Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

1977. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felújítás csaknem egymillióért Teherautón szállítható konténerházak vízvezetékét és vázszerkezetét készítik el az újszászi' gyesipari Szövetkezetben. Képünkön a zuhanyzót szereli Makai György és Paizs János.- ja ­0 népgazdaság jövtt évi tervének vitája flz állami vállalatokról szóló törvény Az országgyűlés napirendjéből Szélesebb körben, magasabb színvonalon Hízóbikák exportra Jól fizet az idén. a jász­berényi Kossuth Tsz-nek az export hízóbika tenyésztése. A gazdaság az idén 440 bi­ka értékesítésére kötött szer­ződést a húsipari TRSZÖT- tel. Éves tervét túlteljesítve december elejéig 475 hízó­marhát adott át, a kará­csony előtti napokban pedig 48 export bikát szállít Lí­biába. Prospektus Megváltozott a köz­mondás, a jó bornak is kell cégér. Bármilyen termék készítője tudja, propaganda nélkül nincs „bolt”, nincs üzlet. Nemrég a SZIM kar­cagi gyárához érkezett az NSZK-ból levél, ér­deklődtek benne egy gyártmányuk után, ame­lyet a BNV-n láttak meg a külföldi szakem­berek. Azt sem hallgat­ták el a sorok írói, hogy az üzem prospektusá­ban figyeltek fel a ter­mékre. A tárgyalások elkezdődtek, s ha nem születne üzletkötés — bízunk benne, hogy szü­letik — akkor is meg­érte elkészíttetni a be­mutató füzetecskét. Nem minden vállalat ismeri fel a reklám szükségességét, ame­lyik felfedezi, sokszor rosszul él vele. Hány­szor látunk semmitmon­dó üzemi épületeket mutogató fényképet, a gyár vagy a vállalat múltját ecsetelő szöve­get a prospektusokban. Kétségkívül ez is lé­nyeges lehet, ha az ér­deklődő már mindent tud a termékről. Sajnos a prospektus, a hirdetés ma még mostohagyerek a legtöbb helyen, az bá­báskodik felette, aki ép­pen nincs elfoglalva a termelés ügyes-baj 05. dolgaival. Nagyvállala­tainknál is kevés a pro­pagandával foglalkozó szakember, ebből kö­vetkezik, ma még fő­ként „direkt” reklá­mokkal — „vásároljon edényt az edényboltból” — találkozhat a közna­pi vásárló, de a szakér­tő vevő is. Példákért, hogyan kell reklámot — jó reklá­mot — csinálni, nem árt körülnézni a külföldi portákon. Hacsak annyi történik, hogy megis­merik a termékeinket külföldön, már akkor megérte. Ez az első lé­pés a vásárláshoz. az üzletkötéshez. H. J. Tegnap délelőtt tartotta idei utolsó ülését Szolnokon a Magyar Honvédelmi Szö­vetség megyei tanácsadó tes­tületé. Ez alkalommal két kü­lönösen fontos jelentést hall­gattak és vitattak meg a tes­tület tagjai. Az 1977. évi honvédelmi elő- és útóképzés, a tömeg­sportfeladatok végrehajtásá­ról Sebők Péter, az MHSZ megyei titkárának helyettese tartott tájékoztatót. Mint a tájékoztatóból kiderült, 1977- ben is a szövetség fő felada­tának a honvédelmi tömeg­es minőségi sportfeladatok magasabb színvonalon való teljesítését; a lakosság, első­sorban az ifjúság körében végzendő honvédelmi nevelő munka kiszélesítését, tartal­mi színvonalának javítását; az MHSZ tömegbefolyásának további előkészítését, a helyi politikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális célok meg­valósulásának elősegítését; az MHSZ apparátusa vezető-, irányító tevékenységének ja­vítását, a tervszerűbb és ha­tékonyabb munkát, az ehhez szükséges szervezeti, szemé­lyi és tárgyi feltételek meg­teremtését határozta meg. E célok lényegében megva­lósultak. illetve — mivel ép­pen most az oktatási év kö­zepén tart a szövetség és áp­rilisban zárul ez a képzési ciklus — megvalósulóban vannak. Az azonban máris lemérhető, hogy minden szakágban javult az oktató­nevelő munka, a képzésben résztvevők felkészültsége na­gyobb részben megfelel a kö- vetelményeknelv Nagyobb részben — gondolva itt pél­lavult az MHSZ honvédelmi nevelőmunkája dául arra, hogy a technikai szakági előképzésben részt vevő több mint kétezer fiatal eredményesen sajátítja el a könnyűbúvár, az ejtőernyős, az R/c modellépítő, a repülő­gépvezetői, a gépjárműveze­tői ismereteket. A könnyűbú­várképzésben például az or­szágos vizsgabizottság elis­meréssel nyilatkozott a Szol­nok megyei fiatalok felké­szültségéről, amit egyébként az is bizonyít, hogy az össze­tett honvédelmi versenyben a megye csapata országos bajnokságot nyert. A gépjár­művezetők képzésében sokat segít, hogy például a megye- székhelyen lévő oktatóköz­pontban felszerelték a zárt­láncú televíziós hálózatot. Rendkívül sokat segített az MHSZ az Ifjú Gárda tagjai­nak előképzésében, több száz fiatalt foglalkoztattak az MHSZ szervei az iskolákra épített alap- és középfokú modellező tanfolyamokon. Ezernél is több diák vese részt az iskolai gépjárműba­rát szakkörök munkájában. A szövetség klubjai általá­ban nagy felelősséggel segí­tik a tanintézetekben folyó honvédelmi oktatást. .Előadó­kat, szemléltető anyagokat biztosítanak, lövészeteket, szakköröket vezetnek, és így tovább. Az idei tanévben is Jóval a tervezett határidő előtt befejezte idei felújítá­si programját a jászapáti nagyközségi tanács. A terv készítésekor erre az évre Jászapátiban 840 ezer forint értékű felújítási munkát ha­tároztak meg. Régi adósságot törlesztet­tek a Beloiannisz úti általá­nos iskola felújításával. A kivitelező, a tanács költség- vetési üzeme, csaknem fél­millió forintos költséggel el­végezte az iskola külső ta­tarozását. festését, az ajtók, ablakok javítását, cseréjét. A felújítási munka az ál­lami lakóházak tatarozásá­val, a szükséges javítások­kal, hiánypótlásokkal foly­tatódott. Ugyancsak régi adósság volt Vágó Pál szü­lőházának felújítása. Az idén elkezdett munkát to­vábbi 100 ezer forintos költ­séggel a jövő év közepére • fejezik be. több ezer általános, közép- és felsőfokú tanintézetben ta­nuló diák honvédelmi oktatá­sához nyújtanak segítséget. Röviden a tömegsportfel­adatok végrehajtásáról: az összetett honvédelmi verse­nyen az idén már csaknem százezren, a Honvédelmi Ku­pa lövészversenyen megköze­lítően 170 ezren vettek részt a megyében. örvendetes, hogy egyre inkább a KISZ és az úttörő korosztályúak kö­rében népszerűek ezek a ver­senyek. Az összetett honvé­delmi versenyen például a megye úttörőcsapata az or­szágos bajnokságon második helyezést ért el. A Honvédel­mi Kupa lövészversenyen az idén két országos bajnoksá­got nyertek a megye verseny­zői, csapatban pedig a negye­dik helyet szerezték meg. Második napirendi pont­ként Vass Lajos alezredes, az MHSZ megyei titkára az 1978. évi feladatokra vonatkozó terveket ismertette, amelye­ket fémjelez, hogy jövőre ün­nepeljük a párt megalakulá­sának 60., az MHSZ létrejöt­tének 30. évfordulóját. A vitában felszólalók fő­ként négy téma köré csopor­tosították véleményeiket, ja­vaslataikat : hogyan erősöd­hetnek tovább a megyében at. MHSZ szervezetei, miként növelhető a vezetés, az irá­nyítás színvonala, az agitá- ciós és propagandamunka hatékonysága, hogvan javít­ható tovább a szövetségen belül a káder- és személyzeti munka eredményessége. V. V. napokban le- flZ elmúl! zajlott állan­dó bizottsági tanácskozások után az or­szággyűlés téli ülésszakán várhatóan a jövő esztendei költségvetésről döntenek a képviselők, s legfőbb állam- hatalmi és népképviseleti testületünk plénuma elé ke­rül az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat is. Az államháztartás pénz­ügyi programtervezetén, a költségvetési törvényjavaslat előkészítésén az elmúlt hé­ten az országgyűlés tizenegy állandó bizottsága munkál­kodott, s a tanácskozás-so­rozat vitáiban több mint 100 képviselő szólalt fel. Ága­zati bontásban is elemezték a népgazdasági terv és a költségvetés összefüggéseit. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a jövő évj költségvetés összeállítói gondos, körülte­kintő munkát végeztek, az 1978-as pénzügyi program jó alapot, elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb fel­adatok elvégzésére. Kiegé­szítő vagy módosító javaslat nem merült fel, de vala­mennyi képviselő egyetértett azzal, hogy a megnöveke­dett feladatok maradéktalan teljesítése a népgazdaság minden ágazatában megkö­veteli a gazdálkodás színvo­nalának javítását is. A képviselők hangsúlyoz­ták: az elkészült tervezet összhangban van az MSZMP Központi Bizottságának kö­zelmúltban hozott állásfog­lalásával. Valamennyi ta­nácskozáson elhangzott; szükséges, hogy a népgazda­ság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapo­dását — hatékonyabb tár­sadalmi termeléssel, maga­sabb munkatermelékenység­gel segítsék elő. Egyetértés alakult ki abban is. hogy a termelésben a fejlődés mi­nőségi tényezőit kell erősíte­ni. felhasználva és állandó­sítva azokat az eredménye­ket, amelyeket a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára kibon­takozott munkaverseny- mozgalomban értünk el. Más-más megfogalmazás­ban, de mindenütt hangot kapott az a követelmény, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szükséges fordítani az állóeszközök jobb kihasz­nálására az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a munka- és üzemszervezés javítására, a munkafegye­lemre. Mindez nélkülözhetet­len feltétele a termelékénj'’- ség gyorsabb ütemű növe­kedésének, a hatékonyabb termelőmunkának. A jogalkotó munkának je­lentős állomása az állami vállalatokról szóló törvény megtárgyalása és végleges formában való jóváhagyása. Az alkotmány megállapítja, hogy az állami vállalatok „külön törvényben” megha­tározott módon gazdálkod­nak a reájuk bízott vagyon­nal: ezt a rendelkezést a küszöbön álló törvényalkotás hivatott megvalósítani. Az új gazdaságirányítási Évente 151 kilogramm húst adnak hektáronként a no­mád szarvasmarhatartással hasznosított homoki legelők Bács-Kiskunban. Izsákon és Kiskunhalason — a here- ford és a magyar-tarka ke­resztezésből származó utó­dok „termelik” a húst. Je­lenleg a két gazdaság lege­lőin 5000 szarvasmarha telel fedél nélkül, amely látvány­nak is újdonság a vidéken. Mozgásuknak a villanypász­tor szab határt, állandó fel­ügyeletet pedig lovas gulyá­sok tartanak. rendszer bevezetése óta szer­zett tapasztalatok birtokában az utóbbi másfél esztendő­ben közgazdászok és jogá­szok népes csoportja készí­tette elő, majd társadalmi és szakmai vitafórumok so­kasága formálta a törvény- tervezet paragrafusait. A vitákban egyértelműen megfogalmazódott: az állami vállalatokról készülő tör­vény jól szolgálhatja majd az irányítás és a végrehaj­tás tökéletesítését. Fontos eszköze lehet a gazdaságirá­nyítás fejlesztésének. A sza­bályozás fő célja, hogy tár­sadalom- és gazdaságpoliti­kai törekvéseinkkel össz­hangban hosszabb távra fo­galmazza meg az állami vál­lalatok szerepét a társada­lom anyagi alapjai gyarapí­tásában, a termelőerőknek és a termelési viszonyoknak, a dolgozók szocialista életfor­májának fejlesztésében. A törvényjavaslat egyér­telműen kifejezi a központi irányítás és a vállalati ön­állóság megfelelő összehan­golásának követelményét. Megerősíti az állami vállalat fontos működési elvét, amely az állam gazdasági vállalko­zása, s a rábízott vagyonnal a törvényes keretek között önállóan gazdálkodik. Lényeges vonása a terve­zetnek, némileg tágabb kere­tet biztosít a gazdálkodásba — utasítással történő —köz­vetlen beavatkozásra. A Mi­nisztertanács a társadalmi érdekek fokozottabb érvé­nyesítésére meghatározhatja az utasítás kiadásának egyes eseteit. A javaslat egyes rendelkezései az egysége­sebb központi irányítás meg: teremtése érdekében új jo­gokkal ruházzák fel az ága­zati minisztert. Törvényi szintű követelménnyé válik a felügyeletet ellátó és az ágazati miniszter fokozot­tabb együttműködése is. Ki­fejezésre jut legmagasabb- szintű jogforrásunk tervezett szövegében az is. hogy a vállalat nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi szervezeti egység is. A keret- szabályozás nagy fontossá­got tulajdonít az üzemi de­mokrácia intézmény-rend­szerének, amely a kollektí­vát felhatalmazza a vállalat vezetésében, tevékenységé­nek ellenőrzésében való köz­vetett részvételre. a feltételek a Megértek vállalati szer­vezeti rend­szer további finomítására is. A jogszabály foglalkozik pél­dául a több gyárral, gyár­egységgel telephellyel ren­delkező, úgynevezett nagy- vállalatok megfelelőbb érde­keltségi rendszerének kiala­kításával. A törvénytervezetet az ál­talánostól eltérően javasol­ja szabályozni a „közüzemi vállalat” tevékenységét. Az új vállalattípus kategóriájá­ba kerülnek majd a lakos­sági szolgáltatások folyama­tos ellátásáért felelős mun­kahelyek. (MTI) A szaporulat többsége most még az állomány, a törzstenyészet kialakítását szolgálja, 1980-ban azonban már teljes lesz a hústerme­lés, amikor tehenenként 300 —480 kilogrammot értékesí­tenek évenként. Az olcsó hústermelési módszer iránt nagy az ér­deklődés. A környék azonos természeti adottságú mező- gazdasági üzemei közül ed­dig tízen vállalkoztak e te­nyésztési mód átvételére, Óránként két tonna dohányt dolgoznak fel a szolnoki Dohányfermentáló üzemben. A raktá­rakban jelenleg annyi dohányt tárolnak, amennyiből hazánk minden lakosának tíz doboz ci­garettát lehetne készíteni. HM Ötezer szarvasmarha fedél nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom