Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-31 / 307. szám
XXVIII. évf. 307. SZ., 1977. december 31., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Munkaidő tetszés szerint Szakemberek vitatkoznak évek óta arról, hogy a munkaerőhelyzetet viszonylagos vagy tényleges hiány jellemzi. A vita még folyik, de az bizonyos, hogy a népgazdaság egészét tekintve jelenleg mintegy 200 ezres munkaerő- hiány jelentkezik. Demográfiai okokból a következő években tovább csökken az aktív keresők száma. A teljes foglalkoztatottság gyakorlatilag megvalósult, munkaerőkínálat nem várható az ország iparilag kevésbé fejlett területeiről sem. A nehézségeket a vállalatok többsége elsősorban a munkaerőgazdálkodással enyhítheti. Ennek egyik formája a nálunk még kevéssé alkalmazott, úgynevezett rugalmas munkaidőrendszer. Bevezetésével — a termelés követelményeinek megfelelő munkaidőkihasználás hatására — nő a termelékenység, csökken a munkaerőigény és csökken az alkalmazotti létszám is. Mit értünk tehát rugalmas munkaidőrendszeren? Naponta előfordul, hogy a kötött munkaidőben dolgozók is rákényszerülnek magánügyeik, vagy munkahelyen kívüli hivatalos ügyeik munkaidőben való intézésére. Az „ügyletnek” tehát a dolgozó vagy a munkáltató kárára kell eldőlnie. Hogy az esetek többségében hogyan dől el, most ne firtassuk. A rugalmas munkaidőrendszer ezt a feszültséget oldja meg úgy, hogy a dolgozó állapítja meg a munkaidő kezdés és befejezés időpontját, valamint a napi munkaidőt. Természetesen, a dolgozónak minden munkanap egy meghatározott — a szakirodalom által blokkidőnek nevezett — időszakában munkahelyén kell tartózkodnia, hogy munkatársaival, feletteseivel együtt tudjon működni. A havonta kötelezően ledolgozandó munkaórák számát és a napi leghosszabb, illetve legrövidebb munkaidő mértékét a kollektív szerződés szabályozza. A rugalmas munkaidőrendszert mintegy tíz évvel ezelőtt egy nyugatnémet vállalat kezdte alkalmazni. A rendszer hamarosan elterjedt a nyugat-európai országokban, Kanadában, az USA- ban, Japánban, még Dél- Amerikában is. Több szocialista országban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában is megtalálható. Hátránya, hogy általánosan nem alkalmazható, hanem csak olyan munkaterületeken, ahol a termelési feladatok rendszertelenül jelentkeznek. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy elsősorban az alkalmazottaknál hasznos a bevezetése, bár bizonyos példák szerint, fizikai munkaterületeken is jól beválik. Gyakorlatának egyik fő feltétele, hogy a dolgozó önálló munkát végezzen, hiszen szalagrendszer esetében például aligha valósítható meg. Hazánkban jelenleg a rugalmas munkaidőrendszert 60—70 vállalatnál és intézménynél alkalmazzák. A Munkaügyi Minisztérium to-5 vábbi 26 vállalatnál segíti be-1 vezetését, melyre programot; dolgozott ki. B. Z. MUNKAVERSENY Újabb felajánlások Szerdán délután a Palotá- si Állami Gazdaságban tartott brigádtanácskozáson újabb hatszázötven mezőgazdasági dolgozó csatlakozott a budapesti üzemek Láng Gépgyárban elhangzott verseny- felhívásához. Negyven szocialista brigád tett különböző felajánlásokat, hogy a jövő év népgazdasági célkitűzéseit a gazdaságukban tervezettnél is hatékonyabb munkával segítik. A tehenészetben dolgozók például azt vállalták, hogy az egy tehénre jutó évi tejhozamot 4 ezer 200 literre emelik, ami 300 literrel több az ideinél. Más brigádok az 1978-ra tervezettnél száz tonnával több, 1300 tonna hús „kitermelését” ígérték. Különösen jelentős a víziszárnyas-tele- pen dolgozók felajánlása, mert a palotásiak több gazdaság pecsenyekacsa-tenyésztési rendszerének vezetői. ellátói A Palotáson nevelt napcskacsák számának növelésével így a rendszer társgazdaságai a ’78-as terveikben szereplő 6 ezer tonna helyett 6 ezer 200 tonna kacsát adhatnak el az év végéig. * * * A Nagvalföldi Kutató- és Feltáró Üzem 115 szocialista brigádja — 2 ezer 200 taggal — is úgy határozott, hogy folytatja 1978-ban is a munkaversenyt; csatlakozik a Láng gépgyári felhíváshoz. A Duna vonalától Keletre — a kerítés nélküli több ezer hektáros munkahelyen dolgozó üzem karbantartókból, geofizikusokból, műszakiakból és adminisztratív dolgozókból álló kollektívái vállalásaikat a kutató, feltáró és rétegvizsgálati terveknek megfelelően állították össze. Az 1978-as gazdasági terv jelentősen magasabb követelményeket tartalmaz, mint az eddigi éves tervek. A brigádok válallásaiban nagy hangsúlyt kap a munka hatékonyságának növelése, ezen belül az egy-egy fúrási mélység önköltségének csökkentése. a hatékonyabb gépkihasználás. Jelentős takarékossági vállalások is születtek. * * * A megyei tanács Építési és Szerelőipari Vállalatának Kun Béla Szocialista Brigádjához csatlakozva a vállalat nyolcvanhárom kollektívája tett felajánlást a Láng gépgyár; felhívásra. Terveik — főként — a nagyobb beruházások határidőre, és kifogástalan minőségben való átadására vonatkoznak. SZÍNES FALINAPTÁR 1978-RA Ülést tartott a KNEB A Minisztertanács csütörtökön jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság következő félévi munkatervét. A bizottság ebből adódó legelső feladata a lakótelepek járulékos és kommunális beruházási helyzetének felmérése. A vizsgálat programját Villányi Miklós, a KNEB tagja, pénzügyminiszter-helyettes terjesztette elő a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén. A KNEB elnökség előterjesztése alapján a bizottság megtárgyalta a népi ellenőrzés munkájának továbbfejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatból adódó feladatokat. Kevés gépipori üzem dicsekedhet olyan magas műszaki színvonallal, mint a MEZŐGÉP Vállalat törökszentmiklósi 3. számú üzeme. A Csortos Károly és Hercényi Bálint tervezte automata gombnyomásra veszi elő a kívánt szerszámot a magaspolcos raktárból KITÜNTETÉS Az Elnöki Tanács dr. Berki Feriz görögkeleti esperesnek, a magyar ortodox ad- minisztratura vezetőjének 60. születésnapja alkalmából több évtizedes eredményes tevékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke nyújtotta át. KISDOBOSOK, ÚTTÖRŐK VETÉLKEDTEK A Székely Mihály úti Általános Iskola kisbobosainak csoportja nyerte meg a jászberényi úttörőház „Utazás meseországban” vetélkedőjét, amelyen a város négy általános iskolájának negyven másodikos kisdiákja vett részt csütörtökön. Tegnap az úttörők Hatvan perc alatt a Föld körül — játékban ügyeskedtek a pajtások. Kubától a Szovjetunióig számos országról szó esett, volt szójáték és szellemi totó, képekről kellett felismerni hazánk tájegységeit. A legtöbb pontot a Kossuth úti iskola csapata — Fehér Erika, Mile Károly és Fekete Béla — gyűjtötte össze. A -győztesek könyvjutalmat kaptak. SOPRONÉRT Szép sikerrel zárult a „700 percet a 700 éves Sopronért” városszépítő mozgalom, melyet másfél évvel ezelőtt hirdetett meg a soproni Vasöntöde Volkov szocialista brigádja az üzemek, intézmények szocialista brigádjai részére. A városrendező társadalmi munkaakció rendkívül nagy népszerűségre tett szert. 240 szocialista brigád vállalta, hogy Sopron várossá nyilvánításának 700. évfordulójára ünnepi külsőbe öltözteti a várost. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács szerződést kötött a brigádokkal, amelyben meghatározták a tennivalókat. A városszépítő tevékenység szinte az egész lakosságot mozgósította. Ezt bizonyítja, hogy az eredetileg megjelölt 22 munkaterület helyett 72 munkaterületet kellett kijelölni a brigádoknak, s a tervezett nem egészen 3 millió forint értékű társadalmi munka helyett 5 millió 400 ezer forint értékű munkát végeztek a városukat szerető soproniak. BRIGÁDOK SZÁMVETÉSE A törökszentmiklósi MEZŐGÉP gyárban és a hozzá tartozó kunhegyesi és kisújszállási gyáregységben nyolcvanhét szocialista brigád több mint kilencszáz tagja ebben az évben is kivette részét a társadalmi munkából. A törökszentmiklósi központban az idén több mint 20 ezer órát dolgoztak a brigádtagok, szociális, kulturális és egészségügyi intézmények korszerűsítését, felszerelések javítását végezték el. Lázár György Diósgyőrben ' > 'mfsm m y m m Az új acélmű alapkőletétele Kettős ünnepség színhelye volt tegnap Miskolc legnagyobb munkáslakta negyede, Diósgyőr. A hazai vaskohászat legrégibb üzemében, a több mint kétszáz éves diósgyőri Lenin Kohászati Művekben került sor a gyár újabbkori történelmének legjelentősebb eseményére, áz új kombinált acélmű alapkő- letételére. Ez alkalommal adták át a diósgyőri Vasas Művelődési Központot is. Többszáz vasgyári dolgozó előtt Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára méltatta a hazai vaskohászat jelenkori történetében egyedülálló, mintegy tíz milliárd forint értékű beruházás jelentőségét. Kiemelte, hogy a beruházást a diósgyőri Lenin Kohászati Művek termelőegységeinek folyamatos működése mellett kell megvalósítani. Az ünnepi beszédet követően a kombinált acélmű központja alatt kiképzett üregbe Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Szeppelfeld Sándor, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója helyezte el az üzem acélművében gyártott acélhengert. Ebben elhelyezték többek között a gyár több mint tizennyolcezer dolgozójának névsorát, az új acélmű alapítólevelét és a gyár több mint kétszáz éves történetére utaló dokumentumokat. Az alapkőletételt megelőzően a diósgyőri Lenin Kohászati Művekbe érkező Lázár Györgyöt Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, valamint Szeppelfeld Sándor, a gyár vezérigazgatója fogadta, akik tájékoztatták a diósgyőri gyár történetéről és napjaink termelési feladatairól. A tájékoztató alkalmával Szeppelfeld Sándor vezérigazgató elmondotta : az évi 920 000 tonna kapacitású új acélmű megvalósításával a diósgyőri gyár korszerűsíti termékszerkezetét és hosszú távon is ki tudja majd elégíteni a gépipar szükségleteit. Ezzel a hazai nemesacélgyártás bázisüzemévé válik. Az új üzemben jelentősen nő a termelékenység, a gépesítéssel, valamint az automatizálással a korszerű követelményeknek megfelelően alakulnak a munkakörülmények. A beruházás két ütemben valósul meg. 1980-ig többek között elkészül a nyolcvan tonnás oxigénes konverter, az üstmetallurgiai berendezés és az óránként ezer tonna kapacitású oxigéngyár. A második ütemben, 1982 végére. üzembe helyezik a nyolcvan tonnás ívfényes kemencét és a folyamatos acélöntő művet. Ugyancsak tegnap került sor Miskolc új művelődési intézménye, a diósgyőri Vasas Művelődési Központ átadására is. A vasgyár két nehézipari üzeme, a Diósgyőri Lenin Kohászat; Művek és a Diógyőri Gépgyár megközelítőleg 30 000 munkásán kívül a város harmadik kerülete mintegy 140 000 lakosának kulturális igényeit fogja majd kielégíteni az új intézmény. Lázár Györgyöt miskolci látogatása alkalmából a megye párt és állami vezetői tájékoztatták Borsod politikai, gazdasági, társadalmi kérdéseiről. Négyezer vagon kenyér, százhét millió péksütemény fogyott el az idén Eredményes két év után a sütőipari vállalatnál Az idén sokkal kevesebb panasz érkezett a vásárlóktól a kenyér és a péksütemény minőségére, mint az előző években, elegendő mennyiséget sütöttek a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat üzemeiben, kenyérgyáraiban — állapították meg a napokban megtartott átfogó ellenőrzés után a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán. A két évvel ezelőtt átszervezett — az egész megyét átfogó — vállalat túl van a próbaéveken, eredményei bizonyítják, hogy egyre jobban megtalálja a helyét. Kunsági kisperec, kókuszos tekercs Az idén nem kevesebb, mint 4 ezer 177 vagon kenyeret, 107 millió péksüteményt sütöttek. Egyre több vásárló keresi és kedveli az egykilós kenyeret és a félkilós zsemlevekmit, de több kifli, zsemle fogyott — 6—7 százalékkal —, mint az elmúlt évben. Nagy sikerük volt az úgynevezett dobozolt, tartós édesipari süteményeknek, ezekből 2 ezer 700 mázsát küldtek a szaküzletekbe és az élelmiszerboltokba. Jelenleg 47 féle száraztésztát sütnek, legismertebb közülük a kunsági kisperec, a kókuszos tekercs, a sajtos figura, a mézes. A sütőipari vállalat idei árbevétele 362 millió forint, mintegy 2 százalékkal több a tavalyinál. Teljesítették 23.5. millió forintos nyereség- tervüket is. Javult a sütőipari munkások keresete: a bérfejlesztés és a műszak- pótlék együttesen 6,7 százalékkal emelte az átlagbért. Az idén bevezetett minőségi bérezés következtében csökkent a selejt, de jó szolgálatot tesznek a minőség javításában az önkéntes, belső ellenőrök is. Jó üzem- és munkaszervezéssel csökkentették ebben az évben a túlórát, nőtt a termelékenység. Van utánpótlás Jó ütemben épül a vállalat kunszentmártoni sütőüzeme. A' 30 millió forintos költséggel létesülő üzemben — a tervek szerint — 1978. november 7-én kezdik meg a termelést. A szolnoki süteményes üzem beruházási tervei most készülnek, a jövőre kezdődő rekonstrukcióra 30—34 millió forintot költenek majd. „Üj köntöst” kapott a kunmadarasi sütőüzem is, a fenntartási költségből mintegy kétmillió forintot szántak a felújításra. Gondolnak az utánpótlásra: az idén először sikerült 21 fiatallal tanulmányi ösztöndíjat kötni, akik Nagykőrösön sajátítják el a szakmát. Szolnokon rendezték meg először a középvezetők képzését: a MÉM mérnök- és vezetőképző intézettel dolgozták ki a tanfolyam tematikáját. A jól sikerült képzési módot a minisztérium a szolnoki példa alapján ajánlja az ország más sütőipari vállalatainak is. A vállalatnál jelenleg 1200- an dolgoznak. A kedvezőtlen műszakbeosztás . ellenére egyre többen, a szakma sze- retetéért vállalják e szép foglalkozást. Derekasan helytálltak a sütőüzem dolgozói mellett a szállítók, a gépkocsivezetők, akik naponta 932 egységbe szállítják a kenyeret és a süteményt. — t. szűcs —
