Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

1977. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Téma: a vidéki városok közlekedési helyzete ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Értékes eredmények a jubileumi munkaversenyben Új jogszabály a verseny értékelési és elismerési rendszeréről Sajtótájékoztató a SZOT-ban Juhász Ottó, a SZOT titkára tegnap tájékoztatta a ha­zai újságírókat és a szocialista országok budapesti tudó­sítóit a jubileumi munkaverseny néhány kérdéséről. Elmon­dotta,- hogy a csepeli dolgozók kezdeményezésére példa nélkül álló lerdülettel bontakozott ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére in­dított szocialista munkaverseny. A vidéki városokban csökkenthető lenne a zsú­foltság, ha a ki nem hasz­nált közületi autóbuszok is részt vennének a helyi tömegközlekedés lebonyo­lításában - hangsúlyoz­ták az országgyűlés épí­tési és közlekedési bizott­ságának tegnapi ülésén, amelyet Gyarmati János elnökletével a VOLAN 20. számú vállalatánál tartot­tak a képviselők. A tanácskozás résztvevői 18 város — Békéscsaba, Ka­posvár, Kecskemét, Nyíregy­háza, Székesfehérvár, Szol­nok, Szombathely, Baja, Du­naújváros, Eger, Hódmező­vásárhely, Nagykanizsa, Sal- v gátarján, Sopron, Szekszárd, Tatabánya, Veszprém és Za­laegerszeg — tömegközleke­dési helyzetéről készített KPM-jelentést tárgyalták meg, amelyhez Pullai Ár­pád miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a városokban 1971—1975 között 43 százalékkal nőtt az uta­sok száma, s jelenleg évente mintegy 260 millió utazást számlálnak. Az igényeket a kisebb városokban 55, a na­gyobbakban 65 százalékban a tömegközlekedés elégíti ki, s ez az arány a következő esztendőkben sem igen vál­tozik. Éppen ezért a városi tömegközlekedés fejlesztésé­re, javítására mindenütt fo­kozott gondot kell fordítani. A tömegközlekedés fej­lesztésének alapja a tervidő­szakban továbbra is az autó­busz marad: 1980-ig össze­sen 641 korszerű, városi köz­lekedésre alkalmas autóbusz- szal gyarapodik az állomány, amellyel lehetővé válik a zsúfoltság csökkentése, a já­ratok sűrítése. A legnagyobb gondot a jövőben is a váro­si utak és a csomópontok helyzete okozza-okozhatja: a rendelkezésre álló több száz millió forintból korszerűsí­tésre, az országos utak ke­reszteződéseinek mindössze 5 százalékára, a tanácsi fő- és gyűjtőutaknak pedig 10—15 százalékára futja. így 1980- ban a városi utak 33—36 százaléka marad még földút és a burkolt utaknak alig több mint a fele lesz meg­felelő. A közlekedés- és postaügyi miniszter itt jegyezte meg, hogy a helyi tanácsok az utak korszerűsítését szolgáló pénzösszeget (1980-ig 1,3 mil­liárd forint) a főútvonalak­ról mintha a mellékutakra „vinnék”. Azaz, nem ritka, hogy előbb a bekötőutak ké­zülnek el, s majd ha marad pénz, korszerűsítik a főbb útvonalakat. Gond azonban — ahogy a miniszter fogal­mazott —, hogy a tanácsok sok esetben nem koncentrál­tan használják fel a pénzt. Ez pedig összefügg azzal, hogy a vizsgált városokban az általános rendezési ter­vek, közlekedésfejlesztési el­képzelések nem tartalmaz­zák megfelelően atömegköz- lekedéSi javaslatokat. így fordulhat elő, hogy bekötő­utak nélkül készül el egy- egy lakónegyed, joggal bosz- szantva az ott élőket. Felhívta a figyelmet, hogy az illetékesek most és a kö­vetkező években a városfej­lesztési és -rendezési tervek összeállításában „dolgozza­nak össze”, teremtsenek össz­hangot a város- és közleke­désfejlesztési tervek között. A miniszter is említette, a képviselők is szóvátették, hogy a lépcsőzetes munka-> kezdésben érintett vállalatok között több nem hajlandó bevezetni a differenciált munkakezdést. így például a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár, ahol a munkakez­dési időpontokat a zsúfolt­ság miatt indokolt lenne el­különíteni egymástól. Ha­sonló a helyzet Székesfehér­várott is; a rekonstrukció­ban fiatalodó város legna­gyobb gondja a járművek zsúfoltsága. A megye és a Volán vezetői rendkívül so­kat tettek a tömegközleke­dés helyzetének javításáért, de — rajtuk kívülálló okok miatt — korántsem sikerült elérniük a lépcsőzetes mun­kakezdés széles körű meg­valósítását. Nem tudtak még dűlőre jutni a MÁV-val: a székesfehérvári dolgozók 23 százaléka jár vonattal mun­kahelyére és haza. Az autó­buszokra szinte lehetetlen fölfémi, a munkások idege­sen, feszültséggel tele indul­nak a gyárba és térnek ott­honukba. A helyzeten most a MÁV enyhíthetne azzal, hogy néhány vonat menet­rendjét hozzáigazítaná a több ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalatok munkakezdé­si időpontjához. A tanácskozáson a szege­dieket érintő jó hír is el­hangzott. Az Űj-Szegedet a belvárossal összekötő vona­lon 1980-ig — kísérletkép­pen — trolit terveznek for­galomba állítani. A Buda­pesti Közlekedési Vállalat segítséget nyújt a terv meg­valósításához. A vitában felszólalt Ruisz József, Tóth István, Hegedűs Lajos, Riss Jenő, Marjanek József, Simon Gábor és Cser- na Sándor országgyűlési kép­viselő. Vendégek a politikai főiskoláról Húsztagú csoport érkezett — a politikai főiskola veze­tő továbbképző tanfolyamá­nak hallgatói — tegnap reg­gel Szolnokra. A megyei pártbizottság tiszaligeti üdü­lőjében Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára fogadta őket. A megye ideológiai és kul­turális életéről Majoros Ká­roly tartott tájékoztatót. El­mondta, hogy megyénk re­gi munkásmozgalmi múlttal rendelkezik, az élénk politi­kai aktivitás ma is jellemző rá. Beszélt a dinamikusan fejlődő iparról: a felszaba­dulás előtt a megyében 2 ezer 400 ipari munkás dol­gozott, ma már több mint 60 ezer a számuk. Bemutat­ta a megye legnagyobb üze­meit Ezután arról szólt, hogy megyénkben 1008 párt-alap- szervezet dolgozik harminc­három és fél ezer taggal. Említette azt is, hogy a tö­megpolitikai oktatásokon évente általában 100 ezren vesznek részt. A propagan­disták 80 százaléka közép­vagy felsőfokú politikai vég­zettséggel rendelkezik. Az alapszervezetek 80 százaléká­nál van politikai vitakör, a megyében összegen 883 mű­ködik. Majd a művelődés helyzetét mutatta be. Be­szélt a közművelődésről, a munkásművelődésről, a nép­művészetről, a megye tudo­mányos életéről. A tájékoz­tató után a hallgatók kér­déseire válaszolt Majoros Károly. . A csoport tagjai délelőtt ellátogattak a Galériába, majd városnézésen vettek részt. Ebéd után Törökszent- miklósra utaztak, ahol a vendégeket Vad András, a városi pártbizottság első tit­kára fogadta és tájékoztatta a város ideológiai és kultu­rális munkájáról. A látoga­tás a Tiszatáj Termelőszö­vetkezetben fejeződött be. Magyar—kubai textilegyezmény Nagyszabású árucsere-for­galmi szerződést írtak alá tegnap délelőtt a Hungarotex külkereskedelmi vállalat székházában magyar és ku­bai textilszakemberek. Az árucsereforgalom kilencmil­lió négyzetméter különféle szövet szállításáról szól Ku­bába, hét és fél millió rubel értékben. A magyar fél dön­tő többségében gyapjú mé­terárut, női és férfi felsőru­házati cikkeket, korszerű pa­mutszöveteket és selyem mé­terárut szállít Kubába. Ami az eddigi hazai ta­pasztalatokat illeti, ilyen erő­teljesen és ilyen tömeges mé­retekben talán első ízben ér­zékelhetjük a munkaverseny politikai nevelő és tudatfor­máló hatását. A verseny egész sor területen jól szol­gálja a minőség javítását, a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelését. Az eredmé­nyekre építve alapvetően a tervezett mértékben tudjuk kielégíteni a dolgozók anya­gi és kulturális igényeit. A szocialista munkaverseny mindenekelőtt a termelé­kenység emelkedését segítet­te elő. A népgazdaság több ágazatában a termelést vál­tozatlan, illetve csökkenő létszámmal sikerült növelni. Társadalmi jelentősége van annak is, hogy több ágazat­ban javult a minőség. Nem egyszer felmerül a kérdés, hogy a dolgozók ki­váló eredményeket érnek el a jubileumi munkaverseny­ben, mégis miért tapasztal­hatók bizonyos gondok a népgazdaságban ? — Ügy véljük, — mondot­ta —, hogy nem helyes egye­nes párhuzamot vonni a munkaverseny eredményei és a gazdasági helyzet ala­kulása között. Nem helyes eltúlozni a munkaverseny Kárpáti József városi ta­nácselnök számolt be az egészségügyi, a művelődés- és a vízügyi beruházások helyzetéről. Elmondta, hogy a szociális otthon bővítését — húsz személlyel több he­lyezhető el így — még az idén befejezik. Az épület terve és az alapozás is társadalmi munkában készült. Jövőre kezdik el a városi kórházban az ötven ágyas gyermekosz­tály kialakítását, igaz, a be­ruházás „téma” már évek óta. Eredetileg 60 ágyas se­bészeti pavilon megvalósítá­sát határozták el, de a ter­vek, a lehetőségek és az igé­nyek felülvizsgálata után gyermekosztály építése mel­lett döntöttek. Mindez per­sze hátráltatta a kivitelezés megkezdését. Az V. ötéves tervidőszak­ban célcsoportos beruházás­ként 200 lakást adnak át Jászberényben. Építi a Jász­sági Építőipari Szövetkezet, a munkában közreműködik a Szolnok megyei AÉV. Az em­lítetteken kívül a Hűtő- és az Aprítógépgyár támogatá­sával — munkáslakás-akció- ban — is építenek lakásokat. Egyeztetni a lehetőségeket és az igényeket * A beruházási ellenőrzésen hangsúlyozták a célcsoportos létesítmények fontosságát, s kérték, hogy a városi tanács és a megyei tanács művelő­désügyi osztálya egyeztesse a művelődésügyi létesítmények szerepét, a munkaverseny alapvető módszer, de nem kizárólagos eszköz. Ugyan­akkor az is igaz, hogy minél előrelátóbb és szervezettebb a vezetés munkája, a mun­kaverseny annál nagyobb ha­tást fejthet ki a gazdasági eredmények alakulására, a problémák megoldására. A SZOT titkára emlékez­tetett a párt Központi Bi­zottságának arra a határoza­tára, hogy a jubileumi mun­kaversenyben elért eredmé­nyeket figyelembe véve a legkiválóbb vállalati kollek­tívákat és szocialista brigá­dokat kitüntetésben részesí­ti. Ez azt jelenti, hogy a jö­vő évi május 1-i ünnepsége­ken — a jubileumi versenyt értékelve — 22—24 vállalat, illetve szövetkezet kapja meg a párt Központi Bizott­ságának Jubileumi Zászla­ját, száz szocialista brigád pedig Jubileumi Oklevél ki­tüntetést kap. Ezen kívül a megye; pártbizottságok 5—5, a budapesti pártbizottság 25 szocialista brigádot jutalmaz jubileumi oklevéllel. A KISZ KB 50 oklevelet adományoz a legjobb ifjúsági szocialista brigádoknak. ■ Juhász Ottó ezután arról szólt, hogy a Minisztertanács és a SZOT elnöksége, vala­mint a KISZ KB Intéző Bi­terveit. A szakmunkásképző és a kollégium építését sza­nálási problémák késleltetik, a Fürst Sándor úti 100 sze­mélyes óvoda kivitelezése az alapozási többletköltségek és a tervdokumentációk módo­sítása miatt nem kezdődhe­tett még meg. Az ellenőrzé­sen elhangzott: a gondok nagy részét az okozza, hogy a IV. ötéves tervidőszakból áthúzódó beruházásokat nem kalkulálták be kellőképpen, a lehetőségeket és az igénye­ket nem mérték fel reálisan, valamint súlyosbította a vá­rosi tanács pénzügyi helyze­tét a vízmű évek óta tartó építése. Ez a létesítmény át­adása után naponta több mint 10 ezer köbméter vizet ad a városnak. Az átadás ha­táridejét most is veszélyez­teti néhány műszer, automa­ta berendezés és kompresz- szor, nehézkes beszerzése. Növekedtek a költségek A vízmű teljes üzembe he­lyezését 1978. második fél­évére tervezik. Az elhúzódó építkezés és a tervmódosítá­sok miatt a beruházási költ­ség a tervezett 43 millió fo­rint helyett 80,5 millió forint­ra nőtt. Eredményként köny­velték el a beruházási elle­nőrzés résztvevői, hogy a víz­torony átadásával Jászberény vízellátása javult. Az V. ötéves tervidőszak­ban több mint 1 milliárd fo­rint értékű új hűtőgépgyári beruházást adnak át. A Szol­nok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói már építik zottsága együttes határoza­tot hozott a munkaverseny egyes kérdéseinek szabályo­zására. A határozatban meg­fogalmazott egyik legfonto­sabb törekvés, hogy egysége­sebbé, összehangoltabbá vál­jon a követelmény — az értékelési — és az elismeré­si rendszer, s ezzel a mun­kaverseny valamennyi for­májánál fokozódjék az igé­nyesség, csökkenjenek a for­mális elemek. A vállalatok versenyében a kitüntetések­nek nagyobb társadalmi ran­got ad az az intézkedés, hogy a jövőben kevesebb vállalat részesül kitüntetésben, ugyanakkor 50 százalékkal emelkedik a kitüntetéssel já­ró jutalomösszeg. A munka­kollektívák versenyében rendszeresítik a „Kiváló Munkabrigád” címet, amely egyrészt erkölcsi elismerést biztosít a tartósan jól dolgo­zó munkabrigádok számára, másrészt mintegy előiskolá- jául szolgál a szocialista bri­gádmozgalomnak. Az új szabályozás egysé­gesen rendezi az ifjúsági ver­senyformákat is. A feladat most a határo­zat érvényesítése az ágazati és a vállalati gyakorlati munkában. A miniszterek és az ágazati-iparági szakszer­vezetek — sajátosságaik fi­gyelembevételével — rövid időn belül kiadják az együt­tes végrehajtási intézkedése­ket. Még ez évben át kell vezetni a szükséges változ­tatásokat a vállalati munka­verseny-szabályzatokban, mert a jövő év elejétől már az új határozat alapján tör­ténik a munkaverseny irá­nyítása, szervezése. a nagy teljesítményű gázhű- tőgyártás üzemcsarnokát. A létesítmény költsége 334 mil­lió forint, átadási határideje: 1979 december. A hűtőgép­gyár fejleszti az abszorpciós háztartási hűtőszekrények gyártását is. Ezzel céljuk, hogy évente 300 ezer készü­léket „dobjanak” a hazai és a külföldi piacra. Az ab­szorpciós hűtőgépek gyártó- csarnokát is építik már, en­nek a létesítménynek beru­házási költsége 345 millió fo­rint. Átadási határideje: 1979. decembere. Figyelemre mél­tó, hogy mindkét üzemben a szükséges létszámot belső át­csoportosítással oldják meg. Áthidaló megoldás A tervidőszak végéig a hű­tőgépgyár 193 lakást építtet. Ezek kivitelezője a Jászsági Építőipari Szövetkezet. Az idén 24 lakást adnak át, ha az építőknek — s nem utol­sósorban a leendő tulajdo­nosoknak — biztosítják a megfelelő utakat. Megállapít­ható: a vállalat beruházásai kellő ütemben épülnek, a munkálatok egyenletességé­nek különösebb akadálya nincs. Az ellenőrzés 'utolsó állo­mása a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet volt. Itt építik az évenkénti 10 ezer sertés feldolgozására alkal­mas új vágóhidat. Beruhá­zási költsége 13 millió fo­rint, amelynek átadási ha­tárideje 1978. első negyed­éve. Az építési és szerelési munkálatok nagy része elké­szült. Az viszont szükséges, hogy a tervezők, s a szövet­kezet keressenek áthidaló megoldást ahhoz, hogy a gaz­daság másik beruházására a B—15-ös szárító és a ter­ménytároló dokumentációi 1978. első negyedévére elké­szüljenek, H. J, Tovább tart a feldolgozó üzemrész rekonstrukciója a Szolnoki Papírgyárban. A régi gépek cseréjével teljesem automatizálják a zacskógyártást. A három új, francia gyért- máeyú automata gép 15 millió forintba került Beruházásról — beruházásra Késik a kórház bővítése r Átadták a víztornyot Húsfeldolgozó összefogással Hol tartanak a beruházásokkal, milyen gondokkal kell szá­molniuk a beruházóknak, a lebonyolítóknak és a kivitelezők­nek? Ezekre a kérdésekre válaszoltak tegnap az illetékes vállalatok szakemberei a jászberényi beruházások ellenőrzé­sén. Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára vezette az ellenőrzést, melyen részt vett Barta László, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a város párt- és tanácsi vezetői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom