Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-02 / 283. szám
1977. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban heti kilenc tanórán sajátíthatják el a diákok a fakultatív tárgyként bevezetett népművelési és szervezési ismereteket. Azok a tanulók, akik népművelés szakon kívánnak továbbtanulni vagy művelődésügyi intézményekben szeretnének dolgozni, érettségi vizsgát is tehetnek ebből a tárgyból. Képünkön Murányi Rózsa negyedikes népművelés szakos tanuló első osztályos óvónői szakközép- iskolásoknak mutatja be azt a kiállítást, melyet osztálytársaival közösen rendeztek Szőnyi István alkotásaiból. Jövőre Ezt láthatjuk a mozikban 22 új magyar játékfilm 30 ország alkotása Védett parkok Üjabb parkot nyilvánítottak védetté Szabolcs-Szat- már megyében. Védelmet kapott a vajai várkert, a gá- va-vencsellői kastély, a ti- szavasvári szakmunkásképző intézet, a kállósemjéni tanyai kollégium, a baktaló- rántházi TBC szanatórium, a kislétai, a berkeszi és ti- szadobi gyermekotthon parkja. A tiszadobi parknak külön érdekességet ad, hogy a megye egyetlen megmaradt francia stílusú kertépítészeti emléke. A tiszafasor pedig egyedülálló ritkaság. Nagyméretű fái közül a platánok és japáncsászárfák külön is említést érdemelnek. A parkhoz tartoznak a Holt Tisza medrét övező ősi ártéri erdők megmaradt kocsányos tögyfa-óriásai. amelyek ritkaságszámba mennek a Tisza mentén. A nevek világa* Miért fényes a szaru jászban? A Jászság észak-keleti csücskében, ahol a Zagyva és a Gálga találkozik, terül el Jászfény szaru. A község nevének első tagja a jászokra utal, de mit jelent benne a fény és mit a szaru? A magyar nyelvterületen számos Fény és Fényes községnév van. Ilyenek a szatmári és torontáli Fény, ilyen a már említett Szolnok megyei Jászt ény szaru, a bihari Fényes, a szabolcsi Fényeslitke. A falu nem fénylik, nem ragyog, nem fényforrás ma sem, a villanyvilágítás korszakában. Hát még milyen sötét lehetett a faggyúmécsesek világában! Azzal is rendszerint takarékoskodtak, a falusi ember korán feküdt, korán kelt. A finom folyami vagy tavi homok neve, a fövény, föveny, föheny... A finom homok, az építkezés, egyik alapanyaga. Ezért az ilyen helyeket elnevezték fövenynek, fövenyesnek. Az ilyen területen épült helység )is átvette a nevet. Az említett falvak mind homokős vidéken keletkeztek. A fövény nevet a különféle nyelvjárási alakváltozásokból a népetimológia terelte a Fény és a Fényes alak felé, különösen ott, ahol a szó elavult, és a h o mo k szó átvette a fövény jelentését is. Jászfény szaru (régebben csak Fényszaru) onnan kapta nevét, hogy sarló, félhold, azaz szarv (alakváltozata a szaru) alakú volt a fövény lelőhelye, x — (Kálmán Béla könyve alapján). Elkészült a MOKÉP jövő évi filmbemutatási terve. Az előzetes program szerint filmszínházainkban 1978- ban 207 játék- és dokumentumfilmet, illetve rö- vidfilm-összeállítást tűznek műsorra. A bemutatásra ke- lülő filmek 30 ország filmtermését reprezentálják, közülük 118 a szocialista országokban készült. Hazánk filmművészetét a következő esztendő filmbemutatói során — a tervek szerint — 22 új magyar játékfilm képviseli. Ezek sorában Fábri Zoltán legújabb filmje, a „Magyarok” a második világháború idején Németországban játszódik s egy ott munkát vállalt magyar parasztközösség tragikus sorsát követi nyomon. Paraszti környezetben játszódik Kovács András filmje, a „Ménesgazda”, amely Gáli István kisregényének feldolgozásával az ötvenes évek társadalmi-politikai légkörét idézi fel. Mihályfi Imre „Közös bűn” című — Galgóczy Erzsébet kisregénye nyomán készült — alkotása az ellenforradalom napjaiban, egy határmenti tanyára kalauzolja el a nézőket. Bacsó Péter legújabb filmje, az „Áramütés” két testvérről szól. Műsorra kerül Mészáros Márta külföldön már sikert aratott, „ök ketten” című filmje és Sára Sándor legújabb alkotása, a „Nyolcvan huszár” című történelmi témát feldolgozó film is. A tervek szerint 1978-ban újabb 38 szovjet filmet ismerhetnek meg a hazai mozilátogatók. Közülük Lla- risza Sepityko „Felemelkedés” című háborús drámája a nyugat-berlini fesztivál nagydíját nyerte el, Lev Ku- lidzsanov „Csillagos perc” című dokumentumfilmje pedig Gagarin első űrutazásáról szól. A filmalkotások sorában bemutatásra kerül Krzysz- tof Kielowski lengyel rendező „Sebhely” című műve, „A birodalom hamvain keresztül” című román történelmi film, Bertolucci olasz rendező a fasizmus sötét korszakát felelevenítő „No- vocento” című négyrészes történelmi drámája is. A szórakoztató alkotások között a „Mimio” és a „Cirkusz a cirkuszban” című szovjet, valamint az „Erjedő bor” című csehszlovák film mellett új magyar vígjátékok is szerepelnek a programban. Bemutatják Móricz Zsig- mond „Nem élhetek muzsikaszó nékül” című színdarabjának filmváltozatát, amelyet Sík Ferenc rendezett, s Mészáros Gyula „A néma dosszié”, Bán Róbert „Dóra jelenti” című filmjét, „A kialudt tüzek fénye, „A fekete rák ollójában” a „Péter cár és a szerecsen” című szovjet és a román— NSZK—francia kooprodúk- cióban készült „A Csendesóceán kalózai” című kalandfilmeket, „A leigázottak bolygója” című tudományosfantasztikus NDK filmet, a „Kék madár” szovjet—amerikai koprodukcióban készült, Cukor György rendezte változatát és a „Pe- lé” című mexikói dokumentumfilmet. Gazdag programot ígér a stúdióhálózat műsorterve is. Az ebben bemutatásra tervezett 12 új film között lesz a 1976-os Karlovy Vary-i fesztiválon nagy díjat nyert „Chilei kantáta” című kubai és a „Félelem megeszi a lelket” című NSZK filmalkotás. A stúdiómozik vásznán a filmművészet emlékezetes alkotásai közül — felújításban — ismét műsorra tűzik a „Kopár sziget” és az „Onibaba” a „Tizenkét dühös ember” az „Iyen hosszú távoliét” a „Vadászjelenetek alsó-Bajorország- ban” című filmeket és a „Júlia és a szellemek” című Fellini-filmet. Ezek mellett külön retrospektív, egy- egy neves filmrendező munkásságát, illetve filmtörténeti korszak legjelesebb filmjeit bemutató válogatott filmsorozatot állítanak össze a stúdiómozik részére Fábri Zoltán, Chaplin, a szovjet új hullám filmjeiből, Ingmar Bergman, Andrzej Wajda és Eizenstejn alkotásaiból, a fejlődő országok filmművészetét pedig egy iráni, egy perui, egy tuniszi és egy mexikói film képviseli majd. Mitől függ a pedagógus közérzete? Riportsorozatunk m előző részében arra ■ kerestünk választ, hogy mért nem telepednek le a tanítók, tanárok Tiszaroffon, Tiszagyen- dán, s Tornajmonostorán? A járásban az idén négy körzeti iskolát alakítottak ki. Tiszaörs székhellyel összevonták a nagyiváni és a ti- szaigari általános iskolát, A megszokottól eltérően nem a diákok, hanem a pedagógusok utaznak egyik helységből a másikba. Az eredmény: A körzetesítés azonban nem megy „fájdalommentesen.” Azok a pedagógusok, akik nem a körzeti iskola székhelyén tanítottak az összevonás előtt, úgy érzik presztízsveszteség érte őket, nem értékelték kellőképpen munkájukat. A körzetesítés azonban a gyerekek, a jövő nemzedék érdekében történik, hogy megközelítőleg azonos eséllyel indulhassanak diákjaik az életben. A járás és a községek vezetői fontos feladatuknak tartják a pedagógusok élet- körülményeinek javítását. Szabó Lajos Tiszaroff párttitkára — korábban ’t'isza- gyenda tanácselnöke — bizakodó : — A közelmúltban a COMPACK tiszaroffi telepének vezetője anyagi támogatást ajánlott fel a pedagóguslakások felújítására. Tá— Hiányzik a családias, meghitt légkör a tantestületben és a községben is. Mindenki rohan, nem ér rá a másikkal törődni. A jó munkahelyi légkör pedig sokat segíthetne a letelepedésben, a lakás, s az anyagi gondok ellenére is. Régebben a tantestületben sokkal nagyobb volt az összetartás, közös programokat szerveztünk, megünnepeltük egymás névnapját, s nemcsak a munkánkról beszélgettünk, vitatkoztunk. Persze az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy nem egyformán él mindany- nyiunkban a hivatástudat. Én sohasem 'kívánkoztam városba, úgy éreztem itt nagyobb szükség van rám. A tiszaroffi gyerekeknek szenteltem az életem nagy részét. Dr. Barabás Béla a megye egyetlen olyan pedagógusa, aki egy helyen töltött el ötven évet. Ráadásul ott, abban az iskolában, ahol egymásnak adják a kilincset á képesítés nélküliek. Megszerzik a diplomát, s hátat fordítanak a községnek. Van mindhárom helyen több mint tíz százalékkal javult a szakos pedagógusok által tartott órák aránya. Tiszagyendát Tiszaroffhoz, Tomajmonos- torát pedig Tiszaszentimré- hez „körzetesítették”, de a diákok és a tanárok maradtak régi helyükön. Így a szakos órák aránya sem változott: Tiszagyendán minden száz tanítási órából csak negyvenet, Tomajmonosto- rán pedig negyvenötöt tart szaktanár. Ián követik a példát a termelőszövetkezetek vezetői is. Mindenesetre csak a tárgyi feltételek javulása után várhatunk eredményt a személyi feltételek területén. Gondunk ezután is akad bőven. Hogyan tegyük vonzóvá a fiatalok számára községünket, hisz nem megfelelő a kereskedelmi ellátottságunk, a közlekedés még ennél is rosszabb. Egy télikabátért el kell utaznunk Szolnokra, s ez oda-vissza négyórát vesz el a napból, pedig csak 50 kilométerre vagyunk a megyeszékhelytől. A tárgyi feltételek, a pedagógusok életkörülményeinek javulása önmagában még nem elegendő. Hogy mi kell még, arról így vélekedik dr. Barabás Béla, tiszaroffi pedagógus, aki ötven éve tanít a községben. akit a családalapítás szólít máshová, mivel a házastársi nak nincs a képzettségének megfelelő munkahely, másokat egyszerűen a jobb körülmények csábítanak el. Nem valószínű, hogy az új pályázat ebben a tanévben eredményesebb lesz, mint tavaly, hacsak nem javulnak a pályakezdőket vonzó kedvezmények. Ha a bérfejlesztést valóban arra használják fel az iskolák, amire rendeltetett, ha növekszik a letelepedési segély és a különböző pótlékok összege a járás községeiben. Ez utóbbiakat egyébként a megyei tanács illetékes osztálya a közeljövőben felülvizsgálja. Nem ártana azonban vizsgálni, s rendet teremteni a „padagó- gusföldöfi” sem. Míg az egyiken csak bosszúság, a másikon tekintélyes jövedelem terem. A megyei tanács művelődésügyi osztálya fontos feladatának tekinti a községekben dolgozó nevelők élet- és munkakörülményeinek javítását, s az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését. Ez utóbbi elérésében a körzetesítés jelentős előrelépés. Az összevonáson túl azonban tenni kell valamit Tiszaroffon, Tiszagyendán, s Tomajmonostorán is. Hogy mit? A teendőket, terveket Tari Kálmán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője összegezte. — Előreláthatólag a hatodik ötéves tervben épül egy új iskola Tiszaszentimrén, s ott tanulnak majd a tomaj- monostorai és az újszent- györgyi diákok is. Addig azonban a következő tanévtől ugyanúgy, mint a tisza- őrsiek, nagyivániak, tisza- igariak, a pedagógusok átjárnak egymás iskolájába Tiszaroffon is, Tiszagyendán is, Tiszaszentimrén is, Tomajmonostorán is. Az utazásban kedvezményes gépkocsivásárlással tudunk segíteni. Egyelőre nincs más megoldás, így lehet javítani a szakos pedagógus által tartott órák arányán. Kapcsolat a főiskolákkal A szaktanárok számának növekedését szolgálja a tiszafüredi járási hivatal kezdeményezése is. A művelődésügyi osztály felvette a kapcsolatot az egri, a hajdú- böszörményi főiskolával, s a tiszaföldvári óvónői szakközépiskolával. Az együttműködés elősegíti, hogy a végzősök a járás iskoláiban töltsék el a gyakorlatot, a főiskolák pedig vállalják a pedagógusok továbbképzését. Több lehetőség nyílik így arra is, hogy kapcsolatot teremtsenek a járásból származó hallgatókkal. A személyes találkozások révén a jövőben talán majd többen követik a tiszaroffi Rédei Etelka példáját, s állnak katedrára éppen abban az iskolában, ahol megtanulták a betűvetést. S, ha nem, akkor is meg kell találni a megoldást. Hogyan? Ha nem választják lakóhelyül a pályakezdők a kis községeket, akkor segítsék elő a letelepedésüket Tiszafüreden, ahonnan kijárhatnak tanítani Tiszagyendára, Tiszaroffra vagy Tomajmonostorára. Bár a közlekedés jelenlegi helyzetébe is szinte megvalósíthatatlan, mégis meg lehetne oldani, például mikrobusz- szal, a Volán segítségével. Minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy megszűnjék a kis falvak iskoláinak hátrányos helyzete. VÉGE Tál Gizella A diákok érdekében Fontos a jó munkahelyi légkör Az MHSZ kunszentmártoni bázisán nyolchánaponként indítanak hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamot a bevonulás előtt álló sorköteles fiataloknak. Képünk a vizsga előtti utolsó elméleti foglalkozáson készült, melyen harminckét 18 éves tanuló ismétli át az eddig tanultakat.
