereknek lenni. Igazat kell adnunk neki, mert végigjárva az áruházat, sok-sok szép, ötletes és a ne- velő-oktató-szórakoztató kö­vetelményeknek is megfelelő játékot találhatunk. Persze akadnak bárgyú képecskék. kel díszített társasjátékok és otromba figurák is. De — nem ez a jellemző. A legfontosabbb: jól választani A 2—6 éves korú gyerme­kek kézügyességét, kombina- tív készségét, látáskultúrá­ját kitűnően fejleszthetik az érdekes formájú, élénk szí­nű műanyagelemekből álló építő, összerakó, mozaik já­tékkészletek. Felnőttnek is élvezet kézbe venni. A „No- relko” festő és kivágó játék viszonylag új a játékpiacon. Zseblámpa elemmel működő „fűrésszel” műanyaglapból vághat ki figurákat a gye­rek, amelyeket a készlethez tartozó hatszínű temperával ki is festhet — tetszése sze­rint. Műanyaglapokat külön is lehet vásárolni. A bábozni akaró, szerető gyerekeknek (szüleiknek) 15—20 féle kész. tyűbáb közül lehet választa­ni Ezek között találunk mű­vészeti kivitelű darabokat is. Iparművészek tervezték a bábsorozatot, amely az otthoni bábkészítéshez is ad­hat ötleteket. Az úgynevezett szerepjá­tékokat már óvodáskortól szívesen játsszák a gyerekek: apát, anyát, orvost, gazdasz- szonvj „alakítanak.” Ennek megfelelően szeretik az egyes foglalkozások apró kellékeit is: gazdasszonykészleteket, kertészszerszámokat, takarí. tóeszközöket, sütő-főző föl­szereléseket, orvosi táskákat. Szemnek is szép, formater­vezett darabok kaphatók. Ugyanezt lehet elmondani a legkisebbeknek való húzós figurák széles skálájáról is. Szabó Mátyásné, az áruház ifjú vezetőnője korántsem ilyen elégedett: — Sajnos, sok a hiánycikk. Például: nyomdajátékunk, diafilmünk, diavetítőnk nincs. Pedig ezek mind fon­tos, mondhatni alapjátékok. Néhány építőjátéknak a fakó színei kifogásolhatók. — Maga vásárol valakinek játékot ebben az üzletben? — Igen az általános isko­lás öcsémnek. Valószínűleg valamilyen ügyes, gondolkod­tató játékkal lepem meg. Eb. bői is alakul a választékunk: hamarosan kapunk a népsze­rű „Felej, ha tudsz” játék­ból, „Ki mit tud”-ot is vá­runk; a „Játék a szavakkal” nevű készletet most is le­het kapni. Ezeket egyébként felnőtt fiataloknak is ajánl­hatom, dolog Thuri Gábomé, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója ezekben a napokban a Kossuth téri játék-kiállítóteremben áru­sít. A vásárlók esetenkénti elégedetlenségének forrásá­ról így beszél: — Meggyőződésem, hogy a forgalomban lévő játékok többsége jó, alkalmas a ne­velésre, szórakoztató időtöl­tésre. Azt is tapasztalom vi­szont, hogy a vásárlóik nem mindig gondolják át alapo­san: kinek, mit vesznek. Egy négyéves gyerek nem tud mit kezdeni egy modellépítővel, akármilyen szép, színes is az. Legföljebb nyolcéves ko­rában játszik majd vele — ha addig épen marad a já­ték. Másrészt sok játékszer olyan, hogy meg kell mutat­ni a gyereknek, mit lehet játszani vele, hogyan kell használni. Vagyis: le kell ül­ni mellé a szőnyegre, be kell kapcsolódni a játékba a fel­nőtteknek is. Kevés a gyermeklemez Tóthné Szép Margit, a szolnoki Hanglemezbolt el­árusító pultja mögött hamar végez a fölsorolással: — Gyermekeknek tudjuk ajánlani: egy kislemezt gyer­mekdalokkal, „Nyuszi ül a fűben” címmel és néhány meséket tartalmazó nagyle­mezt, Micimackó, állatme­sék ... Akadna vevő másra, többre is. A lemezboltban található néhány gyermeklemez szín­vonala nem kifogásolható: a szép meséket — Illyés Gyula, Benedek Elek feldolgozáso­kat — kitűnő művészek mondják. A választék vi­szont kicsi. Nemcsak Szolno­kon, hanem bárhol az or­szágban — hanglemez-kiadá­sunk hiányossága ez. Szíve­sen látnánk, vásárolnánk gyermekeknek való verses, dalos, hangszeres összeállítá­sokat tartalmazó hangleme­zeket. A gyerekek zenei nevelé­séhez akad azért segédeszköz ebben a boltban is: többféle, könnyen kezelhető szépen szóló játékhangszert kapni: gitárokat, xilifonokat, furu­lyákat, kis harmonikát, tri­olát. Szabó János TÚL A MEGYEHATÁRON Kapcsolat a külföldön élő magyarokkal Beszélgetés az MVSZ munkájáról Jelentős számú (1,2-1,3 millió) magyar él a tőkés országokban, Ausztráliától Kanadáig. A velük fenntartott kapcsolatot, a kötődést a szülőföldhöz hogyan segítik elő? - ezzel a kérdéssel fordultunk Molnár István nagykövethez, a Magyarok Világszövetsége főtitkárhelyetteséhez. — A Magyarok Világszö­vetsége 1958-tól tekinthető olyan szervezetnek, — hang­zott a válasz — amely inten­zíven foglalkozik a tőkés or­szágokban élő magyarokkal. Segíti a magyar kultúra ápo­lását, terjesztését, megőrzé­sét. Támogatja az anyanyel­vi mozgalomnak azt a törek­vését, hogy minél többen megőrizzék, vagy megtanul­ják nyelvünket. Ilyen irányú munkájában figyelembe ve­szi, hogy a külföldre kerültek harmadik-negyedik nemze­dékének már idegen környe­zetben tanult, idegen nyelv a magyar. — A nyelv megőrzését, a kultúra ápolását milyen módon segítik? — Az 'anyanyelvi mozga­lom például tankönyvekét, különböző segédeszközöket ad ki, — kifejezetten ezzel a céllal. Az anyanyelvi konfe­rencia védnökségével megje­lent kiadványok között taná­rok részére kiadott könyvek, a néprajzi kötetek, a népze­nét tartalmazó magnókazet­ták. a diafilmek jól egészítik ki a külföldre szánt tanköny­veket. A néptáncosokat, a kóru­sokat hazai szakemberek se­gítik. Az ilyen irányú mun­kát szervezi a szövetség. Ugyanakkor elősegíti, hogy a külföldi magyar nyelvokta­tók, a klubok, művészeti cso­portok vezetői hazánkban bővíthessék ismereteiket. 1975 óta idehaza minden év­ben megrendezzük a külföl­di magyar nyelvoktatók to­vábbképző tanfolyamát. Az idén huszonhat olyan oktató vett részt továbbképzésen, aki külföldön hétvégi isko­lákban vagy klubokban ta­nítja a magyar nyelvet. 1970 óta kétévenként megrendez­zük a külföldi magyar nép­táncot oktatók kéthetes to­vábbképzését, és a külföldi magyar néptáncegyüttesek fesztivállal végződő tanfo­lyamát. Ezeken a rendezvé­nyeken az idén körülbelül hatvan oktató és közel két­száz táncos vett részt a világ minden tájáról. — A magyar nyelvet tö­kéletesítő vagy tanuló fia­taloknak szerveznek-e tá­borokat? — Igen. Az utóbbi években Fonyódon, Balatonlellén és Zamárdiban szerveztünk nyári táborokat 6—14 éves gyermekek számára. Magyar úttörőkkel üdültek együtt. Programjukban csupán annyi volt a különbség, hogy na­ponta három órát fordítottak játékos nyelv-, néptánc- és népdaltanulásra. Ezeken a táborozásokon az idén 250 külföldön élő magyar gyer­mek vett részt. — A tőkés országokban élő 14—18 éves, magyar szárma­zású fiataloknak Sárospata­kon szervezünk egyhónapos nyári kollégiumokat, melye­ken magasabb fokon oktat­ják nyelvünket. Ezeken tör­ténelmi, néptánc-népzenei ismereteket is nyújtanak szá­mukra, s kirándulásokra vi­szik őket történelmi helye­inkre. Az idén ötven fiatal vett részt ezen a kollégiu­mon. — Milyen tevékenységet fejt ki a Magyarok Világ- szövetsége a tőkés orszá­gokban élő magyarok kul­turális igényeinek kielégí­tése érdekében? — Igen jelentős a kinti kulturális igények kielégíté­sét szolgáló tevékenység. Művészcsoportokat utazta­tunk például a tőkés orszá­gokban élő magyarok szóra­koztatására. így közvetlenebb kapcsolatot tarthatnak a ha­zai kulturális élettel. Őszön­ként zenekarok utaznak ki, köztük volt már a Rajkó ze­nekar. a Halmos—Sebő, a Kaláka együttes, és még hosszan sorolhatnánk a köny- nyű- és népzenei együttese­ket. Az említettek mellett ter­mészetesen rendelkezésünkre állnak a kulturális tevékeny­ség egyéb eszközei is. Sok könyvet, hanglemezt ajándé­kozunk például a tőkés or­szágokban működő magyar egyesületeknek. Ezáltal ak­kor is erősödik kapcsolatuk az óhaza kultúrájával, ha tagjaik anyagi vagy családi okokból nem tudnak rend­szeresen visszatérni a szülő­földre. Nem is beszélve a sok magyar filmről, amelyeket folyamatosan kölcsönzők a magyar együtteseknek, kluboknak. — S miként foglalkoznak a hazalátogatókkal? — Évente „Egy kis hazai” című sorozatot szervezünk számukra, melyen elsősorban azok a művészek szerepelnek, akik korábban külföldön élő magyarok előtt, azok lakóhe­lyén felléptek. Ez már eleve bizonyos kontaktust jelent. Nyaranként a színházi holt szezonban tíz előadásból áll ez a sorozat melyet évenként tízezer néző tekint meg a Fő­városi Operettszínházban. — Hogyan alakul a Ma­gyarok Világszövetségének kapcsolata a tőkés világ­ban működő magyar egye­sületekkel, klubokkal, új­ságokkal és a magyar nyel­ven műsort sugárzó rádió­adókkal? — Mind szélesebb körű ez a kapcsolat. Rendszeresen el­látjuk őket a hazai valóságot tükröző cikkekkel és egyéb anyagokkal. Figyelemre mél­tó. hogy egyre több külföldi magyar újság veszi igénybe szolgáltatásainkat, — még olyanok is, amelyek koráb­ban mereven elzárkóztak et­től a kapcsolattól, s a hazai tények ismeretének hiányá­ban fújták a nótájukat. Mi­vel sok hazalátogató olvasó­juk elpártolt tőlük, kényte­lenek alkalmazkodni a reali­tásokhoz. A magyar nyelven is sugárzó rádióadók tucat­jával rendszeresen érintke­zést tartunk szerte a világon. — Egyre gyarapodik azok­nak a száznál több résztve­vőt számláló csoportoknak a száma, melyek szövetségünk utazási irodájának szervezé­sében érkeznek hazánkba, s itteni programjukat — tör­ténelmi nevezetességű léte­sítményeink megtekintését — is irodánk szervezi. Szövetségünknek van jog­tanácsos szolgálata — mely díjtalanul ad szakszerű vá­laszt a hozzáfordulóknak. Kiadványaink jól szolgál­ják célkitűzésünket. A Ma­gyar Hírek kéthetenként nyolcvanezer példányban jut el a világ minden részébe. Esetleges kézbesítési hibák al­kalmával reklamálják az ol­vasók. A lap „Kincses kalen­dárium” című évkönyvét díj­talanul kapják az olvasók. — Eddig csak a tőkés or­szágokban élő magyarok­kal fenntartott kapcsolat­ról volt szó. Miként alakul ez a szocialista államokban élő magyarokkal? — Ezt a kapcsolatot állam­közi szerződések szabályoz­zák. Ezeken túl azonban az idén az anyanyelvi konferen­ciára hívtak a szomszédos országokból magyar nyelv iránt érdeklődő, illetve azt tanító vendégeket is, hogy ta­pasztalataikat osszák meg a tőkés országokban élőkkel, hiszen ők is idegen nyelvi környezetben oktatják a ma­gyar nyelvet. — Az előbb részletezett széles körű kapcsolat mennyiben segíti elő a tő­kés országokban élő ma­gyarok személyes kötődését az óhazához? — Igen erőteljesen. Elér­tük. hogy személyes — és számunkra a legfontosabb — ügyes-bajos dolgaikban 's bizalommal forduljanak hoz­zánk. Ausztriáliából például egy néni arra kért bennün­ket. hogy küldjünk neki egy olyan magasszárú cipőt, ame­lyet a bolti elárusítók hasz­nálnak, mert ott nem lehet kapni. A brazíliai őserdők­ből pedig paprikamagot kért egyik honfitársunk, mert ma­gyar paprikát akar meghono­sítani a dzsungelben. — Köszönjük a beszélge­tést. Simon Béla Muzsikáló gyerekek címmel a Magyar Rádió félórás műsort készített a napokban a Jászberényi Palotásy János Zeneiskola növendékeivel és tana raival. A rádiófelvétel során megszólaltatták a Jász Múzeumban őrzött Lehel-kürtöt is. A korabeli feljegyzések szerint 1897-ben Beck Péter operaházi művésznek hét hangot sikerült a kürtből kicsalnia. A mostani felvétel során Szalóczy Miklós zene­tanár a skála 11 hangját szólaltatta meg. A műsor során Kodály Háry János című daljátékából is rögzítettek részleteket, amelyeket Szalóczy Miklós adott elő, a több mint ezeréves kürtön

Next

/
Oldalképek
Tartalom