Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

Ara:'.fm« SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! az ízlés nem magánügy HÁROM NAGY BERUHÁZÁS Tizenkét és fél milliárd könnyűipari fejlesztésekre Magánügyünk, hogy az olajzöldet, a kpbaltkéket vagy a cinóberpirosat sze­retjük-e. Magánügyünk, hogy „magas fényű” bútorokat kedvelünk-e inkább, vagy a fénytelent. Magánügyünk, hogy halk szonátákat hall­gatunk-e szívesebben, vagy hangos zenét, beatet, dzsesszt, katonaindulókat. Magán­ügyünk, hogy kikapcsolódá­sul olvasunk-e krimiket, vagy emberségünkben aka- runk-e teljesebbé lenni ne­mesebb irodalmunkkal. Ma­gánügyünk, hogy jóízűen eszünk-e görbe, szürke alu­mínium evőeszközökkel, vagy csak akkor, ha a vil­la pontosan hegyébe talál, a kanálból nem löttyen ki a leves. Lehet, hogy számunkra nem ellenszenvesek a rikító színek, a kemény élek és sarkok, az érdes felületek, a rövid hullámhosszon érkező magas hangok, a meghök­kentő és megkérdőjelezett történetek, a ránk nehezedő épülettömegek. De lehetsé­ges, hogy mást irritál a dongó zümmögése, a saját életritmusától, lélegzetvéte­létől eltérő zenei ritmus, s felhőkarcolók helyett egy­két szintes épületekben érzi otthon magát. Az ízlés nem magánügy, s nem nyugod­hatunk bele, hogy ízlésekés pofonok különbözők. A köz­ízlést formálni kell, hogy ne pofonokat kapjunk, szí­nek, formák, hangok, iro­dalmi történetek, de erkölcsi ízlések másféle értelmezésé­től sem. Mert nagyonis lehetséges, hogy minket fölösleges iz­galomba hoznak a rikító szí­nek. a zajos zenék, a han­gos beszéd, a fölöslegesen kiélezett mese, az értelmet­lenül magas ház. hiszen mást igénylünk, más az íz­lésünk, más szépségek iránt vagyunk fogékonyak. jó közérzetünket más formák, más színek, más hangrend- szerek, más méretek, más­féleképpen bonyolított, sar­kított események biztosítják. Ezért a mások ízlése abban a pillanatban, amint kihat a másik emberre, közüggyé; társadalmi üggyé válik. Ízlés dolga? Minden tár­sadalmi réteg, minder kor megteremtette ízlésének azokat a formáit, melyben jól és otthon érezte magát. A mi társadalmunkban még gyakran keresztezik egymást a múltból ittrekedt ízlés pa­rancsai és mai igényeink. A társadalom dolga, hogy egyé­ni és közösségi ízlés össze­hangolt értékeit megteremt­se. Nem lehet ezt az össz­hangot szabályokkal, rende­letekkel. törvényekkel biz­tosítani s bármilyen anya­gi erőfeszítés is kevésnek bizonyulhat. Nagy és fontos szerepe van ebben az ízlés­formáló tevékenységben mű­vészeteinknek. Művészeink­nek, ha jó érzékkel megér­zik egyéni ízlésük tükrében a kor parancsait. Ezzel ta­lán feleltünk is az írás ele­jén feltett kérdéseinkre. Aki biztosítani tudja jó közér­zetét a társadalomtól füg­getlenül. annak nincs szük­sége arra, hogy ízlését össz­hangba hozza környezeté­vel. Ha a társadalom bizto­sítani tudja eszméül állí­tott ízlésének formáit az egyének nélkül, nincs szük­sége arra, hogy humánus le­gyen. Mi humánus társa­dalmat építünk, s megbe­csüljük az egyes embert. Ebben sok minden benne van, ami az ízlésformálást illeti. K. A. Az iparágak közül az em­bereket legérzékenyebben, közvetlenül érintő ágazat, a textil-ruházati ipar. Az em­lített iparág a könnyűipar termelésének mintegy 60—70 százalékát adja. Az iparág­ban foglalkoztatottak száma több mint 280 ezer fő. A textil-ruházati ipar ter­melése több mint kétszerese a ,belföldi fogyasztásnak. Ezért a termékek 25 száza­léka a szocialista, 25 száza­léka pedig tőkés piacokon ta­lál vevőt. A negyedik ötéves tervben a korábbi időszakhoz viszo­nyítva jelentős hazai és ex­port forgalom növekedéssel kellett számolni. Ez a ter­mékek és a termék-struktú­rák fejlesztése nélkül elkép­zelhetetlen lett volna. Ezért a kormány 1970-ben elren­delte a textil-ruházati ipar nagyarányú rekonstrukcióját, és kijelölte a végrehajtás ütemét, irányait. A könnyűipar nehéz gondja Általában a könnyűipar, ezen belül is az említett iparág az, amely évtizedek óta a legnagyobb munkaerő- hiánnyal küzd. A rekonstruk­ció során tehát már az előző ötéves tervben és a jelenlegi tervidőszakban is a munka­erőt kiváltó beruházásokra kellett koncentrálni. Ilymó- don lehetett a növekvő szük­ségleteket állandóan csökke­nő létszám mellett kielégí­teni. Az iparág az előző ötéves tervben 16 milliárd forintot költött fejlesztésekre. Ez az MEDICOR-KIALLITÁS Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, a Magyar—Szovjet Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság XX. ülésszakán részt vevő ma­gyar küldöttség vezetője nyi­totta meg tegnap délelőtt a Medicor Műveknek a moszk­vai Politechnikai Múzeum­ban megrendezett jubileumi kiállítását. Az orvosi műszereket gyártó és termékmennyisé­gének 70 százalékát exportá­ló magyar vállalat legújabb termékeit- bemutató kiállítás megnyitóján jelen volt Konsztantyin Katusev a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese. KÜLFÖLDI LAPKIADÓKAT FOGADOTT MARÓTHY LÁSZLÓ Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Kommunista Ifiúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára tegnap fogadta a szocialista országok gyermek- és ifjú­sági könyv- és lapkiadóinak tanácskozásán részvevő kül­döttségek vezetőit. A fogadá­összeg az azt megelőző idő­szak fejlesztési költségeinek több mint kétszerese volt Nagyobb része vállalati fej­lesztésként valósult meg. A tervidőszak egyetlen nagy állami beruházása a Győri Graboplast Műbőrgyár fej­lesztése volt. A gazdálkodó vállalatok kicserélték a fonó- és orsógépek jelentős hánya­dát, a konfekcióiparban je­lentősen nőtt a speciális var­rógépek száma. A bőripar­ban mechanizálták a vegyi folyamatokat. Ezen túlme­nően a vállalatok jelentős összegeket — öt év alatt 1,5 milliárd forintot — költöttek az élet. és munkakörülmé­nyeket javító szociális, kom­munális beruházásokra. Gyorsabban és lassabban A beruházások hatékony­ságát mutatja, hogy a terv­időszakban a ruházati ágazat termelése 60 százalékkal nőtt. Az ötödik ötéves tervben tovább folytatódik a létkér­déssé vált rekonstrukció. Be­ruházásokra 17,5 millió fo­rintot irányoztak elő. Ebből történik majd a három nagy beruházás: a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár debreceni és mátészalkai új üzemegy­ségének, a Halasi Kötöttáru­gyárnak és a Simontornyai Bőrgyárnak a fejlesztése. Üzembe állításuk után ezek a termelő egységek mintegy 500—550 tonna áru előállítá­sára lesznek alkalmasak. A két kötöttárugyár a terve­zettnél gyorsabb, a bőrgyár valamivel lassabb ütemben készül. Az állami nagy be­san jelen volt Barabás Já­nos, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára. A SZOVOSZ ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A jövő évi ellátás, forgal­mazás biztosítására összesen 148 ezer 500 vagon burgo­nyát, zöldséget, gyümölcsöt köt le termeltetési- felvá­sárlási szerződésekkel nagy­üzemeknél, háztáji terme­lőknél a szövetkezeti keres­kedelem. A SZÖVOSZ el­nöksége tegnapi ülésén meg­állapította, hogy a kötési elő­irányzatokat várhatóan ez év végéig teljesítik a Zöldért vállalatok, a Hungarofruct és az Áfész-ek egyaránt, Ezt követően került sor a Termelőszövetikezietek Orszá­gos Tanácsa és a Fogyasztá­si Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének együt­tes ülésére, amelyen megvi­tatták a két szövetkezeti ruházásokon kívül a gazdál­kodó egységeknél nyolcvan jelentősebb — nyolcvanmil­lió forinttól fél milliárd fo­rintig terjedő értékű — be­ruházás van folyamatban. Folytatódik a berendezések, technológiák korszerűsíté­se is. Elment ötezer ember A szakemberek a tervidő­szakban körülbelül tízezres létszámcsökkenéssel számol­tak. Az első évben azonban már mintegy ötezer ember hagyta ott az iparágat. A létszámcsökkenést némileg lassította az az intézkedés, mely az alapbéreket és a műszakpótlékokat rendezte. A súlyos munkaerőgondok egyik, s talán alapvető oka az, hogy a textil-ruházati ipar berendezéseinek jó ré­sze három műszakban ter­mel. Az ipar átlagában a gé­pek kihasználási mutatója 1,2, míg a textil-ruházati iparban 2,6. Gondban van az iparág azért is, mert termékei alap­anyagának jó részét impor­tálja valamint a ruhaipar termékszerkezete az összes iparág közül szinte a legbo­nyolultabb. A belföldi fo­gyasztás egy idő óta stagnál, a szovjet piac meghatározott választékban kéri az árut, míg a tőkés piac az állandó és folyamatos termékkorsze­rűsítést követeli meg. Ezért a textil-ruházati ipar a nö­vekvő igényeknek csak a rekonstrukció révén tud megfelelni. D. K. ágazat együttműködésének továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést illetve állás­foglalást. BOLGÁR VENDÉGEK SZOLNOKON Mezőgzadasági szakembe­rekből álló négytagú delegá­ció érkezett a bolgár Küsz- tendil megyéből Szolnokra. Tegnap délelőtt meglátogat­ták a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot, dél­után pedig a Tejipari Válla­lat munkájával ismerkedtek. A vendégek ma ellátogatnak a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetke­zetbe és a Tiszántúli Talaj­javító és Talajvédelmi Válla­latokhoz, holnap pedig Jász­apátiba utaznak, ahol a JÁSZTEJ és a Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Iskola munkájával ismerkednek. EGY MONDATBAN — Tegnap befejeződött a Magyar Család- és Nővédel­mi Tudományos Társaság kétnapos kongresszusa. — A MÉM-ben elkészült program alapján összevont ..hadműveletet” indítanak a gyümölcsösök és a szőlők ví­rusfertőzésének megfékezé­sére. Edward Gierek Rómában tárgyal U Szíriái Kommunista Párt nyilatkozata (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsági ülése Megkezdődött hazánkban a Varsói Szerződés tagállamai­nak honvédelmi miniszteri tanácskozása. Képünk az első tárgyaláson készült. (Telefoto — KS) Tegnap Budapestre érkez­tek a Varsói Szerződés tagál­lamainak honvédelmi mi­niszteri bizottsága soron kö­vetkező ülésén résztvevő kül­döttségek, Dobri Dzsurov hadseregtábomok, a Bolgár Népköztársaság honvédelmi minisztere, Martin Dzur had­seregtábomok, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, a Lengyel Nép- köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Ion Coman vezérezredes, a Román Szocialista Köztársa­ság nemzetvédelmi miniszte­re és Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere vezetésével. Ugyancsak hazánkba ér­kezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábomok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke. Az ülés részvevőit a Feri­hegyi repülőtéren Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, valamint a Hon­védelmi Minisztérium kato­nai tanácsának tagjai fogad­ták. Jelen voltak továbbá a Varsói Szerződés tagállamai­nak budapesti nagykövetei. A küldöttségek vezetői ko­szorút helyeztek el a Hősök terén a magyar hősök em­lékművénél és a Gellért-he- gyen a Felszabadulási em­lékműnél. Délután Czinege Lajos el­nökletével megkezdődött a honvédelmi miniszteri bi­zottság ülése. (MTI) Egy hónappal korábban U Vegyesipari Szolgáltató Vállalat teljesítette éves tervét Nem lenne meglepő, ha Jászberényben a Vegyesipari Szolgáltató Vállalatnál az év legeredményesebb idejé­nek könyvelnék el a 47. he­tet: ekkor fejezték be ugyan­is éves tervüket. A százhatvan üzemi dolgo­zót és kétszázhúsz bedolgo­zót foglalkoztató vállalat idei terve 57.5 millió forint árbevétel. Az év elején a vállalat dolgozói vállalták, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lójára, a HVDSZ megalaku­lásának 25. és a vállalat fennállásának 15. évforduló­ja tiszteletére éves tervüket december 15-re teljesítik. A Vegyesipari Szolgáltató Vállalat dolgozói, élükön hat szocialista brigád 'százhúsz tagjával túlteljesítették vál­lalásukat. November 26-ig a mintegy 58 millió forint ér­tékű termék utolsó tételeit is átadták a megrendelőknek. Csaknem fél millió pár munkavédelmi kesztyű, több mint 40 ezer munkakötény, ugyanennyi orvosi sapka és 15 ezer polírozókorong ké­szült el tizenegy hónap alatt. Bevált az új termék, a poli- etirán fóliatakaró. Az idén 45 ezret gyártottak a kere­sett termékből. Növekedett a „közvetlen felhasználók ­-nak” gyártott termékek szá­ma. A Hűtőgépgyárnak pél­dául 10 millió forint értékű munkavédelmi terméket ad­tak át november végéig. Figyelemre méltó ered­mény, hogy a vállalat az idén az eddigieknél több be­dolgozót foglalkoztatott. Ezek sokgyermekes édesanyák és olyan idős emberek, akik egészségügyi okok miatt csak otthon vállalhatnak munkát. Részükre a vállalat új ösztönzőket vezetett be. Emelte a rezsiköltségeket — a villany, a fűtés, a varrógép használatáért járó térítési díjakat. A térítés az eddigi egységes 6 százalék helyett a bedolgozó teljesítményétől függően elérheti a 18 száza­lékot. Több keresett termékével, a cipőtartó, az ágyneműtartó, a dohányzóasztal és az elő­szobafal gyártásával a válla­lat az idén is csökkentette a hiánycikkek körét. Üj szol­gáltató tevékenységével — az olajkályha és a háztartási kisgépeket javító részleg — létrehozásával hozzájárult a lakossági szolgáltatások ja­vításához. Az éves terv korábbi tel­jesítése lehetővé teszi, hogy a vállalat az év végéig to­vábbi 5 millió forint értékű 'munkavédelmi termékkel já­ruljon hozzá a megrendelők igényelnek megvalósításához — varrógépek és más terme­lőeszközök vásárlásához —, amelyek birtokában jövőre még több bedolgozónak tud­nak majd munkalehetőséget biztosítani. — Illés —

Next

/
Oldalképek
Tartalom