Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. november 24. Légi felderítéssel Önvédelmi és szakszolgálati gyakorlat Héken 1977. november 11., 10 óra 5 perc. „Sugárveszély” — hangzik a rádióból. A Polgári Védelem Országos Parancsnoka Pest, Szolnok és Békés megye területén elrendelte a készültséget. „Hatvan területét atomtámadás érte. Az epicentrum helye: a város központja.” A Héki Állami Gazdaság héki kerületét 90 perc múlva éri el a rádioaktív felhő. A terület az „A” zónában van, közel a veszélyes „B” zónához. Feltételezett atomtámadás. A polgári védelmi gyakorlat 1977. november 11-én 10 óra 5 perckor kezdődik az állami gazdaságban. Minden egység a helyén. Repülőgép húz el a terület felett, felderítést végez. Ezután mentesíti az utat, majd a légi felderítő jelentést tesz a törzsparancsnoknak: kezdődhet a további mentés. A védőruhába öltözött szakszolgálati és önvédelmi egységek tagjai kidolgozott, pontos mozdulatokkal munkához kezdenek. Képeink a gyakorlat egy-egy mozzanatát örökítették meg. A robbanás után azonnal megkezdték a tejház tetejének és falainak lemosását Kazalvédelem... A fóliát bá Iákkal rögzítik a talajhoz A robbanás következtében összedőlt egy lakóház is. Miután a sebesülteket az egészségügyi egység kimentette, a romokat buldózerrel takarítják el Tennénymentesftés. A zsákokban levő gabonát fóliával és ponyvával takarták le, ezután sugármentes helyre szállítják A sugárszennyeződés erősségét mérik a felderítők — t. sz. e. — Fotó: Nagy Zsolt Tanácskozás volt Berlinben A testvéri szocialista országok polgári védelmének vezetői tanácskozást és tapasztalatcserét rendeztek az NDK fővárosában, Berlinben. A tanácskozáson Heinz Hoffmann hadsereg- tábornok. az NDK nemzet- védelmi miniszterének meghívására — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Románia és a Szovjetunió képviseltette magát magas szintű küldöttséggel. A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői törzsének képviselője szintén jelen volt. Katonai kishiradó Az amerikai hadügyminisztérium 5,5 milliárd dolláros költséggel új hadászati rakétaprogramot tervez — közölte szenátusi forrásokra hivatkozva a New York Times. Előzetes elképzelések szerint az 1970 óta gyártott „Minuteman—3” típusú interkontinentális rakétákat fokozatosan cserélnék le az új konstrukciójú, mozgékony indítóberendezésre épített MX mintájú rakétákkal. Az MX-ekből mintegy 200—250 gyártását irányozzák elő. » * ♦ A japán hadsereg felső vezetése megkezdte annak az 1963-ban kidolgozott „Három nyíl” akciótervnek tanulmányozását, amelynek célja az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korca 'hadműveleti tevékenységének ösz- szehangolása „rendkívüli helyzet" esetére. Japán katonai körökben ilyen helyzetnek minősítik azt az eshetőséget, ha újabb háború robbanna ki a koreai félszigeten. * * * Az izraeli műszaki csapatok főnöke, Jichak Bendov tábornok szerint Izrael és az általa megszállt arab területek „egyetlen hatalmas és veszélyes aknamezőt képeznek”. Az említett területeken eddig legkevesebb 3,5 millió aknát telepítettek. Elkötelezettség egy életre B ácsi József, a szolnoki Városi Tanács V. B. termelés-ellátásfel- ügyeleti osztályvezetője, a szakszervezeti bizottság titkára, törökszentmiklósi tanácstag, polgári védelmi szakszolgálati parancsnok.... — Irigylésre méltó az energiája... — Amihez az ember vonzódik, amit nem kényszerből vállal, az nem teher. Harmincnégy éve állok köz- szolgálatban, a tanács megalakulása óta folyamatosan az apparátusban dolgozom. A szűkén vett szakmai feladatok mellett mindig érdekeltek az aktuális politikai, gazdaságpolitikai feladatok. A tanácstag az emberek megtisztelő bizalmának eredménye, a szakszervezeti titkári megbízatás szintén emberi, érdekvédelmi és érdekegyeztető munka, tehát nem lehet teher, bármilyen sok gonddal jár. Folytatom a sort a polgári védelemmel... — Kérem erről a társadalmi munkájáról beszéljen részletesebben. — Bár tíz éve vagyok aktív polgári védelmi munkás, a vonzalom mélyebb gyökerű. Kamaszként — tehát már félig-meddig felrótt fejjel — átéltem a második világháborút. Láttam a Szolnokról menekült családokat, gyászoltam szolnoki rokonaimat, akiknek házát bomba rombolta szét. Később, az ötvenes években ezért is vállaltam és végeztem minden olyan társadalmi munkát, amely a békéért, a háború ellen indult. Aztán jött 1956. Fegyverrel a kezemben én is harcoltam az ellenforradalmárok ellen ... Több társam életét áldozta e harcban. Az átélt emlékek birtokában lehetett-e más célom, mint — békeidőben is — felkészülni egy esetleges újabb támadás elleni védekezésre, a biztonság megteremtésére? Erre a legjobb lehetőség a részvétel a polgári védelemben. — Ügy tudom, hogy volt módja gyakorlatban bizonyítani segítő szándékát. — Egy tragikus eset sajnos valóban „levizsgáztatott”, nemcsak engem, hanem több száz társamat is. Az 1976. november 2-i szolnoki gázrobbanásra gondolok. Három éve már én voltam az élelmiszerellátó szak- szolgálat parancsnoka, az állomány a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a szolnoki Áfész dolgozóiból tevődik össze. A robbanás utáni percekben már a • helyszínen voltunk, és nem sokkal később elkezdődött egy több napig tartó harckészültségi állapot. Élelemről, ruháról kellett gondoskodnunk: a károsultak mellett a mentésben részt vevő több száz ember ellátása volt a feladatunk. Nem számoltuk az órákat, nem is ez a lényeg, hanem az. hogy ott és akkor mindenki megtett mindent, ami lehetséges volt. — Milyennek tervezi a jövőt? — Amíg szükség lesz munkámra, amíg hasznos, segítője lehetek a polgári védelemnek, vállalom és végzem a rám bízott feladatokat, T. Sz. E, Mii kell tudni a szükségóvóhelyekről ? Típusok, építési módszerek A rakéta- atomfegyye- rekkel és más tömegpusztító eszközökkel vívott háborúban a hátország döntő hadászati tényezővé vált. Éppen ezért napirenden kell tartani, és a lakosságot folyamatosan tájékoztatni mindazon intézkedések és rendszabályok megvalósításáról, amelyek az esetleges katasztrófa esetén biztosítják a túlélést, a gazdasági élet, a termelés folytatását, amelynek döntő tényezője a lakosság megóvása. A kollektív védelmi formák között fontos helyet foglalnak el a helyi védelmet biztosító, különböző típusú szükségóvóhelyek. Szükségóvóhelyeknek nevezzük a lakosság kollektív, helyi védelmét biztosító életvédelmi létesítményeket. amelyek — a tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén — képesek bizonyos mértékű védelmet nyújtani a magfegyverek robbanása következtében létrejövő közvetlen hatások ellen. Az előbbi meghatározásból következik, hogy ezeket a létesítményeket főleg a meglévő adottságok (épület alatti pincék, földalatti terek, épületen kívüli létesítmények) felhasználásával célszerű kiépíteni ott, ahol a lakosság védelme minősített (nagy védőképességű) óvóhelyekkel teljes mértékben nem oldható meg. Hangsúlyozzuk: a szükségóvóhely megnevezés — mint fogalmi kategória — nem azt jelenti, hogy a létesítmények csak „szükségképpen” nyújtanak védelmet a benntartóz- kodók számára, hanem az esetek nagyobb részében azt, hogy a nukleáris robbanás epicentrumától aránylag kis távolságra ezek az óvóhelyek is kielégítő biztonságot nyújtanak, kiépítésük viszonylag rövid idő alatt megvalósítható. és a védelem szempontjából — az egyes meghatározott területeken — csak ilyen létesítmények szükségesek. A szükségóvóhelyeket telepítésük szerint két csoportra osztjuk: épület alatti és épületen kívüli szükségóvóhelyekre. Az épület alatt kialakított szükségóvóhely egy bizonyos meghatározott léglökéshullám nyomása elleni védelmen felül biztonságot nyújt: az óvóhely felett levő épület összeomlásakor, az óvóhely födémére jutó törmelékből adódó terhelés ellen; a rádióaktív kiszóródás hatása ellen oly mértékben, hogy a tartózkodó terekben 1/100 részére csökkenti a maradó radioaktív sugárzás értékét, és védelmet nyújt a biológiai és vegyi harcanyagok hatása ellen is. A szükségóvóhelyek kijelölése (létesítése) előtt meg kell vizsgálni, hogy milyen veszélyt jelentő létesítmények vannak a közelében. Ezért nem telepíthető tűz- és robbanásveszélyes létesítmények közvetlen közelébe; gyúlékony anyagok, robbanóanyagok tárolóitól 50 méter távolságon belül; mérgező anyagokat előállító, felhasználó üzemtől, ilyen anyagokat tartalmazó tárolóktól és gáztárolóktól 100 méter távolságon belül. Az épület alatti pincék kiválasztásánál az egyik alapvető műszaki előfeltétel, hogy a pincék feletti födémek óvóhelyre alkalmassá tegyék a helyiséget. A lakóépületek pincefödéméi általában kis teherbírásúak, ezért sok esetben a födém megerősítésére is sor kerülhet. A szükségóvóhely kiépítésére, illetve megerősítésre alkalmas födémtípusok: az acélgerendák közötti (min. 12 cm vastag) égetett tömör téglaboltozat; acélgerendák közötti vasbeton lemezfödém; vasbeton lemezfödém; alul és felülbordás vasbeton födém ; félköríves téglából, vagy kőből épült dongaboltozat, A rendelkezésre álló pince- terekből azt kell kiválasztani, amelyik a felsorolt födém- típusok valamelyikével rendelkezik. A födémmegerősítés igénye az épület magasságától függ. Nagy gondot kell fordítani az óvóhelyek lejáratára, amelyet célszerű a lépcsőház közelében elhelyezni. Alapvető követelmény a lejáraton és a folyosókon a zavartalan közlekedés biztosítása és a vészkijárat megfelelő kiépítése. Az óvóhelyen keresztülhaladó, különböző csővezetékek — sérülések esetén — veszélyeztethetik a benntar- tózkodókat, ezért szükségóvóhelynek olyan pincerészt célszerű kialakítani, ahol nincsenek vezetékek. Ha ez nem oldható meg, akkor megengedhető, hopv néhány — kevéssé veszélyes anyagot szállító — csővezeték az óvóhelyen keresztül haladjon. Ebben az esetben ezeket a vezetékeket — az óvóhelyen kívül — elzáró szerkezettel kell ellátni, és az óvóhelyen való tartózkodás ideje alatt el kell zárni. Különös figyelmet kell fordítani a szabad légtérrel rendelkező nyílások lezárására, melyet befalazással, ajtóval, vagy szüljfiéglezárássai (homokzsákkal, vasbeton lapok) oldhatjuk meg, biztosítva ezzel a szükségóvóhely elzártságát. A szükségóvóhelyek gépészeti berendezését úgy kell kiépíteni, hogy ez lehetővé tegye a huzamosabb ideig való benntartózkodást. Alapvető követelmény a megfelelő összetételű es mennyiségű levegő biztosítása és bejuttatása az óvóhelyre. Ez megoldható kézi lég- szivattyúval, fa-, vagy lemezventilátorokkal. A mesterséges szellőztetéssel egyidejűleg gondoskodni kell a beáramló levegő szűréséről is. A szükségóvóhelyen a vízellátást és a szennyvízelvezetést is meg kell oldani. A benntartózkodók részére személyenként 2 liter/nap ivóvizet (egy hétre elegendő mennyiséget) kell tárolni ivóvíztárolóban, vagy edényekben még akkor is, ha az óvóhelyen a vízvezeték ki van építve. Azokon a szükségóvóhelyeken, amelyek víz- illetve csatornahálózattal nincsenek ellátva — s így a WC kialakítása nem lehetséges — 25—35 fő részére egy tőzegszórós űrszéket kell elhelyezni. Ezeket előre elkészített fülkékben, pokróccal, vagy ponyvával elkerítve, a bejárat közelében kell elhelyezni. Gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű tőzeg vagy homok tárolásáról is. A szükségóvóhelyek világítása általában a közműhálózatról történik. Ahol ez elektromos közműhálózatról nem lehetséges, ott akkumulátoros kézilámpát (elemlámpát) célszerű biztosítani. Az épületen kívüli szükségóvóhelyeket elsősorban a meglévő adottságok — vermek, udvari pincék, borospincék, földalatti terek, stb. — felhasználásával kell kiépíteni, de létesíthetünk újat is. Igénybevételüknél meg kell vizsgálni, hogy a felhasználni kívánt létesítmény: nem esik-e valamilyen felszíni épület romterületére; a létesítmény műszaki állapota biztosítja-e az előírt védelmi előírások megvalósítását, és adottságai lehetővé teszik-é a huzamosabb ideig tartó benntartózkodást ? Ezen objektumoknál a törmelékterhelésre nem kell számolni így — megfelelő állékonyságé födémek esetén — szerkezeti megerősítés nélkül alkalmasak szükségóvóhelynek. Az épületen kívüli szükségóvóhelyeket az épület alattiakhoz hasonló előírások szerint kell kialakítani, természetesen azok értelemszerű alkalmazásával,
