Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

1977. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szerveznek, agitálnak, intézkednek — a mások érdekében. Munkájukat a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a Kiváló Tár­sadalmi Munkás kitüntető jelvénnyel ismerte el, amelyet a november 7-i ünnepségen adtak át. Társadalmi munkások R családban maradt H ófehér babaholmikat lenget a szél Kisújszál­láson, a Sugár út 9. szám alatti ház udvarán. Kovács Jánosné — a Férfi-fehéme- műgyár szakoktatója — sie­tett a mosáskai, hiszen mindjárt etetni kell a gye­reket. Heteik óta nem jár be a gyárba — kislányával, az egyhónapos Editkével szü­lési szabadságon van. — Előreláthatólag kive­szem a hároméves gyermek- gondozásit — mondja, és közben teával csitítja a ki­csit. — Egészen fiatalon hozzá­szokott a társadalmi mun­kához, különböző feladato­kat kapott. Most milyen megbízatásai vannak? — Hét esztendeje vagyok tanácstag. A környéken mintegy hetven ház és kö­rülbelül ennyi család tarto­zik a körzetembe. Előttem édesapám volt a tanácsta­gunk. Még iskolába jártam, amikor megkerestek, vállal­nám-e a tanácstagságotl? Először el sem tudtam kép­zelni, mit kell majd csi­nálnom. De segítettek a ta­nácsnál, és édesapámtól is sokat tanultam. A tanács­tagság mellett a tanács vá­rospolitikai bizottságában is dolgozom. — Milyen ügyekkel for­dulnak a környékbeliek ta­nácstagjukhoz? — Errefelé több kisnyug- dijú, idős ember lakik, akik­nek még a száz forint vá­rosfejlesztési hozzájárulásra sem telik. Ók leggyakrab­ban azt kérik, hogy ne kell­jen fizetniük. Bár nemrégi­ben előfordult olyan eset, hogy eljött panaszkodni egy asszony, intézzem el a hoz­zájárulás eltörlését, de ki­derült, hogy nagyon jó anya­gi körülmények között él; hogy mit pártfogol az ember, és mit nem, azt minden­egyes ügyben külön kell méi'lgelni. Többen elmond­ják családi és egyéb gond­jaikat is. Panaszkodtak a lakók, hogy rosSz az ivóvíz­ellátás, a kútról kell hbrdáni. Sikerült elintézni, hogy az idén nyáron bekössék a lakásokba a vezetékes vizet. — Három esztendő elég hosszú idő. Nem fognak hi­ányozni a kolleganői, az üzem, a társadalmi munka? — De, biztosan szokatlan lesz eleinte, öt éve dolgo­zom a gyárban, ez a második munkahelyem. Érettségi után elmentem szakmunkás- tanulónak, megtanultam szabni, varrni. Itt a szalag mellé ültettek, de soha nem szoktam meg a Sablonos, egy­hangú munkát. Sokat kö­szönhetek az üzemnek, mert lehetővé tette, hogy a ru­haipari szakközépiskolában tanuljak. Levizsgáztam si­keresen, szakoktató lettem. 1973-ban felvettek a pártba, az üzemi KISZ-bizottság gazdasági felelőse lettem, a városi KISZ-bizottság pénz­ügyi ellenőrző bizottságába is beválasztottak. Pártfel­adatom is van, a kiszeseket patronálom. Hozzásegített az üzem ahhoz is, hogy beirat­kozzam a marxista—leninista esti egyetemre. Másodéves vagyok, a szülés miatt azonban halasztottam egy évet, de ha Editke nagyobb lesz, újra kézbe veszem a tankönyvet. Legyenek sikerélmények — Egy pillanat, azonnal sorolom a megbízásaimat — mondja dr. Hajdú Imre, á szolnoki Városi Tanács köz­egészségügyi és járványügyi felügyelője — csak összeszá­molom. .. — Annyi van? — Elég sok. A városban a TIT egészségügyi szakosztá­lyának elnöke vagyok, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága öt évvel ezelőtt megalakította a kertbarátok körét, ott is én lettem az el­nök, a Vöröskeresztnél be­választottak a városi vezető­ségbe, tagja vagyok a városi Népi Ellenőrzési Bizottság­nak. .. — Ennyi elfoglaltság kö­zül melyik a legkedvesebb? — Mindegyiket szeretem, mert mindegyik közel áll a hivatásomhoz, de ha válasz­tani kell, talán a kertbarátok körét említem. Öt évvel ez­előtt szóltak, hogy alakul, vállaljam el az elnöki tiszt­séget. Akkor azt sem tud­tam, hogy eszik-e vagy isz- szák. Biztattak, hogy majd belejövök, megszeretem. így történt. — A tanácsnál felelősség- teljes munkakörben dolgo­zik. A közegészségügyi el­lenőr dolga rendkívül ösz- szetett, szerteágazó, sok időt igényel. Hogyan jut ideje a társadalmi feladatokra? — Valóban nem könnyű a munkám, de szeretek dol­gozni, főleg ha másoknak segíthetek. Számomra rend­kívül sokat jelent a társadal­mi munka, teljesebbé teszi az életemet. Nincs annál na­gyobb öröm, mint amikor valami sikerül, és látom, hogy mások is elégedettek. Fontos, hogy legyenek az embernek sikerélményei. Né­hány hónapja nagyon büsz­ke voltam, hogy egy ren­dezvényünk jól sikerült. A nyáron, augusztusban a kert­barátok körének első önálló kiállítását tartottuk. Jó volt látni azt a lázas készülődést, ami megelőzte a bemutatót. Mindenki a legszebb termé­két igyekezett kiállítani. — Együtt örültünk, amikor a látogatóik dicsérő szavakkal illették. Természetesen nem mindig sima az az út, ame­lyen járok. Előfordul, hogy valami nem úgy sikerül, ahogyan szeretném. De ak­kor sem csüggedek, hiszen a társadalmi munka megéri a fáradtságot. Ha az ember valamit nagyon szeret csinál­ni, akkor mindig van ideje rá. így vagyok én is. — Mit szólt a kitüntetés­hez? — Nagyon meglepett és meghatott. Látja, ez is egy újabb élmény. Érzi az em­ber, hogy munkáját megbe­csülik, elismerik. Amikor társadalmi feladatokat vál­laltam, nem gondoltam, hogy ezért egyszer kitüntetés jár, nem is vártam soha, de jól esett. A munkatársaim is együtt örültek velem. Kép­zelje, egy nagy csokor vi­rággal vártak az ünnepség után. Számítanak rám A tiszasasi Tiszamenti Tsz szőlészetében dolgozik Molnár Ferencné. Meglepő­dik, hogy az újságtól kere­sik. — Először azt hittem, hogy összekevernek valakivel, de ha a kitüntetésről van szó, akkor én vagyok az. A köz­ségi ünnepségen kaptam meg a jelvényt, meg az okleve­let. A munkatársaim azonnal körülvettek, mindenki látni akarta. — Ügy tudom, a községi népfrontbizottságban dől- - gőzük. — Már öt éve elnökségi tag vagyok. A múltkor meg- szólítottak az asszonyok, hogy rossz a kenyérellátása községben, korán reggel, ami­kor munkába mennek, egy darab sincs a polcon. Az egyik ülésünkön elmondtam ezt, és kértem, hogy próbál­junk meg közösen segíteni. Azóta megoldódott ez is, fél hét előtt már van kenyér. Természetesen nemcsak az élelmiszer-ellátásról beszél­getünk az elnökségi ülése­ken. Szó esik a község tisz­taságáról, a közművelődésről, az egészségügyről és még sorolhatnám. Néhány évvel ezelőtt indult a Tiszta, virá­gos Tiszasasért mozgalom. A népfront vállalta, hogy moz­gósítja az embereket. Bi­zony nem kellett senkit sem noszogatni, hogy tegyen ren­det a háza környékén. Meg i*s lett az eredménye: tavaly a megyei tanács tisztasági versenyében a kisközségek közül a másodikok lettünk. — Miikor vállalta az első társadalmi munkát? — A gyermekeim még ál­talános iskolások voltak. Megkértek, hogy legyek az iskolában a szülői munka- közösség elnöke. Tíz évig csi­náltam. De a gyerekek meg­nőttek, — a lányom harmad­éves gyógyszerészhallgató, a fiam sütőipari szakmunkás- tanuló — hát kerestem ma­gamnak más elfoglaltságot Az öttagú TyereSkova szo­cialista brigádnak vagyok a vezetője. Az asszonyokkal jól megértjük egymást, sze­retünk együtt dolgozni. No­vember 7-re átfestettük a felszereléseket. Minden esz­tendőben segítünk az öregek napjának megrendezésében, a tsz-nek körülbelül kétszáz- hatvan nyugdíjasa van. De bármire megkérnek, szívesen segítek. Eljárok a pávakör­be. Most voltunk a televí­zióban, a Túri-vásárt filmez­ték. Szeretek énekelni, az uram mondja is minden hét­főn, hogy már megint pró­ba. Persze, számítanak rám. * * * Három kitüntetett, három különböző foglalkozású, kü­lönböző feladatokat végző társadalmi munkás. Egy a közös bennük: amit csinál­nak, szívből teszik — a mások érdekében. Szekeres Edit Jobb színvonal kevesebb hiánycikk és panasz Az ellátás színvonala min­den megelőző évihez képest lényegesen javult, gazdagabb a választék, kevesebb a hi­ánycikk és az ellátás hibáira vonatkozó panasz, s végső so­ron az eddig' adatokból is megállapítható, hogy jó évet zár a fogyasztásicikk-keres- kedelem, amelynek forgalma az év végéig a tervezettnél jobban, várhatóan tíz száza­lékkal növekszik — hangsú­lyozta a lakosság ellátását szolgáló ágazat munkáját ér­tékelve Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter tegnap a Fővárosi Tanács dísztermé­ben tartott országos keres­kedelmi értekezleten. A miniszteri beszámoló a feladatokról szólva közölte, hogy jövőre a lakossági fo­gyasztás növekedésének va­lamivel mérsékeltebb ütemé­vel számolnak, s ehhez a nép- gazdasági tervvel összhang­ban a kiskereskedelmi forga­lom 8,3 százalékos növekedé­sét* irányozzák elő. Változat­lanul elsőrendű tennivaló olyan áruellátás megszerve­zése, amely kielégíti a lakos­ság, ezen belül az egyes fo­gyasztói rétegek igényeit. En­nek során figyelembe kell venni, hogy a fogyasztók egyre igényesebbek. A jövő évi árukínálat kulcskérdése a beszerzési munka javítása. A miniszter felhívta a válla­latoki, szövetkezetek figyel­mét arra, hogy követeljék meg az ipari partnerektől a szerződésben rögzített minő­ség, a szállítási határidők A kiskereskedelem fejlesz­tésében jövőre számolni kell a beruházási lehetőségek né­mi csökkentésével, ezért az erőket a folyamatban lévő építkezések gyo's befejezé­sére kell összpontosítani, s a kapacitást a meglévő hálózat Országos értekezlet a belkereskedelem jövő évi feladatairól A tanácskozáson — ame­lyen a vállalatok és szövet­kezetek jövő évi terveinek összeállításához meghatároz­ták a kívánatos fejlesztés te­endőit, a kereskedelem-poli­tika legfontosabb feladatait — felszólalt Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is. pontos teljesítését, s töreked­jenek a megrendelés és a szállítás közötti idő rövidíté­sére. Figyelmeztetett a mi­niszter a gazdaságos temék- struktúra kialakításával já­ró gondokra, hangsúlyozva, hogy a vállalatok, a szövet­kezetek követeljék meg a termelőktől az ezzel kapcso­latos megfelelő tájékoztatást, s velük közösen gondoskod­janak a kieső termékek pót­lásáról. Ehhez a helyi terme­lés lehetőségeinek jobb ki­használásán túlmenően hoz­zájárul az import is, amely­nek részaránya egyébként, főleg a szocialista, behozatal bővítésével, jövőre tovább növekszik. Szigorú követel­mény, hogy konvertábilis de­vizáért csak a hazai legjobb minőséggel egyenértékű ter­mékek vásárolhatók. hatékonyságának növelésével kell bővíteni. Ezért van még fokozottabb jelentősége a munka- és üzemszervezés­nek, amellyel el lehet érni például az üzletköri profilok ésszerű kialakítását, az olyan kisegítő értékesítési formá­kat, mint például az előren­delés, a házhoz szállítás szé­leskörű alkalmazását, az üz­lethálózat jobb szakosítását. A beszámoló részletesen foglalkozott a kereskedelem egyes ágazatainak ténnivaló- ival. A legfontosabb követel­ményként szabta meg, hogy az üzletek az alapvető élel­miszerek, a napi cikkek tel­jes választékát kínálják az egész nyitvatartási idő alatt. Ei kell érni, hogy a baromfi is nap! cikké váljon a keres­kedelmi hálózatban. Tej a nyitvatartástól a zárásig mindenütt mindig legyen. A vendéglátásban az eredmé­nyek ellenére nem nőtt kielé­gítően az ételforgalom, a mi­nőség javításával együtt szor­galmazni kell például az elő­fizetéses étkeztetést, s az egyéb ételforgalom fejleszté­sét annál is inkább, mert számolni kell a szeszesital ér­tékesítés korlátozására terve­zett további rendelkezések hatásaival. Hangsúlyozta a miniszter azt is, hogy sürgős változást kell elérni a ven­déglátásban és az élelmiszer­kereskedelemben a környeze­ti kultúra és a higiénia javí­tásában. amelyre a minisz­térium intézkedési programot készít. R helyi ellátás teendői A miniszter az ipari és az import tárgyalások eddigi ta­pasztalatait kedvezőnek érté­kelte, s hangsúlyozta, hogy adottak az áruellátás további javításának feltételei. Beje­lentette: a következő idő­szakban minden megyében megtárgyalják a helyi ellátás teendőit és szakmai tanács­kozásokat is tartanak annak érdekében, hogy a vállalatok jövő évi terveik összeállítá­sánál, munkájuk megszerve­zésénél figyelembe vegyék a lakosság ellátásának követel­ményeit. I fogyasztók egyre igényesebbek fl hatékonyság növelése egymillióért Teljesítették sertésvágási tervüket Jászladányban Libakeltető A jászladányi Egyetértés Termelőszövetkezet egy régi magtára átalakításával ter­mes libakeltetőt épített ta­vasszal egymillió forintért. Eddig ötvenezer libát keltet­tek ki, részben saját részük­re, részben a BOV és más termelőszövetkezetek számá­ra. Ez a libakeltetési módszer magyar szabadalom, amelyet megvásárolt a szövetkezet. Az építést, a berendezést a tsz szakemberei végezték. Tervük, hogy bővítik az épü­letet és jövőíe már százöt­venezer libát keltetnek új lé­tesítményükben a jászladá- nyiak. A Szolnok megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói tegnap teljesítették az idei sertésvágási tervüket: 130 ezer sertést vágtak le és dolgoztak fel. December 31- ig — előreláthatóan — 10—15 százalékkal több sertéshús kerül ki a vágóhídról, mint amennyi az eredeti tervben 1 szerepelt. Egységesíteni a technológiát Nyomdászok tanácskoznak Szolnokon Nyomdászok országos ta­nácskozása kezdődött tegnap Szolnokon, amelynek rende­zője a MTESZ Papír és Nyomdaipari Műszaki Egye­sülete, valamint a Szolnoki Nyomda Vállalat. A köszön­tő szavak után a nyomdaipa­ri árrendszerről, az árképzés módszereiről hallottak elő­adást a résztvevők, majd két szekcióban folytatódott a ta­nácskozás. A szekcióüléseken többek között szó esett a nyomdák, a kiadók és a lapok szerkesz­tőségeinek kapcsolatáról. Az előadók és a hozzászólók be­széltek arról, hogyan, milyen körülmények között készíte­nek manapság ofszet techno­lógiával napilapot, s egysége­síthető-e hazánkban a napi­lapgyártás folyamata. Ele­mezték a technológiai eljá­rások költségeit, s szó esett az új fényszedési techniká­ról is. Ezzel az eljárással je­lentős mennyiségű papírt, s nem utolsósorban munkaerőt takaríthatnak meg a nyom­dák, igaz bevezetéséhez el­engedhetetlen a nyomdák és a szerkesztőségek összehan­golt munkakapcsolata. Az egyik előadás néhány mon­data jól összegezi az elhang­zottakat : „Ismerve hazánk összes ofszet napilap-előállí­tásának körülményeit, s a széles körű külföld' tapaszta­latokat, kijelenthetjük, hogy a napilap-előállítás egységesí­tésének csak szubjektív aka­dályai vannak. A szemlélet változtatásá­hoz járul hozzá a tanácsko­zás, melynek résztvevői a mai napon nyomdai problé­mákról, s feladatokról hall­gatnak meg előadásokat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom