Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-03 / 259. szám
4SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. november 3. ÚJ TERMÉK VAGY ÚJABB TERMÉK Sok vállalatnál a műszaki fejlesztés eredményességét az új termékek számával mérik. Az új termékek száma azonban nem jelent feltétlenül „minőségi” változást, legalábbis ebben a statisztikai adatban nem. Az „új” jelző ugyanis könnyen csak „újabbat” jelent. Olyan terméket, amelyet eddig nem gyártott a vállalat, de használati értéke, műszaki színvonala semmiben sem különbözik az eddig is gyártottaktól. Megnyugtató statisztika Ennek az „újabbnak” legfeljebb más a színe vagy a formája, vagy nem kapcsolóvan indul, hanem nyomógombbal, vagy éppen fordítva (mindkét megoldásnak megvan az előnye, hátránya, ami jól reklámozható), továbbá esetleg nem szögletes, hanem kerek a beleépített műszeróra, nem fénnyel jelez, hanem hanggal, vagy kombinálva, mindkettővel (ami újból csak jól reklámozható) és nem oldalt kell beletenni valamit, hanem felülről, snem alul esik ki valami, hanem oldalt és így tovább. Tehát csupa lényegtelen műszaki változás és mégis megtelik a statisztika „új termék” rubrikája, mindenki megnyugtatására. Egyszerű lenne pedig kiszűrni a valódi újdonságokat a kevésbé valódiak közül. — Csupán meg kellene nézni, hogy mennyit költött a vállalat az új termék megjelenésének időszakában a gyártási eljárásokra, vett-e új gépeket, korábban nem használt anyagokat stb. Többnyire ugyanis az a helyzet, hogy a használati értékben, műszaki színvonalban valóban újat hozó termék gyártása ritkán lehetséges — legalábbis gazdaságosan — a régebbi technológiával, az elavult gépeken. Hz új gyártmány beilleszkedése Ha viszont ebből indulunk ki — tehát, hogy egy „igazi” újdonság valóban komoly változásokat követel a gyáraktól, akkor már el kell fogadni a szakembereknek azt az intését, miszerint minden új gyártmány bevezetését csak igen alapos, körültekintő számítások, elemzések után szabad elkezdeni. Egy „valódi” új terméknek két „környezetbe” kell jól és magától értetődően beilleszkednie. Bele kell „simulnia” a vállalat belső műszaki, gazdasági adottságai közé, másrészt a reménybeli megrendelők lehetőségei és igényei közé is. A fejlesztés eredményeként születő vagy licenc alapján készülő új gyártmány csak akkor felelhet meg egy vállalat — s az egész népgazdaság érdekeinek — ha azt a technológusok megalkuvások és zökkenők nélkül képesek sorozatgyártásra fogadni. Ha az új termék „ráillik” a gépekre, megfelel a vállalatnál dolgozók képzettségének, műszaki ismereteinek és gyakorlatának, továbbá megfelel „számára” a termelés szervezettségi színvonala és a gyártáshoz szükséges anyagok, alkatrészek megfelelő áron beszerezhetők. Sok pénzbe kerül Ha egyetlen új gyártmány érdekében valamennyi már kialakult feltételt gyökeresen meg kell változtatni, akkor az — felesleges is mondanunk — túl sok pénzbe kerül, s kérdéses, hogy az új termék árbevétele képes-e mindezt fedezni? S akkor itt van a másik körülmény: nevezetesen, hogy az új termék felhasználására felkészültek-e már a megrendelők, illik-e az új gyártmány az ő műszakigazdasági lehetőségeik és szükségleteik közé? Egy-egy vállalat kialakult műszakigazdasági-szervezettségi és szakmai színvonala bizonyos újdonságot azonnal vagy kisebb változtatások után képes fogadni, mások alkalmazását viszont nem teszi lehetővé. Kiolvasható a konstrukcióból Egy új termék megalkotásában tehát távolról sem elégséges az adott szakma műszaki szempontjait érvényesíteni. Az új gyártmány felhasználhatóságát megszabja a vállalat, sőt egy egész ágazat (olykor egy egész nemzetgazdaság) elért műszaki színvonala és fejlesztési lehetőségei is. Ha mindezek az adott gyártmány konstrukciójában nem kerülnek összhangba, akkor fordul elő többnyire az, hogy a fejlesztési eredményét csak évek, olykor évtizedek múlva hasznosítja a termelés. A magyar iparban a következő években kulcsfeladat a gyártmányválaszték korszerűsítése, megújítása. Ez egyrészt a futó gyártmányok folyamatos fejlesztését, műszaki színvonaluk karbantartását jelenti, másrészt a hazai vagy külföldi fejlesztési eredmények hasznosításával a merőben új gyártmányok, termékcsaládok meghonosítását. Különösen az utóbbi feladat végrehajtása során (de az előzőnél is) tehát egyrészt mellőzni kell a bevezetőben említett' un. statisztikai „újdonságokat”, mert ezekből — legalábbis a nemzetközi piacokon — nagyobb bevétel aligha származik. A termék- váltás érdemi munkája közben pedig el kell kerülni a felesleges áldozatokat, nehogy egy-egy vállalat és annak partnerei ma még esetleg teljesíthetetlen feladatok elé kerüljenek. G. F. Tungsram: Export száz országba A vállalatnál azt mondják: eredményekben, az elmúlt években bekövetkezett gyors fejlődésben természetesen szerepet játszott, hogy vásárlóiknak pontosan, jó minőségű portékát tudtak szállítani, ám legalább ennyire fontos volt, hogy kereskedőik is mindig meg tudták állni helyüket, s ütőképes kereskedelmi szervezetet tudtak létrehozni. Ennek a csaknem az egész világra kiterjedő szervezetnek a létrehozását két elv alapozta meg. Az egyik a sokpiacúságé. Minden vállalat arra törekszik, hogy minél több országba szállítson, az Egyesült Izzónál azonban a sokpiacúságon a következőket értik: részesedésük sehol ne haladja meg a tíz-tizenöt százalékot. Előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy ország időlegesen, vagy véglegesen korlátozza importját, s ez, ha túlságosan nagy a piaci részvétel, érzékeny veszteségeket okozhat a vállalatnak. Míg ha megmaradnak a tíz- tizenöt százalékos határnál, már csak a mennyiségnél fogva is könnyebb termékeik átcsoportosítása. A másik alapelvük, hogy lehetőség szerint ne állítsák sorba vevőiket. Azt tartják: ugyanolyan hiba, ha a legyártott áru raktáron marad, mintha sok vevő várakozik a termékükre. Ennélfogva áraikat, értékesítési tervüket mindig úgy alakítják, hogy nagyjában-egészében annyi megrendelést fogadhassanak el. amennyi terméket el tudnak készíteni. Az Egyesült Izzó az idén például 400 millió darab fényforrást exportál csaknem száz országba. Európa sok országában az Izzó fiókvállalatokat tart fenn. Két helyütt pedig — Ausztriában és Svédországban — saját gyáruk is működik. Ezek a raktárakkal, elosztó központokkal rendelkező fiókvállalatok nemcsak az Izzó kereskedőinek munkáját segítik, más előnyük is van. Fiókvállalatai révén az Egyesült Izzó közelebb kerül a fogyasztókhoz, ki tudja kapcsolni a közvetítőket, s ezáltal nagyobb haszonnal is tudja eladni termékeit. Az Egyesült Izzó legutóbb az Egyesült Államokban alapított gyártó- és forgalmazó, vegyes érdekeltségű vállalatot. A Tungsram-márka 1971- ben jelent meg először az amerikai piacon, az elmúlt esztendőkig forgalmuk meghatványozódott, s most a vegyes vállalat munkájának eredményeképpen arra számítanak, hogy 1980-ra a tavalyi forgalmat sikerül háromszorosára növelni. Emellett az Egyesült Izzó számtalan országban hagyományosan — egyedi elárusítók vagy vezérképviselet út- ■ ján — értékesíti termékeit. Az utóbbi időben azonban mind nagyobb tért hódítanak a korszerű kereskedelmi formák, s nem utolsó sorban ennek tudják be, hogy ha itt- ott akadnak is gondok, alapvető értékesítési problémákkal nem kell megbirkózniuk — a termelés felfutásával párhuzamosan tudják növelni exportjukat is. Az Egyesült Izzó nemcsak korszerű piaci szervezettel rendelkezik, hanem a vállalat belső rendjét, működését, is úgy alakítják, ahogyan azt a vásárlók igénye, vagyis exportérdekeik megkívánják. Új sárgarépa fajta Keszthelyi hengeres A termelési rendszerek elterjedése, a feldolgozó ipar és a fogyasztók igényének változása a sárgarépa fajta- választék bővítését indokolja. Erre az egyik legalkalmasabb fajta a „Keszthelyi hengeres” sárgarépa, amelyet többéves kisparcellás kísérlet, valamint az összehasonlító üzemi " próbatermesztések alapján az Országos Mezőgazda- sági Fajtakísérleti Intézet államilag elismert fajtának nyilvánított és kedvező tulajdonságai miatt nagyüzemi, valamint házikerti termesztésre egyaránt javasol. Az új sárgarépa fajtát a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszékén dr. Kovács János tudományos főmunkatárs és Uzsoki Béláné kertész-technikus nemesítette. A több mint tíz éves szelekcióval előállított új fajta egyenletes, hengeres alakú, tompa végű kissé gyűrűzött felületű. Alkalmas gépi szedésre. Közös termék a Reonit Sikerrel járt az a laboratóriumi gyártási és alkalmazás-technikai kísérlet sorozat, amelyet a komáromi Kőolajipari Vállalat, a Veszprémi Vegyipari Egyetem és a fűzfői Nitrokémia szakemberei közösen végeztek az új nagyhatású olajadalékkal. Az új adalék összetett hatású és segítségével elérhető a 10 ezer kilométerenkénti olajcsere. Az együttműködésnek ez már a második közös terméke. Az első Reonit néven már forgalomba került, s a Nitro- kémiánál 600 tonnányit gyártanak belőle évente. Veteránok köszöntése Kisújszálláson Szocialista brigádok Tiszaderzsért Tiszaderzsen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulójának tiszteletére az elmúlt napokban az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet Hámán Kató Szocialista Brigádja 100, a karcagi KÖTIVIZIG Tisza II. Szocialista Brigádja pedig 180 társadalmi munkaórát teljesített a községért. A két brigád parkot rendezett, a szovjet hősi emlékmű környékét csinosította, a tanulóknak ping-pongasztalt készített, befestették a művelődési központ kerítését. Pácsonyban készül fi NYUGATI TETŐSZERKEZETE Vas megye egyik kis falujában, Pácsonyban készül a 100 éves budapesti Nyugati pályaudvar felújításra kerülő nagycsarnokának új tető- szerkezete. A nem mindennapi munkát a község egykori traktorállomásából, majd gépjavítójából nemrég vasúti üzemmé vált gyáregység dolgozói végzik. Már gyakorlattal rendelkeznek hasonló feladatok teljesítésében, ugyanis az elmúlt években idehaza és az NDK-ban magasraktárak szerkezetét készítették el. A tetőszerkezet első elemei jövő áprilisban készülnek el. Tegnap délelőtt az MSZMP kisújszállási városi bizottságának épületében bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötte Barna Károly első titkár a városban élő veteránokat, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosait: Bakó Kálmánnét, B. Fodor Imrét, Janó Jánost, Kácsor Ferencet, Kovács Józsefet, Nagy Istvánt, Toros Istvánnét, Varga Sándort, Vatai Sándort, Vatai Sándomét és Vígh Eleket. Az üdvözlő szavak' után az első titkár megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. Ezután Tóth András, a pártbizottság titkára az idei gazdasági év várható eredményeiről, gondr- jairól tájékoztatta az idős párttagokat. Elmondotta, hogy az 1977. évi gazdaság- politikai feladatok végrehajtásához nagy segítséget adott a jubileum tiszteletére a városban is kibontakozott munkaverseny. Ponyokai Bálint városi tanácselnök pedig az ötödik ötéves terv városfejlesztési célkitűzéseinek időarányos végrehajtásáról szólt. A tájékoztatók után élénk eszmecsere bontakozott ki. Miről volt szó? Például arról, hogy a Sallai telepen 117 telket parcellázott, közművesített a tanács, ahol részben családi házak, részben OTP-társasházak épülnek. Az idős elvtársak szóvá tették: nézzenek szét jobban a tanács vezetői a Sallai telepen, mert az ottani általános iskola már nagyon kicsi a meglevő gyermeklétszámhoz, bővítésbe szorul. Sok szó esett a termelőszövetkezetek vetésszerkezetéről. Az idős emberek megkérdezték: helyes-e, hogy olyan nagy területen termesztenek Kisújszálláson rizst a mezőgazdasági üzemek? Köztudott, hogy a jó vetés, a kitűnő növényvédelem, a kelesztés ellenére mór második esztendeje — az időjárás miatt — nem fizeti ez a növény a várt termést. Aztán egyetértés alakult ki, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek továbbra is vállalniok kell a rizs termesztésével járó kockázatot, mert e növény termését nem nélkülözheti a népgazdaság. A beszélgetés után a veteránok eleget téve Papp Pál igazgató meghívásának, ellátogattak a MEZŐGÉP Vállalat gyáregységébe. Meghallgatták a tájékoztatót a gyáregység munkájáról. hogyan lett az egykori gépállomásból 110 milliósí termelési értéket előállító: üzem. A tájékoztató után az idős emberek felelevenítették személyes élményeiket, amelyek e gépállomásból lett üzemhez kötik őket, hisz szinte valamennyien annakidején részt vállaltak a gépállomás, majd a helyi termelőszövetkezetek Szervezésében. A találkozó a délutáni órákban ért véget. Nagy lehetőségek a tejtermelésben Megvalósuló tervek a Héki állami Gazdaságban A Héki Állami Gazdaságban 1968-ban láttak hozzá a tejtermelés intenzív fejlesztéséhez. A 600 magyartarka tehén hozama akkoriban éventé 3800 liter körül ingadozott, s ezt a Holstein Frízzel keresztezett utódok már az első laktációban túlszárnyalták. Ugyanez az állomány a második laktációban 4800, a harmadikban pedig több mint 5200 liter tejet adott. A zsírszázalék hasonló növekedést mutatott: 3,75-ről csaknem 4,3-ra emelkedett. Igaz, az eredmények csupán 45 tehénre vonatkoztak, de az üzem vezetői ebből is joggal arra következtettek, hogy jól választottak, s így először az állomány felével, majd 1973-tól az összes tehénnel átálltak a keresztezésre. A munka még nem fejeződött be, és ezért ma még van 500 magyar-tarka tehén az állami gazdaságban, de az átlaghozamot most már nem ezek az állatok ^határozzák meg, hanem a keresztezésből származó 600 első és 150 második nemzedék. Ezt a tavalyi 3900 és az idén várható 4300 literes termelés igazolja. Az átlag egyébként azt is jelenti, hogy az üzem már ebben az évben eléri az 1980- ra tervezett hozamot. Méghozzá úgy, hogy időközben — 1972-től 1974-ig — 400 darab 2800 literes tehenet saját erőből „lecseréltek”. Természetesen ahhoz, hogy az V. ötéves terv utolsó esztendejében 1550, évente minimum 4320 liter tejet adó szarvasmarha legyen a gazdaságban, beruházásokra is szükség volt. A kunszentmártoni 400 férőhelyes tehenészeti telep felújítását 1975- ben fejezték be, a munka több mint 1 millió 300 ezer forintba került. Ezt követte az Alcsi-szigeten 1 millió 600 ezer forintért felépített 160 férőhelyes agárdi AGRO- KOMPLEX-rendszerű borjúnevelő, de ezzel a fejlesztésnek még nincs vége. Lévén, hogy a gazdaság istállóinak egy része elavult, 30—40 éves, a technológia megváltoztatására, a gépesítésre nincs lehetőség, az üzem vezetői egy új szaktelepre szavaztak. Az 1040 férőhelyes kötetlen tartásra alapozott AGROKOMP- LEX-rendszerű tehenészeti szaktelep tervezett költsége 90 millió forint, és 1978. júliusában kell átadni. Méghozzá úgy, hogy december végéig a férőhelyek 80 százalékában „termelő” állatok álljanak. Ez egyúttal az eddigi takarmányozási rendszer megváltoztatását is jelenti. A nyári zöld lucerna és a téli silókukorica szilázs etetéséről áttérnek a monodiétára: az állatok az év minden napján kukoricaszilázst, lucernapo- gáosát és szénát kapnak. A tejhozam hullámzásának megszüntetése mellett ennek abban is része lesz, hogy az ágazat termelési értéke az 1976-os 49 millióhoz viszonyítva 1980-ig 73 millióra emelkedik. Mégpedig úgy, hogy a gazdaság marha-hiz- lalási tevékenysége időközben nem változik, tehát a 3 millió forintos eredménynövekedés szinte kizárólag csak a tejtermelésnek köszönhető. B. A. Csak fóliát! A Kőbányai Könnyűfémmű a jövő évtől kezdve* csak fóliagyártásra rendezkedik be. 900 millió forintos beruházással új alumínium fólia gyártó üzem épül. A . Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a gyár brigádjai vállalták, hogy az ez évi beruházást november 7-re, folyamatos termelés meglett, teljesítik K. Ny. J.
