Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

XXVIII. évf. 298. SI., 1977. december 20., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VÁGYUNK ÉS PÉNZÜNK A parlamenti költségvetési vita — s talán ez már ha­gyomány az utóbbi esztendőkben — az őszinteség, a gon­dok nyílt felvetésének jegyében zajlott. Az államháztartás helyzetéről, 1978-as tervéről tanácskozva a tisztelt ház leg­főképpen változtatni valóinkat tette a vizsgálat tárgyaló- asztalára, a visszahúzó erők forrását és a gondok megoldását kereste. % Madarasi Attila államtitkár expozéjából kiderült, hogy a gazdaság fejlődése felgyorsult, a növekedési ütem jóval meghaladta a tervezettet — mintegy 8 százalékkal emel­kedett a nemzeti jövedelem. Igen örvendetes, hogy az 1977- es terv céljai szerint haladtunk; dinamikusan javult a ter­melékenység. Mind a termelésbővülés, mind pedig az élet- színvonal gyarapodása összhangban áll az ötödik ötéves terv­ben foglalt irányokkal. Az ipar és építőanyag termelése nagyobb az előirányzatnál, úgyszintén a mezőgazdaság pro­duktuma is, s ez utóbbiról csak annyit: még az igen feszített előirányzatot is túlteljesítve jelentékenyen hozzájárult nép­gazdaságunk fejlődéséhez. Erőteljesen bővült a kivitel, a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásából kivehető: igye­keznek alkalmazkodni a külföldi és a hazai követelmények­hez. Ennek is köszönhető, hogy a gazdaság hatékonysága is javulást mutat — bár nem olyan mértékűt, mint amilyent elvárnának, amilyenre szükség lenne. És ez az a pont, amelynél érdemes időzni. Hiszen a hatékonyság színvonala képes legmegfelelőbben minősíteni erőfeszítéseinket, eredményeinket. Nos, mit mutat a képlet „végösszege”? A pénzügyminisztériumi államtitkár előter­jesztéséből csakúgy, mint Húszár Istvánnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnöké­nek — a parlamenti vita szinte valamennyi felszólalásának végkövetkeztetéséből csendült ki, hogy a most záruló esz­tendőben nem minden kedvezett a hatékonyság gyarapítá­sához. Van a mérlegnek — a sok előnyös változással szem­ben — kedvezőtlen oldala is. Itt van például a külkereskedelmünkben elszenvedett cserearányromlás, amely a népgazdaságot jelentős bevételtől fosztotta meg. A nem rubel elszámolású forgalomban az 1977-es terv előirányzatai nem valósultak meg, mivel a kivitel értéke nem éri el azt a szintet, amire számítottunk. Ráadásul a behozatal mértéke felülmúlta a tervezettet — így alakult ki a tekintélyes passzívum. Az idei tapasztalatok tükrében immár kétségbevonha- tatlanul látjuk, hogy a világgazdaság 1974—75-ben elkez­dődött — számunkra hátrányos — átrendeződése nem gyor­san lefutó dekonjunktúra-hullám, hanem tartós folyamat. Éppen ezért van annak különös jelentősége, hogy az ország- gyűlés is részletesen elemezte e gondok okait. Abban, hogy a nem rubel elszámolású kivitel értéke — a tervezettől elmaradva — lassabban nőtt a behozatalénál — részint tőlünk független külső, ám nagyrészt belső okai vannak. Romlott a cserearány és ez egyaránt jelenti azt, hogy meg­határozó nyersanyagok — ilyen a szénhidrogén, a kávé — ára. tartósan, erőteljesen nőtt az elmúlt években, és azt is, hogy a magyar gazdaság még nem tud kellő mennyiségben előállítani, jó áron eladható exportterméket. Az árveszte­séget mérsékelhette volna a termelők és külkereskedők jobb együttműködése, ármunkája, a rugalmasabb piaci tevé­kenység. Ugyancsak a gazdálkodás további javítandóinak listáján szerepel a túlfutott beruházási és a célszerűnél jóval nagyobb támogatási tevékenység. Mindezek együttesen szolgáltatnak újabb, és szigorúbban veendő feladatokat. Ennek jegyében született az 1978-as költségvetés is, amelynek legfontosabb követelménye: nem a gazdasági növekedés gyorsítása a fel­adat, hanem teljesítményünk minőségének javítása. Az erő koncentrálásának szándékát példázza, hogy a beruházások körében elsősorban a befejezésre kívánja a Háromszázhatvanezer dolgozó negyvenmilliós felajánlása A vasasszakszervezet centenáriumi záróünnepsége Tegnap este a Vígszínház­ban rendezték meg a vasas­szakszervezet centenáriumi záróünnepségét a centenári­umi bizottság tagjai, meghí­vott szocialista brigádtagok, vasas veteránok részvételé­vel. Méhes Lajos, a szakszer­vezet főtitkára ünnepi be­szédében emlékezetetett arra, hogy az elmúlt hónapokban rendkívül gazdag programot szerveztek a centenárium al­kalmából, tízezrek vettek részt a vasas juniálison, a különböző politikai-kulturá­lis- és sportvetélkedőkön. A centenárium tiszteletére va­lamennyi vasas üzemben kommunista műszakot tartot­tak. ezen 360 ezer dolgozó 40 millió forintnyi bérét aján­lotta fel a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére. Minden vasas üzem kivette részét a jubileumi munkaversenyből is, és csak milliárdokban le­het kifejezni a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indí­tott verseny gazdasági ered­ményét. A záróünnepségen megje­lent Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Nemes Dezső a Nép- szabadság főszerkesztője a Politikai Bizottság tagjai és Borbély Sándor a Központi Bizottság titkára. Ott volt Herczeg Károly a SZOT fő­titkár-helyettese, valamint a KGM, a NIM, a Budapesti Pártbizottság és a KISZ ve­zetői is. A szolnoki járásban Határidőre vagy határidő előtt Teljesítik a fejlesztési terveket Közismert, hogy az építési kapacitás nem tart tépést az igényekkel. így van ez a szolnoki járásban is. En­nek ellenére teljesítik az idei fejlesztési feladatokat. Bebizonyosodott, hogy kel­lő felelősségérzettel, széles körű összefogással határidő­re át lehet adni az új léte­sítményeket. Hogyan csinál­ták? A járás vezetői azt val­lották: igaz ugyan, hogy mindegyik beruházásnak van gazdája, mégis szükség van felettes szervek segítségére. Ennék megfelelően jártak el. TiSzaföldváron például beru­házási szemlét hívtak össze az év elején, s azt kérték az ÉPSZER vezetőitől, segítsék elő, hogy a munkaverseny- felajánlások a gyakorló óvo­da mielőbbi átadására irá­nyuljanak. A gyakorló óvoda átadási határidejének 1978 első fél­évét tűzték ki. A mumkaver- senyneik, a dolgozók ügysze­retetének eredményeként az intézmény elkészült. A zagyvarékasi általános isko­lai tornaterem építésénél lé­nyegében ugyanezt a mód­szert alkalmazták. Az újszá- szi szövetkezet volt a kivite­lező. A dolgozók felajánlása, szombat-vasárnapi munkája révén a tanév elejére elké­szült a tornaterem. Határidőre adták át Mart­fűn a 40 célcsoportos lakást. Idejében elkészülnek a víz­műhálózat fejlesztésével Fegyverneken és Kenderesen. A különböző beruházások­ra rendelkezésre álló pénz­összeget jól egészíti ki a tár­sadalmi munka. Nagykörűn például az óvoda villanysze­relésénél, parkettázásnál je­lentett ez sokat. Nem csoda, ha a helyi tanácsok igyekez­nek minél sokrétűbben szer­vezni társdalmi munkásokat. Az elképzelések szerint Tiszaföldvárori a közeljövő­ben nyolctantermes általá­nos iskola épül (amihez a he­lyi Lenin Tsz és a Tisza Ci­pőgyár 2—2 millió forintot ajánlott fel), Tiszabőn négy tanteremmel bővítik az álta­lános iskolai hálózatot. A Gabonaipari Vállalat törökszentmiklósi laboratóriumában ellenőrzik a búza minőségét. Az itt végzett vizsgálatok ered­ményétől függően kerül a gabona exportra, malomba vagy a takarmányba. Képünkön Futás Magdolna és Zsemlye Lajos- né sütőipari értékvizsgálatot végez Kádár János találkozott Luis Corvalánnal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap az MSZMP KB székházábam fogadta a ha­tónkban tartózkodó Luis Corvalánt, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárát. Az elvtársi, baráti légkör­ben lezajlott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről és pártjaik tevékenysé­géről. Véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. Áttekintették és megerősítet­ték az MSZMP és a Chilei KP hagyományosan jó kap­csolatait és megállapodtak a két pártnak a proletár inter­nacionalizmus elvein alapu­ló együttműködése tovább­fejlesztésében. Kádár János, az MSZMP, a magyar nép szolidaritásá­ról biztosította a chilei kom­munistákat, demokratákat, minden hazafit abban a harc­ban, amelyet a fasiszta junta megdöntéséért folytatnak. Luis Corvalán köszönetét fe­jezte ki a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar népnek azért a szolidaritá­sért, támogatásért, amelyet a fasizmus ellen harcoló chilei kommunistáknak, népnek nyújt. A találkozón részt vett Volodia Teitelboim, a Chilei KP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Gladys Marin, a Politikai Bizottság tagja, a Chilei KISZ főtitká­ra, Jelen volt volt Gyenes András, az MSZMP KB tit­kára, és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezető­je. Belgrádban megkezdődik a záródokumentum kidolgozása (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) rendelkezésre álló anyagi erőnket összpontosítani. Ez azt jelenti, hogy jövőre mind a vállalatoknak, mind az illetékes főhatóságoknak nagyon meg kell fontolni, hogy hol, milyen célra adjanak ki pénzt, hiszen az 1977-ben kialakult beru­házási feszültség levezetése természetesen nemcsak az építő­iparban hozhat kedvező változást, hanem az egész gaz­daságban. A jövő esztendei költségvetés fontos eleme a támogatási szabályok szigorítása is: 1978-ban nem szabad megengedni, hogy az állam és a vállalatok osztozkodásából ismét az állam húzza a rövidebbet. Ennek megfelelően — differenciáltan — az 1978-ban érvénybe lépő módosított szabályozók nagy mértékben korlátozzák az állami támogatásokat, az ilyen­olyan célra juttatott ingyenpénzeket. És mit ígér az állampolgárnak, az ország lakosságának a költségvetés jövőre? A nyilvánosságra hozott adatokból mindez jól kiolvasható, a rend kedvéért azonban érdemes fölidézni, hogy a terv a fogyasztói árszínvonal 4 százalékos növekedésével számolva az egy lakosra jutó jövedelem emel­kedését 7—7,4 százalékra teszi, tehát a reáljövedelem mint­egy 3—3,4 százalékkal gyarapodhat. (Ezek az értékek közel vannak az idén elért hasonló értékekhez.) Természetesen mindez csak úgy válhat valóra — ahogy a költségvetési vita egyik fölszólalója hangsúlyozta —, ha a reális számvetés ismeretében saját magunkkal szemben szigorúbbak leszünk. Ha minden ember saját munkájával, életvitelében érvényre juttatja annak fölismerését, hogy igé­nyeinket, vágyainkat teljesítményünkhöz, pénzünkhöz kell igazítanunk. M. I. JUBILEUMI MUNKASGYÜLÉS HOLLÓHÁZÁN Kétszáz éves Észak-Ma- gyarország legrégibb üzeme, a Hollóházi Porcelángyár. A jubileumról ünnepi munkás­gyűlésen emlékeztek meg. A gyűlésen, amel, en részt vett Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első tit­kára és Ladányi József, a megyei tanács elnöke is, Áb- rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter mondott beszédet. Beszéde befejeztével a miniszter ki­tüntetéseket adott át a gyár kiváló dolgozóinak. DR. SIGVARD EKLUND ELUTAZOTT BUDAPESTRŐL Dr. Sigvard Eklund, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, aki 1977. december 12—18. kö­zött Osztrovszky György aka­démikusnak, az Országos Atomenergia Bizottság el­nökének meghívása alapján tartózkodott hazánkban. Itt- tartózkodása alatt megláto­gatta a MEDICOR Művek debreceni gyáregységénél a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség segítségével léte­sített sugár sterilező üzemet, a Magyar Tudományos Aka­démia Atommagkutató In­tézetét és megbeszéléseket folytatott az atomenergia bé­kés felhasználásával foglal­kozó magyar szakemberek­kel. Látogatása során dr. Sigvard Eklundot fogadta dr. Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes és Púja Fri­gyes külügyminiszter. CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN December 19—23. között Budapesten tartja XVII. ülé­sét a magyar—csehszlovák kulturális és oktatási mun­kabizottság. Ebből az alka­lomból dr. Zdenek Trhlik külügyminiszter-helyettes, a csehszlovák tagozat elnöke vezetésével vasárnap kül­döttség érkezett hazánkba. A tegnapi plenáris ülésen — amelyen részt vett dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete is — Gosztonvi János okta­tási államtitkár, a magyar 'agozat elnöke értékelte a két ország oktatási és kul­turális kapcsolatainak alaku­lását. 1980: ORSZÁGOS NÉPSZÁMLÁLÁS 19S0-ban népszámlálást tartanak hazánkban. Ezt most, 1978 januárjában pró­banépszámlálás előzi meg. A jövő évi próbanépszám­lálás tapasztalatai alapján határozzák meg, milyen kér­dések szerepeljenek az 1980. évi „nagy népszámlálás" kérdőívein. Negyvenezer számlálóbiztost jelölnek ki, meghatározzák a számláló­körzeteket. Szükség lesz még tizennégyezer felülvizsgáló- ra is és sok más szakember­re. összesen hatvánezren dolgoznak majd a népszám­láláson, s az egy hétig tart. AZ IPARI SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS TANACSANAK ÜLÉSE Javuló termékszerkezet, nagyobb hatékonyság, a ter­vezettnél jobb külkereske­delmi értékesítés, erősödő önkormányzat, szélesedő szö­vetkezeti demokrácia jelzi: 1977-ben meggyorsult az ipa­ri szövetkezetek fejlődése; több tekintetben teljesen, il­letve megközelítően sikerült behozni az V. ötéves terv időarányos feladataihoz ké­pest a múlt esztendőben be­következett elmaradást — állapította meg tegnapi ülé­sén az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa. A szövetkezetekre 1978- ban az a feladat vár, hogy felépítsenek és átadjanak 6800—7000 lakást, a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatá­saikat 7—8, belkereskedelmi szállításaikat 5—6, szocia­lista exportjukat 9—10, tő­kés szállításaikat pedig 16— 17 százalékkal növeljék. EGY MONDATBAN — Tegnap hazaérkezett az MSZMP Központi Bizottsá­gának pártmunkásküldöttsé­ge, amely dr. Komócsin Mi­hálynak, az MSZMP Csong- rád megyei Bizottsága első titkárának vezetésével de­cember 12—19. között a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége KB Elnöksége meg­hívására látogatást tett Ju­goszláviában,

Next

/
Oldalképek
Tartalom