Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

1977. december 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Papírmunka a papírgyárban Sok vagy kevés az öl százalék? A Szolnoki Papírgyár egyik üzemszervező szakem­bere mondta: június, július, augusztus hónapban megkét­szereződik a szabadságon tá­vollevők száma. Időnként kétszázan is hiányoznak a gyárból. Az érdekessége mindennek az, hogy a terme­lési terveket ebben az idő­szakban ugyanúgy teljesítik vagy túlteljesítik a dolgozók, mintha senki se hiányozna. Magyarázhatjuk ezt azzal: a bennmaradok átvállalva a pi­henők munkáját nem hagy­ják, hogy visszaessen a ter­melés, de indokolhatjuk az­zal — s ez az igazgató Szi­lágyi Ottó véleménye is — bőségesen akad munkaerő­tartalék. Ennek ellentmond az, hogy a papírgyárban évről évre csökken a létszám. Há­rom évvel ezelőtt 1173-an dolgoztak itt, 1975-ben negy­venhárommal kevesebben, napjankban pedig ezeregy- százhúszan. mégis egyre több papírt gyártanak és dolgoz­nak fel. Erre néhány adat: tavaly — az év kilenc hó­napjára vetítve — a terme­lési érték 630 millió forint volt, az idén ugyanebben az időszakban majd 31 millió­val több. Mintegy 5,5 száza­lékkal nőtt az egy személyre jutó termelési érték, egy óra alatt 7,2 százalékkal termel­nek többet, mint tavaly. Hogyan érték el ezeket az eredményeket? Szervezéssel, a munkaidő kihasználásával. Üzemi berkekben kezdenek lassan elkopni ezek a sza­vak, annyit használják őket tett, konkrét megoldás he­lyett. Papírgyári példák en­nek ellenkezőjéről: az 1. szá­mú papírgép 14 napra ter­vezett nagyjavítása 10,4 nap alatt befejeződött. Tervezés­kor magasra tették a mér­cét, elhatározták, hogy az időalap 92 százalékában ter­melnek. Ahhoz, hogy ezt tel­jesíteni tudják, minimális ideig állhatnak váratlan hi­bák miatt a gépek. Résen kell lenni a kezelőknek, a tmk-soknak. Növekedhet a termelékeny­ség úgy is, hogy emelkedik a munka intenzitása. A fény­másoló- és nyomóüzem a harmadik negyedévben ter­vét majd 10 százalékkal túl­teljesítette. A szocialista brigádok vállalásainak, a kommunista szombatoknak eredménye: a 770 tonnás ter­melési rekord. (Megjegyzen­dő: minőségi kifogás nem érkezett). Átalakították az Ampag kötözőgépet, köny- nyebb let vele a munka, s 12,5 százalékkal nőtt a ter­melékenység. Átszervezték a törülköző papírok csomago­lását, kevesebb tennivalóval sokkal több a késztermék. S még néhány tanulságos szám egy táblázatból: munkaszer­vezési intézkedések megvaló­sítására 666 ezer forintot használtak fel, ebből az ered­mény több mint 1 millió fo­rint, s huszonnégy dolgozó munkájának megtakarítása. Részlet egy, a Televízió­ban elhangzót riportból: „Nagy a bürokrácia, túl sok a rendelet, előírás. A jelen­legi adminisztrációs felada­tokat felére, harmadára le­hetne csökkenteni a terme­lési színvonal, a gazdaságos­ság sérelme nélkül... A Papíripari Vállalat vezérigaz­gatója egyszerűsítette a vál­lalat és a gyár közötti ad­minisztrációs munkát. Közel száz vezérigazgatói utasítást, illetve ügyintézést vizsgált felül, módosított vagy eltö­rölt. De más hatóságoktól, intézményektől. szervektől olyan adminisztrációs igény áramlik gyárunk felé. hogy ennek eredményeképpen nőtt az adminisztrációs mun­kánk . ..” Szilágyi Ottó igaz­gató, a gondolatok kifejtőie elmondja, találni a beruhá­zási osztályon olyan doku­mentációt, amit tizenegyszer dolgoztak át. Hiába a létszám-megtaka­rítás, ha bizonyos előírások s a növekvő papírmunka több embert követel meg az íróasztaloknál. (Példájuk bi­zonyítja, érdemes lenne fe­lülvizsgálni néhány biztonsá­gi előírást, amely egy mun­kahelyre több személyt „oszt be” — sokszor indoko­latlanul.) A 4 százalékos há­romnegyedéves tervtúltelje­sítés nem csupán megnyert csaták sorozata. Az új fel­dolgozó üzem például nem tudta „hozni” a tervét. A lemaradás oka, hogy a PIÉRT Vállalat visszamondta a szerződésben rögzített meg­rendelések jelentős részét, így ez állásra ítélt néhány gépet, kezelőik más terüle­teken dolgozgattak. Azt mondják, probléma ott nincs, ahol semmit se csi­nálnak. A papírgyár régen is, most is az élenjáró üze­mek közé tartozott. Tavaly elnyerte a Kiváló Gyár ki­tüntetést. s a termelési mu­tatók szerint az idei esztendő is sikerül. Üj gépeket vásá­roltak. szigorították a dolgo­zók megkérdezésével, a vé- elmények számon tartásával a normákat, máshol újabb szervezési intézkedések meg­valósítását tervezik. A gyári vezetők, munkások, alkalma­zottak tudják, az 5 százalé­kos termelésnövekedés és termelékenység-emelkedés is kevés. Honnan? Hasonló pro­filú külföldi üzemekével ve­tették egybe a saját ered­ményeiket. létszámukat, ter­melési mutatóikat. S lám a kitekintés: akad olyan külhoni gyár. ahol ter­melési értéküknek szinte dupláját egyharmadnyi lét­számmal valósítják meg Módszer, példa tehát akad követendő, mint az elkövet­kezendő évekre tennivaló. Hajnal József Törökszentmiklós Közbiztonságról tanácsülésen Több műanyaglélia Bővítik a leninvárosi Ti­szai Vegyi Kombinátban a mezőgazdaság számára ké­szülő műamyagfólia gyártó- kapacitását. A bővítés során a technológiai berendezések elhelyezésére a műanyag­gyárban egy új, huszonöt méter magas könnyűszerke­zetes üzemcsarnokot építe­nek, s ebben egy nagyteljesít­ményű széles fólia gyártásá­ra alkalmas gépsort helyez­nek üzembe. A törökszentmiklósi Városi Tanács december 19-én meg­tartotta ez évi utolsó ülését, melyen két kiemelt, közér­deklődésre számot tartó té­mát tárgyalt. Megvitta a vá­ros iparának helyzetét, ter­melési struktúrájának alaku­lását majd a tanács tagjai meghallgatták Szalados Jó­zsef rendőrkapitány jelenté­sét is a város közrendjéről és a közbiztonság helyzetéről. Az elmúlt csaknem hat évet értékelő beszámoló ér­zékeltette azt a rendőri tevé­kenységet, melynek eredmé­nye, hogy a város közbizton­sága szilárdnak mondható. 1972-ben az erőszakos, ga­rázda bűncselekmények szá­mát tekintve az ország 82 vá­rosa közül első, 1975-ben a 75. helyen állt Törökszent­miklós, s 1977 is jó ered­ményt mutat. Huszonöt éve a gyermekeké Emlékezések estje a jubiláló Tisza Antal úttöröházban Meghatott hangulatban gyülekeztek hétfő este a huszon­öt éves szolnoki úttörőhöz vendégei. A régi vezetők és aktívák örömmel tettek eleget a szives meghívásnak, hogy a maiak­kal találkozzanak az évforduló alkalmából. Baráti ölelések, forró kéz­szorítások az érkezés pillana­taiban, majd köszöntő sza­vak a város nyolcezer kisdo­bosa és úttörője nevében, a Délibáb úti és a Kisegítő is­kola úttörőcsapatának ked­ves, pergő műsora az ünnep­ségen, s a visszaemlékezések hangjából kicsendülő jogos büszkeség tették meghitté az összejövetelt. Amikor Simon Jánosné, az úttörő központ munkatár­sa a Kiváló Üttörőmunkáért kitüntetést adta a jubiláló ház részére Szitha Miklósné- nak, a jelenlegi igazgatónak, a felcsattanó tapssal együtt ünnepelték a negyedszázad töretlen fejlődését, küzdel­mes, szép munkáját az ala­pok lerakói és az utódok. Az elődök sorában a régi úttö­rővezetők közül a hajdani megyei úttörőtitkár, Magyar Gyula — ma ő a Vöröske­reszt megyei titkára — s aki tőle átvette a „stafétabotot” Bárdi Imre — jelenleg a me­gyei tanács pártbizottságának titkára —, az akkori városi úttörőtitkár Molnár Dezső (a járási pártbizottság munka­társa) és a ház első igazgató­ja Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, s a mozgalom hőskorában a ház munkáját támogató nevelők, Csontos Elekné, Hargittai Ti­bor, meg a többiek úgy idéz­ték a múltat, mintha tegnap történt volna. Bárdi Imre az átadás előtti napok izgalmáról beszélt, hi­szen 1952. december 21-e mindannyiuk kedves emléke maradt. — A ház akkori úttörő tag­jai már felnőttek. A gyer­mekvezetők közül sokan pe­dagógussá lettek; és az akko­ri úttörők kommunistákká. És ez nagyon jó érzés — je­gyezte meg Majoros Károly, az első igazgató. — Nem ér­dem elsőnek lenni, nagyon felelősségteljes feladat volt akkor is, hiszen viharos hu­szonöt év múlt eh De tettük, amit tenni kellett, és ezt te­szik a maiak is, az utódok... Közben Kelemen Béláné, a városi úttörőtitkár mozgó­sította a társaságot, fiatalos lendülettel indult a körjáték: — Megy a Zsuzsi-vonat, kattognak a kerekek. Vígan énekelnek az úttörőgyere­kek ... A kis beszélgető csoportok egyikében Antalóczi Károly, a ház első irodalmi szakköré­nek vezetője szomszédnőjére mutatott: — Amikor megnyitottuk az úttörőházat, ez a kislány volt az irodalmi szakkör tit­kára. Elsős gimnazista, alig tizenötéves volt, és önállóan vezetett tábort tizenöt gye­rekkel Martfű mellett, Erzsé- betligeten, a szülők nagy megelégedésére. A kis Csep- ka Éva ma Géczi Ferencné, a nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola gyakorlóiskolájában tanít... Szerencsére sok kis Csepka Évánk volt és van ma is... — rónai — Este a Szigligeti Színházban. Előadás előtt beszélgetés Székely Gáborral, a szinház igazgatójával Lázár György miniszterelnök a megyébe érkezett (Folytatás az 1. oldalról.) ezerhétszázötven tagja van, s mintegy ezerkétszázan ma is aktív dolgozók, ötven szá­zalékuk szakmunkás, s két­száznál több a közép, és fel­sőfokú végzettségű szakembe­rük. Mérnöki diplomával het- venketten dolgoznak a gazda­ságban. Nem is akárhogyan, hiszen harmincöt szocialista brigádjuk nemcsak teljesítet­te a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére tett 80 millió értékű vállalását, ha­nem túl is szárnyalta, illetve pótvállalások teljesítésével toldotta meg. A szövetkezet különben — mint a tájékoz­tatóban hallottuk — tipikus, alföldi gazdaság. Fő termé­nyei a búza, a kukorica, és a cukorrépa. A korszerű ter­mékszerkezetre való törek­vését a szója, a magról ter­mesztett vöröshagyma és a kertészet igazolja. Állattar­tása is jelentős, mind a hús- és tejtermelésben, mind a sertés és baromfitenyésztés­ben, hizlalásban. Dr. Berecz- ki László szólt a faiskoláról, s arról a hat hektáros nö­vényházból is, amelyben már termelnek. — Nemcsak termelünk, — mondotta, —• hanem arra is figyelünk, mit, mennyiért, milyen minőségben és válasz­tékban. Olyan fogalmakkal ismerkedünk, mint a gazda­ságosság, a költség, a haté­konyság. Lázár György megjegyez­te: — Ezt meg is kell tanulni, mert a költség például na­gyon költséges lehet, ha nem figyelünk rá, ha nem tanul­juk meg ... Egy kérdése volt a tájé­koztató után. A szövetkezet elnöke azt mondta, meg­nyugtató, az átlagosnál jobb­nak mondható a szövetkezet­ben dolgozók jövedelme. A kormány elnöke kíváncsi volt, mennyit jelent ez ha­vonta, forintban. Dr. Berecz- ki László válasza: négyezer­háromszáz forint. Lázár György bólintott: — Már ketten vagyunk, akik szerint ez megnyugtató. MárcSak a tagság igenlése hiányzik. Azután komolyra fordítva a szót, rámutatott, az ered­ményekből látszik, hogy a szövetkezetben a termelés magas színvonalát érték el. Hangsúlyozta, hogy a mező- gazdaság hazánk előrehala­dásának fontos pillére. Eb­ben az ágazatban is elérke­zett az idő, amikor több energiát lehet és kell fordí­tani a „hogyan”-ra. Öröm­mel hallotta, hogy a sok új törekvés már ezt bizonyítja. Üzemlátogatás következett. Lázár György az állatte­nyésztési telepre indult. Ka­lauza először dr. Bíró Gyula. a szövetkezet főállatorvosa volt. Lázár elvtárs a megyéi vezetőkkel együtt megtekin­tette a zártrendszerű sertés- és szarvasmarha telepet. A sertéstelepein hosszan elbe­szélgetett Vajda Boldizsár állattenyésztési főágazatveze- tővel, majd kellemes ünne­peket kívánt neki és család­jának. Délután három órakor az épülő martfűi Növényolaj - és Mosószergyárhoz érkezett a miniszterelnök és kísérete. Ott üdvözölte dr. Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, majd dr. Varga Sándor, a válla­lat vezérigazgatója ismer­tette az évi hárommilliárd forint termelési értékre ter­vezett beruházás megvalósí­tásának helyzetét, s bemu­tatta a már meglevő objek­tumokat is. Nem véletlenül vezetett a nagy építkezéshez az út, — hiszen az Egyesült Rákóczi Termelőszövetkezet is egyik alap a n ya gszá II ító j a lesz a gyárnak, amelynek évi termelése annyi lesz. mint a vállalat már meglevő hét gyáránák összesen. Lázár György az alap­anyagbiztosításról és a piaci helyzetről érdeklődött. Ez utóbbiról elmondta a vezér- igazgató, hogy jelenleg és hosszú távon is a naprafor­gó, a szója, a len és a rep­ceolajnak igen jó piaca van Nyugat-Európáb an. Ismét a szövetkezet követ­kezett. Szolnokra visszaté­rőben a kormány elnöke az Egyesült Rákóczi Termelő - szövetkezet legújabb üzem­egységébe, a szajoli kettes kerületibe [látogatott, ahol a hat hektáros üvegházban tavasz fogadta. Érő paradi­csomerdő, sokszínű, nagyvi­rágú szegfű — amely a szö­vetkezet „konyhájára” már az idén is több mint három­millió forintot hozott. A szö­vetkezetiek elmondták: á határidő előtt elkészült és termelő növényházat maguk tervezték és építették. Ez is magyarázza, hogy megvaló­sítása a tervezett költségek szerint történt. A kormány elnöke miután a növényház térképe előtt el­időzött, kísérete társaságá­ban bejárta az „üvegvá­rost”. Rozsos Lajos, a nö­vényház vezetője a virágnál elmondta: a hosszú szár, a szép szín, a minőség elen­gedhetetlen követelménye. A szegfűket 45—55 centiméter hosszú szárral, — egyenes „derékkal” veszik külföldön. A pirosló paradicsommal teli kertben Lázár elvtárs megkérdezte, milyen magról termesztik a növényt. Rozsos Lajos elmondta: igen drá­gából. Az itt láthatók mag­jának 'kilója például több mint 'kétszázezer forint. — És mennyi kell a négy és fél hektár paradicsom­hoz? — hangzott a kérdés. — Legalább negyven de­ka! Lázár György érdeklődött arról is, hogyan értékesítik a fontos primőrt. A szövet­kezetiék elmondták, hosszú távú szerződésük van a Szol­nok megyei ZÖLDÉRT-tel, előre tudják, melyik hónap­ban mennyi az ár. Most pél­dául 33 forint. A miniszterelnök a szö­vetkezet elnökére nézett. — Jó ár, reális — mondta dr. Bereczki László. — Majd a fogyasztó el­dönti, ha veszi! Ebben mindenki egyetértett. Lázár György látogatásá­nak első napja este a Szig­ligeti Színházban fejeződött be Ott Székely Gábor igaz­gató-főrendező fogadta, majd Andrikó Miklós társaságá­ban megtekintette Gorkjj: A Nap gyermekei című drá­máját. Az előadás után a darab főszereplőivel beszél­getett. A Minisztertanács elnöke ma folytatja Szolnők megyei látogatását. SB—SJ Fotó: N. Zs.—T. K. L. Az Egyesült Rákóczi Tsz növényházában. A szegfűket hosszú szárral veszik ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom