Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
1977. december 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az ünnepnapok műsorainak tapasztalatai alapján elöljáróban de akár sum- mázatképpen is azt mondhatom: a televízió körültekintően igyekezett ellátni karácsonyi feladatát, színvonalas újdonságokat kínálva oda nézőinek. Hogy ezúttal is túltengett a két nap programjában a ..kosztümös” játék, hogy csak elvétve, itt- ott akadt benne mai témájú mű, s többnyire a múlt vagy a félmúlt, esetleg a közelmúlt jutott benne szóhoz, ez már nem is feltűnő, így volt ez tavaly is, és így lesz talán jövőre is: karácsonyi hagyomány. Persze tudom én, hogy egy kétszáz évvel ezelőtti történelmi csata is válhat izgalmasan közelivé, jól megjelenítve, s egy múlt századbeli romantikus történet is maivá válhat gondolataiban, hogyha a drámai újrateremtés képes rá, hogy közelrántsa hozzánk emberi tartalmát. Erre azonban példa, vérbeli alig akad,t> inkább csak korrekt, megbízható színvonalú produkcióknak tapsolhattunk. Vonatkozik ez a kétrészes Szerelem bolondjaira éppúgy, mint a három részben tálalt Rákóczi- filmre. Valójában ők nyomták rá bélyegüket a két nap műsorára. És még a gyermekeknek szánt ugyancsak kétrészes Csutak a mikrofon előtt sem 'kivétel a tisztes középszerből. (Mostanában egyébként szinte divattá vált már a többrészes sorozat, mintha egy alkotásnak csak akkor volna igazán rangja, ha két vagy három részre szabdaltatik!) Sakk-matt A maga nemében még a francia Eugene Seribe találta meg leginkább igazi hangját a képernyőn, méltó tán sakra, s Mészöly Dezsőben igazán szellemes alkotópartnerre lelve, aki ötletesén úgy öntötte versbe az egyébként is sziporkázó dialógokat, hogy ettől egyszeriben felgyöngyöződött a szerző „sikerdarabja”. Ily módon nyert tehát a játék, ugyanakkor azonban vesztett a muzsikával, amely csak megnyújtotta, időben, magát a játékot, de valójában musicallé nem avatta az Egy pohár vizet: gyatrácska, jellegtelen muzsikát írt Fényes Szabolcs. Két nagyszerű színész bravúros játéka azonban még ezt is feledtetni tudta, így a Sakk-matt kivételes élményünkké válhatott. Ruttkai Éva és Mensáros László teljesítményére gondolok: nem akármilyen színészi párharc volt az övék a jól megírt szerepekben. Visszatérve Jókaihoz, a Szerelem bolondjainak televíziós változatához, amelyben Hájdúfy Miklós újabb ..ajándékát” kaptuk: hagyomány ugyanis, hogy a történelmi játékok mestere mindenegyes karácsonyra elkészíti a maga televíziós Jókai-filmjét. És ez nem is rossz dolog, hisz Jókait sokan szeretjük, s a romantika is, amit ő képvisel, legjobb alkotásaiban nemesén van jelen. Abban azonban már korántsem vagyok biztos. hogy a Jókai-életmű ápolásának az volna a legalkalmasabban járható mai útja, hogy a kevésbé értékes regényeket fedezze fel a televízió mindenáron. Lám most is, a tévéfilmben Haj- dúfy megkísérelte lélektanilag is hitelessé tenni azt, ami csupán kissé elnagyoltan^ jelzésszerűen van meg a regényben, továbbá egybeolvasztani az egyéni hősök sorsát szorosan a kor rajzával, az író ebbeli gyengeségeit azonban mégsem tudta eltüntetni. így azután Harter Nándor belső drámája rejtve marad többnyire a képernyőn is, és a szép Malvin asszony érzelmi életének változásai is indokolatlanul tisztázatlanok. Érdekes viszont, hogy az átdolgozás révén, és ez az alkotók realista érzékére vall, az érdekes cselekményen belül meglehetősen előtérbe jut a pénz szerepe, szükséges rosszként szinte főszereplővé lép elő, s ebben a tévéfilm készítői nemcsak a kapitalizálódó állapotokat jellemezték jól, de rátapintottak Jókai erősödő romantikus antikapitaliz- rnusára is. Ettől azonban igazán izgalmassá még nem vált a Szerelem bolondjai. Rákóczi-film Más problémákat vet fel a Fejezetek a Rákóczi-sza- badságharcból, ez a csaknem műfajtalan, különös keveréke a televíziónak, amelyben kifejezetten játékfilim- elemek a legköznapibb ismeretterjesztő mozzanatokkal keveredtek, pontosabban társultak. Bereményi Géza és Kézdi Kovács Zsolt szándéka tiszteletre méltó, hogy tudniilik romantikus túlzások nélkül, az eredetinek már-már mániákusan hű reprodukálásával idézzék meg a múltat, ha kell, akár apró részletekig is belefeledkezve az eseményekbe. Hogy ez nem érdektelen, bizonyítja filmjüknek a tren- cséni ütközetet szemléletesen bemutató részlete — lám, játékkatonákkal is mily érdekfeszítő lehet a történelem! — vagy az afféle mozzanat. mint például a kuruc katonák regulájának bemutatása egy korabeli „fegyvert tölte” egy az egyben történő megjelemtésévei. Á megszólaltatott dokumentumok is sajátos ízt adtak a rendhagyó történelemidézésnek, amelyben a grosbo- is-i kolostorban visszaemlékezéseit írogató fejedelem a visszatérő dramaturgiai támpont. ugyanis az ő gondolatai jelentik az események vezérlő fonalát. Néhány éles feszültséggel teli jelenet — a f ejedelem és a császár követének találkozása Vay uram várában — a kor kiélezett légkörét éreztette meg kitűnően. Mindezek a vállakózás erényeit adják. Ennek ellenére azonban úgy tűnt, hogy amit láttunk, csupán bizonyos anyaggyűjtés egy nagyobb műhöz, a filmhez, s itt most csupán a megjelenítés lehetőségeit kóstolgatják az alkotók, új ízeket keresgélve. Ami a negatívumokat illeti csak" említésül: bizony szívesen elengedjem volna néhány kifejezetten színpadias, kiáltó- an teatrális beállítást, s hasonlóképpen a képi' szépel- gések sem váltak a film javára, A Rákóczi Magyarországra indulásának erősen operai beállítása, de még- csak nem is operai, egyenesen operettbe kívánkozó színpadias megvalósítása alapos visszatetszést keltett. A tudomány és a művészet érdekes kísérleti szövetkezése volt a háromrészes film, a végeredmény — sajnos — e szövetségben a művészet nem tudott méltó társává nőni a tudománynak. A film számomra legemlékezetesebb szereplője: a tiszta és szépszavú hadtörténész Perjes Géza. Röviden Végül pedig nem ünnepnapi, de mindenképpen a képernyő egy i ünnepi programjáról: a Turbán család, napjairól. Az utóbbi idők legjobb szovjet tévéfilmjét láthattuk, amely Bulgakov drámájából készült, abból a színpadi műből- amelynek akárcsak a könyvöknek, szintén megvan a maga sorsa, hisz Sztálin kedvenc darabjából lett a színpad száműzött je jó ideig, a szerző elismerése is bizony eléggé ellentétes képet mutat. A Tuíbin család széthullásának tévéváltozata kitűnő színészi játékkal — talán egy kissé elnyújtva a kiegészítő külsők képei miatt — igazán felkavaró és magával ragadó televíziós mű. Vele bizonyára nálunk is megnő Bulgakov népszerűsége. V. M. Döntfl április 13-án Verseny orosz nyelvből szakközépiskolai tanulók számára A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a KISZ KB, valamint az Oktatási Minisztérium a korábbi évekhez hasonlóan az idén ismét meghirdette a szakközépiskolai tanulók számára az országos orosznyelvű szóbeli versenyt. Részt vehetnek a szakközépiskolák III. és IV. valamint a Bányaipari Aknászképző Technikum III— IV. osztályos tanulói közül azok, akik az orosz nyelvet heti két órában tanulják és az országos középiskolai tanulmányi versenyen nem indulnak. Az iskolai szintű versenyeket január végéig, a megyei és a fővárosi versenyeket március 4-ig rendezik meg. Az országos döntő időpontja 1978. április 13. A közelmúltban jelent meg a Magyar Rádió 1976. évi nagy díjas kórusainak hanglemeze. A tizenegy nagydíjas középiskolai és általános iskolai kórus között szerepel a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Szak- középiskola valamint a Kassai úti Általános Iskola énekkara is. A Tiszaparti kórusa Kodály: Gergely-járás; a Kassai úti iskolások pedig Bárdos: Fújd a sípot és Karai: Kis népdal című alkotását énekelték lemezre. A gimnázium és szakközép- iskola énekkarát Bartáné Góhér Edit, az általános iskoláét pedig Rohonczy Andrea vezényli. Képünkön a Tiszaparti iskola kórusának énekesei új dalt tanulnak. Fotó: J. A. Mindenki lehet több önmagánál — Elnézést, német tőszóból képzett a neve? kérdeztem Lieber Árpád olajipari szakmunkástól. — Nem, latin eredetű név: Liber, rövid i-vel. Próbáltam utána kutatni... — És milyen eredményre jutott? — Arra, hogy ez nem is olyan fontos. Szerényke latin tudásomnak a szakmában nagyobb hasznát vettem. — Hogyan? — Ott kezdtem, ahol számomra legizgalmasabb volt. Segédmunkásnak jöttem a Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzem geofizikai mérőcsoportjához. Az egyetemre ugyanis nem vettek fel. Elhatároztam, ha nem megy, boldogulok magam. — Furcsa párhuzam? — Látott már geofizikai mérőkocsit, pontosabban a műszereit? — Nem —, akkor azért furcsállja! Hogy mi mindent kellett megtanulnom amíg önállóan mérhettem —•, azzal nem akarom untatni. — De az jó lenne, ha elmondaná mit mért? — Mélyfúrási geofizikai mérésekkel foglalkozunk, a különböző rétegek fizikai paramétereit határozzuk meg, s a kapott információk alapján hozzák meg a döntést. Általában 25—30 féle mérést végzünk. Nos, én nemcsak a hogyanra voltam kíváncsi, hanem a miértekre is. Szakirodalmat kezdtem olvasni. elsajátítottam ezt, azt: autodidakta módon. Ezt én akkor is, most is természetesnek gondoltam, gondolom. — Számos példa nem ezt bizonyítja? — Sok múlik az emberen. Egy tény: aki ma nálunk tanulni akar, akiben van becsvágy —. érvényesülhet. — De akikben nincs, akik elmaradnak — azokkal mi legyen? A „tantárgy” fakultatív, a gyakorlati órák száma korlátlan, a zárthelyi e témakörben ismeretlen, kollokvium nincs, a szorgalmi idő végét ki-ki maga szabja meg. A „tantárgy” neve pótma- maság, bevezették a jászberényi Tanítóképző Főiskolán. — Folytassam? — kérdezi Koncz Katalin másodéves hallgató. — A követelmények közül néhányat; az etetés, a fürdetés, a pelenkázás, a rin- gatás elsajátítása. Mesék, versek, énekek, játékok tanítása, de a legfontosabb a gyerekek szeretete. Egyébként a „szigorlat” ideje előbb-utóbb eljön, hisz mi is leszünk édesanyák. A „pótmama szolgálat” bevezetésének ötlete a harmadéves lányoktól származik — veszi át a szót Molnár Margit — Ez elég súlyos ellentmondásnak tűnik, szerencsére feloldható. Alapszervezeti párttitkár vagyok, sokat foglalkozom az emberekkel, s azt tapasztalom,' hogy mindenki több lehet ma; önmagánál. Elindulni persze nehéz, mert ahhoz már igény kell. Az érdekből kell kiindulni, ez a cselekvés alapja. Ne általában művelődjünk, hanem céltudatosan. — Saját életútja ennek célszerűségét bizonyítja? — Egy mérőkocsi értéke négymillió forint körül van. A hozzávaló, csatolt berendezések kb. ugyanennyit érnek. A célszerűség diktál: ahhoz, hogy én megfelelően dolgozzam ezekkel a drága műszerekkel, hogy jól alkalmazzam a bonyolult technológiákat, értenem kell mit csinálok. — A mérő ettől még lehetne szakbarbár is. Elnézést . . . — Talán igen, de az ember azért tanul, hogy tanulni és adni tudjon. Elvégeztem az olajipari szakmunkásképzőt. Ez az iskola alig adott valami konkrétat a beosztásomhoz, de növelte képességemet, hogy fokozatosan haladhassak az egyszerűtől a bonyolult felé ... Azért „felé”, mert a mi szakmánkban is lehetetlen eljutni a teljességig. Nem múlhat el egyetlen év sem, hogy valami szakmai tanfolyamon ne sajátítsuk a tudomány új ismereteit. Most például izotóp-technikusi vizsgára készülök —, a műszaki egyetemen kell vizsgázni ebből az ismeretanyagból. Elég nehéznek indul a következő évem, mert marxista esti egyetemre is járok, ott is kollokválnom kell. Mindezt azért mondom, hogy érzékeltessem: a megnyitott értelem nem tűr szemellenzőt! másodéves hallgató. Pedagógusok leszünk, nagyon fontos, hogy ismerjük az iskolába lépő gyerekeket. A néhány órai együttlét alatt próbára tehetjük pedagógiai, pszichológiai felkészültségünket, esetenként még tanácsokat is adhatunk a szülőknek. Az sem mindegy, hogy a gyerek milyen „útravalóval” lépi át az iskola küszöbét. Ha a szülőknek van módjuk, idejük tanulni, művelődni, „többé” válni, akkor a gyermekeiknek is többet tudnak adni. — Gyönyörű hivatás, ezernyi örömmel, de gondokkal is. — Ezért is döntöttünk úgy, hogy segítünk a fiatal házasok, az édesanyák egyik legnagyobb problémáján — mondja Nagy Magdolna, a — Így igaz... de addig?! Gondolja, maradéktalanul igaz, hogy mindenki tanulhat? — Elvileg igen —■, s valamit a gyakorlatból. Amikor kirendeltségvezető helyettes lettem azon igyekeztem, hogy a nálunk dolgozó fiatal segéd- és szakmunkások — többségük érettségizett — jó előre tudják, mikor lesz szabadnapjuk, be tudják osztani, mégpedig hasznosan, a szórakozásra, önművelésre szánt időt. — Értsem úgy: a marsall- bot ott van mindenki tarisznyájában? — A könyvek, könyvtárak mindenesetre megtalálhatók a lakókocsikban. — A kőolajiparban is — az építőiparhoz hasonlóan — nehéz ugye szervezett közművelődést folytatni, elsősorban a munkahelyek szétszórtsága miatt. — Nem mondanám. A KISZ-esek olyan szépen megszervezik, hogy ide egy autóbusz, oda egy másik, aztán irány a színház, miegyéb. S különben is: csak a közös művelődés az elfogadható? Nálunk a fúrómunkások 60 százaléka elvégezte a szakmunkásiskolát, színházbérletük van, együtt járnak a családdal. Hogy be van-e ragasztva a színházjegy a brigádnaplóba? Nálunk túlié-- pett ezen az idő —, a rossz formalizmus károsabb mint a felismert — tisztes — szellemi szegénység, mert az változtatható. — Ne haragudjon, hogy megkérdezem: hány éves? Bizonytalan korúnak látom. Persze lehet, hogy a decemberi „dér” miatt.. . — 1948-ban születtem. Valamit, valamiért! főiskola KISZ-szervezetének titkára. Ha a szülők szeretnének elmenni kirándulni, nem tudnak, hisz ki vigyáz gyermekeikre? Szeretnének megnézni egy-egy filmet, színházi előadást, megoldhatatlan, hisz ki fürdeti, ki eteti, ki fekteti le gyermeküket? Szeretnének találkozni régi barátaikkal, néhány órát eltölteni egy szórakozóhelyen, lehetetlen, hisz ki játszik, ki mond mesét, ki hallgatja meg gyermekeik kíváncsiskodó kérdéseit? Szeretnének tanulni, iskolába, tanfolyamokra járni, nem moccanhatnak hazulról, hisz ki takargatja be, ki nyugtatja meg, ha álmában felriad a gyerek? Ha a szülők kérik, mi szívesen helyettesítjük őket, ezentúl. Telefon: Jászberény 85. A nagy kisember Elhunyt Charles Chaplin Vasárnap hajnalban 88 éves korában elhunyt Charles Chaplin, világhírű filmművész. Pályáját a zenés színpadon és a pantomim művészetben kezdte, de neve már 1914-től szorosan összeforrt művészete a filmmel. A jellegzetes chaplini figura 1914. február 28-án jelent meg először a mozivásznon, hogy attól kezdve hosszú évtizedeken ót valóságos fogalommá váljék. Chaplin ekkor viselte először a csónaknyi cipőket, a harmonikaszeru nadrágot, a szűk zsakettet, a viharvert keménykalapot, és a bambusz sétapálcát. Charles Chaplin 1930- ig összesen 75 némafilmben játszott, nemcsak mint színész, hanem mint forgatókönyvíró és gyártásvezető is. Szemléletmódja mélységesen humanista, háborúellenes. Látomásmódja szatirikus. Filmjeinek hőse a boldogságot hiába áhítozó kisember. Az amerikai jobboldal pályafutása során« újra meg újra támadást intézett ellene. Támadták haladó politikai nézetei miatt, a szocialista világrenddel való szimpátiájáért és harcos antifasizmusa miatt. Filmjei: az Aranyláz, a Cirkusz, a Nagyvárosi fények, a kapitalizmus maró szatírája a Modern idők, és a fasizmust pellengérre állító, az emberi méltóságról kiáltvány- szérűén' nyilatkozó A diktátor, a XX. század filmművészetének klasz- szikus értékei. Charles Chaplin a groteszk humorú komikus nemcsak nevettetett, filmjeivel gondolkoztatott is. 1952-ben elhagyta az Egyesült Államokat és Svájcban telepedett le, ahol előrehaladott kora és megromlott egészségi állapota ellenére élete utolsó napjáig aktívan dolgozott. Mezőtúri daloskönyv A mezőtúri helytörténeti füzetek közelmúltban megjelent második száma, Kávási Sándor által a város környékén összegyűjtött dalokat tartalmazza. A mezőtúri városi tanács anyag; támogatásával megjelent füzetben több mint harminc dal található, amelyekhez kották is tartoznak. A mezőtúri dalosfüzetet minden bizonnyal haszonnal forgatják majd a pávakörök, citeraegyüttesek tagjai, vezetői. Tiszai Lajos Telefon: Jászberény 85 Pótmamák a főiskolán
