Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-16 / 244. szám
1977. október 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II A TANULÁSHOZ NYUGALOM KELL . családok R gyermekes visszatérő gondja, hogy hogyan segítsen a szülő iskolás gyermekének a tanulásban, a jó eredmények elérésében? Első teendő: meg kell teremteni otthon a tanulás legkedvezőbb teltételeit. Mi minden kell ehhez? Elsősorban szeretetteljes, nyugodt családi légkör! Vitáikkal teli, zaklatott légkörben a tanuló figyelmét nem tudja összpontosítani; ez lassítja a tananyag emlékezetbe vésésének tempótját; akadályozza a gondolkodást, mert gondolatvilágát más, káros hatások töltik meg. Kívánatos lenne, hogy amíg a gyermek tanul, a felnőttek csak halkan beszélgessenek, ne szóljon a rádió a televízió, ne lármázzon a kistestvér. A kisgyermek számára nélkülözhetetlen a nyugalom. Gondoljunk csak arra, hogy a kisgyermek az egyszerű feladatokat is csak komoly erőfeszítésekkel tudja megoldani teljes figyelemösszpontosítással. Ne zavarjuk a tanulót nehéz munkájában, és tanulás közben ne küldözgessük a közértbe, fáért a pincébe stb. Természetesen szükséges, hogy az otthoni teendőkben segédkezzen, de ennek is legyen meg az ideje. Ezért helyes, ha a gyermekkel együtt napirendet készítünk és beosztjuk az idejét. A napirend készítésekor azonban ügyeljünk arra: legyen elég szabad ideje játékra. A nyugodt tanulás külső feltételeinek 'megteremtéséhez tartozik a megfelelő tanulósarok kialakítása is, ahol mindennap — lehetőleg azonos időszakban — nyugodtan tanulhat a gyermek A tanulósarok legfontosabb bútordarabjai: nagy méretű, jól megvilágított asztal, mellette se túl magas se túl alacsony szék Ha a gyermek túlságosan magasan ül, lába nem ér le a földre. így ülése bizonytalan, karjára támaszkodik ebben a fárasztó helyzetben írni sem tud rendesen. Ha viszont alacsonyan ül, akkor görnyednie kell, s a gerincoszlopa rendellenes helyzetbe kerül. Ez a testtartás könnyen megszokottá válhat és komoly egészség- ügyi problémát okozhat. A tanulósarkot lehetőleg ablaknál, de huzatmentes helyen rendezzük be. Igyekezzünk úgy elhelyezni a gyermeket, hogy írásnál, olvasásnál a világítást bal kéz felől kapja (ha esetleg balkezes a gyermek, akkor jobb kéz felől), így megóvhatjuk szemét a megerőltetéstől. .... anuljon a MlkOr íyérmék? Iskolából hazatérve, ebéd után azonnal kezdje el a tanulást, vagy pihenjen előbb? A válasz nem nehéz. Gondoljunk arra, hogy az iskolában eltöltött idő testileg-szellemileg kifárasztja a gyermeket, tehát feltétlenül Szüksége van pihenésre. Ez az időtartam a gyermek fizikai és szellemi fejlettségétől függően különböző. De mindig kipihenve lásson otthoni feladatai elvégzéséhez. Fási Katalin Lámpák Parasztköcsögből, korsóból könnyen készíthetünk divatos asztali lámpát és az sem baj, ha sérült, töröttfülű vagy csorba a pereme. A korsót (1.) alul fúrjuk ki, s a vUlanyzslnór kivezetésére vágjunk, faragjunk hungarocell vagy fakorongot (2.), annak furatába szorítsuk bele a foglalatot (3.) Tegyünk egy marék kavicsot a korsóba, így nem dőlhet el, feszítsük lefelé a zsinórt és szigetelőszalag körültekerésével (4.) rögzítsük a lyuk mellett. Billenőkapcsoló és villásdugó egészíti ki a szerelést. Az égőre tegyünk spirálrugós ernyőt; borítása lehet utólag lakkozott műszaki rajzlap, de korsóhoz legjobban Illik a rafiaernyő (5.), amit könnyű elkészíteni. A gyerekszobában biztonságosabb, ha a mennyezeti lámpát a szoba közepéről (6.) oldalt húzva visszük a tanulóasztal fölé. Kössünk a zsinórra (7.) hor- gászdamilt, s annak hurkos végét akasszuk kampósszegre. Súlyos üvegbűFát ne használjunk ilyen változtatható elhelyezésű lámpára, inkább készítsünk két 22—2S cm sugárral rajzolt kör-, Illetve körgyűrű alakú rajzlapból (8.) paplrernyőt. Negyed- környl részük kivágása után (8.) ragasszuk kúppá (csonkakúppá) a két darabot, illesszük alapjukkal egymásra őket (9.),segy drótkarika (D) közbeiktatásával varrjuk egymáshoz az alsó (A) és felső (F) részt. A búrát a foglalat lecsavarhaD tó része alá szorítjuk be nyílásánál fogva a befogott részt esetleg előzőleg ráragasztott körgyűrűdarabbal erősítsük meg. Érdekességként említjük meg, hogy kosárkából, szakajtóból (10.) iR készíthetünk lámpaernyőt. nagyobb gyerekek szeretik az Ilyen furcsaságokat a szobájukban — és maguk is köz- f l. reműködhetnek elkészítésében. Mese az eltévedt: kisverébről A fészekben kikeltek a tojások: öt kis verébfióka tá- togott a mamája felé. A verébmama megetette, melengette a kicsinyeket, s mikor nagyobbra nőttek repülni tanította őket. Az ötödik kis- veréb bátrabb és ügyesebb volt, mint valamennyi testvérkéje. Egy napon repüléslecke közben olyan messzire szállt, hogy nem látta sem a mamáját, sem a testvéreit. Nagyon megijedt a kisveréb, a Szárnya elfáradt, már nem is tudott röpülni, csak ugrándozott a vékony lábacskáin. Addig-addig ugrándozott, míg a vadkacsa fészke elé ért. — Befogadsz a fészkedbe? — kérdezte a kisveréb. — Befogadlak, háp-háp... —^mondta a vadkacsa. — De én csak azt tudom mondani, hogy csip-csirip! — Akkor nem fogadlak be a fészkembe, háp-háp... — mondta a vadkacsa. A kisveréb továbbugrált. Találkozott a galambbal, és megkérdezte: — Melengetnél-e a szárnyad alatt? — Melengetnélek szívesen, kruuu... búk... buruk... — tur- békolt a galamb. — De én csak azt tudom mondani, hogy csip-csirip! — Akkor nem melengetlek, kruuu... búk... buruk... — mondta a galamb. A kisveréb továbbugrált. Találkozott a bagollyal. — Éhes vagyok, adnál-e nekem enni? — kérdezte. — Szívesen adok, uhuuu — huhogott a bagoly. — De én csak azt tudom mondani, hogy csip-csirip! — Akkor nem etetlek meg, uhuuu — mondta a bagoly. Besötétedett, hideg lett, a kisveréb félt, fázott, éhezett, s fáradtan ugrándozott egyre tovább, tovább. Ekkor meglátott egy szürke madarat, az is a földön ugrált. — Kedves /madár — szólította meg a kisveréb a madarat —, befogadnál-e, megetetnél-e engem? Fáradt fióka vagyok, és csak azt tudom mondani, hogy csip-csirip! — Befogadlak, megetetlek, melengetlek, én vagyok a mamád! Egész nap kerestelek, hívtalak, csip-csirip! A verébmama hazavitte fiókáját a fészekbe, megetette, a szárnya alá vette, s ott melengette reggelig. A fiatal mester-fodrász, Bartal Pál elkészítet te őszi modelljeit, amelyeket a fiataloknak ajanl. Divat a rövid, a félhosszú és a hosszú haj egyaránt, különböző nagyságú hullámokkal, arpó tincsekkel tűzdelve. Ez „a szél fantáziája”. Állítólag a természetben fésüli ki a frizurákat a mester. Szégyenszemre szemüveg Joghurt Olykor gyógyszer Sokak által kedvelt ez az aludttej fajta, azonban időnként az orvos is előírja fogyasztását, főleg ha a beteg széles hatósugarú antibiotikus kezelésben részesül (például Tetránt szed.) A bélben normálisan jelenlevő, ártalmatlan, sőt hasznos bélbaktériumok ugyanis a gyógyszer hatására elpusztulnak, s kórokozó vírusok szaporodhatnak el. Ezt akadályozzák meg a joghurtban levő tejsavbaci- lusok. Ügyeljünk arra, hogy a joghurtot az egyes gyógyszeradagok bevétele közti szünetben etessük a beteggel, mivel a Tetrán és a joghurt együtt oldhatatlan ve- gyületté alakul, s nem szívódik fel bélből, tehát a gyógyszer ezáltal hatástalanná válik. Az öltözködés ábécéje A Minerva gondozásában megjelenő Családi Könyvek sorozat legújabb kötete. „Az öltözködés ábécéje” címmel a közelmúltban látott napvilágot. Faragó Ilona könyvének eredeti címe „Az öltözködés illemtana” lett volna. Ám a jól öltözöttség nem az illik — nem illik, hanem az önkritika, az önismert és a jó ízlés kérdése. Az öltözködésre való neveléshez nem illemtani szabályok kellenek, inkább jó tanácsok. Ez a kis könyv tükröt tár elénk, hogy könnyebben megismerjük önmagunkat. Olyan, akár az első ábécés könyvünk, segít megismerni, amit eddig nem, vagy hiányosan tudtunk. Mindaz, amit Faragó Ilona elmond, tanácsadás. Milyen vagyok? Mit vegyek fel? Mit vigyek magammal? Hogyan öltözzön a vőlegényem? Hogyan öltöztessem serdülő lányomat? Mit viseljenek a férfiak? Hogyan frissíthetem fel „házilag” gyorsan az arcomat esti program előtt? Mindkét nembeliek és minden korosztály jó hasznát veheti. A szemüveg viselése nem lehet szégyen soha. Ostoba ember, aki szégyennek tartja, de az is, aki szemüvegre szorulva, mégis inkább vakos- kodik, mert „megszólják” a szemüvege miatt. Talán egyetlen érzékszervünkkel kapcsolatosan sincs annyi tévhitünk, mint a látással és a szemüvegviseléssel. Már a mondáinkban elkezdődtek. Lapos lesz, vagy pocakos Mátyás király egyszer egy szántogató öreg paraszttól megkérdezte: — No bátya, messzi van-e még a messzi? — Bizony, nagyságos királyom, már csak az ökröm szarváig. Tehát állítólag így történt. Állítólag. No de hiába állítják, ez nem történhetett meg soha. Nem. Mert az öreg embernek nem a távolba hanem a közeibe látása romlik. Ha azt kérdezte volna, hogy „közel van-e még a közel?”... és azt a feleletet kapta volna, hogy „bizony a közel már itthagyott, a kinyújtott karommal se bírom elérni”... így elhinném! El, mert a szemlencse fiatal korban igen jól alkalmazkodik. Lapos lesz, vagy pocakos, aszerint, hogy messzire vagy közeire néz az ember. Ha az alkalmazkodó képessége csökken, fiatal korában rövidlátó, idős korára távollátó lesz az ember. A csökkent látású vagy egyéb szemrendellenességgel bajlódó ember halálos bűnt követ el, ha nem viseli a látásjavító szemüveget, amelyet számára a szemorvos előírt. Kötelessége már az arasznyi óvodás apróságnak, hogy tűrje az orrán fityegő szemtengelyt egyensúlyozó szemüveget. Kötelessége a rövidlátónak, hogy neki ne menjen a falnak. Kötelessége az öregnek, hogy elolvashassa az apróbb betűt. És kötelessége mindenkinek, hogy védje a szemét. A szem alkalmazkodása nem végtelen. Nemcsak a szemgolyó mozog, nemcsak azt fordítja, görbíti, emeli a szemmozgató izom, hogy mindig oda nézzen, ahová akar, hanem a szivárványhártya isi mozog, hol kevesebb, hol több fényt enged a szembe. No és a szemlencse? Lapul és domborodik. Sőt a sötétben a félhomályban való látás is alkalmazkodás, amit az úgynevezett látóbíbor biztosít. Ennek egyik fontos alkotórésze az A-vita- min, ami ha megcsökken a szervezetben, romlik a szem alkalmazkodóképessége,' és — félhomályban még a látás- élesség is csökken. A hibák javíthatók A hibátlan, jó látás olyan összetett élettani folyamat, amelynek egyes részleteit a tudomány is csak a közelmúltban ismerte meg. De amióta tisztázta, pontos és megfellebbezhetetlen utasításokkal irányítja ennek a fontos érzékszervnek a védelmét, a gondozását, és pótolja hiányosságait. Ezek között szerepel a különféle hurutok gyógyítása, a maradéktalan vitaminellátás, a káros szemkörnyéki kozmetikumok elkerülése, a védőszemüveg használata és — természetesen — a látásjavító szemüveg előírásos viselése is. Ezért bosszankodik minden szemorvos, amikor valaki az eléggé nehezen megszokható és elsősorban a színészek, versenysportolók és egyéb különleges körülmények között élők számára készülő kontakt lencsék felé kacsingat csak azért, mert azt. tartja, hogy a szemüveg viselése szégyen. Ismerjük meg — legalább nagy általánosságban — legkülönlegesebb szervünk működését, hibáit, a hibák javításának lehetőségeit és — ha rászorul — soha senki semmikor semmiképpen ne szé- gyellje a szemüveget. Dr. Buga László Erdélyi „festékes” szőnyeg, XIX. századi. Erdélyben készült, anyagát házilag festették a nők. Kilim — szövött szőnyeget jelent.
