Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-20 / 247. szám

1977. olctóbet 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Férficipőkön, sibakancsokon kívül évente mintegy 10 dzar pár lovaglócsizmát is készítenek a Karcagi Cipész Szövetkezetben. A lovaglócsizmák nagy részét az NSZK-ba szállítják lubileumi kiállítás a Csepeli Munkásotthonban Befejezték az ősziek vetését A mezQhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet tagsága — csatlakozva a bólyi Állami Gazdaság és a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívásához — vállalta, hogy október 25-ig befejezik az őszi gabonák vetését. A szövetkezetből tegnap délután érkezett a hír: 4560 hektáron már tegnap délben végeztek az őszi gabonák vetésével. Tegnap a Csepel Művek munkásotthonában „A szovjet szakszervezetek a lenini úton” címmel kiállítás nyílt, amelyen a lenini szakszerve­zetek múltját, harcait, jelen­legi munkáját, a magyar és a szovjet szakszervezetek együttműködésének doku­mentumait mutatják be. A magyar szakszervezetek e ki­állítással is tisztelegnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékének. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vettek az MSZMP Központi Bizottsága, a Budapesti Pártbizottság képviselői, a szakszervezeti mozgalom vezetői, ott volt a szovjet delegáció amelyet Ludmilla Zemljannyikova, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára ve­zet, jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, eljöttek a csepe­li dolgozók küldöttei. Hétköznap Tiszasason Aki kapta és aki várja a pecsétes papírt Ez jut a látogató eszébe Tiszasasra érve. A kisközségbe vezető út mind­két oldalán földgyaluk dol­goznak, útjjbvító munkások mérnek, lapátolnak. A kecs­keméti Közúti Igazgatóság bővíti, burkolja a Csépa fe­lől „futó” utat. A falut át­szelő utcákon is „harci ál­lapot” uralkodik: a szolnoki KPlM a helyi termelőszövet­kezet anyagi támogatásával a belterület utcáit hozza rendbe. Iskolás gyerekek gondosan összekötözött újságcsomagok­kal baktatnak a járdán, — papírgyűjtés van. A park frissen gereblyézve, az Alpár utcában idős ember egyen­geti az árokpartot... A dél­előtti napsütés meg-megciró- gatja a sök nyíló őszirózsát, a kései virágokat. Űszi nagytakarítás tartanak a tanácsnál. A helyi „appará­_____ tus” — C sépával és Tiszauggal közös tanácsú a község — egysze­mélyes. Gugolya Andrásné, a kirendeltség vezetőhelyettese az ügyintéző, a tanácsadó, a gépíró, az iktató. Az ügyfelek. Másfél óra alatt tizennyolcán adják elő jövetelük célját. Boriska néni a vízdíj miatt ballagott „fel” a tanácshoz. Nyugtalan, mert a pecsétes papír mindig megrémíti. Pe­dig most a túlfizetés miatt ment az értesítő, nyolc fo­rinttal többet fizetett, amit jóváírnak neki. Ráncai kisi­mulnak: — Akkor jól van, megértem én, nevet kell ad­ni a gyereknek ...” — mond­ja megkönnyebbülten. Oláh néni a járlatlevél ügyében jött, holnap leadja a mala­cot, G. Szabó Imre — a hiva­talnak kijáró tisztelettel kér­di: „Nem lesz ebből végre­Ügyfél­fogadást hajtás, kérem” .. J mármint hogy újfent kérték a vízdíjat, holott befizettem nyomban, ahogy kirótták. Nem lesz baj, — nyugtatja meg Gugolyáné. Szabó Pál esete „egyedi”. Két hónapja — amikor vég­leg hazajött 21 év után Ka­nadából feleségével és há­rom gyerekével — nap mint nap benéz a tanácshoz. A tá­voli földrészen kötött házas­ságát a magyar állam nem ismeri el, ezért ő most le­gényember. Spanyol felesége „nem nézi jó szemmel” ezt az állapotot. Nem sokáig „le- génykedik” már, a járási székhelyen intézik ügyüket. Négy ház­zal odébb — egy nagy vil­laszerű épületben — tizennégy szö­vőszéken „gyapjúba szőtt ál­mokat” lát az ember. Ez a békésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari és Népi Ipar- művészeti Szövetkezet tisza- sasi részlege. A kilenc éve alakult részleg fiatal vezető­jével Botlik Józsefnéval be­szélgetünk. — Egyetlen „ipari” mun­kahely a községben a szövő­dé. Biztosan nincs munkaerő­gondjuk ... — A termelőszövetkezetet leszámítva, tényleg nem tud­nánk munkához jutni hely­ben. A gyerekek miatt pedig bajos lenne az eljárás. Akik iti dolgozunk — húsz-huszon- öten — megbecsüljük helyün­ket. Tizennégyen szülési és gyermekgondozási szabadsá­gon vannak. Most bedolgo­zóink is lesznek, hárman ha­zaviszik a szövőszéket, és a gyerekek, a háztartás mellett szőnek. — Hogy sikerült az első háromnegyedév? — Túltejesítettük a tervet három és fél százalékkal. Eb­ben az évben kétezer négy­zetméter szőnyeget kell ké­szítenünk, A szőnyegszövők — Van-e az otthonukban torontáli szőnyeg? — Csak „mutatóban” ... —. kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Sándomé csévéző, csipkodó. — Nagyon drága ez ahhoz, hogy naponta tapos­sunk rajta. A kisebbekből azért veszünk. A mi mun­kánk. Csépán van a köz­pontja, il­letve az el­ső kerüle­te a Tiszamenti Termelőszö­vetkezeteknek, amely három község határát — Csépáét, Tiszasasét és Tiszaugét — mondhatja magáénak. A má­sodik kerületről a sasiról kérdezem Szepesi Jánost, az üzemi pártbizottság titkárát, aki inkább a szövetkezetről beszél: — Nem lenne helyes — és igaz sem — ha csak Sasról, az ottani tagokról, a kerület munkájáról beszélnék. Na­gyon jó a három társközség viszonya. Ez volt a célunk már az egyesüléskor is. örö­mökben és gondokban együtt osztozunk. Külön nem mér­hető sem számmal, sem egyéb adattal egy-egy kerület te­vékenysége. — Mi most a legsürgetőbb tennivaló? — A betakarítás, a szüret, a kukoricatörés, a 105 hektá­ron termelt fűszerpaprika le­szedése. Azonkívül a szántás, az őszi vetés. I termelő­szövetkezet Búcsú Az egyik szép, falusi ház előtt _______teherautó áll. a riska néni a könnyeit tör- Költözik a család. Igaz, zamennek sok-sok év után sújszállásra, de Tiszasas, a szomszédok, a megszokott rnyezet mégiscsak hiá- ozni fog. A teherautó in- lásra kész — búcsúzni kell. T, Szűcs Etelka Uj munkasikerekkel köszöntjük a 60. évfordulót Irta: Valter Klauson, az Észt SZSZK Minisztertanácsának O z Októberi Forradalom 60. évfordulója a szov­jet nép életének leg­fontosabb eseménye. Országunk és az egész hala­dó emberiség a szocializmus újabb sikereinek jegyében várja ezt az ünnepet. A szovjetek országának min­den dolgozója új munkasi­kerekkel, új gazdasági, tu­dományos és kulturális ered­ményekkel ünnepli a jubi­leumi évet. Ugyanakkor megvonják a megtett út, a sikerek és a munka frontján aratott győzelmek mérlegét. Különösen élesen mutat­kozik meg a szovjet—észt gazdaság, a kultúra és a tu­domány fejlődése, ha köztár­saságunk eredményeit a bur- zsoá Észtország „eredmé­nyeihez” hasonlítjuk. Az észt munkások már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napjaiban létrehozták hazánkban a szovjethatalmat, amit azon­ban két ízben is, 1918-ban és 1919-ben megdöntötték a he­lyi nemzeti burzsoázia által támogatott külföldi inter­venciósok. De a dolgozók harca a gyűlölt fasisztoid rezsim ellen nem szűnt meg, s 1940. júliusában a szovjet­hatalom visszaállításával fe­jeződött be. A burzsoá diktatúra ide­jén Észtország gazdasága stagnált. 1939-ben az ipari termékek termelése alacso­nyabb volt az 1913. évinél. Megszűnt egy sor fontos iparág, mint például a ha­jóépítés és a vagongyártás. Jelentősen csökkent a ter­melés a fémfeldolgozó és textilgyárakban és más ipar­ágakban. Állandó jelleggel csökkent a munkabér, nőtt a munkanélküliség. Az ipar döntő része a külföldi tőke ellenőrzése alá került. Észt­ország, miután elveszítette az oroszországi nyersanyag- bázist és felvevőpiacot, a nyugati imperialista orszá­goktól függő agrárországgá lett. Az észt nép életében for­dulópont volt az 1940-es év, amikor visszaállították a szovjethatalmat és az Észt Szovjet Szocialista Köztársa­ság csatlakozott a Szovjet­unióhoz. Az észt dolgozók már a szovjethatalom első évében nagy sikereket értek el a gazdaság fejlesztésében. Fel­számolták a munkanélküli­séget. A bruttó ipari terme­lés mértéke 30 százalékkal haladta meg az 1939-es szin­tet, a falusi nincstelenek föl­det kaptak. Azonban a Szov­jetunió megtámadása a fa­siszta Németország által, és a fasiszták garázdálkodása az átmenetileg megszállt te­rületen, megszakították a gazdaság fejlődését, és ha­talmas károkat okoztak. A háború éveiben az ipari lé­tesítmények kapacitásának csaknem 45 százaléka meg­semmisült, a városok és te­lepülések lakásállományának 57 százalékát lerombolták vagy felégették. Az észt dolgozók a Nagy Honvédő Háború éveiben, majd a háború által lerom­bolt népgazdaság újjáépíté­sekor is tapasztalták annak a barátságnak és testvéri­ségnek a hatalmas érejét, amely a Szovjetunió népeit összefűzi. A testvéri szövet­ségi köztársaságok segítsé­gének köszönhető, hogy a háború utáni években rövid idő alatt sikerült helyreállí­tani az ipari üzemeket, biz­tosítani tudták felszerelésü­ket és nyersanyaggal való ellátásukat. Az idén Szovjet-Észtor- szág ipara csaknem negy- venháromszor több termé­ket állít elő, mint 1940-ben. Jelenleg köztársaságunkban 9 nap alatt gyártanak annyi terméket. mint 1940-ben egész évben. Különösen gyors ütemben fejlődnek a nép­gazdaság technikai előrelé­pését meghatározó, biztosító iparágak, az energetika és a gépgyártás. A 140 ezer magángazdaság helyén ma Észtországban 332 elnöke nagy termelőszövetkezet és állami gazdaság működik. A szocialista gazdálkodási mód, a mezőgazdasági termelés komplex gépesítése, a leg­újabb agrotechnika alkal­mazása, a szerves- és mű­trágyák széles körű alkal­mazása eredményeként je­lentősen nőtt a mezőgazda- sági termelés hatékonysága. Köztársaságunk földjein napjainkban több mint 20 ezer traktor, 7 ezer gabona- kombájn, silókombájn és burgonyaszedő gép dolgozik (míg 1939-ben mindössze 3 kombájn volt!), s 11 ezer fö­lött van a tehergépkocsik száma. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a háború előtti időszakhoz ké­pest negyedrészére csökkent, míg a bruttó termelés csak­nem megduplázódott. Míg a burzsoá Észtországban a ga­bona hektáronkénti átlag­termése nem haladta meg a 11 mázsát, addig Szovjet- Észtországban 1976-ban hek­táronként 31 mázsa gabonát takarítottak be. A hústerme­lés csaknem 2,5-szeresére nőtt. a tejtermelés, valamint a tehenenkénti átlagos tej- hozam megkétszereződött. n elentős eredményeket értünk el a közoktatás, a tudomány, és a kul­túra területén. A há­ború előtti időszakhoz vi­szonyítva kétszeresére emel­kedett az általános iskolá­sok, tizenkétszeresére a szak­középiskolások és több mint ötszörösére az egyete­misták száma. Felsőfokú oktatási intéz­ményeink és technikumaink csaknem 100 szakmára, ké­peznek szakembereket. Az 1946-ban létrehozótt Észt Tudományos Akadémia 12 intézete foglalkozik tudo­mányos kutatásokkal. Ebben más intézmények és — a leg­aktuálisabb problémák meg­oldását végző — laboratóriu­mok egész sora működik közre. A tudományos kuta­tók a tudományos-nevelő­munkát végzők és specia­listák száma az 1940-es évi­nek tízszerese. E cikk keretében nehéz feltárni a szovjethatalom kedvező körülményei között fejlődő köztársaság gyors gazdasági és kulturális gya­rapodását előmozdító vala­mennyi tényezőt és az elért eredményeket. Világos azon­ban, hogy ezt a gyors fejlő­dést a fejlett szocializmus építésében kommunista pár­tunk élenjáró és példamu­tató tevékenysége, a párt és a nép megbonthatatlan egy­sége, társadalmi-politikai rendszerünk, az ésszerű tár­sadalmi munkamegosztás, a Szovjetunióban élő legkü­lönböző nemzetiségek test­véri barátsága, a szovjetha­talom éveiben létrehozott szilárd anyagi-technikai bá­zis tette lehetővé. Eredmé­nyeink elérésében nagy sze­repe van a mezőgazdaság kiemelt fejlesztésének. Hogy hazánk jeles ünne­pét méltóan köszöntsük. Szovjet-Észtország dolgozói újabb sikerek elérését tűz­ték ki célul a gazdasági és kulturális élet területén. Űjabb lendületet adott az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok megvaló­sításáért folyó munkának a Szovjetunió új alkotmány- tervezetének össznépi vitája. E vitában gyakorlatilag a köztársaság egész felnőtt la­kossága részt v?tt, nagyon sok kiegészítés és javaslat hangzott el, melyek közül sok béépült a Szovjetunió közelmúltban elfogadott al­kotmányába. Fokozódott a szocialista munkaverseny a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére, de jobb munkával ünnepük dolgozó­ink országuk alaptörvényét is. Ezzel is teljesítik az al­kotmány azon cikkelyeit, melyek állampolgáraink kö­telességeit meghatározzák. Köztársaságunk palabá­nyájában úgynevezett „más­félezer tonnás mozgalom” indult. Alekszej Pjartyel és Vaszilij Ivanov brigádjának kezdeményezésére — mind­két brigádvezető a Szocia­lista Munka Hőse — verseny kezdődött azért, hogy na­ponta 1500, évente pedig 520—570 ezer tonna palát termeljenek. A szocialista munkaverseny eredménye­ként az Észt pala egyesülés határidő előtt teljesítette a 60. évforduló tiszteletére tett felajánlását, melyben dolgo­zói vállalták, hogy a jubi­leum napjáig az időarányos terven felül 1 millió 50 ezer tonna palát termelnek ki. A könnyűiparban, különö­sen a berendezések hatéko­nyabb kihasználását és a korszerű munkamódszerek meghonosítását tartjuk fon­tosnak. Zinaida Agafovna, a Szocialista Munka Hőse, a Baltyiszkaja manufaktúra szövőnője kezdeményezésé­re sok munkásnő vállalta, hogy több gépet szolgál ki. mint azt a norma megkí­vánja. A szocialista ' munkaver­seny eredményeként Szovjet- Észtország a határidő előtt 2 hónappal teljesítette a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tisz­teletére tett szocialista vál­lalásait, és terven felül 50 millió rubel értékű ipari terméket állított elő. A ter­melés növelését t.eljes egé­szében a munka hatékony­ságának növelésével értükéi. A mezőgazdasági dolgozók jubileumi kötelezettségeit szem előtt tartva, a különö­sen kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is túltel­jesítik a teitermelési tervet, minek következtében 9 hó­nap alatt 50 kilogrammal nőtt a tehenenkénti átlagos tejhozam. A Dügrangu Állami Gaz­daságban az elmúlt évben 5429 kilogramm volt az át­lagos tejhozam, az idei év első 9 hónapjában azonban ez még 76 kilogrammal emelkedett. Anna Aaver, a Rakvere járásbeli Energia Tsz fejőnője, az „Észtország kiváló mezőgazdasági dolgo­zója” kitüntetés birtokosa, ez év októberéig átlag 5389 kilogramm tejet fejt tehe­nenként. amivei megdöntöt­te tavalyi rekordját. Szovjet-Észtország az össz- szövetségi szocialista mun­kaversenyben elért sikereiért már három éve egymás után elnyerte az SZKP KB, a Szovjetunió Minisztertaná­csa, a Szovjet Szakszerveze­tek és a Komszomol KB-a vörös vándorzászlaját. Ez a magas elismerés a jubileumi évben még jobb munkára kötelez bennünket, hogy méltóképpen köszönthessük a történelmi győzelmet, amely fordulópontot hozott az emberiség történelmében. Előrehaladásunk megbíz­ható programjául szolgál a Szovjetunió új alkotmánya, melyet a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanács rendkívüli ülésszaka fogadott el. A szovjet népekkel karöltve Szovjet-Észtország dolgozói is önfeláldozó munkával, új munkasikerekkel köszöntik államunk új alaptörvényét. Ö endégként tartózkodva a Magyar Népköztár­saságban, szeretném átadni Szolnok megye minden dolgozójának Szov­jet-Észtország dolgozóinak üdvözletét, és sok sikert kí­vánok a jubileumi szocialista munkaversenyben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom