Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-12 / 266. szám
1977. november 12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kereskedő, gépésztechnikus Sokszor leírt, elmondott igazság: egy-egy településen nemcsak azon múlik a közművelődés, hogy mit és mennyit dolgoznak a hivatásos közművelődési szakemberek - népművelők, könyvtárosok, muzeológusok - hanem azon is, milyen önkéntes segítők akadnak. U CSALÁDI KLUB VEZETÖIE O r. Zsombokos Andrásné tősgyökeres budapesti. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát végzett, s négy évvel ezelőtt, amikor állatorvos férje Kunmadarason vállalt állást, került a községbe. A Kossuth Tsz kereskedelmi ágazatvezetője; a művelődési ház családi klubjának irányítója. A huszonkilenc éves fiatalasz- szony, két hatéves ikergyerek édesanyja. — Jut ideje a munkája és a gyermeknevelés mellett közösségit feladatokra? — Még annak idején, háG ondban van a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat törökszentmiklósi gyára Emesto Che Guevara ifjúsági klubjának tagsága. Kellemes gondban. Az „Értünk éltek s élnek” megyei klubpályázaton a klub elmúlt másfél éves tevékenységét ugyanis kiválónak ítélték: jutalmul a klub 8 tagja a közeljövőben a Szovjetunióba utazhat. Ki legyen az a nyolc? A klub tagsága az elmúlt másfél évben ennél fo- gósabb feladatokat is megoldott közösen, zökkenők nélkül. A 26 éves klubvezető Tar Ernő gépésztechnikus, a gyár munkaverseny előadója a közösség legnagyobb erényének azt tartja; — Bár a klub 43 tagja között van adminisztrátor, műszaki és fizikai dolgozó — tehát képzettség, munkakör tekintetében vegyes a társaság — mégis tudunk dönteni magunk között minden klubot érintő dologban. Gyakran zasságunk elején úgy jártunk a férjemmel moziba, hogy az egyik nap ő ment, a másikon én. Valahogy így van most is, ha nekem munkaidő után akad dolgom, segít a férjem és fordítva. Pensze a családi klubba — családostól jövünk. Családi klub — nem elterjedt forma a népművelésben. Szolnok megyében Kunmadarason alakult meg a második, egy évvel ezelőtt. — Amikor szóba került, hogy a rákóczifalvi példa nyomán, itt is meg kellene próbálni egy klub létrehozását, már volt némi közművelődési tapasztalatom. Korábban a művelődési ház különböző rendezvényeire segítettem szervezni — színházra, előadó estre, hangversenyre. A tsz-ben kirándulások lebonyolításában és a szocialista brigádok kulturális vállalásainak kialakításában segédkeztem. Megvan minden efajta munkának a gyönyörűsége : néhány hangulatos, emlékezetes óra lehetőségét megteremteni — legyen az egy jól sikerült kirándulás vagy egy kiállításlátogatás. rendezünk „magunk közt” elnevezésű foglalkozásokat — ilyenkor bárki, bármit fölvethet, személyes és munkahelyi problémákat, sőt panaszkodni is érdemes, mert biztató, vígsztaló szóban sincs h'ány. Hogy a klub megalakulásában. működésében érdemei lennének? Elhárítja a kérdésekbe burkolt elismerést. — Tulajdonképpen könnyű volt létrehozni a klubot. A gyár fiataljainak nem nagyon volt lehetőségük korábban munkaidőn kívül egymás társaságában lenni. Jött az ötlet — a művelődési központ pincéjében kaptunk egy helyiséget, kicsit szervezni kellett — és létrejött a klub. Aztán már csak arra kellett vigyázni, hogy mindig értelmes program várja a gyerekeket. Ezt meg mindig közösen állítjuk össze, hétről hétre. Saját munkája lényegét így foglalja össze: Amióta a családi klubot vezetem, megtanultam, egyetlen kis hiba is elég a sikertelenséghez. Csak egy példa: néhány héttel ezelőtt elmaradt a szokásos vasárnap délutáni összejövetel — kukoricát tört mindenki. A kunmadarasi családi klubra persze nem az elmaradt foglalkozások a jellemzők. Az első foglalkozásokon három-négy házaspár vett részt, mostanában viszont 18—20 család — férj, feleség gyerekek — jön össze vasárnap délutánonként a művelődési házban, hogy közösen, hasznosan töltsenek el néhány órát. Amíg a szülők gyereknevelésről, öltözködésről ismeretterjesztő előadást hallgatnak, a vendég előadó- | művész (legutóbb Keres I Emil) műsorában gyönyörködnek, vagy játszanak (I), addig a gyerekeknek filmet vetítenek, báboznak, mesét olvasnak. — Egy-egy jól sikerült találkozás után nem arra gondolok, hogy mennyi izgalom, munka előzte meg, hanem arra, hogy milyen lesz, hogy sikerül vajon a következő. — Nincs pedagógiai képzettségem. Éppen ezért a szervezésben, a klub mozgatásában a lehető legalaposabban igyekszem csinálni mindent, de nem a saját fejem után. Mindenbe beavatom a klubtagokat. Mindez azzal jár, hogy Tar Ernő hetente négy-öt estét a klubban tölt, szervez, tervez, beszélget. Emellett persze a munkahelyén is figyelemmel kíséri azokat a fiatalokat, akik szeretik, igénylik a klubot, a beszélgetéseket, a közösségi művelődést. Szabó János MAGUNK KÖZÖTT Nemcsak a fodrászoké a jövő Kevesebb nyolcadikos, több szakmunkástanuló Az utóbbi években megyénkben is csökkent az általános iskolás diákok száma. Az idén ezerkétszázzal, csaknem húsz százalékkal kevesebb nyolcadikos végzett, mint az 1971-72-es tanévberi. Száztizenhárom általános iskolánkban ötezerkilencvenegy tanuló fejezte be júniusban a nyolcadik osztályt, s 96,3 százalékuk jelentkezett továbbtanulásra különböző középfokú oktatási intézményekbe. A kedvezőtlen demográfiai helyzet ellenére a végzősök iskola- és szakmaválasztása megfelelően alakult, megegyezik az V. ötéves terv főbb oktatáspolitikai célkitűzéseivel. A diákok többsége a szakmunkásképző intézetek mellett döntött — örvendetesen nagyobb számban, mint az előző tanévekben. A húsipari termékgyártó, s a növényolajipari szakmunkástanulók beiskolázásával együtt csaknem kétezerötszáz elsőéves kezdte meg tanulmányait az idén. A diákok közel harminc százaléka lány, Az idei beiskolázás fő eredménye nem is annyira a keretszám túlteljesítése — ez a korábbi években is sikeres volt —, hanem a szakmák közötti egyensúly javulása. Olyan túljelentkezés, amely eddig jellemző volt az egyes divatos Szakmákra, most nem tapasztalható. Még mindig jellemző azonban az eltolódás az úgynevezett „pénzes szakmák” javára, mint például a rádió, és televízióműszerész, az autószerelő, a női fodrász, a fényező-mázo- ló és a mechanikai műszerész. örvendetesen javult a beiskolázás az olyan szakmákban, amelyeket eddig csak kevesen, vagy egyáltalán nem választottak hivatásul a nyolcádikos diákok. Az esztergályos, az építőgép-szerelő, a szerszámkészítő, a villanyszerelő szakmában több mint nyolcvan, a géplakatos szakmában pedig Százharminc százalékos volt a beiskolázás. Mindent összevetve megállapítható, hogy idén még tervszerűbben, a népgazdasági érdekekkel összhangban történt a beiskolázás szakmunkásképző intézeteinkbe. A megadott keretszámokat 101,9, a vállalatok igényeit pedig több mint ötven Százalékosan sikerült teljesíteni. Meg kell jegyezni, hogy a vállalatok, üzemek igényei az esetek többségében túlzottak, s a nem sokkal több mint ötven százalékos teljesítésük nem csökkenti az idei Beiskolázás sikerét. T. G A tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnáziumban és Szakközépiskolában fakultatív úton tanulhatnak a lányok gyors- és gépírást Ebben az évben több mint 30 diáklány tanulja Pálfi Katalin tanarnö irányításával a gyorsírást és géppel történő „betűvetés tudományát”. Kortžrs, Bitöld Folyóiratok Adyról Ritkán írunk irodalmi lapjaink egy-egy számáról. Az idei, 100. Ady-évfordulót figyelembe véve felhívjuk az olvasó figyelmét a Kortárs és az Alföld novemberi számára. Mindkettő önálló, sajátos módon igyekszik a költő jelentőségét méltatni, egyben azonban közösek: úgy ünnepük Ady Endre születése centenáriumát, hogy minden írásukkal aktuálisak, a ma emberéhez szólnak. Az Alföldben megkülönböztetett figyelmet érdemel Páskándi Géza írása, aki tanulmányában a talán legbonyolultabb Ady-kérdést boncolgatja. A költő egyénisége megfejtéséhez ad útmutatót úgy, hogy a személyiség mellett figyelembe veszi a művek esztétikumát, társadalmi és etikai lényegét. Azaz: költőnk lehető legkomplexebb megértéséhez ad támpontot. Király István a tőle megszökött alapossággal és széles látókörrel világítja meg az 1914—1918 között született versek alapján Ady természetszemléletét, mindezt a teljes Ady-világkép ismeretében; a korábbiakhoz képest új, de közel sem elhanyagolható alapállásból közelít a művekhez. A szépirodalmi anyagból Ószabó István verse a leg- expresszívebb. Melocco Miklós szobra apropójából saját, szuverén Ady-képél jeleníti meg, kerülve minden közhelyet, minden elfárasztott hivatkozást. „Kell: s itt leszel” — írja mindannyiunk nevében a ma szükségszerű igazságait perelve. A Kortárs Ady-írásai közül Tornai József prózája (Ady akarsz lenni?) vonja magára az olvasó figyelmét, „így hat rám Ady” — írja, s valóban, a nagy előd és a ma élő alkotó ismerkedését kísérhetjük végig, látjuk magunk előtt megelevenedni azt, ahogyan az első írások ízlelgetésétől Tornai a tudatosan vállalt örökség terűéig eljut. Egy tanulmány alaposságával és egy esszé hitelességével megírt vaüomás az övé. Kovács Sándor Iván eddig nem tudatosult gyökereiről (Zrínyi, Arany és Ady kapcsolatáról) szól tanulmányában. Különleges hangulatával színezi az összeállítást Áp- rily Lajos és Németh László egy-egy írása; a hagyatékból előkerült Az Ady- kérdés (1917-ből való, Áp- rily egy előadásának a szövege) és az összegyűjtött kötetekből hiányzó Pamflet és kritika (Kosztolányi Dezső cikkére válaszol benne Németh László 1929-ben). Talán kihívónak tűnik Ily- lyés Gyula Kortárs-beli versének egy mondata: „Ki vagy, mi tudjuk”, az évfordulóra megjelent könyvek mellett elolvasva a két folyóiratot, Adyról szóló ~írá- sait, a költő egyénisége közelebb kerül hozzánk. Zs. L. FILMJEGYZET A szabadság katonái két évtizednek kellett addig eltelnie, hogy a különböző nemzetiségű történészek, írók, politikusok fellebbent- hessék a fátylat a II. világháború titkos iratairól, kulisszák mögötti, de meghatározó jelentőségű eseményeiről. Az 1960-as évek feléjén indult virágzásnak a memoárirodalom, s napjainkban már új reneszánszát éü. A filmművészet néhány éves — érthető — lemaradással követte s követi a történelmi analízist. Egymás után jelentek meg a történelmi szuperfilmek — hitelesek és fantázia játékok vegyesen, jók és rosszak — s a háború képi megfogalmazása új műfajt teremtett, a történelmi krónikát. A tömegigény óriási a műfaj iránt. Elég talán egy példa: a Felszabadítás című szovjet filmciklust a világ 114 országában vetítették, s nem teljes adatok szerint több mint 300 millióan nézték meg. (!) Nem keü mást tennünk, csak az előzőkből következtetnünk: Jurij Ozerov újabb monumentális szovjet filmeposza, A szabadság katonái, hamarosan a világ mozinézői érdeklődésének középpontjába kerül. Nem elsősorban a filmcsemgék kedvelőinek körülrajongott filmje lesz, hanem a történelmi múlt után érdeklődők sokkal szélesebb táborának történelmi „olvasókönyvévé” válik. S a hatórás film nagyon jó „olvasmány”. Két „moziestén” megismerheti a néző — szinte tálcán kínálják neki — a fasizmus el- tiprásának legfontosabb eseményeit. Ilyen mélységű áttekintéshez könyvtárnyi könyvet kellene elolvasnia. Félreértés ne essék, nem az olvasás szükségességét vonjuk kétségbe, hiszen a szóban forgó és hasonló történelmi filmtablók csupán a színvonalas ismeretterjesztés szintjéig adnak tájékoztatást. De Jurij Ozerov filmje ezt nem akárhogyan teszi. Mi a „titka” a Felszabadítás elsöprő s A szabadság katonái várhatóan hasonló sikerének? Elsősorban a hitelesség. „Forgatókönyvünk a történelmi múlt volt” — Másfél, mondja a rendező. Másodiknak a világos, egyszerű, célratörő szerkesztést említjük, Jurij Ozerov és alkotó kollektívája nem akart többet, mint megmutatni: így történt. Mesteri reprodukciót kapunk a legfontosabb történelmi mozzanatokról. Tél- jes Jurij Ozerov filmkrónikája, mert kútfői megbízhatóak, krónikási hűsége maradéktalan, a feldolgozás filmszerűsége sem hagy kívánnivalót. A szabadság 'katonái a Vörös Hadsereg sztálingrádi győzelmével indul, nyomon követi az Európa közép és délkeleti részén kibontakozó antifasiszta mozgalmak döntő eseményeit, s a háború európai befejezésével zárul. A szabadság katonái — noha a Felszabadítás testvérfilmje — sokkal tágabb horizonton játszódik. A Le- nin-díjas filmrendező alkotása az első olyan mű, amely ennyire átfogóan, együtt mutatja be a kommunista pártok küzdelmét. A szabadság katonái negyedik részében megelevenedik a magyar történelem néhány sorsdöntő eseménye is. A MAFILM stúdióiban készült felvételeken 1944 őszének jelentős mozzanatait mutatják be, kezdve attól, hogy Somogyi Erzsi színművésznő lakásán megalakul a népfront veze- tőgárdája. I filmtörténet eddigi------------------------------legnagyobb vállalkozásának méreteire néhány adat: a forgatócsoportot hét országon keresztül — ahol a felvételek készültek — öt hosz- szú tehervonat kísérte. Ezeken szállították a különböző frontfelvételekhez szükséges korabeli haditechnikát, így a hírhedt német Tigris páncélosokat és a T—34-es szovjet tankokat. A film egyes jeleneteiben több mint tízezer statiszta vett részt — s három szovjet hadsereg, valamint a lengyel, a csehszlovák, a bolgár, a román és a magyar hadsereg egységei. A két előadásban bemutatásra kerülő film megtekintését különösen ajánljuk a tanulóifjúság számára. Ti szai Lajos Magyarországra készül a moszkvai Művész Színház Világhírű művészekkel érkezik Budapestre november közepén a moszkvai Művész Színház társulata. Az együttes tagjai között lesz a filmekről már jólismert nagyszerű színész, Innokentyij Szmoktunovszkij, továbbá sok olyan művész, aki megkapta a legnagyobb kitüntetést, a Szovjetunió Népművésze címet. A társulat — 48 színművész és színházi dolgozó — november 16-án repülőgéppel érkezik a magyar fővárosba,
