Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
1977. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 a KEP.ERNYOJE Mm Témák — Kísérlet válaszadásra Gondolom, nem csalódtak azok a tévénézők, akik a „Budapesti Művészeti Hetek” keretében az első hétvégi estén, pénteken sugárzott „Témák — Kísérlet válaszadásra” című műsornak szentelték figyelmüket — nem engedve a második csatornán vetített osztrák vígjáték csábításának. A „Témák” előtörténete kíváncsiságot ébresztett. Dö- mölky János rendező, egy korábbi tévéjátéka után kapott levélre* válaszolt a műsorral, amelyben a munkásság, a parasztság és az értelmiség életéből vett példákkal azt igyekszik bemütatni, milyenek (pontosabban: milyenek is) vagyunk. Az érzékletes, jó példa jellemez, minősít. S ha a negatív tünetek közül való — áerkent, hogy ellenpéldát keressünk, vagyis: állást foglaljunk. Dömölky János példái telitalálatok voltak. Galgóczi Erzsébet „A sírásó vallomása” című 'kitűnő írását — ez volt a paraszti világból vett példa — nagy monológban adta elő Horváth Sándor, s a ma szellemének megfelelően. A Horrorba illő bűnügy (halottakat etet disznaival a falusi sírásó) hátterében feltűnik a többi — korántsem különleges — korrupt, „lopós” figura. A második példa egy dokumentumaim volt A Magyar ' Posztógyár egyik, nőkből álló brigádjának önéletrajza elevenedett meg a képernyőn. őszintén, keményen beszéltek a „Szabadság” brigád asszonyai arról, ami számukra fontos: üzemi demokráciáról, vezetői tulajdonságokról, jogról, kötelességről, női egyenjogúságról, háborúról, egészségről... hogy ez a riportfilm messze meghaladja a hasonló tárgyú filmek — nem túl magas — átlagszínvonalát, az elsősorban a remek rendezői alapötletnek (felhasználták a brigádtagok magukról írt pályamunkáját) és az operátori munkának köszönhető. Illés Jánost illeti az utóbbiért az elismerés. Mozgalmassá, pergővé, emberközelivé vált munkája által a film. Jó volt a harmadik példa is. A „Túrógombóc” olyan szatíra, amilyet ritkán látni a televízióban, a moziban, a színpadokon. (Mai magyar szerzőtől főképp.) Csutka István írásának hatását szerencsésen erősítette a rendezés és a szereposztás. „A sírásó vallomásá”-t nézve borzongatott a történet morbiditása. A brigádról szóló film „szereplőit” magunkhoz közelállónak éreztük, gondjaikat a mi gondjainknak. A „Túrógombóc” előbb mosolyt fakasztott, majd a szánkra fagyott a mosoly, látva, mire képes egyetlen ostoba ember, ha érdemtelenül bizalmat élvez. Monológ, riport, szatíra. A jó szerkesztés, rendezés érdeme, hogy a néző nem érzékelte a nagy műfaji ugrásokat, sőt jórészt ennek a változatosságnak köszönhető, hogy a különben hosszú műsor alatt végig éber maradt a figyelem. Szemléletes, tipikus, mai példákat láttunk a „Témádban, amelyek további összefüggésekre mutatni rá. Dömölky János „válaszadási kísérlete” tehát sikerült. Szabó János Erkel: Hunyadi László R debreceni Csokonai Színház vendégjátéka Hitfőn este a Szigligeti Színházban Érttel: Hunyadi László című operáját mutatta be a debreceni Csokonai Színház együttese. Hazánkban az elmúlt században, illetve a ‘jelen század elején számos kísérlet történt az opera hazai talajon való felvirágoztatására (Goldmark, Mosonyi, Hubay, Poldini munkásságára gondolunk), de csupán egy igazi géniusz akadt, aki a külföldi műfaji hagyományokat, s a népieskedő hangvételt igazi drámai tartalommal tudta megtölteni: Erkel Ferenc. Szövegkönyvei arró) tanúskod,nak, hogy előszeretettel nyúlt vissza nemzeti múltunk egy-egy feszültséggel terhes korszakába (Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György). Dallamformá- Jásában, ritmikájában a verbunkos zene jellegzetes elemeit fedezhetjük fel, ami — gondoljunk például Liszt magyar rapszódiáira —a korabeli komponisták közeledni vágyását fejezi ki az általuk ismerni vélt magyar népzenéhez. Erkel most bemutatott operája az ártatlanul kivégzett Hunyadi László tragédiáját viszi színpadra. V. László király gyengeségét, hitszegését legnagyobb költőink — Arany, Petőfi —Js megénekelték. Erkel zenéje olyan megindító, sőt felkorbácsoló töltést adott az ismert cselekménynek, hogy már az ősbemutatón kirobbanó siker született, a „Meghalt a cselszövő” ... kezdetű kórusszámnál pedig a közönség ujjongása nem ismert határt, hiszen a Hunyadiak ellen intrikáló főurak, illetve a korabeli, Metternich vezette osztrák reakció közötti párhuzam mindenki számára nyilvánvaló volt. A mostani előadáson az |Erkel-díja!s Kertész < Gyula rendezése különösen hatásos tablóival, túl játszásoktól mentes előadásmódjával hatott. Az énekesek közül Cza- kó Mária Liszt-díjas, drámai erővel, kitűnő színpadi rutinnal alakította Szilágyi Erzsébetet, szinte az előadás motorja volt, kár, hogy magas hangjai nem voltak minden esetben tiszták. Marsay Magda érdemes művész bravúrosan könnyed, áriájával tűnt ki, szerepköre több lehetőséget nem is ad. A férfi főszereplők közül az est nagy felfedezése Kecskés Sándor volt, aki V. Lászlót rendkívül kulturált énekléssel, tisztán, jó zenei érzékkel szólaltatta meg. Tetszett a címszereplő, Horváth Bálint érdemes művész érces, szép színű tenorja is, László nehéz, magas fekvésű áriáját virtuózán oldotta meg, ennek ellenére hangja a felső regiszterben fáradtnak . tűnt. A 'kis helyen is jól helytállt mini-balettkar szintén nagy sikert aratott. A MÁV Filharmonikus Zenekar, Tarnay György kitűnő tempóérzékű, biztos vezényletével jól látta el szimfonikus funkcióját, a zsúfolt elhelyezés, a szólamok kényszerű csoportosítása miatti hangerő-egyenetlenségek nem az ő számlájára írandók. Nagy Pál Érdekes vállalkozásra került sor a Kossuth Kiadó Kézfogás című kötetében: szovjet újságírók, írók vallanak benne Budapestről és Magyarország tájairól, magyar kollegáik viszont Moszkváról és a Szovjetunió különböző vidékein tett utazásaikról írnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készült mű egyszerre jelent meg Moszkvában orosz, Budapesten magyar nyelven. Csepel története az őskortól napjainkig A barátság dokumentumai „Magyar internacionalisták a szovjet hatalomért — bolsevikok a Magyar Tanács- köztársaságért” — címmel kiállítás nyílik október 14-én a Hadtörténeti Múzeumban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő kiállítás a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rendezésében, az MSZBT- nek, a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeumának közreműködésével tárja a látogatók elé népeink történelmi múltban gyökerező barátságának dokumentumait. A több mint 700 fotónak és más emlékanyagnak méltó otthont teremtenek a múzeumban. A fotók egyharmada először látható magyar kiállításon. A kiállítás sokszínű anyagát mai képzőművészek alkotásai egészítik ki: olyan szovjet & magyar festők munkái, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, valamint az első magyar proletárhatalomért küzdők emlékét őrzik. Karcagén Rdy-emlékkiállítás Ady Endre születésének 100. évfordulója tiszteletére a Györffy István Nagykun Múzeum és a debreceni Déri Múzeum közös rendezésében Ady-emlékkiállítás nyílik Karcagon. A kiállítást a Györffy István Nagykun Múzeum időszaki kiállítótermében ma délután 4 órakor dr. Kilián István művészettörténész, a Déri Múzeum tudományos főmunkatársa nyitja meg. Kiállítás Jászberényben Az elmúlt évben a csepeliek kérésére a jászsági művelődési intézmények rendezvényeken, tárlatokon ismertették meg a munkáskerület lakosságát a Jászság életévei, kulturális hagyományaival és jelenével. Azóta még egy csepeli felhívásra válaszoltak a Jászságból: számos üzem csatlakozott a Csepeli Vas- és Fémművek dolgozóinak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett munka- verseny-felajánlásához. A jászberényi Déryné Művelődési Központban rendezett, Csepel történetét bemutató kiállítás tehát nem előzmények nélkül való. Az iparát néhány évtizede megteremtő Jászberényben azonban egyébként is különös jelentősége van annak, hogy a hazai ipar egyik legfontosabb központja, a közel 90 ezer lakosú Csepel bemutatkozik. A kiállítás, amely történelmi korok szerint mutatja be anyagát — régészeti leletek fotóit, kcyrabeli fényképek, dokumentumok másolatait — különösen a múlt század utolsó évtizedét felidéző résztől válik érdekessé. Ekkor alapította Weiss Bertold és Manfréd azt az üzemet, amely rövidesen az ország legnagyobb fém- és hadiipari kombinátjává vált. A kialakuló ipar hamar megváltoztatta Csepel község életét. A gyárakban alkamazott nagy számú munkás között termékeny talajra leltek a munkásmozgalom eszméi. 1918. októberében az országban elsőként Csepelen jött létre munkástanács, de a csepeliek példát mutattak a Tanácsköztársaság idején a munkában és a fegyveres küzdelemben is. A település az itt dolgozók hősi küzdelméért kapta a „Vörös Csepel” elnevezést. Nem szűnt ez a küzdelem az ellenforradalom korszakában sem: lapkivágatok;, Népsjzava-cikkeki tudósítanak a korabeli sztrájkokról, szervezkedésekről. A felszabadulást követően Csepel újabb nagy fejlődésen ment keresztül. Ipara modernizálódott, lakóterületei városias arculatot nyertek. A XV. századi, egykori kis mezőváros helyén ma különböző üzemekben 50 ezer ember dolgozik, s Csepel nemcsak Budapest, de az ország egész szocialista iparának is egyik számottevő fellegvára. A kiállítást Böröcz Istvánná dr. a budapesti XXI. Kerületi Tanács elnökhelyettese nyitotta meg hétfőn délután. A kiállítási megnyitó egyúttal kezdetét jelentette a „Csepeli napok a Jászságban” című rendezvénysorozatnak, amely vasárnap ifjúsági klubtalálkozókkal, a Csepeli Utcaszínház jász- fényszarui bemutatkozásával folytatódik. A. A. 1867-ben jelent meg „A tőke” első kötete. Az orosz fordítás már 1872-ben sajtó alá került, s a következő években napvilágot látott az angol, francia, olasz, dán, spanyol, lengyel és holland nyelvű fordítás. A magyar szociáldemokrata mozgalom mindvégig nem jutott el „A tőke” kiadásáig, csak egyes fejezeteit tették magyar nyelven közzé, és ezzel hozzáférhetővé a munkások s a munkásmozgalomhoz vonzódó más dolgozó rétegek számára. A tőke első kötetét ismertető Kautsky-művet, „Marx gazdasági tanai”-t adták ki. Engels, aki ezt az ismertetést már kéziratban ismerte, „nem rossz, bár nem mindenütt teljesen kifogástalan” alkotásnak tekintette, azonban a Kautsky-féle ismertetés mégsem pótolhatta magát a művet. A Tanácsköztársaság időszakában a Közoktatásügyi Népbiztosság keretében létesített „Marx-fordító Bizottság” mindenekelőtt „A tőke” fordítását kezdte meg. Azonban az 1919 május végén alakult bizottság a rendelkezésére álló néhány hét alatt természetesen nem tudta elkészíteni azt a fordítást, amely a célkitűzések szerint méltó lett volna „Marx világraszóló nagy szelleméhez és a magyar proletariátushoz.” A Tanácsköztársaság leverése már nem akadályozhatta meg hosszú időre a napirendre került feladat megoldását, s ez a magyar forradalmi munkásmozgalom képviselőinek, a kommunistáknak az érdeme. Mi szolnokinak valljuk Bécsben 1921 őszén a Július Fischer kiadónál két részben került kiadásra „A tőke” első kötetének teljes anyaga Dr. Guth Antal, a Tanácsköztársaság kommuKAIIt. MARX A TŐKE A köxgtisrilaságfan blrálalo ' ' N KLSÖ KÖTBT *>**. aura ANTA& uec*iu2i Y«rl«B JmIIm*. f ltchn „A töke" Guth Antal fordításában József Attila magán- könyvtárából nista munkaügyi és népjóléti, illetve közegészségügyi népbiztosának fordításában. Guth Antal polgári családban született 1886-ban Sza- moskóródon. Orvosi diplomát szerzett, és az I. világháború kitörésekor Budapesten dolgozott. A szociáldemokrata mozgalommal Vágó Béla révén került kapcsolatba. Guth Antal 1916-tól a szolnoki vásártéri katonai kórházban szolgált, s ettől az időtől kezdve szoros kapcsolatot tartott a helyi szociáldemokrata mozgalom balszárnyának képviselőivel. Alapító tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának, s tagja a párt úgynevezett második Központi bizottságának. Nagy szerepet játszott a KMP szolnoki szervezetének létrehozásában. Igen nagy tekintélynek örvendett. A tanácsválasztások eredményeként 1919 áprilisában g szolnoki városi tanács elnökévé választották, jóllehet népbiztosként, noha többször is megfordult Szolnokon, ezt a funkciót gyakorlatilag már nem tudta betölteni. fl proletár olvasót tartottam szem előtt Guth Antal, aki. mint tudjuk foglalkozása szerint orvos volt, az emigrációban készített fordítás utószavában rámutatott a mű fordításában rejlő nehézségekre, s megállapította: „E nehézségeknek teljes tudatában vállalkoztam rá, és természetesen egy pillanatig sem ringattam magam abban a hiú ábrándban, hogy fordításom tökéletes lesz ... Egészen bizonyos; hogy voltak és vannak, akik nálam hivatottab- bak lettek volna a mű lefordítására, de nem hiszem, hogy nekem volna bűnül felróható az, hogy ők ezt eddig nem tették meg. Amennyire a segédeszközök, magyar nyelvű könyvtár . stb. hiánya és az emigráció nyomorúságai megengedték, igyekeztem csekély képességeimhez képest a tőlem telhető legjobb fordítást nyújtani. Elsősorban a proletár olvasót, nem pedig a tudósokat tartottam szem előtt: az idegen kifejezések helyett, ahol csak lehetett, magyarokat használtam, és ezért talán néhol erőszakoltan magyarosnak fog látszani a fordítás, de azt gondolom, hogy jobb egy nehézkesebb, de mégis érthető magyar kifejezés, mint a legszebb, de a nem kellőképp iskolázott olvasónak érthetetlen idegen szó.” Tény, hogy Guth Antal erejét meghaladó feladatra vállalkozott, de érdeme, hogy mert vállalkozni. Fordítása eljutott Magyarországra, és 1934-ig, „A tőke” első kötete újabb fordításának megjelenéséig, egyedüli forrásként szolgált Marx korszakalkotó művének rrtegismeréséhez. Dr. Selmeczi László Á turizmus világjelenség I FIIÉT Budapesten tartja kongresszusát A FIJET, az Idegenforgalmi Újságírók és írók Nemzetközi Szövetsége október 12—20. között Budapesten tartja XXI. kongresszusát, melyre hazánkkal együtt 23 ország képviselői jelentették be részvételüket. A meghívott vendégeken kívül 165 kongresszusi delegátus vesz részt a tanácskozáson. A turizmus, mint világjelenség, egyre jelentősebb szerepet tölt be a szabad idő ésszerű kihasználásában, a különböző országok, népek megismerésében. Az idegen- forgalom a népek, az országok közötti kapcsolatok jelentős tényezője, nagy szerepet játszik a helsinki szerződés megvalósításában. A szervezet alapokmánya kimondja: a benne tevékenykedő újságírók és írók, valamint filmesek és fotó- riporterek közös céljuknak tekintik, hogy munkájuk a' békét és a. népek egymás közötti barátságát szolgálja. A nemzetközi szervezetet franciák, belgák, olaszok és lengyelek alapították, ezekhez az évek során nemcsak Európa, hanem más kontinensek újságírói is csatlakoztak, a szervezethez körülbelül 1400—1500-an tartoznak. Magyarország már másodszor kapta meg á kongresszus rendezésének jogát. 1967-ben Siófok volt a kongresszus színhelye. A Magyarországon eltöltött napok és a látottak hatására igen sok cikk jelent meg Magyarországról, a különböző tájakról, a magyar turizmusról,
