Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

4­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. november 30. FIATALOK FIGYELMÉBE; Pályázati felhívás Nem tudunk főzni % A jászkiséri asszonyok ne­vében panaszkodom amiatt, hogy községünkben szomba­tonként már nem lehet 10 ki­logrammos háztartási gázpa­lackot kapni. A gázcseretelep nyitvatartási rendje sem megfelelő számunkra, mivel szombaton reggel 8-tól 12-ig cserélhetünk palackot. Leg­többen ilyenkor még dolgo­zunk. Az sem lehet megol­dás, hogy mindig szomszéda­inkat kérjük a szívességre, cseréljék ki gázpalackunkat. Jó lenne, ha szombaton reggel 7-től 9 óráig, délután pedig 4-től 6 óráig tartana nyitva a telep, de úgy, hogy lehessen is cserélni. Ehhez kérjük az illetékesek intézke­dését. Nagypál Józsefné Jászkisér Örültünk a törődésnek Nyugdíjasai és azok hoz­zátartozói számára találkozót rendezett nemrég a szolnoki MÁV-kórház és Rendelőin­tézet vezetősége a szakszer­vezeti bizottság szervezésé­ben. Az intézet 10 éves életéről kaptunk tájékoztatót, majd ünnepi műsorral, ajándékkal, vacsorával kedveskedtek ne­künk. örülünk a törődésnek, jól éreztük magunkat, amiért ezúton is szeretnénk köszöne­tét mondani. Erdei Andrásné, nyugdíjas Szolnok Rosszak a liftek A Jubileumi tér 2. számú, tízemeletes ház lakóinak ne­vében kérünk sürgős intézke­dést ahhoz, hogy megjavítsák liftünket. Október 17-től gya­logolunk, nincs gazdája a liftnek, senki sem törődik azzal, hogy az ott lakó bete­geknek, kisgyermekeknek, idős embereknek milyen nagy problémát jelent ez. Több aláírás Szolnok * * * A szolnoki, Táncsics M. u. 18. számú, ugyancsak tíz­emeletes ház lakói is amiatt panaszkodnak, hogy hosszú ideje gyalogolniuk kell az emeletekre. Többet rossz a ház egyetlen liftje, mint jó. Ügy tűnik, senki sem törő­dik azzal, milyen gondot, bosszúságot jelent ez nap mint nap az ;tt lakók számá­ra. Állandóan visszatérő probléma a lift karbantartá­sa, gyors javítása, alkatrész- ellátása. Végre olyan intéz­kedést várunk, hogy lift-gon- dunk megszűnjön, ne keserít­se tovább életünket. 35 aláírás Szolnok Kendők Lapunk november 23-i számában Reklámár címmel D. F.-né szolnoki olvasónk szóvá tette, hogy a Centrum áruházban 35 forintos rek­lámáron kendőt vásárolt, másnap még egyet vett belő­le, amiért már 36,90 forintot fizetett. Kérdésére azt a vá­laszt kapta. hogy „rosszul áraztak az előző nap”. Pana­szára válaszolt a szolnoki Centrum áruház igazgatója, aki megvizsgálta a kendők áradását és megállapította, hogy azokat másod- és har­madosztályon értékesítették. Tehát nem véletlen vagy tu­datos árdrágításról van szó — írja levelében. Az eladó helytelenül tájékoztatta a ve­vőt, amikor azt mondta, elő­ző nap rosszul áraztak. Ezért felelősségre vonták. Több udvariasságot várunk Két kis gyermekemmel minden nap, a szolnoki Ve­gyiművektől 16.20 órakor in­duló autóbusszal utazunk Tó­szegre. November 24-én is ez­zel a járattal mentünk haza, de sajnos, nem volt ülőhely. Letettem a két és fél éves Jászladányi olvasónknak, aki azt írja: „oda jutottunk volna, pálinkát, borravalót követel valaki azért, hogy be­írja a hibabejelentést egy könyvbe?” Konkrét esetét ír­ja meg, majd arra kér ben­nünket, nevét ne közöljük a lapban. Ezt meg is tennénk, hiszen olvasónk diszkréció­kérése számunkra kötelező, azonban nevét és lakcímét el­felejtette megírni. K. S.-né Jászberény: A háztáji és kisegítő gazdasá­gok jövedelemadóját köteles fizetni az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag is, aki háztáji földre jogosult, de a föld helyett természet­beni vagy pénzbeni juttatás­ban részesült a szövetkezeté­től. Molnár Zoltánné, Tiszafü­red: A CSÉB-tagság valóban megszűnik, ha a tagnak ösz- szesen háromhavi tagdíjhát­raléka van. A tagot az első elmaradt tagdíj esedékessé­gétől számított három hónap kislányomat a jegykezelő ré­szére fenntartott ülőhelyre. A jegykezelő azonban — aki mellesleg apa is — durván rendre utasított hogy az az ő helye, ültessem a gyereket máshová. Felháborít, hogy szép számmal akadnak utasok, akik elnézik, egy 15 kilo­grammos kisgyereket kézben fogjunk az ide-oda himbá- lódzó autóbuszon, de hogy már a jegykezelőtől sem vár­hatunk emberséget, az meg főleg. Mákos Istvánná Tószeg múltán törlik a biztosítási és önsegélyező csoportból. Ez­zel természetesen a CSÉJB- tagságból eredő minden, joga elveszik. T. Ferenc, Kunszentmár- ton: A bedolgozónak arra a hónapra jár családi pótlék, amelyikben 21 napi biztosí­tási időt igazol és keresete eléri az 500 forintot, illetőleg a napi 20 forintot. A kereset napi átlagát a bedolgozónál úgy kell megállapítani, hogy a havi keresetet el kell osz­tani a hónap munkanapjai­nak számával. Azonban nem lehet osztóként figyelembe venni a munkába lépés nap­ját megelőző, illetőleg a be­dolgozói jogviszony megszű­nését követő munkanapokat, továbbá azokat a munkana­pokat sem, amelyeken iga­zoltan nem végez munkát. R. I.-né, Szolnok: öregségi járadék iránti igényét nem utasíthatják el amiatt, hogy férjének X forint nyugdíja van. Az 1975. július 1-én ér­vénybe lépett új társadalom- biztosítási törvény szerint a jogosultság megállapításánál kizárólag az igénylő kereseti viszonyait kell vizsgálni, a házastársét nem. A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnök­sége és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség köz­ponti bizottsága pályázatot hirdet az újságíráshoz tehet­séget és kedvet érző, 18—30 év közötti — nem újságírói munkakörben dolgozó — fia­talok számára. Pályázni lehet nyomtatás­ban még nem közölt, aktuá­lis társadalmi, ifjúságpoliti­PALYADlJAK Kevesen tudják, hogy a hobby szó, ami ma milliók kedvtelésének, szabadidejük eltöltésének fogalma, a soly- mászatból származik. Ang­liában, a solymászat egyik ősi fellegvárában terjedt el az a szokás, hogy a férfiak­kal együtt hölgyek is kilova­goltak a vadászatra. A meg­lehetős nagy súlyt, másfél­két kilogrammot is kitevő nagy sólymok azonban ne­héznek bizonyultak a höl­gyek számára, így ők kedv­telésből csupán a kisebb ter­metű, alig 15—20 dekás kaba sólymot tartották dí­szes láncon kezükben, amely vadászni ugyan nem tudott, de divatként, ékesítőként ők is magukkal vitték a kister­metű ragadozómadarat. A kaba sólyom neve angolul hobby, és innen terjedt el Szerte a világon a kedvtelés, szórakozás fogalmát kifejező szó. | Magyarországon is nagy hagyományai voltak a soly­kai, gazdasági és kulturális témájú, az újságműfajok Sa­játosságainak (riport, cikk, interjú stb.) megjelenő írá­sokkal. Egy pályázó legfeljebb három — egyenként 4—5 gépelt oldalnál nem hosz- szabb — írással pályázhat. A pályamunkákat gépelve, 3 példányban — részletes ön­életrajzzal együtt — kell beküldeni. mászatnak, a királyi udva­rokban Zsigmond és Mátyás idejében és az erdélyi feje­delmek udvartartásának je­lentős szórakozása volt a sólyommal történő vadászat. A fősolymászmester a kirá­lyi, főúri udvarok magas rangú és egyik legjobban fi­zetett embere volt. Magyar- országon a solymászat ha­gyományát felújítva ma is működnek társaságok, de a Természetvédelmi Hivatal szigorú rendszabályai miatt néhány tucat, valóban só­lyommal vadászó solymászt tartanak számon. A soly- mász-hobby kedvelői azon­ban megoldást találtak és rájöttek, hogy a sólyomalka­tú madarak közül a kánya ugyanúgy idomítható’, vadá­szatra éppen olyan jól be­fogható, mint a sólyom. Ez a karcsú ragadozómadár ugyanúgy megfogja és levág­ja a gémet, fácánt, vadli­bát, mint hírnevesebb ve- télytársa. Szerkesztői üzenetek 2 db I. díj 3000—3000,— Ft A KISZ központi bizottságának különdíja 3000,— Ft A MUOSZ elnökségének különdíja 3000,— Ft 4 db II. díj 2000—2000,— Ft 6 db III. díj 1000—1000,— Ft A pályadíjakon kívül a kiemelkedő pályamunkákat a bíráló bizottság elismerő oklevéllel jutalmazza. A pályázat első helyezettjei előnyben részesülnek az újságíró iskola írásbeli és szóbeli felvételi vizsgái alól. Ezenkívül a díjnyer­tes és oklevéllel jutalmazott pályázók felvételt nyernek az 1978. Szeptemberében induló újságíró stúdióra. A pályamunkák beküldési határideje: 1978. január 15. Eredményhirdetés: 1978. március 21. CÍM: 1368 Budapest, Népköztársaság útja 101. (MUOSZ Oktatási Igazgatóság) Mitől hobby a hobby? Sorkatonai szolgálat és munkaviszony Munkahelyváltoztatás—Bérmegállapítás K. T. kunszentmártoni ol­vasónk arra kért felvilágosí­tást, hogy egyetemi tanulmá­nyai előtt eltöltött 11 hónapos sorkatonai szolgálata, munka- viszonyban töltött időnek számít-e, s ha igen, ki jogo­sult ezen iaoszak munka­könyvi bejegyzésére? Az 1970. január elsején vagy azt követően sorkatonai szolgálatot teljesítők szolgá­lati idejét munkaviszonyban töltött időként kell figyelem­be venni abban az esetben is, ha bevonuláskor munkavi­szonyuk nem volt, vagy az a sorkatonai szolgálat ideje alatt megszűnt (pl. próbaidő, határozott idő eltelte miatt stb.). Ezt az időt a fegyveres erők illetékes szervétől ka­pott igazolás alapján, a ka­tonai szolgálatot követő mun- kábalépéskor, a vállalatnak kell a dolgozó munkaköny­vébe jegyezni. Azok a had­kötelesek, akik egyetemi ta­nulmányainak megkezdése előtt 11 hónapot sorkatonai szolgálatban egybefüggően letöltötték, további szolgálati behívásaikat tartalékos kato­nai szolgálatnak kell tekin­teni. Ilyen esetben a 11 hó­napos katonai szolgálat le­töltése után a hadköteles tar­talékos állományba kerül és további katonai behívása tartalékos továbbképzésnek minősül. Kereseti elszámolá­sa a tartalékos katonai szol­gálatot teljesítőkre vonatkozó keresetkiegészítéssel törté­nik. A levélben írtak szerint 1972. november 2-án, tehát 1970. január 1. napja után lépett munkaviszonyba. En­nek következtében, függetle­nül attól, hogy egyetemi ta­nulmányainak befejezését követően mikor lépett mun­kaviszonyba, sorkatonai szol­gálati idejét munkaviszony­ban töltött időnek kell elis­merni. (11/1969. MüM sz. ren­delettel módosított 5/1967. MüM sz. rendelet 10/B. §-a.) Amennyiben a vállalat to­vábbra is fenntartaná eluta­sító álláspontját, kérelmével forduljon a vállalati munka­ügyi döntőbizottsághoz. N. I. szolnoki olvasónk azt sérelmezi, hogy vállalata évi rendes szabadságától és ju­talmától is meg kívánja fosztani arra hivatkozással, hogy a bíróság garázdaság vétségének elkövetése miatt elítélte. A dolgozót évi rendes sza­badságától megfosztani nem lehet. A Munka Törvény- könyve csak azt írja elő, hogy az elbocsátás büntetés jog­erőre emelkedés után 3 évig mindazokban az esetekben, amkior a munkaviszonyra vonatkozó jogszabály a mun­kaviszonyban töltött idő fi­gyelembevételét írja elő (pl. pótszabadság mértékének megállapítása esetén), az el­bocsátás előtti időt számítá­son kívül kell hagyni. A le­vélből megállapíthatóan fe­gyelmi eljárást nem folytat­tak le Ön ellen, nem bocsá­tották el, így szabadságának megvonása vagy csökkentése a jogszabály e rendelkezésé­re hivatkozással nem indo­kolt. Levelében ugyan kifejezet­ten nem írja meg, csupán a 10%-os munkabércsökkentés­ből lehet arra következtetni, hogy a bíróság feltehetően javító-nevelő munkára ítélte. Ez esetben a javító-nevelő munka ideje alatt a munka- viszony szünetel. A javító­nevelő munka tartama alatt a dolgozó nem részesülhet évi rendes, vagy rendkívüli szabadságban, s a végzett munkáért jutalomban sem. Az elítélt csak olyan jutta­tásban részesülhet, amely nem ellentétes büntetésé céljával. B. J.-né jászberényi olva­sónk 1976. május 10-től szep­tember 8-ig határozott időre szóló munkaszerződéssel he­lyezkedett el. Szerződésének lejárta után újabb határo­zott időre szóló munkavi­szonyt létesített 1976. szep­tember 27-től október 31-ig. Munkakönyvét mindkét esetben „munkaviszonya megszűnt” bejegyzéssel ad­ták ki. 1977. január hó 3-án újból elhelyezkedett, de mostmár határozatlan időre szóló munkaszerződéssel. Az alkalmazó vállalat — hivat­kozással a 7/1967. MüM sz. rendelet 3/B. §-ra — a dol­gozó bérét a munkakörére előírt bértétel alsó határában állapította meg. Kérdése, hogy helyesen járt-e el a vállalat? A dolgozó személyi alap­bére az alkalmazáskor és az azt követő egyéves időtartam alatt nem haladhatja meg a munkaköre előírt besorolás szerinti bértétel alsó határát, ha az alkalmazást megelőző egy éven belül legalább har­madik esetben létesít mun­kaviszonyt és korábbi mun­kaviszonyait felmondással, il­letve kilépés útján szüntette meg, vagy kilépett munka­könyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet. Nem vonatko­zik e szabály arra az esetre, ha a dolgozó munkaviszonya a határozott idő eltelte miatt szűnik meg és nem felmon­dással vagy kilépett munka­könyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet. Dr. Cs. I, Öregek otthonában Üldögélve. A jászberényi szociális otthon közel öt­száz éves épülete teljes egészében műemlék A 94 éves Szbazsó Mária, az intézet korelnöke ma is tevékeny. Kiállításra készíti Icigújabb horgolását

Next

/
Oldalképek
Tartalom