Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
1977. december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Itthon a magyar labdarúgó válogatott A La Paz-i Bolívia elleni vb- selejtezőn 3:2 arányban győztes és ezzel az argentínai 16-os döntőt kiharcoló magyar labdarúgó válogatott hazautazási programjában — ez volt az egyetlen eltérés a hosszú menetrendben — az jelentett némi változást. hogy pénteken este nem az előre meghirdetett időpontban 20.30 órakor érkezett Ferihegyre, hanem jó 2 órával később. Ez azonban mindössze a várakozók létszámát csökkentette, de nem a lelkesedést. Sok száz fiatal nemzeti színű lobogókkal gyülekezett mái* 19 órától a válogatott fogadására. A válogatott szakvezetői közül Baróti Lajos szövetségi kapitány szűkszavúan nyilatkozott: — Az örömön túl, általános értékelésre kerül majd a világbajnoki selejtező annak figyelembevételével, hogy a játékosok becsülettel helytálltak és majdnem másíél évtizedes űri sikerült „befedni”. Egyelőre folytatódnak, a bajnoki mér-! kőzések és mihamarabb meg kell kezdeni a vb-re a részletes program kidolgozását és majd a január 14-i sorsolás értelmében az argentínai szálláshely megkeresését. Események Asztalitenisz. Az úttörő-olimpia Szolnok városi döntője. Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola, Fürts u. 2. 8 óra. A megyei bajnokság A és B csoportjának első és második helyezettje körmérkőzést játszik, Szolnok Kilián-tornaterem 9.30. Kézilabda. Megyei terembajnokság, Szolnok. tiszaligeti sportcsarnok, 9. Városi terembajnokság, Törökszentmiklós, Bercsényi gimnázium 8. Kosárlabda. NB II. női: Szolnoki MTE—Szolnoki MÁV, Szolnok, közgazdasági szakközép- iskola, 11. Megyei bajnokság, férfi: Szolnoki Olajbányász II.— Kisújszállás 8.30. Mezőtúr—Tiszafüred 10. Röplabda. Zombori Kupa, négy férfi és négy női csapat részvételével, Szolnok. MAv- sportcsarnok 8, Vívás. Országos IV. osztályú párbajtőrverseny Szolnok, MAV- sportcsarnok 9.30. Labdarúgás. NB II.: Szolnoki MTE—Eger SE, Szolnok, tiszali- geti stadion. 13. NB ni.: Lehel ŠC—Salgótarjáni Síküveggyár, Jászberény, 13. Bodó. Mezőtúri Honvéd—Sátoraljaújhely, Mezőtúr 13. Mile. Megyei bajnokság: Törökszentmiklós—Kunhegyes 13. Pálinkás. Jászkisér—Rákó- ‘czifalva, 13. Tóvizi, Fegyvernek—Jászárokszállás, 13. Czifra. Ojszász—Tiszafüred, 13. Abonyi. Szolnoki Vegyiművek—Tisza- földvár 10. Turjányi, Jászapáti —Szolnoki Cukorgyár 13. Cs. Szabó. Tisza Cipő SE—Jászberényi Vasas, Martfű 13. (Békés megyéből). Honvéd Kilián FSE —Kunszentmárton, MAV-sport- telep, 10. (Heves megyéből). Karcag—Túrkeve 13. (Hajdú megyéből) . Idegenben szerepelnek: a H. Kilián FSE asztaliteniszezői Kaposváron I. osztályú versenyen, a Szolnoki Vízügy asztaliteniszezői Budapesten az V. kerületi szakszövetség ifjúsági minősítő versenyén, a MAFC ökölvívói Békésen az országos serdülő-bajnokságon a Szolnoki MTE súlyemelői Budapesten az országos bajnokságon. Szombaton reggel 9 órakor a Szolnok megyei Kézilabda Szak- szövetség rendelésében a Tiszaligetben megkezdődött az 1977. évi megyei teremfcézilabda-baj'nokság. A bajnokságia hat férfi felnőtt és hat ifjúsági csapat nevezett. A nyitó mérkőzésen jó játékkal 41:20 arányban győzött az Olajbányász a Túrkevei AFIT ellen. Képünkön a jászberényiek az egyik góljukat lövik a Kunhegyes hálójába. (Fotó: Novák) Sikersportág — alapok nélkül Hol vagytok ti régi játszótársak? Bizonyára sokan emlékednek még a felszabadulást követő évekre, amikor hazánkban a röplabda a nagy népi játékok közé tartozott. Népszerűségét jellemezte, hogy ahol alkalmas területet találtak, ott már pályát építettek, hálót feszítettek, s ha akadt egy kis szabad idő, csapatot verbuváltak s utcai ruhában, csizmában ütötték a labdát. Gyárak, üzemek, intézmények, iskolák, laktanyák ud- vattáÚ röplabda-pálya nélkül el sem lehetett képzelni. S ebből a nagy tömeg- mozgalombójl gombamödrai nőttek ki, alakultak a szakosztályok országszerte s a megyében is. A röplabda a falusi dolgozók szpartakiád- ján a fénypontot jelentette, a megye rendre komoly sikereket könyvelhetett el, a martfűiek pedig az ország élvonalába tartoztak. A röplabdázás hirtelen növekvő népszerűsége, gyors elterjedése arra engedett következtetni, hogy a felszínre került tehetségekből erős, ütőképes csapatok, életképes szakosztályok sokasága nő majd ki. Ez az időszak azonban tiszavirág életűnek bizonyult. A szakosztályok nem alakultak, hanem megszűntek, a sportág fokozatosan Veszített népszerűségéből, egyre kevesebb csapat indult a tömegsport-versenyeken és a szpartakfádokon, s ma a megyében nincs annyi együttes, mint az ötvenes évek közepén Szolnokon volt. S milyen furcsa ellentmondás : a színvonalat tekintve az idén mégis sikersportágként könyvelhetjük el. Ketten az NB l-ben A Lehel SC női csapata évek óta az NB I-ben szerepel, s tudásánál fogva kivívta magának a jogot arra, hogy az ország legjobb hat együttese között játszhat a helyezésekért. Ez a teljesítmény minden dicséretet megérdemel. Rausch László edző elégedetten állapította meg, még akkor is, ha az idén nem sikerült továbblépni az eredményekben. Üj játékredszerrel próbálkoznak, s részben ennek tulajdonítja, hogy az utolsó mérkőzésen, a fővárosban győztek a Közgazdasági Egyetem. ellen, és „állt” a mérkőzés a Bp. Spartacussal szemben. Az egyesület vezetősége jó körülményeket biztosít a munkájukhoz, jövőre három első osztályú játékost igazolnak, a sportiskola is felszínre hozza a tehetségeket, így egy erősebb gárda kialakulása is elképzelhető. A Szolnoki Vegyiművek férficsapata berobbant az éiltvonalbat Szíkszai Ferenc sportköri elnök szerint olyan együttest sikerült összekovácsolni, amely Símán nyerte az NB Il-es bajnokságot. Cél az NB I-ben maradás, s ennek éredekében erősítéssel próbálkoznak. Ha a tervük nem sikerülne, akkor sincs pánik, mert hosszútávra terveznek. Nem fellángolásról van szó, hanem egy- erős férfi bázist akarnak teremteni, gandtalan sportolási lehetőséggel. Megyei bajnokság de minek A Szolnoki MTE női csapata az NB II és a megyei bajnokság között ingázott. Tavaly az NB II-ben az utolsó előtti helyen végeztek, az idén már sikerült néhány fokkal előbbre lépni. Kovács Tibor intéző szerint akarásban, küzdőképességben, közösségi szellemben javultak, új játékelemeket tanultak, s ez a jövőben gyümölcsözni fog. Majd elválik — minden esetre az utánpótlás nevelését nem sikerült megnyugtatóan rendezni, A megyei bajnokságról kevés jót lehet mondani. Ha figyelembe vesszük, hogy a női mezőnyben mindössze a Kunhegyesi SE, a Szolnoki Vegyiművek, az SZMTE II. és a Lehel SC ifj. indult, ez önmagáért beszél. Férfiaknál a H. Kilián FSE Kunhegyes, a Mezőtúri DATE, az Sz. Vegyiművek II. és a szolnoki TITÁSZ II. alkotta a mezőnyt. — A HKFSE lett' ugyan a bajnok, de az osztályozóktól visszalépve átengedte az indulás jogát a második helyezett Kunhegyesnek. Az ilyen bajnokságnak kevés az értéke! S ha már Kunhegyesen tartunk, a legnagyobb elisme_ rés hangján szólhatunk az ott folyó munkáról. A megyében az egyetlen helység, ahol intenzíven foglalkoznak az utánpótlás nevelésével. S mindez egy testnevelő tanár házaspárnak, Füleki Sándornak és feleségének köszönhető. A Kossuth úti Általános Iskolában tanítanak s alig találni gyereket, aki nem röplabdázik. „Nincs a megyében olyan röplabdacsapat, amelyben kunhegy esi fiatalok ne játszanának” — jegyezte meg tréfásan Füleki Sándor. Gorzás Lukács, az egyesület egyik vezetője örömmel számolt be az idei sikerekről. Az úttörőolimpia országos döntőjében a lányok a negyedik helyen végeztek. A Pajtás Kupában a fiúk' a 4., a lányok az ötödik helyet szerezték meg. Csörögi Mária lett a torna legjobb játékosa, Ho- locsi Edit pedig a legjobb feladó. Megnyerték a kjun- hegyesiek a Jász-Kun Kupát, a megyei MNK-t, elsők lettek a járási és a megyei szpartakiádon. A Vegyiművek csapatában hat kunhe- gyesi játszik, de igazoltak tőlük fiatalt a Lehelbe is. Követni kellene Kunhegyest Hogy mi okozta a sportág elsorvadását, ezen ma már kár meditálni. Mindenütt olyan odaadóan kell munkálkodni a sportágalapjain, ahogy azt Kunhegyesen teszik. Akkor a jászberényieknek most nem kellene azon töprengeni, hogy milyen bajnokságban indítsák a sportiskolából kikerülő csapatokat, hogyan szerezzenek sikerélményt a fiataloknak. A megyei bajnokságban ugyanis csak „felejtenének”. Sajnálatos, hogy nincs törekvés az iskolai bázisok kialakítására, hiányzik az ösztönző erő szakosztályok létesítésére. Keveset törődnek a szakemberek nevelésével, pályák építésével, s ez az egyesületek kényelem szeretetéből is adódik. Következetesebben kell dolgozni azon, hogy ez a sikersportág megfelelelő bázisra épüljön. Hosszútávú eredményessége csak így biztosítható. ^ (pataki) Á Május 1. Ruhagyár — és a tömegsport Sportszereteken példakép a kézilabdacsapat A tömegsportról szóló tudósításokban mind gyakrabban bukkan fel a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységének a neve. Főleg a kézilab- dás lányok eredményei hívták fel magukra a figyelmet az utóbbi időben. — Élénkül nálunk a sportélet — mondja Szabó Bélá- né, a szakszervezeti bizottság titkára, — persze bőven van még tennivaló. Tavaly megnyertük a hagyományos Elegant Kupát, amelyet minden évben megrendez a Május 1. Ruhagyár. Az idén negyedszer írták ki a viadalt, ezúttal Komlón tartották a versenyeket. Természetesen részt vettünk rajta, akárcsak Debrecenben a ruhaipari versenyek döntőjén. Mindkét eseményt megelőzte a házibajnokság, amelyen 62-en vettek részt. Közülük a legjobbak képviselték a gyáregységet mindkét városban. Sajnos, most nem sikerült győznünk, — még Szolnokon sem, ahol mi voltunk a Ruhaipari Szpartakiád 8. rendezvényének a házigazdái. Ezen kívül rajthoz állták dolgozóink valamennyi, a megyeszékhelyen rendezett tömegsport-versenyen. Az szb-titkár szobájának falán jó néhány oklevél tanúskodik a részvételről és Szabó Béiáné szb-titkár az elért eredményekről is. Sőt a szekrényből még ha- lomnyi, keretezetten oklevél kerül elő. — Kikre támaszkodik a sportélet a gyáregységben? — Elsősorban a KISZ-re és a szocialista brigádokra. A sportkör egyébként 40 ezer forinttal gazdálkodik évente, amit a szakszervezet még 8 ezerrel told meg. — Mit tud elmondani a munkahelyi testnevelésről? — Lassan három éve, hogy bevezettük, de csak a szakmunkástanulók tornásznak rendszeresen. Minden nap bemondják a gyakorlatokat a hangszóróba, egyszer a délelőtti, egyszer pedig a délutáni műszaknak. Ekkor az öt-öt percnyi szünetből három-három percet tornászik az, aki akar. — Milyen gondok akadályozzák a rendszeres és tömeges testedzést? — A legfőképpen az, hogy nincs saját sportpályánk. Az idén ^elkezdtük egy kézi- és röplabda, valamint ezek körül egy atlétikai pálya alapjainak lerakását. A munka gépi segédeszközök hiányában elakadt. Jövőre mindenképpen szeretnénk felépíteni. Peres János edző Addig is — mint ahogy eddig — a szomszédos laktanya sportpályáját és tornatermét használjuk. A másik baj az, hogy két műszakban dolgoznak a lányok, s ha délutánra esik valamelyik sportfoglalkozás, nem engedhetünk el senkit, mert emiatt esetleg néhány határidős termék nem készül el időre. — Hányán dolgoznak a gyáregységben? — összesen 546-an, ebből 435 a nő. Közülük 328 35 éven aluli, a kismamák száma 173. — Milyen sportágakban tudnak csapatot kiállítani? — Kézilabdában van egy női, labdarúgásban pedig egy férfi csapatunk. Sajnos a női labdarúgó- és röplabdaegyüttes most bomlott fel — szülések és férjhezmenetelek miatt. Vannak még tollas- labdázóink, asztaliteniszezőink és egyéb sportágaikat kedvelők, de rendszeresen csak a kézilabdázók sportolnak. A női kézilabdázók csak június óta edzenek rendszeresen. Azóta, hogy a csapat edzéseit Peres János irányítja, — társadalmi munkában. — Amikor átvettem a csapatot — emlékszik vissza Peres János — sem technikailag, sem fizikailag nem volt képes arra, hogy eredményeket mutasson fel. Ennek ellenére kénytelenek voltak játszani, hiszen több versenyre is beneveztek. A rendszeres heti edzések hatására fejlődésnek indult az együttes. Január elején kemény alapozáshoz látunk, s ennek további javulást kell eredményeznie. A hajdani tíztagú együttes kisebb-nagyobb személycserék után most 15 stabil játékost számlál. A legfiatalabb 16, de a legidősebb is csak 23 éves. — Hiányzott a mozgás — mondja Girszki Mihályné, aki az edző szavaival élve „szinte meghal a csapatért.” A Tiszaligeti Napokon történt, hogy kikaptak és így kiestek a további küzdelemből. Nem sokáig keseregtek azonban. Mivel a gyáregység női labdarúgói nem jelentek meg így ők „ugrattak be” helyettük. Hat mérkőzést játszottak, — és egyetlen egyszer szenvedtek csak vereséget. Végül is kézilabdás létükre az előkelő második helyen végeztek a kispályás labdarúgásban, megvédve ezzel a gyáregység becsületét. A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységének a tömegsportban elért sikerei kis számú közösség nevéhez fűződnek. Az egyetlen házi bajnokságon mindössze hat- vanketten versengtek, s ež bizony a fiatalok számához képest elenyésző. Kevesen vesznek részt a munkahelyi testnevelésben, nem beszélve arról, hogy nyolcórás, elsősorban ülő munkához mérve a háromperces testmozgás ugyancsak csekély. Igaz, vannak gondjaik. Ám jobb szervezéssel, ötletességgel így is sokat lehetne tenni a rendszeres testmozgásért. Sportpálya híján a gyáregység udvarán például hetente többször is kocoghatnának a dolgozók —• van rá elég hely — a délelőttösök munka után, a djélutánosok pedig előtte. A munkahelyi testnevelés időtartamát is lehetne pár perccel bővíteni, hiszen másutt már régen Girszki Mihályné bebizonyosodott, hogy utána nő a munka termelékenysége. A gyáregység sportéletében valóban akad még tennivaló. Tény, hogy nagyot léptek élőié, de igazi sikerekről csak akkor számolhatnak be, ha valóban tömegeket mozgatnak meg, mégpedig rendszeresen. Ha nem csak a női kézilabdázók védik meg a gyár becsületét... C. L. Országos súlyemelő-bajnokság Pálóczi hatodik Az országos súlyemelőbajnokság tegnap a második napjához érkezett. Mint mindent nagy versenyen, így itt is két csoportra osztották a mezőnyt: délelőtt a kevésbé jegyzett versenyzők birkóztak a súlyokkal, majd délután a „nagyok” harcoltak az érmekért. A Szolnoki MTE öt versenyzője közül négy a délelőtti csoportba került, egyedül a nehézsúlyú Ulviczki kapott délutáni beosztást. Ma lép dobogóra abban a mezőnyben. amelyben a ranglistát Szalai György vezeti 380 kilogrammal. A piros-feketék szakosztályának legszebb sikere az idei bajnokság, hiszen súlycsoportonként a tíz legjobb versenyző kapott meghívást a sportcsarnokba. Az MTE súlyemelői közül a lepkesúlyban ketten indultak: Pálóczi Gyula nyolcadikként. Vallyon János tizenkettedikként jutott a döntőbe. Pálóczi 185 kg-mal (80, 105) az idei legjobbját érte el. és hatodik lett. Vallyon az ösz- szetettben 175 kg-ot ért el, és szintén beállította a legjobb eredményét. Könnyűsúlyban Kürti László tegnap a délelőtti mezőnyben ötödik lett, de délután még néhányan elé kerülhetnek. Tegnap a versenyek szünetében beszélgettünk Ecser Károllyal, a legsikeresebb egyesület edzőjével, aki szerényen nyilatkozott annak ellenére, hogy versenyzői máris két bajnoki címet nyertek. Az edző a szerencsét emlegette, pedig hát az igazság az, hogy évek óta kiemelkedően jó feltételek mellett dolgoznak a súlyemelők Leninvárosban. Nemrég készült el a súlyemelőcsarnok, amelynek külön edzőhelyisége és ötszáz nézőt befogadó versenyterme .van. A szauna minden igényt kielégít, pihenő szobákkal, medencékkel, gyúrószobákkal. Sokan irigykedve hallgatják a Leninvárosból érkező híreket, és azt mondják: így könnyű . . . Való igaz, ebben a sportágban csak úgy lehet a hazai élvonalban maradni, ha jó feltételek szolgálják a szakemberek munkáját. — pb. — Á két pont a Cukorgyáré A Szolnok megyei Labdarúgó Szakszövetség illetékes bizottságai döntöttek az elmúlt fordulóban félbeszakadt két mérkőzés ügyében. Mint ismeretes, a Szolnoki Cukorgyár—Tisza Cipő SE mérkőzés 87. percében, 4:3- as cukorgyári vezetésnél, a martfűiek levonultak. A mérkőzést a pályán elért eredménnyel igazolták. Jenéi Jánost, a martfűi labdarúgó-szakosztály titkárát pedig 1978. április 30-ig eltiltották a tisztségviseléstől. A Tiszaíöldvár—Karcag mérkőzést a játékvezető a pálya használhatatlansága miatt a 30. percben lefújta. Ezt a találkozót december 11-én kell lejátszani. Botrányos körülmények között zajlott le Kunszent- mártonban a Törökszentmiklós—Kunszentmárton mérkőzés. A fegyelmi bizottság a december 8-i tárgyalásra beidézte a kunszentmártoni edzőt és a csapat intézőjét.
