Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-26 / 252. szám
1977. október 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Népfrontülés A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tiszavárkonyi géptelepén megkezdődött a Tisza alsó szakaszán dolgozó vízkivételi telepek gépeinek téli karbantartása, javítása. Képünkön egy DCSK-800 típusú szivattyú agregá- tort javít Törőcsik Sándor és Szalai Sándor Tegnap délelőtt megtartotta soros ülését a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Először tájékoztatót hallgattak meg a népfront Kisújszálláson végzett munkájáról. Ezután a mozgalom 1977/78 évi tömegpropaganda munkájának főbb tartalmi követelményeit vitatták meg. Odaítélték a Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetéseket is, majd egyéb témákról tárgyaltak. Nők az ipari szövetkezetekben Kevés a javulás Tegnap, az OKISZ nőbizottsága és a Szolnok megyei KISZÖV elnöksége együttes ülésén elemezte a megyénk ipari szövetkezeteiben dolgozó nők politikai, gazdasági és szociális helyzetét. A tanácskozáson megállapították, hogy a vezető állásban dolgozó nők aránya alig változott az MSZMP KB 1970-ben megjelent határozata óta, nőtt viszont a politikai vagy szakmai képzésben részt vevők száma. Néhány szövetkezetben — hangzott el — még igen sok nő keresete kevesebb, mint az országos táblázat szerint adható bérek alsó határa, máshol a nőket is a táblázat szerint fizetik, de kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Posta, presszó, kocsma, vegyesbolt. Könyvtár, művelődési ház, tanácsház, két templom. Az átutazó, ha nagyon figyel, a régi és az újonnan épült házakon kívül ennyit láthat Kuncsorbából, amikor a falu főutcáján végigmegy. Csakhogy idegen, ha célja nem vezérli, ritkán vetődik erre, úgy hogy sokan joggal kérdezhetik: Hol is van Kuncsorba? *A községben olyan derűs nyugalom fogad, hogy az innen pár kilométerre, a négyes főútvonalon tülekedő „benzincsodák” miatt fölspan- nolódott idegek lassan eler- nyedhetnek. A mai falusi életben kevésbé járatosak akár lovaskocsiról, ökörszekérről is ábrándozhatnának, ha nem űzné el a képzeletet egy-egy elporzó személyautó és a távolban a szántóföld felé pöfékelő traktor. IZ SE SEMMI MM! A kívülről nagyobbacska parasztházat mutató tsz-iro- dán meglepetés várja a látogatót: olyan bőrfotel nyeli el hirtelen az elnöknél, amilyet sokunknak mindeddig csak látni adatott meg. Gazdag János szavai azonban helyére állítják a megbillent gondolatokat. — Korábban sokan úgy voltak vele, hogy amikor meglátták, mire kell majd leülniük, legszívesebben a küszöbről visszafordultak volna. Ezek csak termelni tudnak — mesélték rólunk — de annyi eszük már nincs, hogy a vendéget is tisztességesen kell fogadni. Hacsak ennyi a baj, akkor ezen könnyen segíthetünk — mondtuk — és megvettük ezt a garnitúrát. Ami egyébként nem valódi bőr, csak nagyon jó utánzat, de nem is került 60, hanem csak 20 ezer forintba. • Imponáló érvelés, komolyan, Különösen, ha hozzászámítjuk, hogy az 1976. január 1-én Búzakalász néven egyesült két tsz valóban tud dolgozni. A megyében különben aprónak nevezhető, 3 ezer hektáros gazdaság tavaly 25, az idén pedig várhatóan 20 százalékkal növeli termelési értékét. A búza hozama a korábbi évek 31 mázsás átlagáról az idén 47 mázsára növekedett, a napraforgó 26 mázsás termése a korábbinak csaknem a duplája, és ebben az évben a hektáronként 50 mázsás kukoricával se keli szégyenkezniük. Mi tette lehetővé a fejlődést? A növénytermesztés esetében az, hogy beléptek a KITE termelési rendszerbe, s rögtön elsőre 10 millió forintért vásároltak gépeket. Persze itt se ment simán minden. — Ott ballag a 20 százalék — mutogattak az emberek, amikor meglátták a Rába Steigert — meséli Murányi Zsigmond, aki nyugdíjas létére pillanatig sem lankadó figyelemmel kíséri a tsz életét. — No, csak elég az hozzá, hogy igazuk lett, mindössze annyiban hibádzott a véleményük, hogy a nagy gép nem tütt, hanem hozott 20 százalékot. Murányi Zsigmond örömén nincs mit csodálkozni, hiszen a régi pártmunkás olyan időkben szorgalmazta kétszer is a tsz-alakítást, amikor a dolgok könnyebbik végét megfogok legszívesebben az egérlyukba bújtak volna. Biztatja is a fiatal agrármérnököt, hogy az állattenyésztésről is mondjon valamit, mert ami ott történik: — Az se semmi ám! in iim Gazdag János nekilát. — Szarvasmarha, sertés és juh van a gazdaságban. A birkát nemrégiben vásároltuk, ugyanis vannak olyan épületeink, amelyekbe tehenet vinni már nem szabad,, de ennek az állatnak kiválóan megfelelnek. A szarvasmarha-tenyésztéssel egyelőre nincs mit büszkélkednünk, ha csak azt nem, hogy az 1975-ös évj 940 literes tejtermelési átlagot az idén 2700- ra emeljük. A jövő viszont annál izgalmasabb, hiszen 1978 végén befejezzük a szakosított tehenészeti telep építését, illetve a régebbi istállók felújítását, és állomány- csere után 4 ezer literes hozamra számítunk. Ezt követi a sertéstenyésztési ágazat fejlesztése: Az évi 1800—2000 hízót adó telep helyett 1979- re ISV technológiával dolgozó szaktelepet építünk, ahonnan minden esztendőben 6 ezer hízót adunk le. A fejlődésre, a munkaalkalomra szükség is van, hiszen a mintegy ezer lakosú falu döntő többsége a tsz- ben dolgozik. Máshová eljáró alig-alig akad, a kuncsor- baiak tehát itt akarnak élni, munkába járni, szórakozni. MESSZE VmODlIG? — Sőt, bevásárolni, tv-t javíttatni, járdán közlekedni és fürdőszobás házban lakni — sorolja tovább Bartus János, az örményessel közös községi tanács elnöke. — Az utóbbi három évben 45 tanyahelyet művelt meg a tsz, most legalább 60 tanya áll üresen, és körülbelül ugyanennyiben élnek olyanok, akik rövidesen beköltöznek a faluba. Ha nagyhirtelen 3—500 méter járda teremne, akkor is lenne mit csinálnunk, pedig mi évente építünk eny- nyit. Az V. ötéves terv végéig a 12 köbméteres hydro- glóbust ki kell cserélni 50 vagy 100 köbméteresre, csakhogy ez három év fejlesztési alapját viszi el... — A termelőszövetkezet nélkül létezni se tudnánk, most is tőlük kaptunk pénzt a könyvtár bővítésére. A készülő bisztróra, ahol a hozzánk érkező vendég is meleg ételhez juthat, 150 ezer forintot adtak. Húsboltunk nem volt, most lesz. A művelődési ház felújítására tavaly 500 ezer forintot költöttünk. A tv-, rádióműszerészek, a háztartási gépeket javító szerelő hetente kétszer Túrkevéről és Mezőtúrról jár ki. A buszközlekedés pedig összeköt mindenkivel. Így már nincs is olyan messze innen a város. Braun Ágoston A KOMI KÖZTÁRSASÁGBÓL Szolnokra érkezett A. F. Szjutkin Baráti találkozó Karcagon Kétnapos látogatásra tegnap Szolnokra érkezett Albert Fjodorovics Szjutkin, a Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság területi pártbizottságának titkára. A megyei pártbizottságon Majoros Károly, a megyei párt- bizottság titkára fogadta a vendéget, majd tájékoztatta Szolnok megye politikai, gazdasági, kulturális életéről. A fogadáson részt vett dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Ungor Tibor, az Oktatási Igazgatóság vezetője is. A délelőtti tájékoztató után a komi vendég Karcagra utazott. A városi pártbizottságon Zagyi János első titkár fogadta, és beszélt a 25 ezer lakost számláló Karcag mezőgazdaságáról. Elmondta, hogy a három mezőgazdasági nagyüzem 35 ezer hektáron gazdálkodik, majd az iparról szólt. A városban az ipari üzemek egy esztendőben 1.4 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. A foglalkoztatottak 42 százaléA. F. Szjutkin előadását tartja (Fotá: T. K. L) ka ipari munkás. Tájékoztatta a vendéget a város kulturális és egészségügyi helyzetéről is. A pártbizottsági beszélgetés után a Déryné Művelődési Központban mintegy háromszázötven főnyi hallgatóság előtt Albert Fjodorovics Szjutkin előadást tartott Az Október szülte életmód címmel. — Október útját követve a szovjet nép már felépítette a fejlett szocialista társadalmat, — mondotta bevezetőjében. — Nagy változások következtek be a társadalmi viszonyokban is. Felismerhe- tetlenül megváltozott az ország gazdasága, kialakult és eredményesen működik az egységes népgazdasági szervezet. Az emberek új történelmi egysége alakult ki — a szocialista nép. Az életmód problémái mindig izgatták az emberiséget, de ma is aktuálisak, fontosak. Pártunk politikájának legfontosabb feladatai közé tartozik a szocialista életmód tökéletesítése. Ehhez szorosan hozzátartozik a szovjet nép életszínvonalának emelése, anyagi és szellemi igényeinek teljesebb kielégítése, a dolgozók öntudatának növelése a munkafe'- gyelem további erősítésével. Beszédében említést tett arról, hogy a Komi Köztársaságban miként harcolnak a kispolgári gondolkodás, viselkedés, a harácsolás, az élősködés ellen. A nagygyűlés után a vendég találkozott a városban dolgozó MSZBT- tagcsoportok — Magyar- Bolgár Barátság Tsz, az áfész, a Gábor Áron Gimnázium és a Híradástechnikai Vállalat tagcsoportjainak — vezetőivel. A baráti találkozón válaszolt a feltett kérdésekre. Legtöbben a Komi Köztársaság iparáról, mezőgazdaságáról érdeklődtek. A köztársaság 450 ezer négyzetkilométer területen fekszik, ebből a területből csak 80 ezer négyzetkilométer a szántóföld, 50 ezer pedig a legelő és a rét. Elsősorban zöldséget és burgonyát termesztenek. A tejtermelés jelentős, 140 ezres szarvasmarha és 120 ezres rénszarvas állományuk van. A termékeknek mindössze 5 százalékát adja csak a mező- gazdaság. Jelentős viszont a nehézipar, a széntermelés, a fafeldolgozás, az olaj és a gáz kitermelése. Arra a kérdésre, hogy milyenek a benyomásai a megyében eddig látottakról, azt válaszolta, hogy látszik a falvakban, a városokban egyaránt az anyagi jólét. A legjobban a mezőgazdasági fejlődés ragadta meg, jó d gépesítettség, kiválóak a termelési eredmények. Érezhető az emberek komoly politikai öntudata, ez megnyilvánul az 60. évfordulóra indított munkaversenyben is. Albert Fjodorovics Szjutkin ma délelőtt Szolnokon az Oktatási Igazgatóságon tart előadást. Ebéd után ellátogat a Galériába, a délutánt a Tiszamenti Vegyiművekben tölti, ahol találkozik az üzem- és az MSZSBT-tag- csoportok vezetőivel. A kétnapos program városnézéssel ér véget. — sze — Építőipar és építtető Munkáslakótelepek közös kivitelezésben Újszdrű, az építtetők költségeit csökkentő, a munkaerő-tartalékok feltárását szolgáló lakásépítési akció kezdődött Jászberényben. A sokat ígérő kezdeményezés lényege: a szervezett építőipar és az építtetők összefogásával, a közös kivitelezés meqyaló- sításával könnyíteni és gyorsítani a munkáslakások építését. Az akció során telepszerű építkezéssel kétszintes, nyolclakásos társasházak készülnek. A tervezők, hogy elkerüljék a lakótelepek „egyhangúságát” egymástól eltérő, a lakótelep és a környezet összhangját mégis megőrző hatféle tervet .készítenek. Az úgynevezett építőmesteri munkát — az alapok kiásásától a tetőszerkezet felrakásáig — a szervezett építőipar, Jászberényben a Jászsági Építőipari Szövetkezet vállalja. A belső szakipari munkát, a villany és vízvezeték szerelését, a parkettázást, a csempézést, a festést, az építtető végzi. A belső szerelések után az építőipar a külső vakolással folytatja, illetve fejezi be a társasház építést. Az újszerű építési formával az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremtenek az építtetőknek, a szakmával rendelkező munkáscsaládoknak a lakásépítéshez. Lehetőséget teremtenek a munkáskollektívák egymást segítő összefogásához, enyhítenek az építőipari szövetkezet leterheltségén. A város közös kivitelezésű 71 lakásos munkáslakótelepe a Sólyom-Gyökér utca térségében épül. A lakótelep első nyolc lakásából álló társasházának leendő tulajdonosai már átadták megbízásukat a tervezőknek. Az építkezés a jövő év elején kezdődik. Az újszerű lakásépítési forma iránti érdeklődést bizonyítja, hogy az ÉVM lakás és kommunális főosztályának megbízottjai a napokban tapasztalatcsere céljából Jászberényben jártak. Elismeréssel nyilatkoztak a kezdeményezésről, kijelentve, hogy az akció megszervezését más városokban is ajánlani fogják, Téma: ár- és belvízvédelem A Közép-Tiszavidék 655 kilométer hosszú fő árvédelmi vonala és nagykiterjedésű belvízvédelmi rendszere képes egy esetleges ár- és belvízveszély biztonságos elhárítására — állapították meg tegnap Szolnokon, a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság őszi ár- és belvízvédelmi szemléjének tapasztalatait összegező tanácskozáson. Az értékelésen szót ejtettek arról is, hogy a következő években sor kerül a Zagyva közép-tiszavidéki szakaszának árvédelmi fejlesztésére. De sor kerül a fejlesztésre a folyó jászberényi szakaszán is. A KPM-mel együttműködve tervezett árvízvédelmi művek első részének kiépítésére több mint 100 millió forintot irányoznak elő. Befejezték az őszi vetést Tegnap, a kora délutáni órákban a besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezetben a vállalt határidői előtt befejezték az őszi gabonafélék vetését. Mintegy 3 ezer hektáron került földbe az őszi vetésű gabonák magva, ebből 2 ezer 50 hektáron az őszi búza,
