Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 8. Plenáris ülés Belgrádban Az európai biztonsági és együttműködési találkozó .szerdán délelőtt plenáris, délután pedig bizottsági ülé­seken tanácskozott. A plenáris ülésen felszó­lalt dr. Bányász Rezső, a magyar küldöttség helyettes vezetője. Rámutatott arra, hogy a találkozó a záródo­kumentum megfogalmazásá­nak fontos szakaszába érke­zett. A résztvevőknek most újabb határozott erőfeszítése­ket kell tenniök a munka eredményes befejezése érde­kében. Ehhez minden fél ré­széről megfontolt, kontsruk- tív magatartásra van szük­ség. Dr. Bányász Rezső beszé­dében értékelte a találkozó gazdasági bizottságában Bukarestben tegnap megkezdte háromnapos tanácskozását a Román Kommunista Párt országos konferenciája. Nicolae Ceausescu, az RKP KB fő­titkára az értekezlet kül­döttei előtt mondott be­számolójában részletesen foglalkozott az ország gazdasági feladataival. Külön részben foglalkozott a beszámoló a március 4-i földrengéssel, amely hatal­mas károkat okozott; az ösz- szeg — közölte a főtitkár — meghaladja a kétmilliárd dollárt. A katasztrófa elle­nére, a román nép hősi helytállásával leküzdötte a nehézségeket. Ceausescu beszámolójában hangsúlyozottan szólt az élet- színvonal fokozatos eme­léséről, a jövedelmek növe­léséről. Bejelentette: módo­sítják a javadalmazási tör­vényt, annak bizonyos elő­irányzatait, a munkások ma­gasabb kategóriákba történő sorolásával A módosítások csaknem 4 millió dolgozó szá­mára körülbelül 4 milliárd lei többletjavadalmazást je­lentenek, növelik a nyugdí­jakat is. Bejelentette: 1978- tól áremelésre kerül sor a szállításban és más szolgál­tatásokban, de hangsúlyozta, a jelenlegi ötéves tervben nem irányozták elő sem az alapvető termékek sem pe­megtartott vitát. A biztonság és a gazdasági kapcsolatok szoros kölcsönhatását ki­emelve, megállapította, hogy az elmúlt években tapasztalt előrehaladás ellenére a gaz­dasági kapcsolatok ma még nem tekinthetők az európai biztonság tartósan Szilárd anyagi alapjának. További kölcsönös előnyökön nyugvó, hosszú távú megálapodások- ra és együttműködésre van szükség a hagyományos ke­reskedelmi kapcsolatokon túl is, az igazi kooperáció, a környezetvédelem és az eu­rópai infrastruktúra terén. Ehhez az együttműködéshez a szocialista és a nyugati or­szágoknak egyaránt jelentős érdeke fűződik. dig a lakbérek emelését. Kö­zölte, hogy intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek sze­rint a jövő év elejétől foko­zatosan csökkentik a heti munkaidőt 48-ról 44 órára. Nemzetközi kérdésekről szólva leszögezte: „a régi hagyományokra épülve szün­telenül fejlődnek a Szovjet­unióval kiépített kapcsolatok. A sokoldalú együttműködés a jövőben is bővül. Mivel ez összhangban van a két párt és nép érdekeivel, a szocia­lizmus fejlődésével és a vi­lágbékével.” Beszédében szólott a Ma­gyarországhoz fűződő kap­csolatokról és kijelentette: „Kádár János elvtárssal az idén megtartott találkozó újabb lépést jelentett a két párt és nép barátságának, együttműködésének és jó­szomszédi viszonyának felfe­lé ívelésében. Minden felté­tel adott a két ország politi­kai, gazdasági és termelési, továbbá tudományos, kultu­rális együttműködésének és kooperációjának további bő­vítéséhez. A román—magyar együttműködés bővítése a szocializmus fejlesztésében, akárcsak az enyhülés és a béke megvalósításában a vi­lágon, megfelel a két szom­szédos és baráti nép létér­dekeinek, a szocializmus fej­lődésének és a nemzetközi együttműködés elveinek” — mondotta többek között Ni­colae Ceausescu, az RKP fő­titkára. Honecker Manilában Az NDK küldöttsége, amely Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK . Államtanácsa el­nökének vezetésével a Fü- löp-szigeti Köztársaságban tartózkodik, szerdán Manila kulturális és szociális intéz­ményeivel ismerkedett. MPLH-kongresszus Kubai felszólalás A kubai internacionalista csapatok angolai jelenlétének kérdése elvi kérdés, amely kizárólag a két országra tar­tozik — jelentette ki az MPLA kongresszusán Raul Castro, a Kubai KP KB másodtitkára, a kubai kül­döttség vezetője. „Az Angolai Népi Felsza- badítási Front fórumának emelvényéről szeretnénk is­mételten leszögezni — mon­dotta a szónok —, hogy Ku­ba számára elvi kérdések soha nem képezhetik alku tárgyát. Az Egyesült Államok kormánykörei csak idejüket fecsérelik, amikor az or­szágunkhoz fűződő államkö­zi kapcsolatok javításához feltételként szabják meg a kubai internacionalista csa­patok Angolából történő ki­vonását. E csapatok nagy­ságrendjére, tartózkodási ide­jére, összetételére, küldeté­sére vonatkozó bármiféle döntés meghozatala egyedül és kizárólag az angolai és a kubai (kormány, az MPLA és a Kubai Kommunista Párt hatáskörébe tartozik” — je­lentette ki a kongresszusi küldöttek tapsvihara köze­pette Raul Castro. Vaszilevszkij marsall búcsúztatása Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin és más szovjet vezetők álltak díszőrséget szerdán Alekszandr Vaszi­levszkij marsall koporsójá­nál. A marsall hosszú és sú­lyos betegség után hétfőn hunyt el Moszkvában 83. életévében. A szovjet veze­tők mély részvétüket fejez­ték ki a kiemelkedő hadve­zér, a Szovjet Fegyveres Erők egyik megalapítója csa­ládtagjainak és hozzátarto­zóinak. Alekszandr Vaszilevszkij rjiarsallt a Vörös-téren a Kreml falánál temetik el. flz RKP országos konferenciája Ceausescu beszéde Begin Kommentárunk a különbékéről Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök Londonban le­szögezte, hogy Egyiptom semmiféle viszontgesztusra vagy engedményre nem szá­míthat azért, mert Szadat elnök az első arab vezetőként hajlandó volt ellátogatni Je­ruzsálembe. A miniszterel­nök a hatnapos angliai láto­gatást záró sajtóértekezle­ten óvatosabb formában meg­ismételte. amit Dajan kü­lügyminiszter mondott Bonn­ban, hogy Izrael átfogó ren­dezés kilátásának híján kész különbékét kötni Egyiptom­mal. Begin szerint Izrael nem kezdeményez különmeg- állapodást, „de ha Szadat el­nök javasolja azt, mi nem utasítjuk el”. Begin félórás sajtóértekez­letén nem árult el semmi lé­nyegesen újat Izrael tárgya­lási stratégiájáról vagy terü­leti elképzeléseiről. Azt állí­totta, hogy Szadat elnök lá­togatása alkalmával Izrael egy szóval sem utalt esetle­ges különbékére Egyiptom­mal. „Izrael nem akar éket verni az arab államok közé” bizonygatta Begin, hanem igazi békére törekszik, de ha a többi arab állam elzárkó­zik a konzultációktól és Sza­dat különbékére tesz javas­latot. nem utasítja el. Begin ismét leszögezte, hogy Izrael nem fogad el semmiféle nemzetközi garan­ciát területének, határainak szavatolására, erről csak ma­ga akar gondoskodni. „Kincstári derűlátás” A brüsszeli Charlemagne-palotában véget ért a közöspiaci országok immár hagyományos év végi csúcs- értekezlete. A hivatalos közlemények ezúttal nem fu­karkodnak a „siker” kifejezéssel és nem győzik hang­súlyozni, hogy a résztvevők „újabb nagy lépést tettek” integrációjuk megvalósítása felé. Ugyanakkor a nyu­gati lapok döntő többsége enyhén szólva, nem osztja a hivatalos lelkesedést és több tekintélyes kommentá­tor is „kincstári derűlátásról” beszélt. Mi az igazság? A lényeget valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy Brüsszelben a legutóbbi csúcs- értekezlethez képest valóban született egy-két komp­romisszum, de ezek eltörpülnek a megmaradt nehéz­ségekhez képest. A Kilencek legfontosabb megállapodásának a közös elszámolási egységgel kapcsolatos döntés tűnik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben egymás közötti anyagi ügyle­teiket legalább részben megpróbálják függetleníteni a nemzeti valuták nagyonis rapszódikus áringadozásaitól. Ettől egyebek között azt remélik, hogy a jövőben — már a tavaszi koppenhágai csúcs idején is —< kevesebb lesz az eddig oly gyakori, az „igazságtalan teherelosz­tást” támadó hang. Az elszámolási egység értéke valamivel több mint egy dollár — ebben kell majd befizetniük a tagorszá­goknak költségvetési hozzájárulásaikat — állítólag az eddiginél jóval „igazságosabban”. A múltban ugyanis az egyes országok egymástól alaposan eltérő pénzügyi körülményei nyomán az NSZK-ra aránytalanul nagy, Angliára aránytalanul kis összeg jutott. Ebből eleve az következik, hogy a mostani döntést Bonnban jóval nagyobb örömmel fosadták, mint Londonban ... Szinte valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy a brüsszeli csúcsra rányomta bélyegét egy kiábrándító tény — méghozzá olyan tény, amelynek orvoslására a jelenlegi struktúrában még kilátás sincs. Arról van szó, hogy a Közös Piac „sikeresnek” minősített csúcs- értekezlete kilenc olyan országot képviselt, amelyben a munkanélküliék összlétszáma meghaladja a hat­milliót! MADRIDBAN 3. Előtérben a szindikalizmus ... jelent a kölcsönös Hit biztonság és önmér- --------séklet elve a gyakor­latban? Az SKP adatai sze­rint a lakosság legszegényebb tíz százaléka a nemzeti jö­vedelem 2 'százalékához jut, míg a burzsoázia leggazda­gabb 10 százaléka a nemzeti jövedelem 40 százalékát re­alizálja profitként. Ugyanak­kor a lakosság összes bevé­telének 30 százalékát vonják el különböző adók formájá­ban. A felső tízezer profitját viszont csak 10—12 százalé­kos adóval terheli az állam. Nyilván nem kérdéses, hogy a paktum végrehajtásával ki jár jobban. A munkásság tu­lajdonképpen annyit érhet el, hogy jövőre a jelenleginél nem jár rosszabbul, ha ezt az „ár-bér” csekket be tud­ja váltatni a burzsoáziával. Hozzátehetjük: a munkanél­külieknek mindössze 30 szá­zaléka részesül kisebb-na- gyobb ideig segélyben ... a paktum szerint ezt a problé­mát is meg kell oldani. A tő­kések viszont azért tőkések, hogy megpróbálják kijátsza­ni a munkásosztályt. A szakszervezetek válasz­tásra készülnek, amiről a munkásbizottságoknak és az UGT-nek merőben más az elképzelése. Aliaga elvtárs erről a következőket mon­dotta: „Mi nyílt listákkal akarunk indulni, mert ezzel a munkások lehetőséget kap­nak arra, hogy azokat válasz­szák meg az üzemi bizottsá­gokba, akikben a legjobban megbíznak, tehát akik a munkások érdekeit kellő tö­megbázis alapján képviselhe­tik a munkáltatókkal szem­ben. Az UGT viszont nyílt listát akar, egyszóval a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt tagjaiból indítana jelölteket, így teljesen kihagyhatja a szervezetlen munkásokat, akiknek száma ma még nem jelentéktelen, ók nyíltan szo­ciáldemokrata szervezetek, míg mi nem vagyunk kom­munista irányítás alatt álló szakszervezet. Ez lehetővé te­szi, hogy ideológiai, politikai nézetére való tekintet nélkül bárki csatlakozhasson hoz­zánk. (Közbevetőleg: a mun­kásbizottságok a központi titkárságnak tisztségviselői — egy kivételével — tagjai az SKP Központi Bizottságá­nak, Marcelino Camacho a főtitkár pedig a Politikai Bi­zottság egyik legtekintélye­sebb Személyisége.) A burzsoázia számára a zárt lista a kedvezőbb, hi­szen a szociáldemokrata pártnak mint osztályegyütt­működésre kész „ellenzék­nek” száz képviselője van a parlamentben. A kormány még hivatalosan nem döntött, várható, hogy „is-iS” megol­dás születik. A halogatás a munkásbizottságoknak ked­vez, mert a dolgozók az üze­mekben egyre-másra vá­lasztják meg a képviselőket, s ezzel az UGT hátrányba került máris. A szakszervezetek 'számá­ra a választás nagy erőpró­ba, méginkább kiderül, a dolgozók mellettünk vagy az UGT mellett teszik le a vok- sukat. Az USO-tól nem fé­lünk, nincs tömegbázisa, jó­szerivel senki sem hallgat rájuk. — hangoztatta Aliaga elvtárs. Megkérdeztük: mit tesz a szakszervezet a munkások politikai-ideológiai nevelésé­ért. Kitérő választ kaptunk: a kommunista párt befolyá­sa történelmi eredetű, hiszen az SKP tagjai mindig a leg­aktívabb harcosai voltak a munkásbizottságoknak. Már mondtam: független szak- szervezet vagyunk, bár sok a közös vonás az SKP és a mi törekvéseink között. A szakszervezeti mozgalomnak ez most a modern koncepció­ja. Aliaga elvtárs nézetei vi­lágosan megmutatják meny­nyire tisztázatlan (vagy tisz­tázott?) a párt és a szakszer­vezet viszonya, s felbukkan­nak azok az elemek, amelye­ket a munkásmozgalom tör­ténetéből szakszervezeti vi­taként jól ismerünk. A po­lémiára e cikk keretei nem is adnak módot, csupán je­lezni kívántuk, hogy eltérő véleményen vagyunk. a spanyol szakszer­vezeti mozgalom az osztályharcot a napi gazdasági érdekek vé­delmére korlátozza egyfelől, az UGT pedig nyíltan refor­mista, a munkásosztály hely­zetén a kapitalizmus keretei között akar javítani. A pak­tum jellegét már érintettük, a szakszervezeti kérdésnél egy kiegészítést még szüksé­gesnek tartunk. A paktum egy nemzeti összefogást jel­képezve, általános és kölcsö­nös önmérsékletet feltételez. De: a munkásosztály és a burzsoázia érdekei között még soha senkinek nem si­került és nem sikerülhet összhangot teremtenie. A mai belpolitikai törekvések hosszabb távon szükségképp eljutnak az objektív kiindu­lóponthoz: a két osztály an- tagonizmusához. elvtársban tisz­flliaga teleire méltó meg­------------ győződéses, nyil­vánvalóan fegyelmezett k ommunistát ismertünk meg, aki személyes ügyeiről Vic- tor Hugóra hivatkozva csak ennyit mondott: „Harcolni számomra azt jelenti: élni!” Mindenesetre tény, hogy a spanyol munkásosztály meg­osztottsága, a munkáspár­ton, a szaknevelés közötti rivalizálás a burzsoáziának kedvez, elterelj a figyelmet a döntő ellenfélről, mely ügyes tapasztalt, és kellően ravasz. Erre maga a paktum jó pél­da. Azzal, hogy a PSOE is aláírta, felborította egész taktikáját, hiszen a község­tanácsi választásokon ellen­zékként akart fellépni. Most már mitől lenne ellenzéki párt? A Madrid Barajasi repü­lőtér uta'scsamokába a pén­teki 24 órás sztrájk miatt, szombaton csak 8 óra után lehetett bemenni. Jelentős ké­séssel indultak emiatt a gé­pek. Üjabb 1 milliárd peze­tájába került a kormánynak a munka beszüntetése. Az újságokból megtudtuk, hogy vasárnap, Franco halálának második évfordulója alkal­mából, a kormány engedélyé­vel, nagyszabású fasiszta tö­megtüntetés lesz Madridban, hétközben viszont gumibot­tal, könnygázbombákkal ver­te szét a rendőrség az egész­ségügyi dolgozók bérkövetelő felvonulását. Filipe Gonzalez Santiago Carrillo pedig az Egyesült Államokban vetélkedett egymással. A spanyol tévé Szemtől szembe című műsorában Remondo, az UGT főtitkára és Chama- cho vitájában barátságos hangnak számított az ilyen válasz: „Hazudsz”. Egy ké­peslap tanúsága szerint Su- arez miniszterelnök a fog­orvosnál volt, amikor a par­lamentben az Európatanács- hoz való csatlakozásról dön­töttek. A kormány ugyanis csak a királynak tartozik fe­lelősséggel. Hót ilyen ma Spanyolor­szág. Fábián Péter (Folytatjuk.) Lényegében MOSZKVA Tegnap Helsinkiből haza­tért Moszkvába az a szovjet kormány-küldöttség, amely Alekszej Koszigin vezetésé­vel ré’sztvett a Finnország állami függetlensége kikiál­tásának 60. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. * * * Moszkvában hivatalosan bejelentették, december 4—6. között Philip Habib amerikai külügyminiszterhelyettes a szovjet fővárosban tartózko­dott, hogy konzultációkat folytasson a közel-keleti helyzet rendezésének kérdé­seiről. MADRID A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának épü­letében megbeszélést tartott az SKP és a Spanyol Szocia- losta Munkáspárt több veze­tője. A megbeszélésen az SKP küldöttségét Santiago Carrillo, a párt főtitkára, a Spanyol Szocialista Munkás­párt küldöttségét Felipe Gonzalez főtitkár vezette. PÁRIZS Andreasz Papandreu, a Görög Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) vezetője a Figaro szerdai számában megjelent interjújában ki­jelentette, hogy a párt ellen_ zi Görögország belépését a Közös Piacba, Papandreu pártja nevében közölte, hogy helyteleníti az ország terü­letén lévő katonai támasz­pontok fenntartását s intéz­kedéseket követel a NATO- erők teljes kivonására Gö­rögországból. BRÜSSZEL A NATO katonai tervező bizottsága, amelyben Fran­ciaország és Görögország ki­vételével a többi NATO-or- szág hadügyminisztere vesz részt, szerdán nyilvánosság­ra hozott záróközleményében, szokás szerint, a Varsói Szer_ ződés „állandóan növekvő katonai erejére” hivatkozva indokolta meg, hogy mind rövid- mind hosszú lejáratú terveket dolgozott ki a NATO katonai készültségé­nek fokozására. KAIRO Szíria. Líbia. Algéria és Irak diplomáciai képvisele­tei még a kedd éjfélre kitű­zött határidő előtt teljes lét­számban elhagyták Kairót. Egyiptomi külügyminiszté- riumi forrósok szerint a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete az­zal a kéréssel fordult But- rosz Ghali külügyminiszter­hez, hogy mint országának képviselője az Arab Ligá­ban. az egyiptomi főváros­ban maradhasson. Butrosz Ghali egyiptomi ügyvezető külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy de­cember 14-én nyílik meg a kairói értekezlet. Hozzátette, hogy az amerikai külügymi­niszter pénteken kezdődő kai­rói látogatásának előkészüle­tei miatt nem kell elhalasz­tani a tanácskozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom