Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

0 TARTALOMBÓL valjai borpincékben Falusi öregek és ellentmondások ' Gorkij-bemutató V* . ' \ x 0 , a Szigligeti Színházban Sikersportág^-valapok né] Ünnepek és hétköznapok A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága jóváhagyta a Kádár János vezetésével a Szovjet­unióban járt párt- és kor­mányküldöttség tevékenysé­gét, egyszersmind e heti ülé­sén átfogóan értékelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­jának megünneplésével kap­csolatos eseményeket. A Központi Bizottság elis­merését fejezte ki mindazok­nak, akik hozzájárultak ah­hoz, hogy hazánkban méltó­képpen emlékeztünk meg az évfordulóról, köszönetét, mondott a jubileumi munka­versenybe bekapcsolódott dolgozóknak és kollektívák­nak. Hazafias és internacio­nalista érzések tükröződték az ünnepi rendezvényekben csakúgy, mint a jubileumhoz kapcsolódó hétköznapi, de sokszor nem köznapi erőfe­szítéseket hordozó tettekben, amelyek egyszerre járultak hozzá országépítő munkánk időszerű feladatainak meg­oldásához és a magyar— szQvjet barátság elmélyíté­séhez. Jóleső érzéssel állapíthat­juk meg, hogy a magyar munkásosztály, a magyar nép ebben egy volt a világ ha­ladó erőivel: velük együtt köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szü­letésnapját. Ez törvényszerű is hiszen e forradalom a 20. század legnagyobb, az embe­riség történetében gyökeres fordulatot hozó eseménye volt. A Szovjetunió, a szocializ­mus és a béke fogalma szá­munkra, éppúgy, mint szerte a világon minden haladó ember számára, elválasztha­tatlan egymástól. Ezért őszin­te örömmel töltenek el ben­nünket a Szovjetunió törté­nelmi vívmányai. „A sok- nemzetiségű Szovjetunió, a nagy szovjet nép lenini párt­jának , vezetésével a társa­dalom gyökeres átalakítása útján, a szocialista viszo­nyok szüntelen tökéletesíté­sével a gazdaság, a tudo­mány, a kultúra olyan fej­lődését, az emberi jogoknak olyan kiteljesedését érte el, amilyenre a történelemben még nem volt példa” — ál­lapította meg a Központi Bi­zottság ülése, azoknak a ha­talmas eredményeknek a fé­nyében, amelyekről a jubi­leumi ünnepségeken Leonyid. Iljics Brezsnyev elvtárs adott számot emlékezetes beszédé­ben. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­jának megünneplése az MSZMP Központi Bizottsá­gának összegező értékelése szerint megmutatta, hogy a magyar nép magáénak vall­ja Október eszméit, azok ele­venen élnek népünkben, s internacionalista helytállás­ra, a szocialista haza tettek­ben megnyilvánuló szereteté- re ösztönöznek. A Központi Bizottság mély meggyőződé­se — hangsúlyozza az ülésé­ről kiadott közlemény —, hogy a Nagy Október példá­jának követése, forradalmi szelleméhez való hűség Ma­gyarországon ma mindenek­előtt a szocialista építés fel­adatainak megoldásában, a fejlett szocialista társadalom eredményes építésében feje­ződik ki. Október eszméi élnek, hat­nak és erőt adnak az ün­nepek után is: a munkás hétköznapokon. Jászladányban Jászladány azon ritka tele­pülések egyike, ahol ha a lakossági szolgáltatásokról esik szó, az emberek keve­sebbet panaszkodnak. Ke­vesebb okuk is van rá. A Vegyesipari Szolgáltató Szö­vetkezet lehetőségeit kihasz­nálva, széles körű javító- karbantartó és más szolgál­tató tevékenységgel igyek­szik kielégíteni a lakosság igényeit. A szövetkezet egyik legje­lentősebb szolgáltatása a kis­lakásépítés, a lakások kar­bantartása, tatarozása. Az építőrészlegben kőművesek, ácsok, mázolok, bádogosok, asztalosok, lakatosok, vil­lany- és vízvezetékszerelők dolgoznak. A lakosság igé­nyeihez igazodva vállalnak családiház-építést kulcsát­adásig, vagy részleges mun­kát olyan esetben, amikor az építtető az alapozást vagy a belső szerelést saját maga akarja elvégezni. A részleg a/, elmúlt évben húsz, az idén eddig huszonnégy új lakást épített fel. A részleg ettől az évtől kezdve tagja a KISZÖV koordinálásával létrehozott megyei lakáskarbantariási társulatnak, amelynek gesz­tora — a Szolnok és Környé­ke Építő- és Javító Ipari Szövetkezet — megpályázta az Építésügyi Minisztérium­nál azt a támogatást, amely várhatóan növeli és korsze­rűsíti majd a társulás tag­jainak gépparkját, felszere­léseit. Lakossági szolgáltatást vé­gez a szövetkezet női sza­bósága. a férfi—női fodrá­szat és a kozmetika. Van tv-rádió, hűtő és egyéb ház­tartási gépeket javító, üve­gezést, képkeretezést végző részlegük is, és új szolgálta­tásuk lakosságnak és közü- leteknek: az olajkályhák ja­vítása. Ugyancsak új szolgáltatás a szövetkezet autószervizé­ben az utóbbi években beve­zetett autóalváz-védelem. A munka minőségét igazolja, hogy a szövetkezet kétéves garanciát vállal. A szövetkezetnek a lakos­sági szolgáltatások további javítását, kiszélesítését segí­tő tervei között szerepel az országosan elterjedt „Csináld magad,” akció jászladányi meghonosítása. A szövetkezet az új szolgáltatási forma ki­alakítását a folyamatos so­rozattermelésből kivont gé­pekkel olcsó hulladékanyag­gal akarja segíteni. További terveik: a megyei szervek eképzeléseivel össz­hangban azokat a részlege­ket — fodrászat, kozmetika, szabóság — amelyek üze­meltetéséhez speciális fel- készültségre, az ipari szövet­kezet profiljától eltérő adott­ságokra van szükség, fokoza­tosan átadják más, nagyobb szolgáltató szövetkezeteknek, így 1978. január 1-től a fér­fi és női fodrászat, a kozme­tikai részleg átkerül a Szol­nok megyei Fodrász Szövet­kezethez. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának - 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1977. december 15-én, csütörtök dél­előtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak na­pirendjére a Magyar Népköztár­saság 1978. évi költségvetését, valamint az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. AZ AGROCOOP TERVEI Termelési rendszerben a vetéstől a végtermékig A valóban hozzáértő mezőgazdasági szakemberek régi „vesszőparipája” a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangolt fejlesztése. Méghozzá úgy, hogy a vetésre al­kalmas terület kijelölésétől a tej, a hús, a gyapjú értékesíté­séig a lehető legösszehangoltabban minden az eladandó áru érdekében történjék. Különösen nagy lehetőséget rejt ez ma­gában, ha minderre egy termelési rendszer vállalkozik. Az AGROCOOP 1977. ja­nuár 1-vel jött létre, több olyan megyei termelési rend­szerből, amelyek már hasz­nosították a tudomány, a kutatás legújabb eredménye­it. — A továbblépéshez vi­szont szükség volt arra, hogy az eddigieknél is szervezet­tebb legyen a gyep- és a lu­cernatermelés, valamint az ezekre a növényekre alapozott állattenyésztés: A kultúrák hozamaira eddig se lehetett panasz, hiszen a jogelődök­höz tartozó gazdaságok 1976- ig hektáronként átlag 50—60 mázsa szénát takarítottak be gyepet termő területeikről, s ez az országos átlag négy­szerese, de ettől függetlenül még bőven akadt tennivaló. Hasonló a helyzet a lucer­nánál is, hiszen a hektáron­kénti hozam itt is 50—65 mázsa körül alakult, viszont ez még korántsem a plafona termelési technológia to­vábbfejlesztéséről és a hasz­nosítás legjobb módszereinek megválasztásáról nem is be­szélve. Ehhez akar hathatós támogatást adni megyénk ál­lattenyésztési és takarmány­termesztési rendszere, az AGROCOOP. Természetesen a már em­lített módon: úgy, hogy a telepítésre szánt terület megválasztásától, a fajtán, a vetőmagon, a műtrágyán, a vegyszeren, a gépesítésen ke­resztül a felhasználásig min­denben segítse a taggazdasá­gokat. És ezen a ponton, a felhasználásnál kapcsolódik a növénytermesztéshez az állattenyésztés. Az AGRO­COOP ugyanis olyan állatok tartási, tenyésztési, takar­mányozási technológiáinak kidolgozásával foglalkozik, amelyeknek egyik legfőbb élelméül az előbb felsorolt szálastakarmányok szolgál­nak. A sorban első helyre kívánkozik a szarvasmarha, már csak azért is, mert az id.eszánt technológiát a Me­zőgazdasági és Élemezésügyi Minisztérium nemrégiben el­fogadta. Ha a tejtermelésre szako­sítható a gazdaság, akkor a tenyésztői, a takarmányozá­si és a tartási munka javí­tásával olyan, háromezer— háromezer-kétszáz* liter tejet adó állományt hoznak létre, amelytől a későbbiekben, a keresztezés után, minden to­vábbi nélkül tehenenként fejhetnek évi ötezer liter te­jet. Az is előfordulhat azon­ban, hogy egy-egy üzem szarvasmarhái erre nem al­kalmasak, ilyen esetben a 4000—4500 literes hozam el­érése a cél. A másik szak­irányulás a hústermelés. A juhtenyésztés fejleszté­séről szóló elképzelések ugyan még nincsenek teljes egészében papírra vetve, de a. termelési rendszer rövid múltjához képest itt is meg­tette a magáét. A gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése mellett együttműködnek fel­sőoktatási és kutatóinté­zetekkel, hogy a különböző technológiai változatokat mi­nél előbb az asztalra tehes­sék. A libánál egyébként nem­csak a törzslúd-tartás, a keltetés, az elő_ és utóneve­lés, valamint a húsliba-elő- állítás tartozik bele a verti­kumba. hanem a feldolgozás is. A Zagyvarékas mellett épülő, évi 800 vagon kapaci­tású üzem ellátása a terme­lési rendszer taggazdaságaira vár, a szervezés pedig az AGROCOOP dolga. A megyében és azon kívül 1980-ig 50—60 ezer hektárral akarják bővíteni a gyepterületet, 25—30 ezer hektárral a lucernaföldet. A tejhasznú tehenek létszámát ötven. a húshasznú szarvas- marhákét 5—5 ezerrel kí­vánják növelni, a juhte­nyésztésnél 110—120 ezerda­rabos bővülésre számítanak. Mindezt arra alapozzák, hogy az egyesülés 63 tag­gazdasága helyett ma már 100 üzem tartozik hozzájuk. Szolnok mellett Borsod és Hajdú-Bihar megye gaz­daságai is nagy érdeklődést mutatnak az AGROCOOP iránt, úgyhogy itt a fejlődés figyelembe vételével újabb rendszerközpontokat kell majd létrehozni. A jásztelki főutcán (Fotó: Kőhidi) Ára: 1 - Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIlf. évf. 285. sí., 1977. december 4., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom