Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-03 / 284. szám
1977. december 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A MÁV szolnoki csomóponti klubjában szeptember óta hetenként egy alkalommal gyűlnek össze azok a háziasszonyok, akik jártasságot kívánnak szerezni a varrás mesterségében. A szabás-varrás tanfolyam húsz hétig tart, jelenleg a szabásminták rajzolását tanulják a hallgatók. FILMJEGYZET Ki látott engem? A véletlen, szeszélye, hogy egy Ady-emlékest keretében mutatták be Szolnokon Révész György Ki látott engem című filmjét? Nem, szükségszerűségből, ugyanis ez a film készült az Ady évfordulóra. Bizonyára tévedésből. Mert legjobb ha azt hisszük, hogy ez a zavaros film csak alkotói tévedés. Ha nem erre gondolunk —, még rosszabb azoknak, akik a film szellemi szülőatyjai, keresztszülei és bábái voltak. Értő irodalmár, művészbarát ült mellettünk a bemutatón. Többször kétségbeesetten a tenyerébe hajtotta fejét, amikor már nem bírta nézni a ködösen hömpölygő giccsáradatot, amely mögül refrénszerűen visszatérő igazságot bömböltek a nézők képébe: „Nívónk alatt vagyunk!” Fontos megállapítás ez, hiszen az Ady-idé- zeteken kívül kevés igazat, a költő emlékéhez méltót kaptunk a Fellini—Berto- lucci—Jancsó átérzéseket összekevert és Rienzi Mártához hasonlóan fejreállí- tott filmtől. Csak egyetlen valódi megállapítást: „Nívónk alatt vagyunk”. Ügy értjük ezzel a filmmel. Hubay Miklós forgató- könyvének jó szándékát nem vonjuk kétségbe. Ady fontos életszakaszának kettősségét akarta tükröztetni. Mert igazság, hogy a vára- di lokálok mindennapos vendége a Kanonok-sor legádázabb ellensége volt. S nem is az a bajunk ezzel a filmmel, hogy Adyt az orfeumok kölnifelhőjéből, szivarfüstjéből idézi — művei hatásában — sokkal inkább ennek hogyanját vitatnánk, ha volna érdemi ebben a filmben, amin az értelmezés jobbító szándékával vitatkozni lehetne. A film Ady hiányáról szól. A költőt folyamatosan keresi és megtalálni véli környezete. Ök szerencsések. A közönség nem. Csak bosszúságra lelünk Ady filmbéli blődli környezetében. Az eszmei leegyszerűsítés ugyanis teljes. Ha hiszünk a filmnek. De inkább azt hisszük, hogy kevés ilyen ember akadv Azt a szellemi -handlés * világot, amelyet a film sugall, nem ismerhetjük el Ady inspiráló, gyöngyösbokrétás közegének, de még csak méltó ellenfeleit sem látjuk. Az ostoba párbajhős kényszernyugdíjas huszárkapitány személyesíti talán meg a költő ellenségeinek népes táborát? A politikai ellenfelekét is? Ady küzdelmét, harcának nagyságát kisebbítjük ha ezekre az akadálylankákra a költő útját állta hegyek fogalmát erőszakoljuk. Ady Endre nem „aprókkal” küzdött, legnagyobb konfliktusai nem is személyekhez és helyhez kötődnek. Sokkal inkább a személyek, a politika, a társadalmi rend által teremtett helyzetekhez. Az igaz és a valódi furcsa ellentmondását végletekig kiélezi ez a film. Az életben megtörtént valóságai — legalábbis több közülük — a filmen hátborzongatóan hamisnak tűnnek. Vannak pillanatok, amikor azt is nehéz eldönteni, hogy a főhősök közül ki, milyen érzelmi töltést hordoz, miért sír, miért örül? Van aki egyenesen valamiféle misztérium-játékból lépett ót ebbe a filmbe, mások Arany János tiszta balladáiból. többek Hollywood ágyrémes revüíből, sztrájkoló varrólányként és jó néhá- nyan Toulouse-Lautrec vásznairól keveredtek a költő születésnapjára készült filmbe. Irodalmi lapunk kritikusa egyenesen kegyeletsértőnek vélteti a „vásári, filmes hacacárét”. Minden esetre sajnálatos, hogy a magyar filmművészetnek csak ennyire tellett a centenáriumra. Felejtse el ezt a filmet, aki megnézte. Ady tiszteletében mást nem tanácsolhatunk! Tiszai Lajos Magyarországra látogat a zombori Népszínház Az idén is — ezúttal harmadszor — ellátogat Magyar- országra a zombori Népszínház társulata: a fővárosban a Pataky István művelődési központban december 4-én, Csehov Manó című színművét mutatja be. Az együttes Kecskeméten, a Katona József Színház vendégeként is fellép majd. Több évig Szorgalmi időszak A következő tanévtől fokozatosan bevezetik az új oktatási és nevelési tervet az általános iskolában. A szak- felügyelők, igazgatók, pedagógusok felkészítése négy évvel ezelőtt kezdődött, tanfolyamokon, továbbképzéseken. A Szolnok megyei Pedagógustovábbképző Intézet az idén is, akárcsak az előző tanévben, fő feladatának tekinti az új dokumentumok megismertetését, feldolgozását. Az új kézikönyvek, útmutatók közül tizennégy különböző kiadvány már eljutott a pedagógusok kezébe. Ezek feldolgozása az iskolákban tantestületi értekezleteken, munkaközösségekben és egyénileg történik. Az eddigi tapasztalatok alapján a megye pedagógusai sikerrel birkóznak meg a feladatokkal. A tanítás mellett szabad idejük egy részét feláldozzák azért, hogy az új módszerek, ismeretek birtokában zavartalanul folytathassák az oktató-nevelő munkát majd az új dokumentumok előírásai szerint. Ha !s- kolai nyelven fogalmaznánk szorgalmi időszaknak nevezhetnénk ezeket az éveket. A szervezett tanfolyamokon részt vevő pedagógusok jónak, tartalmasnak, hasznosnak tartják ezeket a továbbképzéseket, de ugyanakkor úgy vélik, nem pótolhatja az egyéni felkészülést, a szakirodalomban való tájékozódást. Bármennyire is sokat jelentenek, segítenek a tanfolyamok, a nevelőknek önmaguknak kell elmélyedni az új dokumentumokban, megtanulni a megváltozott, új tartalmat hordozó pedagógiai kifejezéseket, a legcélravezetőbb módszereket. Ugyanúgy, mint annak idején a főiskolán. — tg — „Október útján" Ezzel a címmel jelent meg Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió határmenti megyéinek, területeinek a Nagy Október jubileuma tiszteletére közösen szerkesztett, emlékkönyve. A kiadvány színes fotókkal illusztrálva mutatja be a három ország határmenti körzeteinek mindennapos életét, barátságuk és együttműködésük megnyilvánulásait, a szocialista építőmunkában élen járó dolgozóit, munkáskollektíváit. Növekvő igények — mostoha körülmények Könyvkereskedelem városokban. Hazánkban az olvasmányok több mint kétharmada a könyvkereskedelem közvetítésével jut el az olvasókhoz. Vitathatatlan tehát, hogy a könyvesboltok a köz- művelődési könyvtárak mellett igen jelentős szerepet töltenek be a lakosság olvasóvá nevelésében. Tény, — és egyben az eredményesség egyik fokmérője —, hogy az államosítást követően a könyvesboltok forgalma megtízszereződött. Az viszont kevésbé örvendetes, hogy jelentős hányaduk mérete és berendezése még a múltat idézi és igen kevés közöttük a könyv rangjához méltó, kultúraközvetítő intézmény. „Artisták” a könyvesboltban Példát keresve nem kell messzire mennünk. Megye- székhelyünkön, a több mint 70 ezer lelket számláló Szolnokon a működ.ő négy könyvesbolt — beleértve a napokban megnyílt antikváriumot is — összesen alig háromszáz négyzetméteren zsúfolódott össze. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Szigligeti könyvesboltja — az akkori igényekhez mérten optimális feltételek mellett — 1960-ban kezdte meg a könyvárusítást Szolnokon. De az akkori másfél millió forintos évi forgalom 9 millióra növekedett. A helyszűke évről évre mind nagyobb gondként jelentkezett és jelentkezik a jövőben is, hacsak... Hacsak az országos nagyvállalat és a városi tanács évek óta folyó tárgyalásait nem követi végre érdemi döntés a bolt bővítését illetően. Az alapterület jelenleg a Zrínyi utcai külső raktárral együtt sem haladja meg a száz négyzet- métert, Az eladók artistákat meghazudtoló akrobatamutatványok árán jutnak a szűkös raktár polcain levő könyvékhez, szintúgy ez a helyzet az eladótérben is. Ez a könyvesbolt a megye mezőgazdasági szakkönyvesboltjának funkcióját is ellátja, emellett csaknem ezer részletfizető vásárlója van. Nem kedvezőbb a kép a Művelt Nép szolnoki üzemellátó boltjában sem Sőt! Ha könyvek teremtette meghitt zugot keresve id,e tér be a jóhiszemű böngésző, ugyancsak csalódik. Még a könyvek tárolásának alapvető feltételeit sem lehet megteremteni. A mennyezet ácsolt fagerendáira fektetett palatető beázik, a könyveket ponyvával, műanyagfóliával takargatják, óvják, amennyire tóhet, de a nedves levegő, a vizes talaj mindenféleképpen kárt tesz bennük. Az üzemellátó könyvesbolt négy falvakban évvel ezelőtt ideiglenesen két évre költözött erre a 110 négyzetméterre. A bolt ilyen körülmények között 130 üzemet, vállalatot, intézményt lát el könyvvel, éves forgalma hét és félmillió forint. A vállalatnak a körülmények javítására tett javaslatai, a tárgyalások írásos nyomai köteteket tölte- nének meg. Most egy konkrét ígérettel szaporodott a lista. Az Ady Endre úton az V. ötéves terv végére felépülő szolgáltatóházban az üzemellátó könyvesbolt 280 négyzetméteres üzlethelyiséget kap. Szolnokon antikvár könyvesbolt nyílt december 1-én. Végre ez is van! A város egyik legimpozánsabb, legforgalmasabb részéin, a Jubileumi téri toronyház földszintjén kapott helyet az ízlésesen berendezett, jól felszerelt kis üzlet. (Ünneprontásként hat, de meg kell jegyezni, hogy a bolt máris kicsi). Szolnokon az áfész könyvesboltja több tíz évig a központi iroda udvarában működött, eldugva, rossz körülmények között. Az idén áprilisra új üzlethelyiséget alakítottak ki a Beloiannisz úton. Bár az eladótér 28 négyzetméterén itt is nagy a zsúfoltság, és a 30 négyzetméteres raktár sem tartozik a legtágasabbak közé, óriási a fejlődés a régi helyzethez képest. Idén a forgalom szinte megduplázódik, és bizonyára szembetűnő lasz a változás a vidék könyvellátása területén is, hisz a szolnoki bolt egyik alapfeladata a járás községeinek könyvellátása, bizományosok útján. A két és félmillió forintos forgalom több mint egyharmadát ez adja. A feladatot ötven bizományos végzi. Üres polcok A községek könyvellátásának hasonló bázishelye a kunszentmártoni áfész könyvesboltja, mely saját járása területén látja el ezt a feladatot. A községekben hatvanhét bizományos dolgozik régi bevált szokás szerint üzletekben (ahol a legtöbb ember megfordul), iskolákban, könyvtárakban, üzemekben és termelőszövetkezetekben árusítják a könyveket, évi 700 ezer forintnyi értékben. Sértésnek ne vegyék, de egy élelmiszerbolti eladó lehet bármilyen jó kereskedő, nem biztos, hogy ért a könyvek „nyelvén”. És ha valahol, akkor falun lenne a legnagyobb szükség a könyvet, annak értékét, ízlésnevelő és tudatformáló hatását értő és ismerő könyvkereskedőkre. Addig is a helyi közművelődési szakemberek, könyvtárosak, népművelők, pedagógusok (akik falun jelenleg is a legtöbbet teSznek a könyvterjesztés ügyéért), szakszerű „odafigyelése” segíthet. A vidéki könyvellátás egyik legnagyobb gondja még ma is az, hogy a könyvújdonságok egy-két hónapos késéssel jelennek meg a helyi könyvpiacon, és nem is mindig elegendő példányszámban. Példát mutat Karcag A törökszentmiklósi új könyvesboltban járva úgy tűnik egyre kevésbé érheti az a vád az áfészeket, hogy a könyv forgalmazását csak, „szükséges rossznak” tekintik. Több millió forintos költséggel a közelmúltban nyílt meg az új könyvesboltjuk, mely mindenféleképpen az ideális, a könyv rangjához méltó új otthont teremtett a „mostohagyerekeknek.” A forgalom növekedése máris szembetűnő. A nyitást követő első hónapban, novemberben a bázishoz viszonyítva 100 ezer forinttal több könyvet és hanglemezt vásároltak a törökszentmik- lósiak. A bolt szintén területi funkciót tölt be: tizenöt községben és a város üzemeiben, vállalatainál ötven bizományosa dolgozik. Fegy- vemeken például ebben az évben 120 ezer forint a könyvvásárlás várható értéke. A számok mutatják, hogy falun is megnőtt az érdeklődés a könyvek iránt. (Országos adatok szerint a falusi lakosság négyötöde rendelkezik ma már kisebb- nagyobb házikönyvtárral.) Ezért is követendő a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat karcagi könyvesboltjának az a törekvés, hogy besegít az áfésznek a falusi könyvellátásba. Megyénkben csak Törok- szentmiklóson és Karcagon találunk olyan könyvesboltot, amely méltó erre a névre. A karcagi boltot öt és fél éve a város és a Könyvter-' jesztő Vállalat közösen létesítette. így alakulhatott ki a 45,3 négyzetméter eladótérrel és 74,1 négyzetméter raktári alapterülettel rendelkező könyvesbolt, amelyben tíz négyzetméter még szociális létesítményekre is jutott. Végül egy kérdés: Vajon mi az oka, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak Szolnok megyében csak négy, az ország hasonló adottságú megyéiben pedig tizenöt—húsz könyvesboltja működik? Török Erzsébet Szolnokon, a Damjanich Múzeumban folyik a megye történetével, néprajzával, a lakosság egykori életmódjával kapcsolatos gyűjtő, elemző és közművelődési munka. A nagyközönséget is érdeklő tárgyakat állandó és időszaki kiállításon mutatják be. Itt jut szerephez a kiállítógrafikus, Németh Zoltán, aki a magyarázó ábrákat, szövegeket készíti. Fotó: Kőhidi
