Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

telepen* o MHpt jh eANHomacHO Na aact/iar (aro Cbt3Aa CoatToet» P' 'MHXb M KpeCTbUNCKNXb flf 26 oktjiőp ' 1917 r. L Ára: 1 - Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK! XXVIII. évf., 262. sz., 1977. november 6. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Híven az Októberi Forradalomhoz ÍRTB: BORBÉLY SÓNOOR, OZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÚGÓNHK TITKÁRA íz nap, amely megrengette a világot — e címet adta mű­vének a szemtanú, az ameri­kai John Reed, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom krónikása, köny­véhez Lenin írt előszót és ebben bizo­nyította: hiteles, igaz. Most, 60 esz­tendő múltán, emlékezünk az embe­riség történelmének e sorsdöntő ese­ményére, amelyről ma már bizton tudjuk, hogy nemcsak megrengette, de alapvetően megváltoztatta, újjá is szülte a világot. A diadalmas Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, e felejthetetlen győzelem olyan társadalom előtt nyi­totta meg az utat, amely megszün­teti az ember mindenfajta kizsákmá­nyolását és elnyomását, ahol a terem­tő, alkotó ember a maga javára for­díthatja munkájának minden gyü­mölcsét, és szabadon bontakoztathat­ja ki a személyiségének sokoldalú ké­pességeit. A Szovjetunió testvéri szövetség­ben összeforrott népei történelmileg viszonylag rövid idő alatt sikeresen felépítették a szocialista társadalmi: rendszert, és biztosan haladnak a kommunizmus építésének útján. A szocializmus országa gazdaságilag, politikailag, katonailag hatalmas erő­vé vált. A világ népei mélységes tisztelettel tekintenek a hős szovjet népre; útjuk és küzdelmük magával ragadó példa; a Szovjetunióban látják erkölcsi-po­litikai támaszukat, reményeik meg­valósulásának, harcuk megvívásának győzelmes ígéretét, legfontosabb fel­tételét. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának küszöbén került elfogadásra a Szovjetunió új alkotmánya. Ez az időbeli egybeesés nem véletlen. Példázza, hogy valóra válnak az október által meghirdetett eszmék, a lenini útmutatások. Az új alkotmány a szovjet nép kezében ha­tékony fegyver október lenini eszméi­nek megvalósításában, a kommuniz­mus sikeres építésében. A Szovjetuniónak döntő és soha el nem évülő érdeme van a fasizmus megsemmisítésében, abban, hogy az emberiség megmenekült a világ le­igázására törő barna pestistől. A szovjet nép fiai és lányai, a hősök nemzedéke nem hiába áldozta vérét és életét. Nekik köszönhető, hogy az ember szabaságvágya jutott diadal­ra, győzött az igazi demokrácia, a ha­ladás eszméje, és e történelmi diadal eredményeként egész sor ország sza­kadt ki a kapitalizmus világrendsze­réből, megvalósították a népi demok­ratikus forradalmat, a szocializmus útjára léptek. Ma már a szocializmus a Föld valamennyi kontinensére ki­terjedő világrendszerré és egyben korunk meghatározó erejévé vált. A Nagy Októberi Szocialista For­radalommal egyidőben a kapitaliz­mus megszűnt az egész világot át­fogó, egységes világrendszert alkotni. Kezdetét vette általános válsága, amely társadalmi életének minden területére kiterjedt. A szocializmus valósága és eredményei új és ked­vező feltételeket teremtettek a kapi­talista országok munkásosztályának harcához is. A kizsákmányolás, a gyarmati sors mellett az emberiség történetének legborzalmasabb és legkegyetlenebb fejezetei a háborúk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a népek bé­keharcához is új feltételeket terem­tett. A háborúk ellen küzdő milliók békeóhaját, harci elszántságát ma már a szocializmus országainak bé­kepolitikája és katonai ereje támaszt­ja alá. A magyar munkásosztály joggal büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útmutatásait, tanulságait megértve elsőként követ­te a történelmi példát, és 1919-ben kivívta a Tanácsköztársaságot. Ha­zánk munkásosztályát és parasztsá­gát már az első perctől kezdve a szo­lidaritás eltéphetetlen szálai fűzték a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomhoz. Ezt bizonyítja annak a több mint százezer magyar interna­cionalistának hősi példája, akik a szovjethatalom védelmére fogtak fegyvert a polgárháború éveiben. A magyar nép soha nem felejti el, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vörös csillagos katonái hozták el számára 1945 tavaszán a szabadságot, és történelmünk gyöke­resen új fejezetét nyitották meg ež- zel. Mindig kegyelettel emlékezünk a szabadságunkért életüket áldozó hősökre, akik azért ontották vérüket, hogy mi emberhez méltóan élhes­sünk. Jól tudjuk, Hogy 1945. április 4-e, a népi demokratikus forradalom, nem győzhetett volna 1917. októbere nél­kül. Ezért méltán nagy ünnepe no­vember 7-e a magyar népnek is. A történelmi múlton, az eszmei-politi­kai közösségen túl összeköt bennün­ket a kölcsönös érdekeltség országa­ink szocialista építő munkájának si­kereiben, közös felelősségünk a szo­cializmus, a béke és a társadalmi ha­ladás ügyének győzelméért. Felisme­rik ezt azonban az ellenfeleink is, ezért követnek el mindent, hogy éket verjenek közénk. Meddő próbálko­zás, mert soha nem felejtjük* a tör­ténelmi tanulságot, amelyet Kádár János elvtárs így összegezett : „Szov­jetellenes kommunizmus nem volt, nincs, és nem is lesz soha!..Egész eddigi sorsunk és puszta létünk is arra int, hogy mint a szemünk fé­nyére, úgy vigyázzunk a Szovjetunió­hoz fűződő testvéri kapcsolatainkra, óvjuk együttműködésünk zavartalan­ságát, munkálkodjunk szüntelen gaz­dagításán, továbbfejlesztésén. gyüttműködésünk ma már a társadalmi élet minden te­rületére kiterjed, és egyaránt érezteti jótékony hatását népgazdasá­gunk fejlődésében, politikai viszo­nyaink erősítésében, a kultúra széles körű terjedésében is. Egy világhata­lom és egy kis ország viszonylatában ilyen egyenjogú, a kölcsönös érdeke­ket szem előtt tartó kapcsolatra még soha nem volt példa az országok és az áHamok történetében. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom és a szocialista építés gya­korlata a Szovjetunióban és a többi testvéri szocialista országban, egy­aránt bizonyítja a marxizmus—leni- nizmus általános érvényét, amely maga is gazdagodott és továbbfejlő­dött a forradalmi gyakorlat tapasz­talatainak elméleti általánosításával. Eddigi utunk tanulságai arról győz­tek meg minket: nemzeti létérdekünk ezekből a tapasztalatokból okulni, a hazai, sajátos körülményeknek meg­felelően alkalmazni. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom arra ta­nít: semmi sem drágább nekünk, mint a dolgozó nép hatalmának szün­telen erősítése és védelme. Történel­mi küldetésünk, hogy óvjuk és min­den nap tovább szilárdítsuk a muni- kás-paraszt szövetséget, amely e ha­talom politikai alapja. Ugyanígy kö­telességünk küzdeni a szélesebb ér­telemben vett szövetségi politikánk sikeréért, a szocialista népi-nemzeti egységünkért. Nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem arról, hogy szakadatlanul erősítsük a munkás- osztály pártjának politikai vezető szerepét a társadalmi folyamatok irá­nyításában, a szocialista államiság és a szocialista demokratizmus fejlesz­tése közepette. E törekvésünk sikere egyben minden további előrehaladá­sunk kulcsa. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta egész korszak azonban arra is megtanított minket, hogy különleges figyelmet fordítsunk a gazdasági kér­désekre, a termelőerők szüntelen fej­lesztésére. Ezekkel összhangban kö­telességünk fejleszteni a szocialista termelési viszonyokat, és így emelni a nép jólétét. Soha nem téveszthet­jük szem elől: a szocializmus eszméje az emberért született, a valóság sem szolgálhat senkit és semmi mást. A Szocialista Forradalom gyökere­sen átalakítja a társadalmi viszonyo­kat. Ezért is szerves része a kulturá­lis forradalom, a következetes osz­tályharc végigvitele az ideológia te­rületén is. Most, amikor a két világ- rendszer harcában rendkívül megnö­vekedett az ideológia szerepe, de elő­térbe került, mint a belső fejlődés szükséglete is, különösen nagy jelen­tőséget tulajdonítunk az elmúlt hat évtized minden ilyen jellegű tapasz­talatának. Lenin 1920-ban azt írta, hogy az orosz példa minden országnak mutat egyet-mást, méghozzá igen lényege­set. A történelem ezt az előrelátását már sokoldalúan bebizonyította. Ter­mészetesen nem mechanikus másolás igényéről van szó; ettől elsősorban Lenin óvott mindenkit. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom méltó ünneplése egyet jelent tanulságainak alkotó szellemű hasz­nosításával. Október szelleme, a le­nini eszmék jegyében munkálkodik pártunk irányvonalának valóra vál­tásán, a fejlett szocialista társadalom felépítésén. Ez a mi dolgunk, és el­végezzük becsülettel. De most, az ün­nep alkalmából munkánkban egy pil­lanatra megpihenve tekintetünk a szovjet ember felé fordul. Arra az emberre nézünk mélységes tisztelet­tel és a testvér szeretetével, akiről így szólt L. I. Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán: „...És vége­zetül, az utóbbi hatvan év legfőbb eredménye — maga a szovjet ember. Az az ember, aki a kivívott szabadsá­got a legnehezebb harcokban is meg tudta védeni. Az az ember, aki épí­tette a jövőt, nem kímélve erejét, és nem sajnálva semmilyen áldozatot, aki, miközben kiállt minden megpró­báltatást, maga is teljesen megújult, egyesítette magában az eszmei meg­győződést és a hatalmas életenergiát, a kultúrát, a tudást és azt a képes­séget, hogy mindezeket hasznosítsa. Az az ember, aki forrón szereti ha­záját, egyszersmind következetes in­ternacionalista volt és marad ...” Ünnepünk, a lenini Nagy Október 60. évfordulóján szívünk minden me­legével köszöntjük valamennyiünk álmának, a kommunizmusnak diadal­mas építőjét, a szovjet embert!

Next

/
Oldalképek
Tartalom