Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

1977. október 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Á zene mindenkié „A hang a nyomornak zabo­lát vet, és vigaszt hoz onnét, ahol az örömök lakoznak, ahol jóságot vajúdik a tiszta szív és gyön­gédséget.” (Diktónius) muzsika életünk egyik muzama nagy csodá ja. Egyidős az emberiséggel, s mégis mindig ezer alakban születik újjá. Érzelmi töltése egyetemes, • de személyes mondanivalója van minden­ki számára. Gyönyörködtet, olykor gyógyítanak vele, könnyekre fakaszt, máskor forradalomba visz, s töme­geket mozgósít harcra az el­nyomás ellen. Nincs nyelv­járásokhoz kötve, átlép az óceánokon, s varázsával egy­szerre ejti rabul távoli föld­részek lakóit, fiatalokat és öregeket, fehéreket és színes- bőrűeket egyaránt. Október elsején a nemze­tek közös elhatározással — oly sok nehézség és vita kö­zepette! — egy pillanatra el­felejtik a hétköznapok gond­jait, s talán kicsit meghatot- tan, kicsit megilletődötten emlékeznek arra a jóbarátra „aki” oly sokat enyhít fáj­dalmakon és csalódásokon: a muzsikára. Hazánkban öröm és meg­elégedettség tölti el a zene munkásait és barátait e szép ünnep alkalmával, hiszen min­den megemlékezés egy kissé számadás is, a múlt és jelen összevetése, eredményeinkre pedig büszkék lehetünk. Ze­neművészetünk felmutatha­tott a múltban is kimagasló tehetségeket, de az értékek befogadására csak szűk tár­sadalmi rétegnek volt lehe­tősége. Felszabadulás utáni zeneoktatásunk, illetve hang­versenyéletünk demokrati­zálása és állami támogatása mindenki számára kitárta a művelődés és kulturált szó­rakozás kapuit, s a dolgozók élnek ezzel a lehetőségekkel. A zeneiskolák telítettsége, a hangverseny- és operabér­letek kelendősége, az ifjúsá­gi- és felnőtt énekkari moz­galom újjászületése, és mind, mit felsorolni sem lehet egy rövid cikk keretében, igazol­ja, hogy a muzsika vissza­tért oda, ahol született: a nép közé. Csak az értő veze­tőkön, s a jó zenei szakem­bereken múlik, hogyan gaz­dálkodnak a lehetőségekkel, az igények minél jobb és színvonalasabb kielégítése érdekében. A zenei világnap hazai rendezvényein Szolnok kül­döttei is ott lesznek. Október elsején 18 órakor a városi tanács dísztermében kórus- hangversenyt tartanak, ne­ves hazai énekkarok közre­működésével. Bevezetőt mond Kedves Tamás főisko­lai igazgató. Városunkat a szolnoki Áfész, nemrég Olaszországban sikerrel sze­repelt, Kodály kórusa képvi­seli, Buday Péter és Rigó Éva vezényletével. Október elsején és máso­dikén Oroszlány fogadja a bányásztelepülések zeneis­koláinak növendékeit és ta­nárait, hogy hangversenyek keretében ismerjék meg egy­más munkáját, tehetségét. A szolnoki Bartók Béla Ze­neiskolát ezúttal szépen fej­lődő vonószenekara képvise­li, mai magyar szerző ver­senyművével. A karnagy Ba­li József, a zongora szólista Nagy Andrea. Az iskola mű­vésztanárai közül Egyed Jó­zsef (oboa) vesz részt a ran­gos rendezvényen. Természetesena--------------------------- emlé­kezés, a zene iránti hódolat nem egyetlen napra szorítko­zik csupán, zenei rendezvé­nyek, évfordulók hosszú so­ra áll előttünk. De e sorozat­nak méltó nyitánya lesz az idén is a zenei világnap meg­ünneplése. N agy Pál Segítség a könyvtáraknak Ezentúl folyamatosan gya­rapítják a közművelődési könyvtárak könyvállomá­nyát: A művelődéspolitikai irányelveknek, s az olvasók igényeinek megfelelően szer­vezik meg a könyvellátást. Amint a Kulturális Minisz­térium Képzőművészeti és Közgyűjteményi Főosztályán elmondták: a könyvtárellátó tavaly 154.5 millió forint ér­tékű könyvet szállított a könyvtáraknak. A kiadói főigazgatóság ta­valy enyhítette a könyvtárak gondjait: a könyvértékesíté­si vállalat soronkívül több mint tízmillió forint értékű könyvvel növelte ez évi kész­letét és elővásárlási jogot kapott a kiskereskedelmi vállalatok előtt. Az egyik termelőszövetkezet könyvkö­tő üzemével megállapodott 500 000 könyv kötésére. Az intézkedések eredményeként ez év első felében a rendelé­seknek már csak 4,4 száza­lékát. nem teljesítette. Az ellátás további javítá­sára a könytártudományi és módszertani központ tanács­adó testületéként létrehozták a könyvtári könyvminősítő bizottságot, amely a kiadók 1978. évi előzetes tervei alap­ján kijelölte az állomány- gyarapítás szempontjából fontos műveket, és tájékoz­tatta a köiiyvértékesítő vál­lalat könyvtárellátó osztá­lyát a könyvtári igényekről. Munkásmüvelődés az Aluminiumáru- gyárban Az Alumíniumgyár 1. szá­mú tiszafüredi gyáregységé­ben szervezett és alapos munka előz meg minden ok­tatási évet. Az idén hetven- hárman vesznek részt állami továbbképzésen. Van hallga­tója a műszaki főiskolának, a közgazdasági és gépészeti szakközépiskolának, a szak­munkások szakközépiskolá­jának, gimnáziumának. Az idei évben tizenkét munkás folytatja tanulmányait a dol­gozók kihelyezett általános iskolájában. Valamennyien munkaidő-kedvezményt és egy-egy évfolyam sikeres be­fejezése után 500 forint jutal­mat kapnak. Az érdeklődés előterében Goethe írta valahol, hogy a legeseménytelenebb emberi élet is érdekesebb a legfordulatosabb regénynél. A nagy regények ideje lejárt. A sok kötetes regényfolyamok nap­jainkban már-már olvashatatlanok. Nincs időnk, türelmünk. Érdeklődésünk is sokkal inkább a való élet eseményei felé fordult. S ez világjelenség. Könyvkiadásunk a tanú rá, milyen hihetetlenül nagy az érdeklődés egy-egy önélet­rajz, napló, levelezés, kor- történeti dokumentum, vagy bármilyen hiteles, dokumen­tatív írás iránt. Politikusok, hadvezérek, államférfiak, művészek, vagy éppen rabló- gyilkosok, prostituáltak ön­életírásai hallatlanul magas példányszámban jelennek meg. A való élet érdekesebb, mint a kitalált, még oly szó­rakoztató történet. Nincs az az izgalmas krimi, amely fel­érne a történelem, vagy nap­jaink eseményeinek fordula­tosságaival. A dokumentum, a valóság tényszerű feltárása már ak­kor helyet követelt magának a filmvásznon, amikor a filmművészet megszületett. Aztán (még a hangosfilm felfedezése előtt) a „tiszta stílust” követelő irányzat — amely az irodalmi és drámai tartalom elől való menekü­lésben nyilvánult meg — egyik megoldásként a tiszta riportázsban, a dokumentum­filmben vélte megtalálni a helyes utat. Filmtörténeti tény — olyan hatásos hír­adók, dokumentumfilmek születtek, amelyekkel még­oly művészi játékfilm is ne­hezen vehetné fel a versenyt. Mint minden művészet, a filmművészet ezen ága is pártos — s bármit jelenít meg — nem lehet állásfog­lalás nélküli. Amikor tehát a közönség ízlése, érdeklődése, igénye a valóság feltárását, elemzését igényli a film­vásznon, különös hangsúly tevődik a dokumentumfilmek mondanivalójának társadalmi hasznosságára. Napjainkban hihetetlen nép­szerűség övezi a szociográfiai irodalmat. Az új valóságtar­talmak feltárásában a könyv­nél, a szónál, mindenféle iro­dalmi megjelenítésnél na­gyobb szerepe lehet a film- nek.Hiszen olyan új eleme­ket tárhat fel primer módon és sokoldalúan, amelyre más művészi megjelenítés aligha lehet képes. A film-szociográfia nem elégedhet meg a dokumen­tumfilmek szűkre szabott ide­jével. Hiszen nemcsak a tá­jékoztatás, az információ a célja, hanem az elemzés és az értékelés is. Hosszú, akár egy-két órás művek jelzik nálunk is e törekvéseket — főleg a Balázs Béla stúdió al­kotóitól. Egy család, közös­ség, népréteg életének, sor­sának bemutatása, egy tár­sadalmi jelenség okainak, előzményeinek feltárása, a kamera oknyomozó jelenléte, következtetése, állásfoglalása hosszú időre is leköti a né­zők figyelmét. Így avathatja be ismeretlen, vagy alig is­mert világokba, mondhat íté­letet társadalmi jelenségek­ről, lelkesíthet, vagy felhábo­ríthat, tettekre sarkallhat. A másik terület, amelynek feltétlen létjogosultsága van: a hosszú dokumentumfim, a történelem — s főleg a kö­zelmúlt — bemutatása. Idéz­zük csak a filmtörténet klasz- szikusai közül Mihail Szluc- kij: A háború napjai, Dov- zsenko: Harc Szovjet-Ukraj- náért, vagy Joris Ivens: Spa­nyol föld című munkáit. De élég, ha a televízió páratla­nul sikeres Századunk című dokumentumsorozatára hi­vatkozunk. Nálunk is az utóbbi idő­ben különösen gyakran je­lentkeznek rendezőink hosz- szú dokumentumfilmekkel. A műfaj ellenzőit a mozi­látogatók érdeklődése cáfol­ja meg — e filmek még kasz- szasikert is elérnek. Sajnála­tos módon azonban még mindig kiszorulnak a mozik­ból, s csak szűk köri vetíté­seken. klubokban, esetlege­sen láthatja a közönség eze­ket az alkotásokat. Még leg­inkább a televízió képernyő­jén kapnak helyet a hosz- szabb időtartamú dokumen­tumfilmek. (Kádár) f» kis kfisatflekben fis Érdekes, értékes rendezvények Ma kezdődik a múzeumi, műemlékvédelmi és honismereti hónap Szolnok me­gyében már hagyományai vannak a ma kezdődő mú­zeumi, mű­emlékvédelmi és honismere­ti hónapnak. A megye váro­saiban és kisebb településein egyaránt jó alkalom ez a hó­nap a művészeti, társada­lomtudományi ismeretter­jesztésre, a szocialista haza- fiság mélyítésére. A legtöbb településen jól is élnek a le­hetőséggel. Az idei eseménysorozat, gazdag, változatos lesz — ezt ígérik a közelmúltban ki­bocsátott járási, városi, köz­ségi programfüzetek, meghí­vók. Külön örvendetes, hogy a kis települések rendez­vénytervei is igényességet tükröznek. Nagyivánban pél­dául, október 1—7-ig, a mű­velődési házban a „Tiszafü­redi fazekastermékek” című kiállítást láthatják a község lakói. Nagyiván lesz a hely­színe a járási népművelő klub októberi foglalkozásá­nak is, amelyen a népműve­lők számára a Hortobágy Nemzeti Park jelenéről, fej­lesztési terveiről tart előadást a Nemzeti park munkatársa. További két előadás hangzik még el októberben a Horto­bágyról — mindkettő a mű­velődési ház rendezésében. Hogy a folklór ki ne marad­jon: a magyar népművészet termékeit bemutató fotóki­állítás nyílik és műsort ad egy estén a Budapesti Tánc- együttes is. Kunszentmártonban októ­ber 20-án járási honismereti tanácskozás kezdődik — ne­ves szakemberek részvételé­vel — amelynek témája a Tiszazug állattartása. Jázki- séren Csete Balázs- emlék­tábláját avatják, Abádszaló- kon az általános iskola nép­rajzi szakkörének új kiállí­tási termét nyitják meg, Ti­szafüreden a gimnáziumban rendhagyó irodalomórán vesznek részt a diákok, ame­lyen közreműködik a népi hangszereket megszólaltató „Mákvirág” együttes. A tö­rökszentmiklósi „Csikós Jó­zsef” ifjúsági klub tagjai emléktúrát szerveznek: klub­juk névadójának váci sírját keresik fel. Előadás, kiállítás, tanács­kozás, rendhagyó irodalom­óra, kirándulás, filmvetítés, pávakörök találkozója, ve­télkedő — rendkívül széles a rendezvények formai ská­lája. Emellett nagy gondot fordítottak a múzeumi mű­emlékvédelmi és honismereti hónap helyi szervezői — párt-, KISZ-, népfront-aktí­vák, közművelődési szakem­berek, pedagógusok — arra, hogy a lakosság minél több rétegéhez szóljanak a ren­dezvények. Nem véletlen te­hát, hogy iskolákban, tsz- klubokban, ipari üzemekben, nőklubokban, ifjúsági klu­bokban több eseményre ke­rül sor. Szervesen illeszkednek a programba azok a kiállítások és előadások, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. év­fordulója alkalmából rendez­nek. Ezeken a kiállításokon, előadásokon a Szovjetunió művészetébe, irodalmába, tudományos életébe, a szov­jet ember mindennapjaiba nyerhetnek bepillantást a résztvevők. Mindent összevetve: száz­nál jóval több, érdekes, érté­kes kulturális eseményt ígér a múzeumi, műemlékvédel­mi és honismereti hónap Szolnok megyei programja. Mindez a kollektív előkészí­tő, szervező munkát dicséri, és egyúttal biztosítéka annak, hogy — a hagyományoknak megfelelően — sok résztve­vője, sikere lesz az idei ren­dezvénysorozatnak . SZ. J. Szünet a suliban S zeptember 29-én tanítási szünet volt az iskolákban. Az úttörőcsapatok ünnepségeken emlékeztek meg a fegyveres erők napjáról, majd kirándulásokat, akadály- versenyeket rendeztek. így volt Tiszaigaron és Tiszaroffon is, ahol fotóink készültek. Óvodások az arborétum­ban. Gesztenyét gyűjtöttek, amelyből majd játékok készülnek Akadályverseny. A hetedi­kes Vörös Október Örs egyik feladata a léggömb­fújás volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom