Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-24 / 302. szám
1977. december 24. 1 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FILMJEGYZET Kiváló holttestek Örülhetnek a mezőtúri gyerekek és a szülők, a Tisza Cipőgyár mezőtúri gyáregységének dolgozói két helyen összesen hatvan óvodai helyet alakítottak ki, 600 ezer forintért. Cserébe ezért a városi tanács a mezőtúri óvodákban hatvan helyet biztosított a gyári dolgozók kicsinyeinek 0 Jónás könyvétől Váci Mihályig Rendhagyó irodalmi óra szakmunkástanulóknak Az olvasásra nevelés különösen fontos a szakmunkásképző intézetekben. A szakmunkástanulók választott mesterségük elsajátítása mellett az iskolában csupán ízelítőt kaphatnak a magyar irodalomból és a világ irodalmából, s hogy az „ízeket" valóban megérezzék, ahhoz hozzájárulnak a rendhagyó Irodalomórák is, melyeken rendszeresen részt vesznek. _ felügyelő ig^nyftOgaS felen, nem túl te- hetős ember. Szerényen, egyszerűen él, még a munkájával járó, elengedhetetlenül fontos kellék is hiányzik háztartásából: nincsen kocsija. Így aztán meglehetősen lassú és hosz- szú útra vállalkozunk, ha két órán keresztül végigkísérjük fárasztó nyomozását. Egyik buszra fel, másikról le. vele zötykölődünk a csúcsforgalomban, dühösen legyintünk a továbbhajtó taxira és hatalmas, ezészSéges sétákat teszünk egy olasz városban. Jó nyomozóhoz nem illő módon le-lekéssük a legfontosabb eseményeket, sehogy sem akar összeállni a kép, nem tudjuk, ki a gyilkos, sőt egyre áttekinthetetlenebb a helyzet. Pontosan ezt akarta Fran- cesco Rosi, a „Kiváló holttestek” rendezője. (Egyébként ismét melléfogtak „cím- fordítóink." Lehetne ez például : előkelő, gazdag ... stb, de a címben jelölt szókapcsolat egyszerűen értelmetlen.) Politikai gyilkosságoknál nem a fegyver ravaszán nyugvó kéz, hanem a mögötte állő erők, politikai csoportosulások leleplezése lényeges. Hiába tűnik egyre valószínűbbnek, hogy X. Y. (teljesen mindegy, kicsoda) a szörnyű tettek elkövetője, ha tudjuk, hogy ő csak eszköze az igazi bűnösök szemérmetlen játékának. Az utóbbiak — a rendőrfőnök, az államügyész, a katonai vezérkar, vagyis a hatalom bitorlói — tartják kezükben' a kártyalapokat és a maguk által megszabott szabályok szerint játszanak. Mások, nem ismerve a szabályokat, a teljes kiszolgáltatottságig manipulálhatók, illetve megismerve ezeket alkalmazkodnak vagy felőrlődnek a reménytelen ellenállásban. Korlátozottak és a lapjárástól függően változóak a lehetőségek. Ez a dilemmája a történelmi kompromisszum keresztjét viselő Olasz Kommunista Pártnak. E vállalt béklyóban úgy kell pozíciót erősíteni, hogy közben elveit is megtartsa. Erőit reálisan felmérve nem akarhat forradalmat, megegyezésre kell törekednie. Csakhogy így, pasz- szív várakozással kell esetleg végignézniük a hatalom maffia-játékait. A filmben például a rendőrfelügyelő álszent hazugságait hallgathatják, amint a gyilkosságok irányítójaként tragikus képpel nyilatkozik a tévének: Rogas végső elkeseredésében megölte a kommunista titkárt, majd öngyilkos lett. De tudomásul lehet-e venni a tömegek nyilvánvaló becsapását? Meddig lehel elmenni a kényszerű kompromisz- szumokban? Nem szegényednek-e menetközben az elvek, nem ejt-e foltot rajtuk a beleszólás lehetőségéért erőlködő alkalmazkodás? Ezeket a kérdéseket pendíti meg a film. de hangját csak a vájt- fülű és szorgos kritikusok fogják meghallani. Ezekre fordít ugyanis kevesebb energiát a rendező. Hozzátehetjük: sajnos. Filmje legnagyobb részében kínos precizitással bíbelődik a gyilkosságok körülményeinek bemutatásával. Közben egyre türelmetlenebbül követjük a felügyelőt, egyik buszra fel, másikról le ... Saját csapdájába esik a rendező. Elfogadja a filmjében szereplő kommunista újságíró jól hangzó, csattanós, ám leegyszerűsített érvelését: „Ha egy bírót megölnék, az a rendőrség dolga, de ha négyet, az már politika.” Talán ebben bízva időzik oly hosszasan a négy bíró halálának legapróbb részleteinél is. Egymást váltva ballagnak a temetési menetek, ballag a felügyelő, feleslegesen lassú a film tempója. Az egészei belengi az álmosító unalom, mint a város kihalt főterét a tikkasztó hőség. Igazságtalanul elítélt, bosszúálló őrültet keres Rogas, és túl későn ébred rá. hogy másról, többről, felettesei politikai manővereiről van itt szó. Kétségbeesve veszi tudomásul, hogy őt is követik, telefonját lehallgatják, csak kiszolgáltatott báb a hatalom kezében. E lassú és tragikus felismerésnek szenteli filmjét Rosi. Mesterségbéli tudása és a főszereplő Linó Ventura nagyvonalú játéka érzékeltetni is tudja ezt. De így a bevezetés aránytalanul hosszúra duzzad. rátelepszik a filmre és a . lényeg — a baloldal álláspontjával kapcsolatos iméntemlített néhány kérdés — csak a történethez ragasztott bátortalan toldalék. Uaotavi kézzel> nagy ru‘ MüSlcil tinnal készítette el filmjét Fran- cesco Rosi. De nem számolt a hasonló alkotások áradatán edződött nézők rutinjával, akik lassan érzéketlenné válnak a politikai krimikkel szemben. Felesleges tehát a körmönfont kerettörténet, a kiagyalt sztori. Nyílt, egyenes beszédre van szükség. Olyanra, mint a két kommunista vezető vitája- a film végén. Itt kellett volna elkezdeni. Bérezés László Legutóbb Kisújszálláson Selllei Zoltán előadóművész a XX. század magyar költészetéből nyújtott át egy csokorra valót a szakmunkástanulóknak. Az előadóművész a rendhagyó órát Karinthy Frigyes „így írtok ti” című művéből, a Babits Mihály és Kosztolányi Dezső költészetéről írt paródiákkal kezdte. Szavait nevetés kísérte, viszont Babits Jónás könyvének harmadik részéi néma csenddel jutalmazta több mint kétszáz ipari tanuló. József Attila játékos verseinél felderültek az arcok, és Váci Mihály Még nem elég című költeményét már együtt mondta az előadó és közönsége. Sellei Zoltán első rendhagyó irodalomóráját. vagy ahogyan ő nevezj az irodalmi tankönyvek „élő műmellékletét” 1964-ben tartotta. — A csaknem másfél évtized alatt, mit tapasztalt, a szakmunkástanulók hogyan fogadják rendhagyó irodalmi óráit? — kérdeztük az előadóművészt. — Ez elsősorban attól a pedagógustól függ, aki a magyar nyelvet és irodáimat oktatja a gyerekeknek. Én úgy gondolom, hogyha valahol fontos, akkor a szakmunkástanulóknál fokozottan kell érvényesíteni a lépcsőzetesség és fokozatosság pedagógiai elvét. Amikor a pódiumra lépek, legtöbb esetben ideges, riadt szemeket látok. Fel kell oldani a gyerekeket, életközeibe kell vinni az irodalmat. Ugyanígy vélekedett Gort- va Imre, a kisújszállási Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, aki huszonhat éve tanít, és magyar szakos pedagógus. — A gyerekeknek sikerélményt, önbizalmat kell adni a magyarórákon. Érdekes módon ehhez sok esetben a szakma szeretete vezeti el őket. A szakmai gyakorlatok során elért eredmények tudatosítják a gyerekben azt. hogy ő is képes valamire, ő is képes az alkotómunkára, kiemelkedőt tud nyújtani, mint kőműves, mint varrónő, mint villanyszerelő, biztonsággal tud mozogni egy szakterületen. És ez a biztonság elkíséri őt a magyar- órákra is. — Ez miben mutatkozik meg? — Egy-egy alkotásról el meri mondani véleményét, szavakba tudja foglalni az őt foglalkoztató kérdéseket. Az irodalom kulcsfontosságú tantárgy, az embernevelés, a tudatformálás leghatékonyabb -eszköze. Alázatosságot követel a tanítótól, emberi nyíltságot a befogadótól. A legnagyobb eredmény talán az, ha a 15—17 éves gyerekek szemét ki tudjuk nyitni a világ dolgaira az irodalmi alkotások segítségével. — Az intézet a rendhagyó irodalmi órákon kívül milyen segítséget tud még ehhez adni? — Az iskolának háromezer kötetes könyvtára van. tanulóink zöme szeretettel lapozgat a könyvekben. Nagyon reméljük, hogy ez a szeretet elkíséri őket egész életükben. — TE — A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szakemberei helyükre emelik Budapesten a Kossuth Lajos utca és a Károlyi Mihály utca kereszteződésében álló barokk templom felújított kőszobrait , Elfogytak a verseskBletek Rekordforgalom a téli könyvvásáron Az Állami Könyvterjesztő Vállalat gyorsmérlege szerint újabb forgalmi csúcs dőlt meg a könyvüzletekben: a léli könyvvásáron több mint 200 miliió forint értékű kötet talált gazdára. Szinte valamennyi új verseskötet elfogyott az üzletekben. Sokan keresték a 26 fiatal bolgár költő 260 versét közreadó fényképek című antológiát. Eltűnt a polcokról Arany János kapcsos könyve, llyés Gyula Különös testamentuma. Karinthy Frigyes Nem mondhatom el senkinek című versgyűjteménye. Feliratkozott a sikerlistára több magyar klasszikus és mai szerző regenye, elbeszéléskötete is. Örkény István Rózsakiállítás című kisregénye. Thurzó Gábor Belváros és vidéke című kötete, a magyar novella klasszikus mesterének. Kosztolányi Dezsőnek Kulcs című kötete szinte órák alatt hiánycikké ''ált. •Gazdag választékot kínáltak a gyermek- és ifjúsági irodalom kedvelőinek. Sok óvodás és kisiskolás örvendhetett Ténagy Sándor Móka- vásár című verseskötetének, Dallos Jenő Tréfás ABC-jé- nek, s a Kivirágzott a diófa népi gyermekjáték gyűjteménynek. Jöjj el kedves Télapó __ C sillogó szemekkel, feszült figyelemmel több mint százhúsz gyerek hallgatta tegnap * Jászberényben, a városi tanács házasságkötő-termében rendezett fenyőünnepségen a Télapó szavait. . A nagyon várt rendezvény reszt vevői: a városi tanácsnál. a városi-járási könyvtárban és a Déryné Művelődési Központban dolgozó szülők gyerekei. A Télapó (a városi tanács szakszervezeti bizottsága és KISZ-szervezete) ajándékcsomagokat osztott a gyerekeknek. Nevelési értekezletek N ovemberben és decemberben nevelési értekezleteket tartottak oktatási intézményeinkben. Az általános és középiskolákban befejeződtek, a szakmunkásképző intézetekben pedig még folynak a tantestületi tanácskozások. Az értekezlet témáját nem írta elő kötelezően a tanévnyitó miniszteri utasítás, így minden intézményben a nevelőtestület által a munkatervben meghatározott témát dolgozták fel. Ez eredményezte az értekezletek változatosságát és sokszínűségét. A,z általános iskolai tantestületék harminc százaléka a szocialista hazafiság, 20 százaléka a testi nevelést, 20 százaléka az új dokumentumok nevelési vonatkozásait. 10 százaléka a személyiségfejlesztés kérdéseit, 20 százaléka pedig egyéb nevelési témát vitatott meg. A középiskoláink 54 százaléka az MSZMP KB 1976. október 26-i határozatának fő tartalmi kérdéseit, 46 százaléka pedig a munkára nevelés, a fizikaj dolgozók gyermekeivel való foglalkozás, az olvasóvá nevelés kérdéseit választotta. Végül a szakmunkásképző intézetek nevelőtestületei olyan témákat tűztek napirendre, amelyek a gyakorlati pedagógiai munkát segítik. A vitaindító beszámolókat a legtöbb esetben az intézmények igazgatói tartották. A tapasztalatok szerint a beszámolókat gondos felkészülés előzte meg. Szinte valamennyi vitaindító számba vette a kérdéses nevelési terület feladatait, az elért eredményeket, és azt, hogy mit kell tennie a hevelőtes- tületnek a további eredményes és hatékony nevelőmunka érdekében. Több in- •tézménynél előfordult, hogy olyan témát tűztek az értekezlet napirendjére, amely az elmúlt években is a nevelő-oktatómunka középpontjában állt. Így lehetőség nyílt annak megvizsgálására, hogy a nevelőtestület által korábban elfogadott határozat végrehajtásában meddig jutottak el, és milyen további feladataik vannak. A pedagógusok hozzászólásaikban — amelyek elkötelezettségről és hozzáértésről tanúskodtak — nemcsak megállapították a valóságos tényeket, hanem az előrelépés lehetőségeiről is elmondták elképzeléseiket. Az értekezletek határozatai az iskolai élet valóságát és a sajátosságokat tükrözik. A tantestület elé olyan célokat tűztek, amelyek elérhetők, teljesíthetők. s amelyek még tovább fokozhatják a nevelőmunka eredményességét. Nevelési értekezleteink az utóbbi időben egyre nyitottabbá válnak A pedagógusok mellett mindazok részt vesz- , nek ezeken az értekezleteken, akik valamilyen kapcsolatban vannak az ifjúság nevelésével. Ezeken a véleménycseréken most lehetőség adódott arra. hogv az üzemek képviselői, a párt, a tanács és a szülői munkaközösségek küldöttei, a KISZ- korú fiatalok képviselői is részt vegyenek és hozzászólásaikkal, tanácsaikkal hozzájáruljanak az iskolák és a termelő üzemek még szorosabb kapcsolatához. D nevelési értekezletek kedvező tapasztalatai alapján egyre jobban meggyőződhetünk arról, hogy szükség van a pedagógia gyakorlati problémáinak ilyen széles körű megvitatására. A pedagógusok és a társadalmi szervek képviselői kijelölik azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtása az oktató-nevelő munka színvonalának további emelkedését jelenti. Búzás Sándor
