Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
1977. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A MEZŐGÉP kunhegyesi gyáregységében takarmányszállító futószalagokat készítenek az NDK szarvasmarhatelepei számára. Képünkön a szalag fordulatellenőrző részét szereli Tolvaj Sándor és Rózsa Sándor A megtalált lehetőség Nem születhet igazán kiemelkedő eredmény ott, ahol a fejlesztés elaprózódik. Ezért határoztak úgy a törökszentmiklósi termelőszövetkezetek, hogy erőiket koncentrálják. A város hét tsz-éből 1976. január 1-vel két gazdaság szerveződött, az egyik, több mint 10 ezer hektáros üzem a Béke nevet vette fel. Mi történt két A gazdaság a korábban már kialakult, bevált termelési szerkezeten nem sokat változtatott. Az ipartól átvett műszóval élve profil- tisztítást azonban végrehajtottak, Elhagyták a kendert, egy év után a hibridkukorica termesztéséről is lemondtak, jövőre pedig a borsó is kimarad a vetésszerkezetből. Helyettük az olajos növények és az árukukorica kapott nagyobb helyet, s így végeredményben a kenyér és a takarmánygabona, a napraforgó, a cukorrépa, a kukorica, valamint a lucerna hoz termést a Béke Tsz-ben. Méghozzá nem is rosszat, ugyanis a két évvel ezelőtti hozamhoz hasonlítva a búza termésátlaga hektáronként 34 mázsáról 44-re, a napraforgóé 14 mázsáról 18- ra, a cukorrépáé pedig 290- ről 300-ra nőtt. (Ez utóbbi növénynél a csekély öntözési lehetőség okozta a vártnál kisebb előrehaladást, s ugyanennek a számlájára írandó az is, hogy a kukoriAz iparszerű technológia mellett a gépesítésnek jutott nagy szerep a termelésben. A tsz-nek sikerült odáig eljutnia, hogy mostanában szinte kizárólag csak a három K—700-as végzi a talajmunkát. A gazdaságban ma még száz erőgép van ugyan, de az idők során ez megfeleződik, illetve nagyobb traktorok váltják fel Jó úton jár a törökszentmiklósi Béke Tsz év alatt? Éltek-e a lehetőségekkel a szakemberek? Erre kerestünk választ, amikor a Béke Termelőszövetkezetet felkerestük. ca az 1975-ös 52 mázsa helyett az idén csak 47 mázsát adott hektáronként). A jövedelmezőségre is érdemes egy kis időt szánni. A három fő kultúra esetében a mázsánkénti tiszta haszon így alakult: a búza 160, a napraforgó 460, a kukorica pedig 70 forinttal fizetett. Mit kellett ezért tenni? Először is be kellett tartani a termelési rendszerek utasításait: kellő időben, szakszerűen kellett művelni a talajt, ugyanígy műtrágyázni, vetni, vegyszerezni és betakarítani. Itt azonban érdemes ismét megállni néhány pillanatra. A termelő- szövetkezet a különböző növényekkel ma még három termelési rendszerhez tartozik, de a jövőben ez is megváltozik. Tudniilllik egy-két éven belül eldől, hogy a Szolnok megyei GITR vagy a nádudvari GITE az, amelyik több segítséget tud nyújtani gazdálkodásuk továbbfejlesztéséhez. a lassan már elavult berendezéseket. Ugyanez a sorsa a betakarító gépeknek is. A nyáron például még harminc kombájn aratott — ezek egyharmada SZK—4-es. egyharmada SZK—5-ös, egyharmada pedig SZK—6-os volt — néhány éven belül viszont már csak 15 dolgozik. Kiselejtezik a kor követelményeinek kevésbé megfelelő gépeket, helyettük korszerű, nagy teljesítményű berendezéseket vásárolnak. Miért van erre szükség? Azért, mert hiába tűnik szép eredménynek a hozamnövekedés ha megtudjuk, hogy még mindig magasak a veszteségek. Hektáronként akár tíz százalékkal is nagyobb termést könyvelhetne most el az üzem, ha a szántástól a betakarításig mindenütt modern eszközök lennének. S ezekre azért is nagy szükség van, mert a gazdaság 1980-ban már hektáronként 47—48 mázsa búzát, 430— 480 mázsa cukorrépái, 22— 24 mázsa napraforgót és 55— 56 mázsa kukoricát akar termelni. Élnek a lehetőségekkel Az állattenyésztés céljai se kisebbek. Egyelőre sajnos még az a meghatározó, hogy a jószágokat hat majorban és 53 istállóban tartják, de a változtatás itt se várat magára sokáig. Az is mond valamit, hogy a tehenek tejtermelése az 1975. évi 2300 literes átlagról 2850 literre emelkedett, méghozzá úgy, hogy időközben befejeződött az állomány TBC mentesítése. Az V. ötéves terv végén 3400 literes átlagra számítanak. A sertéstenyésztés 1980-ig több mint megduplázódik, ugyanis addigra fölépül egy ISV technológiát alkalmazó, évi 12 ezer hízót kibocsátó szaktelep. A két jelentős fejlesztés mellett a baromfiágazat ilyen „felfutásra” nem számíthat. Mindez hogyan jelentkezik a végelszámolásnál? Az üzem termelési értéke az idén 1975-höz képest 12,1976- hoz viszonyítva pedig 8 százalékkal emelkedett. Ha ez a dinamikus fejlődés továbbra is tart, akkor bízvást mondhatjuk, hogy a termelőszövetkezet szakemberei nemcsak rátaláltak a nagyobb lehetőségre, hanem élnek is vele. B. A. Versenyben a termelési rendszerek I jövő a nagy gépeké Új módszer a szőlőművelésben Olajmezö Kiskunhalason Kiskunhalas térségében hazai energiaellátásunk szempontjából jelentős szén- hidrogén-, kőolaj- és földgázlelőhelyet tártak fel. Kiskunhalas térségében 1978-ban kezdődik a kőolaj- és földgáztermelés. Úgynevezett kísérleti termelést már ezen az őszön végeztek. Űj módszereket alkalmaznak a nagyüzemi szőlőtelepítők Bács-Kiskunban. Tovább szélesítik az ültetvények sorközeit, ugyanakkor növelik az egy hektárra eső tőszámot és nagyobb teherbírásúra formálják a termőfelületet. Ehhez az olasz rendszerű magasművelést alkalmazzák, amelyen kettős függönyt alkotnak a termővesszők, s ezzel a gépi metszés és a betakarítás tovább egyszerűsödik. Az egymásba kapcsolódó technológiai folyamatok már a telepítésnél megkezdődnek. Hasznos eszmecserék Hasznosítható tapasztalatok Jászdózsán befejeződtek a tanácstagi beszámolók. A harmincnyolc választókörzetben megtartott rendezvények ezúttal is a lakosság és a tanács közötti eszmecserék hasznos fórumai voltak. A beszámolókon mintegy ezer választópolgár vett részt, a hozzászólók száma meghaladta a kétszázat. A felszólalásokban ötvenkét olyan közérdekű bejelentés hangzott el, amely értékes adatokkal gyarapítja a tanács 1978. évi munkatervét. Legtöbben a kommunális jellegű kérdésekről szóltak, minden eddiginél kevesebb volt a „vizes panasz”. Ez annak eredménye, hogy Jászdózsán az idén másfél kilométerrel bővült a vízvezetékhálózat. Sokan panaszkodtak viszont az akadozó pb- gázellátás miatt. A mostani gázcseretelep a tényleges igényeknek a felét tudja kielégíteni. Mások a közvilágítás korszerűsítését kérték. A felszólalások nyomán a tanács tárgyalásokat kezdett a TIGÁZ-zal. Megállapodás született, hogy a tervidőszak végére a tanács által biztosított telken, új gázcseretelepet építenek. Növényvédőszereh Hazai alapanyagokból A szegedi Univerzál Ipari Szövetkezet és a József Attila Tudományegyetem szerveskémiai intézetének szakemberei közösen olyan nö- vényvédőszer-alapanyagot kísérleteztek ki, amely majd jelentős mennyiségű tőkés importvegyszer behozatalát teszi feleslegessé. Rendkívül hatékony, emellett gyorsan lebomló rovarölő növényvédő szereikhez ugyanis eddig nagymértékben felhasználtak drága importanyagokat, j Tólen is építenek Télen sem szünetelteti a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat Miskolcon az avasi lakónegyed építését. A jövő évre tervezett lakások zöme, együttesen több mint kétezer, ezen a területen kerül tető alá. A házgyári technológiával épülő telepen a téli időszakban az előregyártott elemeket melegített betonnal erősítik össze, és a hegesztésre kerülő vasakat szintén előmelegítik. Közgazdasági vizsgálat a megye kereskedelméről kereskedelem legfontosabb feladata az áruellátás, a lakosság szükségleteinek kul- túráit kielégítése. A vállalni, naSykereskedelmi vállalatok azonban egyáltalán nem hagyhatják figyelmen kívül a gazdaságossági £taényeket sem- A vá?koriáí’ 3 ,szövetkezetek nem korlátlanul juthatnak pénz- hez^ a pultok bősége a meg- levo eszközök ésszerű elosztásától is függ. Ma, amikor egesz gazdaság fejlődése múlik a tartalékok kihasználásán, különösen fontos, hogy a közgazdasági módszerek hatékony alkalmazásával is segítsék az életszínvonal-politika céljainak elérését. A fent mondottak teszik igen időszerűvé és érdekessé a Magyar Közgazdasági Társaság kereskedelmi szakosztálya által készített vizsgálatot amelyben elemzik a Szolnok megyei kereskedelmi vállalatoknál folytatott közgazdasági és üzemgazdasági munkát. A vizsgálat összefoglaló jelentése foglalkozik a vállalati és szövetkezeti tervek elkészítésének tapasztalataival A tanulmányt készítő munkaközösség megállapította, hogy a kiválasztott kereskedelmi szervezetek figyelembe vették a népgazdasági és megyei célokat, tervezéskor sok külső információt felhasználtak. Mégis elgondolkodtató: több helyen nem ismerték, illetve nem hasznosították a megyei tanács kereskedelmi osztályának „Báziselemzések a középtávú tervkészítéshez” című kiadványát, pedig ez településenként részletezi az előző évek fejlődését, a fejlesztési lehetőséget és igényeket. A kereskedők nem tulajdonítottak megfelelő fontosságot a partnereiktől szerzett információknak nem általánosak a vállalatok illetve szövetkezetek és az illetékes tanácsok között a tervkészítés előtt folytatott konzultációk sem. Biztató viszont, hogy a nagyobb kereskedelmi szervezetek többsége távlati elképzeléseit igyekezett összehangolni szállítóival, középtávú együttműködési szerződéseket kötöttek. Valamennyi megvizsgált vállalatnál és szövetkezetnél elég részletesen elemezték a korábbi évek, a bázis gazdasági adatait, ami lehetőséget teremtett a várható fejlődési irányok előrejelzésére. A belső információk feldolgozása azonban még nem kielégítő. Kevés elemzés készült az üzlethálózat kapacitásának felmérésére, a tartalékok feltárására. Hiányosságként állapította meg a jelentés azt is, hogy az áruforgalmi és készletadatok, a hatékonysági mutatók értékelése során csak a tendenciák feltárásáig jutottak el, az okok elemzése legtöbbször elmaradt. Gyakran az egyes szervezeti egységek közötti összhang hiánya nehezíti a hatékonyabb kereskedelmi munkát. Néhol például a közgazdasági csoport nem adta át az áruforgalmi osztálynak a boltonkénti készletadatokat. A jelentés bebizonyította, hogy az indokolatlan készletek csökkentése csak ott sikerült, ahol a közgazdasági szervezetek rendszeresen és időben jelzik a kedvezőtlen változásokat. Sajnos a tárgyi feltételek hiánya is akadályozza a jó készletgazdálkodást: az árubeszerzések és a készletek boltonkénti nyilvántartását csak közepes ügyviteli gépek alkalmazásával oldhatnák meg, ezek azonban legtöbb vállalatnál és szövetkezetnél hiányoznak, vagy géphiba miatt állnak. Sokszor nem is az adathiány okoz nehézségeket, hanem a már feldolgozott információk figyelmen kívül hagyása: az áruforgalmi osztályok például nem hasznosítják kellőképpen a bolti leltárak adatait. kereskedelem hatéB konyságának kulcs- fontosságú kérdése a költségek csökkentése. E feladat elengedhetetlen feltétele a megfelelő színvonalú költségelemzés. Ezt minden megvizsgált vállalat és szövetkezet el is készíti, azonban nem hasznosíthatják eredményesen, mert a költségek változását szinte mindenhol csak a bázishoz viszonyítják. A „bázisszemlélet” számlájára írható, hogy mindent rendbenlévő- nek találnak az elemzők, ha az előző év azonos időszakához hasonló adatokkal találkoznak. Az ilyen összehasonlítás konzerválja az addigi hibákat, megakadályozza a tartalékok feltárását: Néha azonban nemcsak a megtakarítási lehetőségek felderítése marad el, hanem a hirtelen költségnövekedés okait sem kutatják fel. V. Szász József Négylábú betegek Eredmények, gondok a karcagi állatkórházban Azt gondolnánk, az állatkórházban rendszerint magányos emberek dédelgetett, beteg kedvenceit: kutyákat, macskákat, papagájokat gyógyítanak. Karcagon viszont a kisállatforgalom alig éri el a teljes forgalom öt százalékát. Dr. Juhász Péter, a karcagi állatkórház vezetője szerint vidéken ez a természetes. — Lehet, hogy Budapesten és a nagyobb iparvárosokban néha felemás szerep jut egy állatkórháznak, de mifelénk kevés a tízemeletes bérház. A kertes lakások tulajdonosai keveset törődnek az állatokkal. Furcsa emberi gondolkodás, hogy a jószágtartók zömének azért kell 500—1500 forintért kezeltetni egy-egy lovat, szarvasmarhát, mert korábban megspórolt egy húszforintos védőoltást. Fehér köpeny, csizma az ápolókon, laboratóriumi tisztaság mindenütt. — Tavaly május 3-án nyílt meg ez a kórház. A beteg jószágok 90 százaléka nagyüzemekből érkezik. Sokszor elszomorodom, mikor látom n megkínzott állatokat. Rosszul esik nekünk az igénytelenség, hiszen a tehenek harmada elkésve, már gyógyíthatatlan kórral kerül ide. Még így is megmentjük „pácienseink” 90 százalékát, de sűrűn előfordul hogy az értékes jószág továbbtenyésztésre alkalmatlan lesz. Egy kicsit jobban oda kellene figyelni a gazdaságok állattenyésztőinek arra, hogy gondosabb, figyelmesebb munkát végezzenek. Ügy tűnik az állatkórház drága gyógyhely, de Juhász doktor szerint nem ez a valóság. — A nagyállatok tartásáért napi 10, a kicsikért 5 forintot számolunk, plusz az etetés, a gondozás, az állatorvosi költségek. A betegek rendszerint 10—15 napot töltenek nálunk, s ez a kór és a műtét jellegétől függően 500—1500 forintba kerül. Nézem az állatorvos napirendjét. Délelőtt 8—12-ig vizit, megvizsgálja a bent lévő 20—25 jószágot, majd a „bejárók”, (napi 4—5) következnek. Délután és este műtét. Hivatalosan fél nyolcig tart a munkaidő, de olykor az éjfél is a műtőben éri Juhász doktort. Nincs egészségügyi középkáder, fárasztó a munka, kevesen vállalják a beteg állatok gondozását. — Ez a szakmám és a hobbym is. Tíz évet Hajdú-Bi- harban dolgoztam, a második esztendőmet töltöm Karcagon. A környékbeli háztáji és közös gazdaságok állattartásából következik, hogy zömmel szarvasmarhákat es lovakat gyógyítunk. Furcsa, hogy malacot alig hoznak be, mert a néphit azt tartja, a disznó a legszívósabb háziállat. Tapasztalatom szerint ez nem így van. — Gyönyörű, de áldozatos pálya a miénk, hiszen a beteg állatokat szombaton, vasárnap is el kell látni. A diagnosztikai laboratóriumunk az ország legmodernebbjei közé tartozik, így minden szakmai bizonytalanság rövid időn belül tisztázódhat. Az sem utolsó szempont, hogy az itt megmentett népgazdasági érték évente eléri az ötmilliót. Végül nincs nagyobb öröm egy hozzám hasonló állatszerető részére, ha a beteg tehén egészséges, élő borjával kerül ki a kórházunkból. A beszélgetést csengetés szakítja félbe. Súlyos sebből vérző lovat hoztak. Juhász doktor sietve búcsúzik, a baleset azonnali műtétet követel. Gyors, megszokott mozdulatokkal ölti magára a hófehér overállt. s húzza be az előkészítő ajtaját. Fél perc múlva az ajtó feletti fehér lámpa pirosra vált... D. SZM.
