Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
1977. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 GAZDASÁGI VILÁGHATALMI ■BBBHBHHHRHHHI ■■■■nHnBBMBBi A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján a szovjet nép a gazdaságban is történelmi jelentőségű és egyedülálló teljesítményekről, eredményekről adhat számot önmagának és a világnak. Kizárólag önerejére támaszkodva olyan gazdaságot- épített fel, amely egyrészt a folyamatos és dinamikus előrehaladás minden biztositékával, erőforrásával rendelkezik, másrészt a fejlett szocializmus országát a világ- gazdaságban is az elsők sorába emelte. Pedig a hat évtizednyi időt a gazdaságfejlesztés szemszögéből sok minden megrövidítette: az intervenció esztendői, a honvédő háború négy éve s mindkettőt követően a szükségessé váló újjáépítés-helyreállítás időszaka. A tulajdonképpeni gazdaságfejlesztésre alig több mint négy évtized állt rendelkezésre. mutatószAm helyett Ha a szovjet gazdaság fejlődésének útját, teljesítőképességének növekedését a szokásos módon, a 100-as bázisból kiindulva próbálnánk érzékeltetni, akár 1913-at, 1917-et, vagy 1928-at — az első ötéves terv induló esztendejét — választjuk alapul, a megtett utat és a fejlődés mértékét kifejező mutatószám mindenképpen négyjegyű lenne. Egyszerűbb, célszerűbb a korabeli helyzetet, állapotot 1-gyel azonosítani. Nos, a szovjet állam gazdaságának összteljesítményét, társadalmi termelésének mennyiségét 1913-hoz, 1917-hez, avagy 1928-hoz viszonyítva egyaránt megsokszorozta. Vegyük alapul az első ötéves terv első esztendejét: 1928—1977 között a Szovjetunió társadalmi terméke 55-szörösére, nemzeti jövedelme 65-szörösére, iparának termelése 122-szeresé- re, a mezőgazdaság termelése 3,3-szorosára nőtt, a szovjet gazdaság anyagi jellegű termelőerői — a termelésben közreműködő állóeszközök — ugyancsak megsokszorozódtak, értékük több mint 31- szeresére gyarapodott. KINŐTTE I MÉRCÉT Mindennek eredménye, a szovjet gazdaság mai teljesítőképessége a jelenre és a világra kivetítve tehető — mintegy — kézzelfogható, s érzékelhető, mi minden változót a világban annak következtében, hogy megszületett a Szovjetunió, s hogy a világ első szocialista állagra a gazdaságban is újat és hatalmasat alkotott. Néhány évtizede a Szovjetunió gazdasági teljesítőképességét általában az amerikai gazdaságéhoz szokás viszonyítani. Ennek az a ténybeli oka, hogy a nemzetközi összehasonlítás egyéb mércéit a szovjet gazdaság időközben kinőtte. Nevezetesen: a forradalom előtt a nemzeti jövedelem termelésében és az ipar teljesítményében az USA-n kívül Nagy-Britannia, Németország, sőt Franciaország is megelőzte Oroszországot. Az utóbbi országokkal szembeni hátrányát a Szovjetunió már rég és olyannyira ledolgozta, hogy azok együttes produktumát is jócskán felülmúlja. Noha a két gazdaság — az amerikai és a szovjet — fejlettségi színvonalának eltérései egyes területeken, mindenekelőtt a hatékonyságban és a munka termelékenységében még jelentősek, termelésük különbsége évtizedről évtizedre csökken. A Szovjetunió nemzeti jövedelme negyedszázaddal korábban mindössze 31 százaléka volt az USA-énak, ebben az esztendőben várhatóan eléri az amerikai nemzeti jövedelem 67—68 százalékát. Az iparban és a mezőgazdaságban a teljesítményarányok még szorosabbak: az elmúlt esztendőben a szovjet ipar termelése valamivel meghaladta az amerikai ipar teljesítményének 80 százalékát, a mező- gazdaságban pedig — mind 1971—1975 átlagában, mind 1976-ban — a 85 százalékot. AMIBEN VILÁGELSŐ Kétségkívül nagy jelentőségű, hogy a Szovjetunió mind több alapvető termék — szén, kőolaj, vasérc, nyersvas, acél, koksz, cement, műtrágya, Diesel- és villamosmozdony, nagy teljesítményű traktor, fa-fűrészáru, gyapjúszövet, cipő, cukor, vaj stb. — termelésében világelső. Mindez közvetett bizonyítéka — s inkább következménye, eredménye — gazdasági fejlődésének. A szovjet gazdaság potenciáljának — mondhatjuk: életerejének — legfőbb forrása a folyamatos és dinamikus fejlődés készségében rejlik. Az elmúlt negyedszázadban a világ ipari termelése évente átlag 6,6 százalékkal nőtt — a fejlett ipari országoké 4,7, az USA-é 4,2 százalékkal; a Szovjetunió ipari termelése évente átlag 9,4 százalékkal. Hasonló ütemfölény tapasztalható a nemzeti jövedelem termelésében és a beruházások növekedésében. 1ELLEMZŰ TÉNYEK A szovjet gazdaság építő és alkotó erejét szemléltetik azok az új, nemzetközi viszonylatban is jelentős termelőkapacitások, amelyeket egy-egy tervidőszak beruházásai hoznak létre. 1971— 1975 folyamán a villamos- energia-iparban 57 600 megawatt. a széntermelésben évi 114 millió tonna, a vasérctermelésben 131 millió tonna, a vaskohászati iparban Í2,9 millió tonna nyersvas, 10,9 millió tonna acél, 12,2 millió tonna hengerelt acél, 2,4 millió tonna acélcső, a vegyiparban évi 38 millió tonna műtrágya, 350 000 tonna műszál, 981 000 tonna műanyag- gyártó kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparban a beruházások és rekonstrukciók a termelést évi 25 400 szerszámgép. 7900 kovács- és présgép, 974 000 személygépkocsi, 79 600 traktor, 22 500 kombái gyártására alkalmas kapacitásokkal gyarapították. A gazdasági teljesítőképesség fejlődésének és erejének TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK ÁLLOMÁNYA 1976 VÉGÉN szemléltetésekor nem feledkezhetünk meg annak térbeli, területi vetületeiről sem. A Szovjetunióban a gazdaságfejlesztés kezdettől kelet felé haladt s az idők folyamán — ám jórészt az utóbbi évtizedekben — az Uralon túli területeken és köztársaságokban olyan termelőerőket fejlesztettek ki, — s építenek ott napjainkban is világviszonylatban egyedülálló ipari óriásokat — amelyeknek produktuma a szovjet gazdaság összteljesítményében is növekvő arányú. S ha egykor — még a közelmúltban is — a Szovjetunió európai területeiről kelet felé áramlottak mindazok a javak, amelyek szükségesek voltak a nagy építkezésekhez, a gazdasági térhódításhoz, ma már fordított a helyzet: az energiahordozók, az ipari nyersanyagok százmillió tonnás mennyiségekben érkeznek az Uralon túlról, ahol tovább halad, sőt fokozódik a gazdasági térhódítás, biztosítva a termelőerők, a gazdasági potenciál jövőbeni fejlődését. A mezőgazdaság a közelmúltig bezáróan problematikus — kevésbé fejlett — ágazata volt a szovjet gazdaságnak. S ez korántsem írható kizárólag a természeti-időjárási tényezők rovására. A népgazdasági tervek a hatvanas évek elejéig a szükségesnél lényegesen kevesebb befektetést juttattak a mező- gazdaságnak, amelynek termelőerői, műszaki-technikai A világ jelenleg legnagyobb teljesítményű vízierőműve, a Krasznojarszki Vízierömű ellátottsága ily módon hiányosak maradtak. A korábbi hiányok pótlása a hatvanas évek derekán kezdődött meg. Alig egy évtized alatt a mezőgazdaság termelő állóalapjainak értéke megduplázódott, jelentősen javult műszaki-technikai ellátottságának színvonala. 1965 óta a mezőgazdaság bruttó termelése mintegy 50 százalékkal emelkedett s a fejlődésnek ez a mértéke ebben az ágazatban már kielégítőnek, megfelelőnek minősíthető. Mindemellett a mezőgazdaA SZOVJETUNIÓ ÉS AZ USA FÖB8 GAZDASÁGI MUTATÓINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A hordozórakétához kapcsolják az Interkozmosz 10-et a szociálisa országok közös távközlési műholdját ság fejlesztésében még jócskán vannak elvégzendő teendők annak érdekében, hogy a hozamokban és a munkatermelékenységében is mielőbb felzárkózzék a nemzetközi színvonalhoz. A szovjet gazdaság teljesítményei nemcsak a fejlesztésben, hanem a népjólét emelésében is jelentősek. A lakosság egy főre jutó reál- jövedelme 1940-hez viszonyítva ötszörösére nőtt. Az utóbbi két évtizedben 45 millió új lakást építettek, a lakosság majd kétharmada költözött új lakásba. A tágabb értelemben vett népjólét tovább; fontos összetevője az ingyenes és fejlett egészség- ügyi ellátás — a világ orvosainak majd egyharmada a Szovjetunióban dolgozik — a nem kevésbé fejlett oktatási, szakképzési rendszer, amely egyidejűleg szolgálja a népesség műveltségi színvonalának emelését és a népgazdaság szakemberellátását. Ebben az összefüggésben érdemel említést: a szovjet gazdaság jelenleg 119 millió embert foglalkoztat, közülük 9,5 millió a diplomás és a 13,3 millió a középfokú végzettséggel ■ rendelkező szakember. Az is ide kívánkozik, hogy a világ tudósainak, kutatóinak egynegyede — 1 254 000 tudományos dolgozó — a Szovjetunióban él, műveli tudományágát, fejleszti a tudományt és a technikát. ÓRIÁSI TIRTALÉKOK A Szovjetunió a gazdaságban is világhatalom, történelmi és világpolitikai jelentőségének, szerepének a gazdasági erő és teljesítőképesség a bázisa. S ennek a potenciálnak ma már nemcsak a termelőerők jelenlegi fejlettsége, hanem az is része, hogy kivételesen kedvezőek lehetősége; és adottságai a további dinamikus fejlődésre. Amíg a fejlett tőkésországok fejlődésük eddigi folyamatában jórészt kiaknázták és felhasználták természeti erőforrásaikat, ásványi kincseik zömét, a Szovjetunióban minden energiahordozó, nyers- és alapanyag, természeti kincs hatalmas készletei állnak rendelkezésre. Nem kevésbé jelentős erőforrása, tartaléka a gazdasági növekedésnek — s ennek kiaknázása a jelen és a közeljövő feladata — a hatékonyság javítása, a tuŰGIhányos- technj_J;~j forradalom vívmányainak gyorsabb és szélesebb körű alkalmazása, amelyben jelentős szerepet játszik a gazdaságirányítási rendszer szüntelen tökéletesítése is. Ezek azok a tényezők, erőforrások, amelyek a szovjet gazdaság potenciáljához, történelmileg bizonyított életerejéhez, alkotókészségéhez társulva a jövőben magasabb szintre emelhetik teljesítőképességét, produktumának minőségét, működésének hatékonyságát. G áramvölgyi István
