Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-20 / 247. szám
1977. olctóbet 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Férficipőkön, sibakancsokon kívül évente mintegy 10 dzar pár lovaglócsizmát is készítenek a Karcagi Cipész Szövetkezetben. A lovaglócsizmák nagy részét az NSZK-ba szállítják lubileumi kiállítás a Csepeli Munkásotthonban Befejezték az ősziek vetését A mezQhéki Táncsics Termelőszövetkezet tagsága — csatlakozva a bólyi Állami Gazdaság és a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívásához — vállalta, hogy október 25-ig befejezik az őszi gabonák vetését. A szövetkezetből tegnap délután érkezett a hír: 4560 hektáron már tegnap délben végeztek az őszi gabonák vetésével. Tegnap a Csepel Művek munkásotthonában „A szovjet szakszervezetek a lenini úton” címmel kiállítás nyílt, amelyen a lenini szakszervezetek múltját, harcait, jelenlegi munkáját, a magyar és a szovjet szakszervezetek együttműködésének dokumentumait mutatják be. A magyar szakszervezetek e kiállítással is tisztelegnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékének. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vettek az MSZMP Központi Bizottsága, a Budapesti Pártbizottság képviselői, a szakszervezeti mozgalom vezetői, ott volt a szovjet delegáció amelyet Ludmilla Zemljannyikova, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára vezet, jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, eljöttek a csepeli dolgozók küldöttei. Hétköznap Tiszasason Aki kapta és aki várja a pecsétes papírt Ez jut a látogató eszébe Tiszasasra érve. A kisközségbe vezető út mindkét oldalán földgyaluk dolgoznak, útjjbvító munkások mérnek, lapátolnak. A kecskeméti Közúti Igazgatóság bővíti, burkolja a Csépa felől „futó” utat. A falut átszelő utcákon is „harci állapot” uralkodik: a szolnoki KPlM a helyi termelőszövetkezet anyagi támogatásával a belterület utcáit hozza rendbe. Iskolás gyerekek gondosan összekötözött újságcsomagokkal baktatnak a járdán, — papírgyűjtés van. A park frissen gereblyézve, az Alpár utcában idős ember egyengeti az árokpartot... A délelőtti napsütés meg-megciró- gatja a sök nyíló őszirózsát, a kései virágokat. Űszi nagytakarítás tartanak a tanácsnál. A helyi „appará_____ tus” — C sépával és Tiszauggal közös tanácsú a község — egyszemélyes. Gugolya Andrásné, a kirendeltség vezetőhelyettese az ügyintéző, a tanácsadó, a gépíró, az iktató. Az ügyfelek. Másfél óra alatt tizennyolcán adják elő jövetelük célját. Boriska néni a vízdíj miatt ballagott „fel” a tanácshoz. Nyugtalan, mert a pecsétes papír mindig megrémíti. Pedig most a túlfizetés miatt ment az értesítő, nyolc forinttal többet fizetett, amit jóváírnak neki. Ráncai kisimulnak: — Akkor jól van, megértem én, nevet kell adni a gyereknek ...” — mondja megkönnyebbülten. Oláh néni a járlatlevél ügyében jött, holnap leadja a malacot, G. Szabó Imre — a hivatalnak kijáró tisztelettel kérdi: „Nem lesz ebből végreÜgyfélfogadást hajtás, kérem” .. J mármint hogy újfent kérték a vízdíjat, holott befizettem nyomban, ahogy kirótták. Nem lesz baj, — nyugtatja meg Gugolyáné. Szabó Pál esete „egyedi”. Két hónapja — amikor végleg hazajött 21 év után Kanadából feleségével és három gyerekével — nap mint nap benéz a tanácshoz. A távoli földrészen kötött házasságát a magyar állam nem ismeri el, ezért ő most legényember. Spanyol felesége „nem nézi jó szemmel” ezt az állapotot. Nem sokáig „le- génykedik” már, a járási székhelyen intézik ügyüket. Négy házzal odébb — egy nagy villaszerű épületben — tizennégy szövőszéken „gyapjúba szőtt álmokat” lát az ember. Ez a békésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari és Népi Ipar- művészeti Szövetkezet tisza- sasi részlege. A kilenc éve alakult részleg fiatal vezetőjével Botlik Józsefnéval beszélgetünk. — Egyetlen „ipari” munkahely a községben a szövődé. Biztosan nincs munkaerőgondjuk ... — A termelőszövetkezetet leszámítva, tényleg nem tudnánk munkához jutni helyben. A gyerekek miatt pedig bajos lenne az eljárás. Akik iti dolgozunk — húsz-huszon- öten — megbecsüljük helyünket. Tizennégyen szülési és gyermekgondozási szabadságon vannak. Most bedolgozóink is lesznek, hárman hazaviszik a szövőszéket, és a gyerekek, a háztartás mellett szőnek. — Hogy sikerült az első háromnegyedév? — Túltejesítettük a tervet három és fél százalékkal. Ebben az évben kétezer négyzetméter szőnyeget kell készítenünk, A szőnyegszövők — Van-e az otthonukban torontáli szőnyeg? — Csak „mutatóban” ... —. kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Sándomé csévéző, csipkodó. — Nagyon drága ez ahhoz, hogy naponta tapossunk rajta. A kisebbekből azért veszünk. A mi munkánk. Csépán van a központja, illetve az első kerülete a Tiszamenti Termelőszövetkezeteknek, amely három község határát — Csépáét, Tiszasasét és Tiszaugét — mondhatja magáénak. A második kerületről a sasiról kérdezem Szepesi Jánost, az üzemi pártbizottság titkárát, aki inkább a szövetkezetről beszél: — Nem lenne helyes — és igaz sem — ha csak Sasról, az ottani tagokról, a kerület munkájáról beszélnék. Nagyon jó a három társközség viszonya. Ez volt a célunk már az egyesüléskor is. örömökben és gondokban együtt osztozunk. Külön nem mérhető sem számmal, sem egyéb adattal egy-egy kerület tevékenysége. — Mi most a legsürgetőbb tennivaló? — A betakarítás, a szüret, a kukoricatörés, a 105 hektáron termelt fűszerpaprika leszedése. Azonkívül a szántás, az őszi vetés. I termelőszövetkezet Búcsú Az egyik szép, falusi ház előtt _______teherautó áll. a riska néni a könnyeit tör- Költözik a család. Igaz, zamennek sok-sok év után sújszállásra, de Tiszasas, a szomszédok, a megszokott rnyezet mégiscsak hiá- ozni fog. A teherautó in- lásra kész — búcsúzni kell. T, Szűcs Etelka Uj munkasikerekkel köszöntjük a 60. évfordulót Irta: Valter Klauson, az Észt SZSZK Minisztertanácsának O z Októberi Forradalom 60. évfordulója a szovjet nép életének legfontosabb eseménye. Országunk és az egész haladó emberiség a szocializmus újabb sikereinek jegyében várja ezt az ünnepet. A szovjetek országának minden dolgozója új munkasikerekkel, új gazdasági, tudományos és kulturális eredményekkel ünnepli a jubileumi évet. Ugyanakkor megvonják a megtett út, a sikerek és a munka frontján aratott győzelmek mérlegét. Különösen élesen mutatkozik meg a szovjet—észt gazdaság, a kultúra és a tudomány fejlődése, ha köztársaságunk eredményeit a bur- zsoá Észtország „eredményeihez” hasonlítjuk. Az észt munkások már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napjaiban létrehozták hazánkban a szovjethatalmat, amit azonban két ízben is, 1918-ban és 1919-ben megdöntötték a helyi nemzeti burzsoázia által támogatott külföldi intervenciósok. De a dolgozók harca a gyűlölt fasisztoid rezsim ellen nem szűnt meg, s 1940. júliusában a szovjethatalom visszaállításával fejeződött be. A burzsoá diktatúra idején Észtország gazdasága stagnált. 1939-ben az ipari termékek termelése alacsonyabb volt az 1913. évinél. Megszűnt egy sor fontos iparág, mint például a hajóépítés és a vagongyártás. Jelentősen csökkent a termelés a fémfeldolgozó és textilgyárakban és más iparágakban. Állandó jelleggel csökkent a munkabér, nőtt a munkanélküliség. Az ipar döntő része a külföldi tőke ellenőrzése alá került. Észtország, miután elveszítette az oroszországi nyersanyag- bázist és felvevőpiacot, a nyugati imperialista országoktól függő agrárországgá lett. Az észt nép életében fordulópont volt az 1940-es év, amikor visszaállították a szovjethatalmat és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság csatlakozott a Szovjetunióhoz. Az észt dolgozók már a szovjethatalom első évében nagy sikereket értek el a gazdaság fejlesztésében. Felszámolták a munkanélküliséget. A bruttó ipari termelés mértéke 30 százalékkal haladta meg az 1939-es szintet, a falusi nincstelenek földet kaptak. Azonban a Szovjetunió megtámadása a fasiszta Németország által, és a fasiszták garázdálkodása az átmenetileg megszállt területen, megszakították a gazdaság fejlődését, és hatalmas károkat okoztak. A háború éveiben az ipari létesítmények kapacitásának csaknem 45 százaléka megsemmisült, a városok és települések lakásállományának 57 százalékát lerombolták vagy felégették. Az észt dolgozók a Nagy Honvédő Háború éveiben, majd a háború által lerombolt népgazdaság újjáépítésekor is tapasztalták annak a barátságnak és testvériségnek a hatalmas érejét, amely a Szovjetunió népeit összefűzi. A testvéri szövetségi köztársaságok segítségének köszönhető, hogy a háború utáni években rövid idő alatt sikerült helyreállítani az ipari üzemeket, biztosítani tudták felszerelésüket és nyersanyaggal való ellátásukat. Az idén Szovjet-Észtor- szág ipara csaknem negy- venháromszor több terméket állít elő, mint 1940-ben. Jelenleg köztársaságunkban 9 nap alatt gyártanak annyi terméket. mint 1940-ben egész évben. Különösen gyors ütemben fejlődnek a népgazdaság technikai előrelépését meghatározó, biztosító iparágak, az energetika és a gépgyártás. A 140 ezer magángazdaság helyén ma Észtországban 332 elnöke nagy termelőszövetkezet és állami gazdaság működik. A szocialista gazdálkodási mód, a mezőgazdasági termelés komplex gépesítése, a legújabb agrotechnika alkalmazása, a szerves- és műtrágyák széles körű alkalmazása eredményeként jelentősen nőtt a mezőgazda- sági termelés hatékonysága. Köztársaságunk földjein napjainkban több mint 20 ezer traktor, 7 ezer gabona- kombájn, silókombájn és burgonyaszedő gép dolgozik (míg 1939-ben mindössze 3 kombájn volt!), s 11 ezer fölött van a tehergépkocsik száma. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a háború előtti időszakhoz képest negyedrészére csökkent, míg a bruttó termelés csaknem megduplázódott. Míg a burzsoá Észtországban a gabona hektáronkénti átlagtermése nem haladta meg a 11 mázsát, addig Szovjet- Észtországban 1976-ban hektáronként 31 mázsa gabonát takarítottak be. A hústermelés csaknem 2,5-szeresére nőtt. a tejtermelés, valamint a tehenenkénti átlagos tej- hozam megkétszereződött. n elentős eredményeket értünk el a közoktatás, a tudomány, és a kultúra területén. A háború előtti időszakhoz viszonyítva kétszeresére emelkedett az általános iskolások, tizenkétszeresére a szakközépiskolások és több mint ötszörösére az egyetemisták száma. Felsőfokú oktatási intézményeink és technikumaink csaknem 100 szakmára, képeznek szakembereket. Az 1946-ban létrehozótt Észt Tudományos Akadémia 12 intézete foglalkozik tudományos kutatásokkal. Ebben más intézmények és — a legaktuálisabb problémák megoldását végző — laboratóriumok egész sora működik közre. A tudományos kutatók a tudományos-nevelőmunkát végzők és specialisták száma az 1940-es évinek tízszerese. E cikk keretében nehéz feltárni a szovjethatalom kedvező körülményei között fejlődő köztársaság gyors gazdasági és kulturális gyarapodását előmozdító valamennyi tényezőt és az elért eredményeket. Világos azonban, hogy ezt a gyors fejlődést a fejlett szocializmus építésében kommunista pártunk élenjáró és példamutató tevékenysége, a párt és a nép megbonthatatlan egysége, társadalmi-politikai rendszerünk, az ésszerű társadalmi munkamegosztás, a Szovjetunióban élő legkülönböző nemzetiségek testvéri barátsága, a szovjethatalom éveiben létrehozott szilárd anyagi-technikai bázis tette lehetővé. Eredményeink elérésében nagy szerepe van a mezőgazdaság kiemelt fejlesztésének. Hogy hazánk jeles ünnepét méltóan köszöntsük. Szovjet-Észtország dolgozói újabb sikerek elérését tűzték ki célul a gazdasági és kulturális élet területén. Űjabb lendületet adott az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok megvalósításáért folyó munkának a Szovjetunió új alkotmány- tervezetének össznépi vitája. E vitában gyakorlatilag a köztársaság egész felnőtt lakossága részt v?tt, nagyon sok kiegészítés és javaslat hangzott el, melyek közül sok béépült a Szovjetunió közelmúltban elfogadott alkotmányába. Fokozódott a szocialista munkaverseny a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, de jobb munkával ünnepük dolgozóink országuk alaptörvényét is. Ezzel is teljesítik az alkotmány azon cikkelyeit, melyek állampolgáraink kötelességeit meghatározzák. Köztársaságunk palabányájában úgynevezett „másfélezer tonnás mozgalom” indult. Alekszej Pjartyel és Vaszilij Ivanov brigádjának kezdeményezésére — mindkét brigádvezető a Szocialista Munka Hőse — verseny kezdődött azért, hogy naponta 1500, évente pedig 520—570 ezer tonna palát termeljenek. A szocialista munkaverseny eredményeként az Észt pala egyesülés határidő előtt teljesítette a 60. évforduló tiszteletére tett felajánlását, melyben dolgozói vállalták, hogy a jubileum napjáig az időarányos terven felül 1 millió 50 ezer tonna palát termelnek ki. A könnyűiparban, különösen a berendezések hatékonyabb kihasználását és a korszerű munkamódszerek meghonosítását tartjuk fontosnak. Zinaida Agafovna, a Szocialista Munka Hőse, a Baltyiszkaja manufaktúra szövőnője kezdeményezésére sok munkásnő vállalta, hogy több gépet szolgál ki. mint azt a norma megkívánja. A szocialista ' munkaverseny eredményeként Szovjet- Észtország a határidő előtt 2 hónappal teljesítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett szocialista vállalásait, és terven felül 50 millió rubel értékű ipari terméket állított elő. A termelés növelését t.eljes egészében a munka hatékonyságának növelésével értükéi. A mezőgazdasági dolgozók jubileumi kötelezettségeit szem előtt tartva, a különösen kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is túlteljesítik a teitermelési tervet, minek következtében 9 hónap alatt 50 kilogrammal nőtt a tehenenkénti átlagos tejhozam. A Dügrangu Állami Gazdaságban az elmúlt évben 5429 kilogramm volt az átlagos tejhozam, az idei év első 9 hónapjában azonban ez még 76 kilogrammal emelkedett. Anna Aaver, a Rakvere járásbeli Energia Tsz fejőnője, az „Észtország kiváló mezőgazdasági dolgozója” kitüntetés birtokosa, ez év októberéig átlag 5389 kilogramm tejet fejt tehenenként. amivei megdöntötte tavalyi rekordját. Szovjet-Észtország az össz- szövetségi szocialista munkaversenyben elért sikereiért már három éve egymás után elnyerte az SZKP KB, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjet Szakszervezetek és a Komszomol KB-a vörös vándorzászlaját. Ez a magas elismerés a jubileumi évben még jobb munkára kötelez bennünket, hogy méltóképpen köszönthessük a történelmi győzelmet, amely fordulópontot hozott az emberiség történelmében. Előrehaladásunk megbízható programjául szolgál a Szovjetunió új alkotmánya, melyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésszaka fogadott el. A szovjet népekkel karöltve Szovjet-Észtország dolgozói is önfeláldozó munkával, új munkasikerekkel köszöntik államunk új alaptörvényét. Ö endégként tartózkodva a Magyar Népköztársaságban, szeretném átadni Szolnok megye minden dolgozójának Szovjet-Észtország dolgozóinak üdvözletét, és sok sikert kívánok a jubileumi szocialista munkaversenyben,
