Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI / VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tévedő gépek? Egyre több vállalatnál és intézménynél vált már nél­külözhetetlen munkatárssá a számítógép. Megbízható, ob­jektív, pontos. Ritkán té­ved, s ha téved is, valós tük­röt tart elénk: feltárja a pontatlan adatszolgáltatást, a vállalati szervezetlenséget, a belső mechanizmus bukta­tóit. Feladata az is, hogy programját teljesítse, s a gépnek nem lehet magyaráz­kodni az objektív nehézsé­gekről, arról, hogy az alap­adat azért hibás, mert Joli­ka a statisztikai osztályon — influenzás... Példák sora mutatja, hogy a rossz infor­máció rossz eredményt ad, s ezért nem a gépet kell hi­báztatni. Az egyik vállalat kutatója szép eredményt ígérő kísér­letet végzett. A nagyobb szá­mú mintával megismételt kí­sérlet eredményeinek érté­kelését külső vállalatnál szá­mítógépre vitték, ahol kide­rült: az eredmény nem iga­zolja az előzetes várakozást. Vajon miért? Csalni akarta kutató? Nem, de annyira az óhajtott eredményre koncent­rált, hogy akaratlanul is a kedvező eredményeket mu­tató tényezőkkel törődött. A számítás közbeni kerekíté­sek, a kedvezőtlen adatok fi­gyelmen kívül hagyása, s még egy sor, egyébként egy­más hatását lerontó tényező, amit a szubjektív kísérletező jóhiszeműen az általa vélt igazság bizonyításának szol­gálatba állított — ezek ré­vén jelezte a gép az első kedvező eredményeket. Van olyan eset is, amikor a számítógép „tévedése” hív­ja fel a figyelmet egy-egy vállalati hibára. A nagyvál­lalat bérelszámolását számí­tógépre vitte, s az első fize­tés előtt közderültséget vál­tott ki a gép jószívűsége. So­kaknak nem egy, hanem két- három havi fizetést utalt ki, s ha a kifizetést nem a pénztáros* hanem maga a gép végzi, megnézhették volna a vállalat bankszám­láját fizefés után. A bért másodjára már hagyományo­san számfejtették. Kiderült, a téves adatok olyan dolgo­zótól származtak, aki már máskor is követett el hason­ló hibát, de akkor felettese ellenőrzés közben észrevette, s egy tollvonással kijavította. Tehette, mert ismerte a kö­rülményeket, s tudta, hogy a megadott érték nem fed­heti a valóságot. A gépnek viszont nem volt ilyen in- fort nációja, ezért1 rezzenés*- telenül utalta ki a két-há- romszoros fizetéseket. Az anyagkönyvelés gépesí­tése is számos érdekes eset­re adott alkalmat. Egy vál­lalatnál egyre több vegy­szert rendeltek, hogy az ál­landó működéshez szükséges mennyiség a raktárban le­gyen. A számítógép adta ki a mind ^nagyobb mennyisé­get tartalmazó „megrendelé­seket”. A raktáros viszont észrevette, hogy készlete egyre jobban halmozódik, s már nincs hova tenni az újabb szállítmányokat. Ki­derült, hogy a géphez csak a kivételezett anyagmennyi­ségek adatai jutnak el, a raktárba érkező mennyisé­gekről nem kapott informá­ciót. A javított adatokkal aztán helyreállt az egyen­súly. Az említettek arra utal­nak, alaposan körül kell nézni a vállalatok házatáján mielőtt átállnának egy-egy ügyviteli folyamat számító- gépesítésére. Hiszen a gép nem lehet elnéző, a kisebb- nagyobb anomáliák felett. Ez egy gépnek nem hibája, hanem erénye. G. J. Jelentés az egészségügyi ellátásról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. A Minisztertanács mun­kaprogramot fogadott el a hosszú távú külgazdasági po­litika és a termelési szerke­zet fejlesztésének irányel­veiről szóló központi bizott­sági határozat végrehajtá­sára. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—román gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság XIII. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Az egészségügyi miniszter jelentést tett a lakosság egészségügyi ellátásáról, va­lamint a fejlesztést szolgáló feladatok végrehajtásának helyzetéről. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter beszámolóját a munkások és a középfokú végzettségű szakemberek to­vábbképzéséről. A kormány megtárgyalta és elfogadta a saját. 1978. első félévére szóló munka­tervét, ellenőrzési tervét, bi­zottságai, továbbá a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1978. első félévi mun­katervét. A Minisztertanács ezután egvéb ügyeket tárgyalt. TAPASZTALATOKKAL TELI ÉV Dr. Soós István nyilatkozata 3. oldal A JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MÜSOR 4. oldal NÉPTÁNCOSOK, CITERÁSOK, KERAMIKUSOK Gyermekszakkörök Mezőtúron OROSZ TÉL Képes riport 5. oldal A Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri gyáregységében nagy értékekkel dolgoznak: képünkön ezüstszálat felhasználó félautomata forrasztógéppel készíti az ezüstérintkezőket Szili Istvánné BORBÉLY SÁNDOR LATOGATASA A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉBEN Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap ellátogatott a Vasutasok Szakszervezetébe, ahol részt vett a kibővített elnökségi ülésen. A vendéget Koszorús Fe­renc főtitkár tájékoztatta a szakszervezet tevékenységé­ről, soron levő legfontosabb tennivalóiról, majd beszámolt a vasútnak a népgazdasági tervből adódó gazdasági fel­adatairól, a szakszervezetnek a termelést, a terv teljesíté­sét segítő teendőiről. Borbély Sándor felszólalá­sában, megerősítve a Vasu­tas Szakszervezet feladatait, tájékoztatta az elnökségi ülés részvevőit a népgazda­ság helyzetéről, terveiről és a szakszervezetek ezzel kap­csolatos legfontosabb tenni­valóiról. A RAKODÁS GÉPESÍTÉSE, A KONTÉNERIZÁCIÓ A Szolnok megyei Szállí­tási Bizottság tegnap délután a megyei tanács vb-termében tartotta idei utolsó ülését. Az értekezlet résztvevőit tájé­koztatták a rakodásgépesítés, az egységrakomány-képzés, a konténerizáció helyzetéről a MÁV igazgatóságok terüle­tén, a Volán 7. számú Válla­latnál valamint a megye na­gyobb vállalatainál, szövet­kezeteinél. Majd jelentés hangzott el a szállításvezetők és dolgo­zók képzésének, továbbkép­zésének lehetőségeiről. JANUÁR 1-TÖL EMELIK AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI JÁRADÉKOT Az Állami Biztosító 1978-., tói elsőízben, s utána minden évben 2 százalékkal növeli a folyósított járadékok össze­gét. Számos életbiztosítási for­ma — például „gondosko­dás”, „családi”, — „nyugdíj­kiegészítő” — biztosítás — alapján nyújtanak havi jára­dékot, a legtöbb járadékos közlekedési vagy egyéb bal­eset sérültje, akinek felelős­ségbiztosítás alapján jár a szolgáltatás. A biztosító ügy­felei egy részének elsődleges jövedelemforrása a járadék, amelynek növelésével most igyekeznek követni a nyug­díjak rendszeres emelését. „MINDENKI PARTJA” A BALATON Az általános elv: megnyit­ni a Balaton partszakaszát a tömegek előtt — Siófok után most a legszembetűnőbben Balatonfüreden jut érvényre. A városi tanács — a bala­toni tárcaközi bizottság tá­mogatásával — Balatonarács és Csopak között csaknem egy kilométer hosszúságban szabadstrandot alakított ki. Gondoskodtak az autóparko­lási lehetőségekről is. A kö­zeljövőben a kereskedelmi és vendéglátóipari ellátás to­vábbi javítására törekednek. A helyi tanács megbízásá­ból a napokban elkészült a mólótól a Marina Szállóig nyúló partszakasz rendezésé­nek tanulmányterve. Ezt a A Vetőmag Termeltető és Ellátó Vállalat szolnoki üzemében Baíi Rudolfné az aspirátoron étkezési borsó vetőmagjának tisztítását végzi. Sikeres piackutatás eredménye Hatmillió dollár értékű export a Tiszamenti Vegyiművekből A Tiszamenti Vegyimű­vek meglehetősen nehéz kö­rülmények között kezdte az 1977-es esztendőt. Az első negyedévben keletkezett nyersfoszfáthiány érzéke­nyen érintette elsősorban a kénsav, a szuperfoszfát-mű- trágya és a kriolitgyártó üze­met. A vállalat vezetői ezt a néhány kritikus hónapot ru­galmas és gyors szervezeti intézkedéssel hidalták át. A kényszerű állásidőre üte­mezték át például a mű­trágya üzemek generáljaví­tását, abból a logikus meg­fontolásból kiindulva, hogy a nyersanyag megérkezése után már ne kelljen leállni a termeléssel a nagyjavítá­sok miatt. Az okos szervezeti intéz­kedések, a körültekintő mun­kaerő-átcsoportosítás végül is azt eredményezte, hogy a Vegyiművek dolgozói — a jubileumi munkaverseny lendületének fokozásával —• folyamatosan csöökkentették a lemaradást, és közelítettek az esedékes éves termelési előirányzathoz. A termelé­keny munka, a kollektív erő­feszítés lehetővé tette, hogy a vállalat 1977. évi export­tervét lényegesen meghalad­ja. Most az év vége előtt néhány nappal 6 millió dol­lár exportbevétellel számol­nak. Ez az eredmény a leg­nagyobb a vállalat eddigi történetében. Értékét az is növeli, hogy a dollárelszá­molású piacokon értékesített kénsav. kriolit és porfesték sem mentesült a világpiac jelenlegi nem éppen kedvező árviszonyaitól. A több mint egy évtizedes piackutató munkával és a termékek mi­nőségének állandó javításá­val megszerzett pozícióját 1978-ban is tartani, illetve fokozni kívánja a vállalat. A tervezett jövő"évi összes exportbevétel várhatóan meghaladja a 6 millió dol­lárt. Az export több mint egyharmada — 1977 évhez hasonlóan — kénsavból áll, melyet Jugoszláviába expor­tálnak. Több mint 2 millió dollár bevételre számítanak a nyugat-európai országokba értékesített porfestékből. A porfestékek versenyképessé­gét azzal garantálják, hogy saját műszaki fejlesztéssel és know-how vásárlásával tovább javítják a minőséget A porfestéken túl a vállalat jövőre mintegy félmillió dol­láros mosószerexportot is tervez. A külföldi termékér­tékesítést egyébként azzal is növelték, hogy a tőkésexpor­ton túlmenően 1977-ben be­kapcsolódott a vállalat a Csehszlovákia. NDK és Ro­mánia felé irányuló kisha- tármenti forgalomba. Ennek keretében 1500 tonna mosó­szert értékesített. 1978-ban ugyancsak hasonló rpennyi- ségű mosószer kishatármen- ti értékesítésével számol. szakaszt úgynevezett „min­denki partjává” alakítják. KITÜNTETTÉK AZ IBUSZ-T A Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús pla­kettjével tüntették ki az IBUSZ-t, a magyar—szovjet barátság elmélyítésében vég­zett kiemelkedő tevékenysé­géért. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója évében az utazási iroda a tavalyinál 25 száza­lékkal több turista szovjet­unióbeli utazását szervezte meg, s csaknem 20 százalék­kal emelkedett a vállalat szovjet vendégeinek száma. A kitüntetést Tasnádi Emil, az MSZBT alelnöke tegnap nyújtotta át az IBUSZ veze­tőségének. EGY MONDATBAN — A televízió műsorvéte­lének javítására földalatti kábelrendszert alakítottak ki Zalaegerszeg Herszon város­részében a Gelka szakembe­rei. — A TIT Nyíregyházán a felsőfokú oktatási intézetek felvételi vizsgáira előkészítő foglalkozásokat szervezett fi­zikai dolgozók részére. a kistermelők is Sokat költöttek gépekre Teljesítette idei értékesí­tési tervét az AGROKER Szolnok megyei Vállalata. Ebben az évben nem keve­sebb, mint 1 milliárd 917 millió forintért vásároltak mezőgazdasági gépeket. Több mint 11 százalékkal többet költöttek — öszesen 61 mil­lió forintot — a kistermelők az idén kisgépekre, vegysze­rekre, mint tavaly. Napi 32000 tégla A tiszafüredi téglagyár hatvan dolgozója derekas munkát végzett az idén. Az üzem ez évre 6 millió 400 ezer égetett tégla gyártását vállalta, de ennél 131 ezerrel többet értékesítettek. A napi teljestíményük egy lakóház felépítéséhez elegendő 30—32 ezer kisméretű tégla volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom