Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

1977. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Iskolai számtanpéldák A magyar állam születésének szimbóluma A korona és a koronázási ékszerek A korona legértékesebb és legismertebb történelmi erek­lyénk értékét nem annyira nemesfém és drágakő tartalma határozza meg, hanem az, hogy a magyar állam születésének szimbólumaként társadalmunk különleges becsben tartja. „Jancsinak két körtéje Pistinek nyolc almája van. Hány gyümölcs van a két fiúnál?” Harminchárom első osztá­lyos fiú, lány ül az iskola­padokban, a szolnoki Rákó­czi úti Általános Iskolában. Valamennyien kék köpeny­ben,. látszólag nincs semmi különbség köztük. Az egyi­ket azonban a papa autóval hozza az iskolába, a másik­nak már könyvtári mese­könyve van, de akad köztük olyan kisdiák is. aki a csa­ládban majd az egyetlen írástudó lesz. Ahány gyerek, annyiféle családi környezet. amelv döntően befolyásolja a diá­kok tanulmányi munkáját. Meghatározó is lehetne, ha a pedagógusok nem megkü­lönböztetett figyelemmel fog­lalkoznának azokkal a tanu­lókkal, akiknek otthoni kö­rülményeik kedvezőtlenül hatnak szellemi fejlődésükre Megkülönböztetett figyelem­mel. de mégis észrevétlenül Hogy hogyan? „Hallgassunk” kicsit bele az elsősök mate­matikaórájába! „Jancsinak két körtéje. Pistinek nyolc almája van Hány gyümöölcs van a két fiúnál?” — teszi fel a kér­dést a tanítónő. Jóformán be sem fejezi, máris magasba lendül a sok gyerekkéz. Már mondhatná is valaki a vá­laszt, de a tanítónő még vár egy kicsit. Kiszámolják a többiek is, csak van. akinek még az ujjai segítségével megy. Aki válaszolhat, a/, utolsó padban ülő kislány. „Kilenc”, mondja diadalma­san. Senki sem nevet, csak továbbra is jelentkezik. Et­től elbizonytalankodik a fe­lelő, gyorsan végiggondolja a kérdést; s a két kezével mu­tatja; tíz. A tanítónő rámo­solyog, s ő hálásan viszo­nozza. Megjelent Szűcs Sándor új könyve Tudjuk-e hol folydogált, olykor meg pusztított a Zsá- ka, a Bogárzó, a Dózsa, a Szúnyos, a Nyék? Hát azt, hogy kik voltak azok a szi­getszántók, s hogy mit csi­náltatott Illésy János kunka­pitány 1777-ben — éppen kétszáz éve — a virtuskodó karcagi legényekkel? Kérdez, aki mesél, s vála­szol is rá, gyönyörű, ízes ma­gyarsággal. Ezért legjobb volna talán ha beajánlás he­lyett egy morzsányit közöl­nénk a magyar néprajz nagy öregje, Szűcs Sándor új könyvéből, a Régi magyar vízi világból, mert akkor még többen megéreznék, hogy nem akármilyen sütetű, ma­zsolás kalácsot kaptak kará­csonyra. A legszebb ünnepi ajándék egyike ez a könyv. Szűcs Sándor ajándéka nemzeté­nek. Az avatott tudós fellib­bentette a feledés vastag pokrócfátylát hazánk szíve csücske régmúltjáról, s a táj szépséges nyelvét tökélete­sen beszélő író leírta nekünk mit láthattunk, hallhattunk volna akkor ha évszázadok­kal előbb élünk, Püspökla­dány, Sárrétudvari, Bihar- nagybajom, Bakonyszeg, Zsáka, Szeghalom, Mezőtúr, Túrkeve, Karcag szegletében, ahol valamikor a Nagy-Sár­rét magva terjengett. A könyv műfaját ne kérje senki számon tőlünk. Szűcs Sándor mesénél is igazabb történetei, néprajzi hitelű leírásai, formát teremtettek önmaguk számára, a maiak és a holnaputániak, az ol­vasók gyönyörködtetésére. Tudós könyv a Régi magyar vízivilág, de a legszebb fa- bulás kötetek szépségét is érezzük. Pedig nem költött Új feladat következik. Az egyik padsorban ülők a mun­kafüzetben, a másik csoport a gyakorlófüzetben dolgozik, a harmadik pedig szóban old­ja meg a példákat. Minden­ki számol. Aztán közösen új­ra megoldják a feladatokat, kijavítják a hibákat. Nincs egy percnyi üresjárat. Az óra felénél tartanak, a gye­rekek kicsit fáradtak, nyug­talanok. Két perc torna, éneklés következik, s aztán folytatódik a számolás. Újabb példák, újabb felelők. A tanítási óra negyvenöt perc. s mégis jutott belőle mindenkire egy, néhányukra két perc is. S hogy éppen ki kapjon egyet, ki kettőt: ez az a „számtanpélda”, ame­lyet Csibra Jánosné, a taní­tónő már előre kiszámolt. — Ehhez ismerni kell a gyerekek szellemi képessé­geit, családi körülményeit. Tudnom kell kivel mennyit foglalkoznak otthon, segítik vagy esetleg gátolja a ta­nulásban — mondja egy cseppet sem fáradtan a moz­galmas, nagy figyelmet igénylő óra után. — Csak így adhatok minden diáknak testhez, álló feladatot. — Egy-egy ilyen órára bi­zonyára sokat készül még a gyakorló pedagógus is ... — A matematikát az első osztályban már az új okta­tási terv szerint tanítjuk, óravázlat nélkül, rutinból nem lehet jó órát tartani. .De nem sikerül ám a negy­venöt perc alatt minden, diákkal egyformán elsajátít­tatni az anyagot. Heti négy órában korrepetálom a leg­inkább rászorüló tanulókat. A korrepetálások hét állan­dó törzsvendége közül hatan szerencsére napközisek, így pedagógus felügyelete mellett készülnek az órákra. — Első osztályban nincse­nek osztályzatok. Ha mégis értékelni kellene őket. elég­telen is előfordulna? — Három diák nem felel meg jelenleg a tantervi kö­vetelményeknek. Remélem azonban, hogy csak jelenleg, legalább is ami tőlem telik, mindent megteszek értük, hogy együtt kezdhessük a második osztályt is. mesék a hajdani vízi világot, a nagykun határt oly eleve­nen idéző írások, hanem — többségük — apáról, fiúra szállt igaz történetek, ame­lyek az e tájban született és mindhalálig abban élő tudós és író alkotó megjelenítésé­ben remekművekké váltak. Melyik tetszett jobban a könyv negyven nagykun­gyöngyszeme közül? Mind csillog, de egy sem talmi fénnyel, hanem elbűvölő tisz­ta ragyogással. Fennkölt és egyszerű ez a könyv, tény­szerű és fantáziaszárnyalta- tó. Ügy viszik a történetek képzeletünket a hajdani kun­vizek fölött, mint madarat a szárnya. A biharnagy bajomi falubé­li öregházakból messzire lát­ni. Nemcsak valóságosan, de jelképesen is. Szűcs Sándor­nál aligha ismeri valaki is jobban a vizes lankák, a szi­kesek régi népének sanyarú életét. A vízi világ, a kun ná­dasok népi hőseinek lelki gazdaságán tisztes szegény­ség süt át, a búzaszem, a csík, a rák, a hal becsülése. A megszelídült erek, a ki­apadt, gyöngyöző lápok, a megzabolázott szikek fölött ma is szálldosnak még vízi­madarak. Az új életformát Szolnok, Debrecen, Kecskemét Mit kínálnak a színházak? Az ünnep első napján — délután és este — a szezon nagy sikerdarabját, Gorkij A Nap gyermekei című tra­gikomédiáját játssza a szol­noki Szigligeti Színház. Az eddig megjelent kritikák ki­vétel nélkül a legnagyobb el­ismeréssel írnak az előadás­ról. Hétfőn délután — gyer­mekelőadás keretében — Fazekas Mihály Lúdas Ma- tyija kerül színre, megzené­sítve, Bor József szellemes rendezésében. Az ünnep két napján — csak esti előadásban — Le- hár-operettet, a Luxemburg grófját játssza a debreceni Csokonai Színház. A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban vasárnap este és hétfőn délután Mas- teroff—Kander világhírű musicalje, a Kabaré lesz mű­soron. A főbb szerepeket An- dorai Péter, Monyók Ildikó. Fekete Tibor. Koós Olga, Hídvégi Miklós és Hetényi Pál játsszák. Vasárnap délután és hét­főn este Neil Simon néhány évvel ezelőtt Szolnokon is bemutatott és kirobbanó si­kert aratott bohózatát, a Furcsa párt tűzte műsorára a kecskeméti társulat. Az előadás rendezője Ruszt Jó­zsef, a két főszereplő Fekete Tibor és Major Pál. Világ és nyelv A Világ és nyelv című fo­lyóirat új száma beszámol arról, hogy Nagy-Britanniá­ban magas rangú közéleti személyiségek létrehoztak egy testületet, a Szakszerve­zeti és Szövetkezeti Eszpe­rantó Csoportot (TUCEG). amely hivatalosan kinyilvá­nította: az angol nyelv el­fogadhatatlan nemzetközi közvetítő nyelvként. Röpira- tíban kiáll az eszperantó, mint a világ nyelvi problé­máinak egyetlen demokrati­kus és gyakorlati megoldása mellett. mozgató elektromos távveze­tékek, a gépesített tsz-majo- rok fölött húznak északról délre, vagy délről északra. De hol van már a régi Kor- górét, ahol Juhos János ju­hász Mátyás királlyal be­szélgetett? Hát Csuba Ferke, a hírhedt imposztor, vagy Bocskoros Tóni, a szép han­gú koldus, a betyárok üze­nethordozója? A vén Tocsik, Nyéki Pista, Finta Miklós, — az ecsegj világ? Ki fújja még a nótát: „Ha Keviben én benn já­rok, Néznek utánam a lá­nyok. Sok fattyú a fokost veszi. De rám emelni nem meri”. Aki gyönyörűséges szépet akar olvasni szűkebb ha­zánk nádas, szikes, rideg jó­szágnak is rideg, de csíkban halban, rákban gazdag, hol tengernyi vizes, máskor meg téglává töredezett földjéről, legyen a Nagykun Múzeum volt igazgatójának vendége egy csodára, — mert ilyes­mit érez Szűcs Sándor mesé­lőkedvétől. A Magvető Kiadó gondozá­sában megjelent könyv a Vas megyei Nyomdaipari Vállalat igen szép. lelkiisme­retes munkáját dicséri. Tiszaj Lajos A koronát két részből il­lesztették össze. A felső rész a két íves aranypántból álló, úgynevezett latin korona, melyet István királyunk ka­pott 1000-ben II. Szilveszter római pápától, s mellyel az államalakítáá tényét de- monstrálóan Istvánt megko­ronázták. Alsó részét 1075. táján' VII. (Dukász) Mihály bizánci császár ajándékozta I. Géza királynak, ez az úgy­nevezett görög korona. A latin korona íves arany­pántjai és az azokon látható rekeszzománc apostolképek olasz mesterek munkái. Az ezüsttel ötvözött aranypán­tokat gazdagon díszítették drágakövekkel, rubinnal, za­fírral, igazgyönggyel. A tete­jén a pántok találkozásánál látható 73x75 mm-es nagy Krisztus-kép és az apostolké­pek a rekeszzománcos tech­nika legrégibb, ismert olasz művei közé tartozik. A ferde kereszt története A csúcson levő kép a tró­non ülő Krisztust ábrázolja, két oldalán a korabeli kato­likus liturgiának megfelelő­en ciprusfa áll. Fejmagas­ságban a Napot és a Holdat látjuk. A Krisztus-képből emelkedik ki a gömböcskék- ben végződő kis aranyke­reszt, melynek ferdeségét egy történettel magyarázzák: a XVI. században, Bajor Ottó herceg tulajdonába került a korona, s elindult vele, lovon Magyarországra, hogy ott fe­jére tétesse. Útközben a koro­na kiesett a nyeregkápából, s állítólag az esésnél ferdült el rajta a kereszt. A pánto­kon a Krisztus képtől jobbra Péter és András, balra Pál és Fülöp, fölötte Jakab és Tamás, alatta János és Ber­talan apostol zománcportréi helyezkednek el. Négy apos­tol képe hiányzik, valószínű­leg, amikor a két koronát összeillesztették, nem tudtak mit kezdeni négy kis zo­máncképpel. A rekeszzo- mánclapok színezése elég kezdetleges, de élénk: zöld, kék, vörös, fehér és sárga. A zománc jó minőségű, átvé­szelte egy évezred viszontag­ságait. A mostani korona alsó ré­sze, a Dukász-féle korona művészi kivitele szebb, áb­rázolási módja megragadóbb. Ez a nyitott, párta alakú ko­rona ugyancsak két részből tevődik össze, egy alsó ab­roncsból és egy hozzáforrasz­tott diadémból áll. Az ab­roncs közepén a homlok fö­lötti részen itt is Krisztus­kép látható. Ahogyan a la­tin koronán, itt is két cip­rusfa között ül, de a római ábrázolástól eltérően itt váll­magasságban görög betűs monogramját látjuk. Az ab­roncson Mihály és Gábor arkangyal, György és Deme­ter, Szent Kozma és Szent Demjén mellképei sorakoz­nak. De megtaláljuk itt Du­kász Mihály bizánci császár, . Bíborbanszületett Konstan­tin és I. Géza királyunk mell­képét is. Minden képen görög betűs felirat jelzi kit ábrá­zol a kép és az 1074. és 1077. között uralkodó Géza képén ez a felirat olvasható: „Géza, Turkia hű (hívő) kiálya”. A Turkia megjelölés a korabe­li bizánci értelemben Ma­gyarországot jelentette. Az abroncs alsó széléről két ol­dalt négy-négy, hátul egy, összesen kilenc aranyláncocs- ka lóg le, a bizánci koronák jellegzetes díszei, minden aranylánc végén eredetileg levélfoglalatú drágakő volt. A zománcképek minősége, az ékkövek köszörülése és csi­szolása a kor legjobb színvo­nalát mutatja, az alapra kar­colt rajzok igazi művész ke­zére vallanak. Az alsó ab­roncs fölső részére oromdí­szeket forrasztottak. Kettőből egy A koronákat valószínűleg III. Béla (1172—1196) idején egyesítették. Az időpont má­ig is vitatott. A középkori források és a tárgyi emlé­kek vizsgálata különböző fel­tevésekre vezették a történé­szeket. Az átalakítás miatt egyes kutatók azt állítják, hogy a fölső rész nem István koronájából, hanem egy ko­rabeli könyvfedél aranypánt­jaiból származik. A felső rész rekeszzománcos portréit ugyanezen források XIII. századi magyar ötvösmunká­nak mondják. Állításukat azokkal a forrásokkal tá­masztják alá. amelyek sze­rint 1044-ben, amikor III. Henrik császár Ménfőnél le­győzte Aba Sámuelt, bevo­nult Székesfehérvárra, ott megkaparintotta a koronát és azt visszaküldte Rómába, ahol annak örökre nyoma veszett. A későbbi királyáb­rázolásokon azonban ott lát­juk István koronáját és ez az előző állításokkal szemben jobban valószínűsíti a felső rész eredetiségét. A görög korona, vagyis az alsó rész zománcképeinek keletkezési időpontja 1074—1077 közötti évekre tehető, amennyiben a bizánci császári udvar arany­műves műhelyében készül­tek. Itt is megoszlanak a vé­lemények, mert eaves kuta­tók a zománcképeket magyar ötvösművész kezemunkájá- nak tartják. A korona mérete, súlya az átalakítás után sem volt ál­landó: a karbantartással, a bélés időnkénti felújításával némileg módosult az évszáza­dok folyamán. Súlya a múlt században a bélés felújítása után, 1667-ben 2056 gram­mot tett ki. Belső átmérője egyik irányban 20,3 centimé­ter. Jogos tulajdonunk A korona a legfontosabb koronázási jelvény. Mellette azonban más műkincsek is szerepet kaptak a koronázási aktusban. A jogar is két részből áll. A más jogaroktól eltérő ala­kú, 34 centiméter hosszú aranyozott, ezüstdíszes nyél­re hét centiméter átmérőjű kristálygömböt illesztettek. Ez utóbbira oroszlánra em­lékeztető, mesebeli állatala­kokat véstek. A jogarról le­csüngő aranyláncok, vala­mint a kristálygömb vésetei bizánci eredetűnek látszanak. A nyél III. Béla idejéből származó, magyar ötvösmes­ter műve. Az országalma a legfiata­labb koronázási jelvény. Ara­nyozott fémlemezgolyó, felül kettős kereszttel, oldalán An­jou kori magyar címerrel: minden jel szerint Róbert Károly vagy Nagy Lajos ko­ronázására készült. III. Béla királyi pecsétjén azonban már szerepel az országalma. Minden jel arra mutat, hogy ez elveszett és az Anjouk pó­tolták a hiányt. A korona sokáig velejáró­ja volt a hatalomnak, ez az aranyfejdísz jelentette a ki­rályi hatalom jogosságát, az ő nevében, gyakorolták a tör­vényt. Ezért sokáig a hata­lomért vívott harc közép­pontjában volt, riasztó és re­gényes kalandok estek meg vele, míg végül a második vi­lágháborúban amerikai kéz­be került. Két évtizedes, következetes elvi békeDolitika, hazánk eredményei. Magyarország növekvő nemzetközi tekinté­lyének következménye, hogy a korona történetének ha­marosan új szakasza kezdő­dik. Mint arról olvasóink ér­tesültek már. a koronát és a koronázási ékszereket ünne­pélyes keretek között Buda­pesten adják át az Egyesült Államok képviselői, jogos tulajdonosának, a magyar népnek. T G. TUDÓS FABULÁK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom