Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

Ara: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évi. 249. sí. 1977. október 22. siombot A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ ■ KÖZLEMÉNY Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. október 20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1977. október 20-án Kádár János elvtárs el­nökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárpi, a Minisztertanács tag­jai, országos főhatóságok és tudományos1 intézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejleszté­sének irányelveit. I. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzet alakulá­sát áttekintve megállapítot­ta, hogy előrehaladás történt néhány fontos területen. Az enyhülés további kibonta­koztatását, az útjában álló akadályok leküzdését segíti a szovjet—amerikai kapcsola­tok megélénkülése, a szoci­alista és a tőkés országok kö­zötti rendszeres kontaktusok bővülése. Megkezdte mun­káját a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 ország képviselőinek belgrá­di tanácskozása. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is arra töreke­dett, hogy tevékenységével erősítse a nemzetközi élet kedvező irányzatát. 1 A Központi Bizottság ■ megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy .Kádár János és L. I. Brezsnyev elvtárs augusztusi megbeszélései to­vább erősítették pártjaink és országaink politikai, gazda­sági együttműködését, hozzá­járultak a magyar—szovjet testvéri barátság elmélyíté­séhez. A hagyományossá váít Krím félszigeti találkozók jól szolgálják a fejlett szoci­alista és a kommunista tár­sadalom építése során szer­zett tapasztalotok kicserélé­sét, a sokoldalú együttműkö­dés bővítését. A szocialista gazdasági integráció előreha­ladását, a külpolitikai törek­vések egyeztetését, a szoci­alista közösség egységének erősítését. 2 A Központi Bizottság ■ megállapította, hogy ha­zánk dolgozói a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére országosan kibonr takozott munkaversenyben kiemelkedő sikerekkel, a proletár internacionalizmus szellemében készülnek a 60. évforduló méltó megünnep­lésére. A Központi Bizottság pár­tunk és népünk nevében üd­vözletét küldi a szovjet nép­nek abból az alkalomból, hogy az egész szovjet társa­dalmat átfogó széles körű vitában kimunkált alkot­mánytervezetet a Legfelsőbb Tanács törvényerőre emel­te. Az új alkotmány méltó módon fejezi ki a Szovjet­unió hat évtizedes törté­nelmi útján kivívott nagy­szerű eredményeket, maga­sabb szinten biztosítja a sok- nemzetiségű szovjet állam fejlődését. a kommunista társadalom építését, és egy­ben tovább növeli a világ­ban a szocializmus Vonzere­jét. 3 A Magyar Szocialista ■ Munkáspárt fontos fel­adatának tekinti a szocialis­ta országokhoz fűződő ba­rátságunk erősítését, a párt és államközi kapcsolatok szüntelen fejlesztését. Jól szolgálta közös céljainkat a Gustáv Husák elvtárs vezette csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség hivatalos baráti látogatása hazánk­ban, Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz elvtársak ma­gyarországi tárgyalása, Ká­dár János és Joszip Broz Ti­to elvtársak találkozója Ju­goszláviában, Lázár György elvtárs látogatása a Bolgár Népköztársaságban. A ma­gas szintű tárgyalások hoz­zájárultak a szocialista épí­tőmunka újabb tapasztalatai­nak kölcsönös megismerésé­hez, a kétoldalú együttmű­ködés bővítéséhez, lehetősé­get adtak a beható véle­ménycserére, a nemzetközi helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. 4 A Központi Bizottság az ■ európai kommunista- és munkáspártok berlini érte­kezletén megrősített elvek szellemében a kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös szo­lidaritás és az elvtársi együttműködés szorosabbra fűzésére törekszik valameny- nyi testvérpárttal. Szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkés országok kommunista pártjai vívnak a monopoltő­ke gazdasági és politikai ha­talmának megtöréséért, a dolgozók érdekeinek védel­méért, a társadalmi változá­sokért. Közös céljainkat eredmé­nyesen szolgálták pártunk és a tőkés országokban tevé­kenykedő kommunista pár­tok képviselői között az el­múlt időszakban sorra ke­rült találkozók. A Központi Bizottság nagyra értékelte Enrico Berlinguer elvtárs magyarországi látogatását. Szolidáris azzal a harccal, amelyet az Olasz Kommu­nista Párt folytat a demok­ratikus erők összefogása, az ország problémáinak megol­dása és az olasz társadalom mélyreható átalakítása érde­kében. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői a be­számolási időszakban több találkozót bonyolítottak le a fejlődő országok kommunis­ta pártjainak és más haladó mozgalmainak küldöttségei­vel. Pártunk és népünk tá­mogatja a fejlődő országok haladó erőinek és népeinek küzdelmét, amelyet a nem­zeti függetlenség megszilár­dításáért, az elmaradottság felszámolásáért, a nemzeti­társadalmi felemelkedésért folytatnak. 5 Az eltérő társadalmi be- ■ rendezkedésű és külön­böző szövetségi rendszerek­hez tartozó országok képvi­selőinek találkozói hasznosan járulnak hozzá az enyhülés megszilárdításához. A Köz­ponti Bizottság úgy értékel­te, hogy Kádár János elv­társ látogatása a Német'Szö­vetségi Köztársaságban, tár­gyalásai Helmut Schmidt kancellárral, a politikai, gaz­dasági és társadalmi élet ve­zetőivel előmozdították a Magyar Népköztársaság és az NSZK kapcsolatainak fejlődését, és egyben jól szolgálták az európai béke, biztonság és együttműködés ügyét. 6 A Magyar Népköztársa- ■ ság a kétoldalú kapcso­latok fejlesztése, az imperia^- lizmus agresszív törekvései­nek visszaszorítása, a béke megvédése érdekében az együttműködés erősítésére törekszik a fejlődő, el nem kötelezett országokkal. Lo- sonczi Pál elvtárs Afganisz­tánban tett látogatása elő­mozdította az országaink kö­zötti kapcsolatok kiszélesíté­sét. Lázár György elvtárs iraki látogatása hasznosan járult hozzá politikai kap­csolataink és gazdasági együttműködésünk tovább­fejlesztéséhez. 7 A Központi Bizottság * kifejezte a magyar kom­munisták és az egész magyar nép bizakodását, hogy a belgrádi találkozó résztvevői gyümölcsöző eszmecserét folytatnak a helsinki záró­okmány végrehajtásának ed­digi tapasztalatairól, és al­kotó szellemben járulnak hozzá az európai béke és biztonság, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közti sokoldalú együttmű­ködés továbbviteléhez. 8 A világ békéjét tovább- ■ ra is fenyegeti a közel- keleti válság, amelynek meg­szüntetését döntően az izra­eli vezetés agresszív politi­kája, az érvényes ENSZ ha­tározatokat elutasító maga­tartása akadályozza. A Köz­ponti Bizottság a rendezés­hez nélkülözhetetlennek tart­ja az izraeli csapatok kivo­nását valamennyi megszállt arab területről, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak biztosítását, beleértve az ön­álló nemzeti állam alapítá­sát; és a térség minden or­szága függetlenségének, biz­tonságos létének szavatolá­sát. Üdvözölte a Szovjet­uniónak és az Amerikai Egyesült' Államoknak a ren­dezés kulcskérdéseiről szóló közös állásfoglalását, és tá­mogatja a genfi konferencia megtartását valamennyi ér­dekelt fél egyenjogú részvé­telével. 9 A Központi Bizottság ■ hangsúlyozta az afrikai kontinensen zajló politikai és társadalmi változások jelen­tőségét. Az imperialistaelle­nes harc célja Afrikában a gyarmati rendszer maradvá­nyainak végleges felszámolá­sa, a fajüldöző rendszerek felváltása többségi uralom­mal. A földrész felszabadult államai mind hatékonyabb erőfeszítéseket tesznek poli­tikai és gazdasági független­ségük megszilárdítására, nö­vekszik azoknak az orszá­goknak a száma, amelyek a társadalmi haladás útját vá­lasztották. A nemzetközi imperializ­mus minden eszközzel aka­dályozza az afrikai népfek felemelkedését, igyekszik visszaszerezni korábbi pozí­cióit. Támadásait a haladó afrikai országok ellen össz­pontosítja, céljai elérése ér­dekében szítja a vallási, tör­zsi és nemzetiségi ellentéte­ket, a nacionalista törekvése­ket, mozgósítja a belső és a külső reakciós erőket. A Központi Bizottság ki­fejezte népünk aggodalmát Etiópia és a Szomáli Demok­ratikus Köztársaság közötfi fegyveres összeütközés miatt. Ez az összeütközés' a hala­dó etióp rendszernek súlyos nehézséget, mindkét ország­nak érzékeny veszteségeket okoz, és az egész térségben veszélyezteti a nemzeti füg­(Folytatás a 2. oldalon) Iz észt küldöttség tegnapi programja Látogatás Martfűn és a mezöhéki Táncsics Tsz-ben Valter Klauson miniszterelnöknek a Tisza Cipőgyár minta tea­mében dr. H. Nagy Mihály azoknak a szandál modelleknek egyikét mutatta meg, amelyekből igen sokat exportálnak a Szovjetunióba Az észt delegáció Szolnok megyei látogatásának harma­dik napján, tegnap reggel, dr. Bereczki Lajosnak, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek kíséretében a Tisza Ci­pőgyárat kereste fel. A ven­dégeket dr. H. Nagy Mihály vezérigazgató-helyettes tájé­koztatta a gyár termelési eredményeiről, a cipőgyártás fejlesztési terveiről, s az üzem szociális beruházásai­ról. Többek között elmondta, hogy munkáskollektívájuk az októberi forradalom évfordu­lójára kibontakozott munka­versenyben vállalta, hogy az idei szovjet exportot az esz­tendő vége előtt egy hónap­pal teljesítik. Már csak a va­gonhiány az akadálya annak, hogy a szállításra kész láb­belik a szovjet megrendelők­höz kerüljenek. A vezérigaz­gató-helyettes beszélt még a tallinni cipőgyárral létesült kapcsolatukról, és elmondta, hogy a közeljövőben a gyár vezetői látogatást tesznek az észt partnervállalatnál, ahol a szakemberek devizamentes cseréjéről, valamint az új technológiai módszerek ki­dolgozásáról tárgyalnak. A tájékoztató után Valter Klauson, a delegáció vezető­je megkérdezte, hogyan tud­ja befolyásolni a lábbelik di­vatját a gyár,, milyen gyorsan tudnak reagálni az új for­mákra, és termékeik készíté­sénél melyik az elsődleges szempont a divat vagy a ké­nyelem, mert a kettő néha kizárja egymást. A minisz­terelnök érdeklődésére dr. H. Nagy Mihály elmondta, hogy iparművész tervezők dolgoz­nak a gyárban, hogy a Pes­ten működő marketing osz­tályuknak a világ minden tá­járól összegyűjtött informá­ciók feldolgozása és adaptá­lása a feladata. Megemlítet­te, hogy most dolgoznak az • úgynevezett komfort-cipők modelljein, amelyeknél első­sorban a kényelem szem­pontjait veszik figyelembe. A beszélgetés után a házigaz­dák végigkalauzolták a ven­dégeket a gyárban, megmu­tatták nekik a mintatermet, (Folytatás a 3. oldalon) Jubileumi jogásznap Szolnokon Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter előadást tartott A Magyar Jogász Szövetség Szolnok megyei szervezete tegnap jubileumi jogászna­pot rendezett Szolnokon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A városi tanács dísztermében megtartott ta­nácskozást — amelyen töb­bek között részt vettek dr. Hegedűs Lajos, a megyei ta­nács elnöke, Szekeres László, a megyei pártbizottság titká­ra, a város párt- állami és társadalmi szerveinek ve­zetői — és a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó könyv­kiállítását dr. Jókai Lóránd a Magyar Jogász Szövetség főtitkára nyitotta meg. A megyei jogásznap első előadását dr. Borics Gyula, az MSZMP Központi Bizott­ság közigazgatási és admi­nisztratív osztályának he­lyettes vezetője tartotta. A szocialista jog és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom egységéről beszélt. Majd dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter tartotta meg előadását Jogi életünk idő­szerű feladatai a párt XI. kongresszusa határozatainak tükrében címmel. Az igazságügyminiszter ar­ról a jogalkotási tennivaló­kat jóváhagyó tervről be­szélt, amelyet a kongresszus után a Minisztertanács is elfogadott. E tervben az ál­A jubileumi jogásznap résztvevői lamélet fejlesztésével össze­függő feladatok mellett ki­emelten szerepelnek a gaz­dasági építőmunka valamint a lakosság szociális, kulturá­lis és x egészségügyi ellátásá­nak fejlesztésével kapcsola­tos jogalkotási teendők. A tervben foglalt feladatokat időarányosan teljesítettük, a következő években megol­dásra váró feladatok, tenni­valók előkészítése tervszerű­en halad. (Dr. Korom Mihály előadását későbbi lapszá­munkban részletesen ismer­tetjük.) Ezután Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára beszélt Szolnok megye poli­tikai, kulturális, gazdasági eredményeiről. A jubileumi jogásznap dr. Zsmurin Lajos, megyei fő­ügyész, a Magyar Jogász Szövetség megyei szerveze­te elnökének zárszavával ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom