Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. november 11 Púja Frigyes Svédországban Svédországi látogatásának utolsó napján Púja Frigyes külügyminiszter felkereste a Magyar Népköztársaság nagykövetségét, és szívélyes beszélgetést folytatott a ma­gyar kolónia tagjaival. Ezután a magyar küldött­ség Upsalába utazott, ahol felkereste az idén 500 éves egyetemet. A legnagyobb észak-európai egyetem hír­nevéhez méltó könyvtárában található Svédország legna­gyobb gyűjteménye: körül­belül egymillió nyomtatott könyv, és csaknem húszezer kézirat. A magyar küldött­ség megtekintette a könyv­tár ritkaságait: így a maga nemében égyedülálló, erede­ti,1 gót nyelven íródott V. A Francia Kommunista Párt nem kíván „a válság adminisztrálása” céljából kormányra kerülni: ez a szo­cialista párttal kibontako­zott vita lényege — jelentet­te ki a Francia Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak csütörtöki ülésén Geor- ges Marchais, az FKP fő­titkára. Álláspontunk világos ~ — mondotta Marchais — mi azt akarjuk, hogy egy bal­oldali egységkormányban, amely azt az új politikát hajtja végre, amelyre né­pünknek és országunknak szüksége van, részt vegyenek a kommunista miniszterek. Az FKP főtitkára azokra a szocialista kijelentésekre válaszolt, amelyek szerint az FKP, miután úgy értékelte, hogy a szocialista javaslatok ^lapján nem lehet megvaló­sítani a szükséges új politi­kát, már nem is akar kor­századbeli ezüst bibliát. A vendéglátók megmutatták a könyvtár magyar emlékeit is, közöttük egy eredeti corvi­nát. A küldöttség ellátogatott a finnugor tanszékre,. ahol egyebek között magyar nyelv- és irodalomoktatás is folyik. Stockholmba visszatérve Púja Frigyes sajtóértekezle­ten találkozott a svéd sajtó képviselőivel és a Stockholm­ban akkreditált külföldi tu­dósítókkal. A magyar külügyminiszter és kísérete csütörtök este a Svéd Királyi Operaházban megtekintette Verdi Álarcos­bál című operáját. mányra kerülni, s szembe­fordult a baloldali egység politikájával. Az FKP továbbra is arra törekszik, hogy megvalósul­jon a demokratikus változá­sért küzdő egység. Az egy­ségharc — mondotta Mar­chais — és a tapasztalat azt mutatja, hogy az egység -ak­kor lépett előre, amikor ezt a tömegek harcban kivívták. Most jis ez lesz az eszköz, amellyel el lehet távolítáni az egység útjából a jelen­legi akadályokat. A Központi Bizottság ülé­sén Paul Laurent, a Köz­ponti Bizottság titkára von­ta meg a párt kampányának add.igi mérlegét. A párt idén azt a célt tűzte ki, hogy a létszámot 600 ezer főre emel­jék. Ezt a célt már két hó­nappal hamarább elérték. A jelenlegi taglétszám 611 ezer fő. Voroncov felszólalása Belgrádban Julij Voroncov, a belgrádi tanácskozáson résztvevő szovjet küldöttség vezetője szerdai felszólalásában hatá­rozottan visszautasította Ar- thur Goldbergemek, az ame­rikai delegáció vezetőjének kijelentését. A szovjet küldöttség véle­ménye szerint az Egyesült Államok szerint képviselője egyoldalúan értelmezi a belg­rádi találkozó feladatait —, hangsúlyozta Voroncov. — Hogy megzavarja a munka konstruktív menetét, enyhén szólva kétes „tényekkel” pró­bálja bizonyítani, hogy a szocialista országokban állí­tólag megsértik a polgári jo­gokat. Az amerikai küldött­ség a Helsinkiben meghatáro­zott feladatok végrehajtása helyett más államok bel- ügyeibe való beavatkozásra akarja felhasználni a belgrá­di találkozót. A belgrádi tanácskozás résztvevőinek többsége arra törekszik, hogy valóban tárgyszerű légkörben vitassa meg a földrész előtt álló ko­moly problémákat. Vajon az amerikai küldöttség miért nem követi az európai dele­gációk példáját? Arthur Goldberg mindenféle ürügy­gyei arra törekszik, hogy a fontos feladatok megoldása helyett a kölcsönös vádasko­dások, szemrehányások s az ebből adódó konfrontációk medrébe terelje a találkozó munkáját. Meggyőződéssel biztosíthatjuk az Egyesült Államok képviselőjét: a szovjet nép senkinek sem en­gedi meg, hogy beavatkozzék belső ügyeibe. Veszélyeztetik a belgrádi találkozót Goldbergnek azok a felhívásai, hogy a napi­renddel ellentétben folytas­suk a vitát a helsinki záróok­mánynak az Egyesült Álla­mok szempontjából megfe­lelő tételeiről, valamint az hogy szemmelláthatóan nem akar hozzákezdeni a jelenlegi tanácskozás dokumentumá­nak tárgyszerű kidolgozásá­hoz. A szovjet küldöttség véle­ménye szerint ideje lenne hozzákezdeni a beterjesztett javaslatok megvitatásához és a találkozó záróokmányának megszerkesztéséhez. Ameny- nyiben az amerikai küldött­ség tevékenysége továbbra is a munka meghiúsítására irá­nyul, úgy a felelősség teljes mértékben az amerikai felet terheli —, szögezte le vége­zetül Julij Voroncov. Az izraeli légierő Dél-Libanon elleni legújabb támadásai so­rán több palesztin menekülttábort is lebombázott. Az agresz- sziő 100 halálos és 150 sebesült áldozatot szedeüt (Telefotó - KS) az FKP álláspontja DAMASZKUSZ Hafez Asszad Szíriái ál­lamfő csütörtökön Damasz- kuszban elsősorban a dél-li­banoni fejleményekről tár­gyalt Jasszer Arafattal, a PFSZ V. B. elnökével. Da­maszkuszi diplomáciai körök tudni vélik, hogy Asszad a megbeszélésen igyekezett rá­beszélni Arafatot arra, hogy a palesztinaiak — a júliusi staurai megállapodásoknak megfelelően — vonuljanak ki Dél-Libanonból. BONN Bonnban csütörtökön hiva­talosan bejelentették, hogy Helmut Schmidt nyugatné­met kormányfő november 21. és 25. között hivatalos láto­gatást tesz a Lengyel Nép- köztársaságban. JOHANNESBURG Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszter, szerdán pél­dátlan élességű támadást in­dított az Egyesült Államok kormánya ellen. Botha Uvon- góban, egy a Durbantól 100 kilométernyire levő városká­ban szólalt fel a november 30-án megtartandó választá­sok jegyében megrendezett nagygyűlésen. A dél-afrikai külügyminiszter a Carter- kormányt tette felelőssé a vi­lágszervezetben a múlt héten elfogadott fegyverembargó- határozat miatt, amely szem­mel láthatólag felingerelte a fajüldöző rendszer vezetőit. NAIROBI Az etióp egységek Harar közelében megöltek 82 Szo­máliái reguláris katonát, to­vábbi 76-ot pedig harcképte­lenné tettek — jelentette az Addisz Abeba-i rádió Nairo­biban vett adásában. BELGRÁD A JKSZ KB elnökségének meghívására Jugoszláviában tartózkodó Santiago Carrillo, a Spanyol KB főtitkára Belgrádból Ljubjanába uta­zott és ott szerdán este meg­beszélést folytatott Edvard Kardjeljjel, a JKSZ KB elnökségének tagjával. A megbeszélésen résztvett Alek- szandr Grlicskov, a JKSZ KB elnökség Végrehajtó Bizott­ságának osztálytitkára és Franc Setinc, a Szlovén KSZ KB elnöke is. BRÜSSZEL A Polisario Front európai képviselője szerdán Brüsszel­ben kijelentette: hamarosan kedvező megoldást nyer a mozgalom fogságában levő nyolc francia állampolgár ügye. Mint emlékezetes, Chayet, a francia megbízott és a szaharai gerillák képvi­selői közötti tárgyalásokat vasárnap — eredmény nél­kül — felfüggesztették. Aini Sayed, a Polisario képviselő­je közölte: szervezete kész bármikor folytatni a megbe­széléseket és hozzátette, hogy kedvező esélyek vannak a probléma megoldására. MOSZKVA Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének első he­lyettese csütörtökön átadta a Népek Barátsága Érdemren­det Louis Aragon világhírű francia írónak és közéleti személyiségnek, a nemzetkö­zi Lenin Békedíj kitüntetl- jének. TUNISZ Az Arab Liga 21 tagálla­mának külügyminiszterei és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetői szombaton Tuniszban tartanak értekez­letet. A találkozó célja az, hogy — határozati javaslatokat dolgozzanak ki az arabközi kapcsolatok javítására, —• indítványokat terjesz- szenek elő a Palesztinái prob­léma rendezésére, — meghatározzák az arab csúcsértekezlet színhelyét és időpontját. Tudományos konferencia Moszkvában Mihail Szuszlov és Nemes Dezső beszéde A marxizmus-leninizmus tudományának jelentőségét méltatta, időszerű feladatait elemezte Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára azon a tudományos konferencián, amely a Nagy Ok­tóber és korunk alapvető kérdéseinek összefüggéseit tanul­mányozza. A konferenciát a Szovjet­unió tudományos Akadémiá­ja, az SZKP KB mellett mű­ködő Marxizmus—Leniniz- mus Intézet, a Társadalomtu­dományi Akadémia, illetve az SZKP KB Pártfőiskolája ren­dezi. A konferencián "a tár­sadalomtudományok nagy­számú képviselője mellett mintegy 80 külföldi vendég vesz részt, köztük Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, valamint sokan mások a szocialista or­szágokból. Ott van Luis Cor- valán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, Gus Hall, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának főtitkára, és számos más tőkés ország kommunista pártjának vezető képviselője. Szuszlov rámutatott: a Szovjetunió Kommunista Pártja elméleti munkáját a testvéri szocialista országok­kal együtt folytatja. A mar­xizmus tudománya előtt ma fontos feladatok állnak, így vizsgálnia kell az össznépi állam sajátosságait, a társa­dalom önigazgatásának foko­zott megvalósulását, amely a kommunista társadalomban teljesedik ki, az emberek sokoldalú, szabad fejlődésé­nek folyamatát, a kommu­nista ember kialakulását. Ugyanakkor foglalkoznia kell a népgazdaság alapvető kér­déseivel is, meg kell hatá­roznia, milyen körülmények között lehet alkalmazni a tu­domány és a technika leg­újabb vívmányait, hogyan le­het optimálisan fejleszteni a társadalmi termelést, miként lehet irányítani az új körül­mények között. Nemzetközi téren a marxizmus—leniniz- mus tudományának foglal­koznia kell azzal, hogyan szé­lesedik a monopóliumok el­len harcolók tábora, milyen feladatokat jelent ez a kom­munista pártok számára. Az SZKP KB titkára szólt arról, hogy a kapitalizmus kétségbeesett kísérletekkel igyekszik megszilárdítani meggyengült pozícióját. Ezek közé a kísérletek közé tarto­zik a szocialista országok el­len indított hazug propagan­dakampánya, amely azonban csupán arra szolgál, hogy megpróbálja elleplezni a tő­kés rend válságát. A kapita­lizmus azonban semmikép­pen sem szerezheti vissza a kezdeményezést a világban — hangoztatta Mihail Szusz­lov. Beszéde végén a tanács­kozás résztvevőinek tolmá­csolta az SZKP KB üdvöz­letét. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom világtörténel­mi jelentőségéről Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttag­ja. a Központi Bizottság tit­kára tartott előadást. A tanácskozás első napjá­nak plenáris ülésén szólalt fel Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. — Országunk a szocializ­mus világrendszerré válásá­val egyidejűleg lépett a szo­cialista fejlődés útjára és vált a szocialista államok új kö­zösségének egvik tagjává. Magyarország a testvérorszá­gokhoz hasonlóan sokoldalú segítséget kapott a Szovjet­uniótól és felhasználta az el­ső szocialista állam felhal­mozott gazdag tapasztalatait. Való igaz, a testvérországok tapasztalatainak mechanikus vagy alkotó felhasználása nem automatikusan adódik. Ez szintén a nárt és a kor­mány politikájától függ. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ját kísérő nemzetközi ideoló­giai harcról Nemes Dezső ki­jelentette: A kapitalizmus védelme­zőinek szovjetellenes propa­gandája a szocializmus vi­lágrendszerré válásával a többi szocialista ország elleni propagandával egészült ki, bár az változatlanul elsősor­ban a Szovjetunió, a szocia­lizmus és az emberiség egye­temes haladásának fő bástyá­ja ellen összpontosul. Nemes Dezső emlékeztetett Kádár János szavaira: „szov­jetellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem lehetsé­ges”. A nemzetközi munkásmoz­galom és a világ antiimperia- lista frontja várja a pillana­tot amikor a Kínai Népköz- társaság vezetősége visszatér a barátság és az egység út­jára. Ez egyértelműen javára válna minden antiimperialis- ta erőnek, a testvérországok szocialista közösségének és végsősoron és elsősorban ma­gának a kínai népnek. Lát­hatólag azonban erre még hosszú ideig kell várni. Čarter sajtóértekezlete James Čarter amerikai el­nök tegnapi sajtóértekezle­tén nem volt hajlandó el­ítélni Izraelt a libanoni te­lepülések elleni támadáso­kért. Az elnök szerint nem az a lényeg, hogy elítéljék Izraelt, „hanem az, hogy el­kerüljék a provokációkat”, amelyek Izrael „megtorló ak­ciójához” vezettek. Čarter azt mindenesetre elismerte, hogy az izraeli akció „túl­zott mértékű” volt. Az elnök hangoztatta, hogy a legutóbbi közel-keleti fej­lemények világosan mutat­ják: haladéktalanul újból össze kell hívni a genfi bé­kekonferenciát. Čarter üdvözölte Szadat egyiptomi elnök szerdai be­jelentését, hogy — a tárgya­lások -megkezdése érdekében — hajlandó a PFSZ nélkül is megkezdeni a béketárgya­lásokat. Az amerikai elnök •azt mondotta, hogy mielőbb várja a választ Washington közel-keleti javaslataira Jor­dániától, Libanontól és Szí­riától. Bécs Haderöcsökkentési tárgyalások Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentéséről folyó tanácskozás-sorozat 152. plenáris ülését. A W. J. Devos van Sttenwijk nagy­követ, a holland küldöttség vezetője elnökletével tartott tanácskozáson felszólalt Ta- deuáz Strulak nagykövet, lengyel delegátus. A lengyel küldött egyebek között hangsúlyozta: a had­erőcsökkentési tárgyalásokon résztvevő országok biztonsá­gának megőrzése megkíván­ja, hogy a felek egyenlő kö­telezettségeket vállaljanak a megkötendő egyezményben. Kifejtette, hogy nem meg­alapozottak é's helytállóak a nyugati országoknak a föld­rajzi előnyökre hivatkozó követelései. Kommentárunk II ciprusi holtpont Többnapos vita után az ENSZ-közgyűlés túlnyomó többséggel határozatot fogadott el Ciprus kérdésében. A hétpontos dokumentum lényegében azt tartalmazza, amit hat el nem kötelezett or'szág előzetesen javasolt a testületnek: a közgyűlés a Biztonsági Tanács figyel­mébe ajánlja a ciprusi problémát s felszólítja, hogy tegyen meg minden szükséges gyakorlati intézkedést a világszervezet eddigi ciprusi határozatainak mara­déktalan végrehajtása érdekében. A határozat síkra- száll amellett, hogy a ciprusi problémát békés eszkö­zökkel és minden külső beavatkozástól mentesen kell pendezni, s eközben tiszteletben tartandó a szigetor­szág függetlensége, területi épsége és el nem kötele­zettségi politikája. Sürgeti továbbá a sziget görög és török közösségét, hogy újítsák fel a belső problémáik rendezését célzó tárgyalásokat. Minden pozitívuma ellenére aligha várható, hogy a világszervezetnek e legújabb határozata előmozdít­hatja holtpontjáról a csaknem 15 esztendeje tartó cip­rusi válságot. Sem a 60-as évek közegén, sem az 1974- es török inváziót követően hozott — s a ciprusi ren­dezés kereteit reálisan felvázoló — ENSZ-határozatokat a szemben álló felek a legcsekélyebb mértékben sem hajtották végre. Vonatkozik ez elsősorban a szigetor­szág török közösségére. A rendezési kísérletek kudar­cában legalább annyi része volt azoknak NATO-körök- nek is, amelyek sohasem mondtak le arról, hogy a Stra­tégiai fontosságú szigetországot a paktum vonzásköré­be vonják. A rendezés előmozdítása céljából sürgetően idő­szerű lenne napirendre tűzni azt a két éve elhangzott szovjet javaslatot, miszerint a ciprusi problémát' egy szélesebb körű, az ENSZ égisze alatt összehívandó nemzetközi értekezlet vitassa meg. Čarter és a Közel-Kelet Az „érdekek sivatagi csatája” (A Die ZtCt karikatúrája)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom