Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-15 / 243. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. október 15. Bemutatkozik a Vasúti Tudományos Kutató Intézet A fővárosban, a Nemzeti Múzeum tőszomszédságában egy ódon házban végzi a vasút tudományos, műszaki és gazdasági kutatásait 60 mérnök, közgazdász és technikus. Munkájukról dr. Nagy József kandidátus, a VTKI igazgatója adott tájékoztatást. I mozdonyok hangja A vasúti pálya építésével és fenntartásával foglalkozó kutatási eredmények megvalósítása a szállíttatók ezreinek és az utasok millióinak érdieke. A nagy sebességre alkalmas pályák megteremtése a külföldi szállítópartnerek számára is fontos, akiknek áruit ezeken a pályákon a MÁV az eddiginél gyorsabban tudja majd tranzitforgalomban továbbítani. A korszerű, nagyobb sebességre és nagyobb teherbírásra épített járművek igénylik a vasútüzem technológiájának és irányításának fejlesztését is. Ez jelentős helyet kapott a kutatási programban. Az sem közömbös, hogy a vasút berendezései, építményei és gördülőanyaga hogyan hat a környezetünkre. A füstfelhőt eregető gőzös lassan-lassan a múlté lesz. Most a Diesel-mozdonyok mély hangja, vagy a villamosmozdonyok búgása zavarja a környezetet. Keresni kell az új technika okozta ártalmak elhárításának vagy csökkentésének lehetőségeit. Számítógépek a vasútnál Az elmúlt 30 évben hazánk keleti határán, Záhony körzetében hatalmas pályaudvar komplexum épült ki. Itt rakják át a Szovjetunióból szélesnyomtávú vasúti kocsikból érkező árukat az úgynevezett európai „normál” nyomtávú vasúti kocsikba. (A Szovjetunióban ugyanis 1524 mm a pálya nyomtávolsága, a normál európai nyomköz pedig 1435 mm.) Az intézet a záhonyi körzet automatikus irányítási rendszerének kidolgozásával is foglalkozik. Egy másik érdekes témájuk a számítógépek felhasználásával kapcsolatos. Tervezik, hogy ilyen gépekkel tartják majd nyilván a mozdonyokat, sőt azok főbb egységeinek, alkatrészeinek jellemzőit, teljesítményi, hibaelőfordulási felülvizsgálatát, karbantartási és nagyjavítási munkáit és az ezekhez szükséges fődarab és alkatrészellátást. Mindenki látott már olyan vasutast, aki a tehervonat mellett végigmegy és a kocsik adatait jegyzékbe írja. Ezt a hagy figyelmet és pontosságot kívánó munkát is számítógépekre bízza majd a MÁV. A VTKI-ban foglalkoznak a robogó vonatokról történő automatikus adatleolvasás rendszerének kidolgozásával. Miután ez a téma nemzetközi érdeklődésre tart számot, a magyar kutatók együttműködnek külföldi hasonló intézetekkel. Felzárkózni Európához A korszerű vasút alapja a jelenleginél nagyobb sebességre és tengelynyomásra alkalmas vasúti pálya. Sajnos ezen a téren elmaradtunk az európai színvonaltól. Most gyorsított kutatási és fejlesztési munkával igyekszik a VTKI a MÁV segítségére sietni. Az UIC, a Nemzetközi Vasútegylet ajánlása szerint az eddiginél nehezebb súlyú sínekkel kísérleti pályaszakasz épül, amelyen a szakemberek a hézag nélküli vágány „viselkedését” tanulmányozzák a szovjet társintézet, valamint a Budapesti Műegyetem és a győri főiskola közreműködésével. A vasúti pálya alépítményének teherbírását vizsgálják azokon a szakaszokon, ahol a korábbi években műanyag szövetet építettek be a vágány alá. E témában a román vasúti kutatókkal dolgoznak együtt. A vasúti pálya környezetvédelmi problémáit pedig a lengyel társintézettel munkamegosztásban kutatják. Választ adnak az izotópok Külön fejezetet jelent a vasút tudományos kutatóinak tématervében a járművekkel kapcsolatos kísérleti és kutatómunka. Az intézetben a legkorszerűbb radioaktív izotóp laboratórium működik, amelyet a jármű- alkatrészek kopásvizsgálatánál alkalmaznak. Izotópos nyomjelzéssel tudnak választ adni arra, hogy mennyire kopnak a Diesel-motorok hengerei anélkül, hogy a mozdonyt ki kellene vonni a forgalomból, vagy szét kellene szedni a motorját. Az izotópok választ adnak arra is, hogy a különféle kenőanyagok milyen mértékben akadályozzák meg a motorkopást, valamint arra is, hogy milyen mértékű és hatású a vasúti járművek kerékabroncs kopása. Évente 21 millió forintot fordítanak a vasúttal kapcsolatos kutatásokra, de ennek az összegnek sokszorosát teszi ki az a megtakarítás, amely a kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználásából származik. A kígyóméreg titka A kígyóméreg titka már évszázadok óta foglalkoztatja az ember fantáziáját, de sajnos napjainkban sem tekinthető teljesen kiderített- nek. A kígyók méregmirigyének váladéka nagy molekulájú, mérgező és nem mérgező hatású, szinte fajonként változó összetételű fehérjék keverékéből áll; mellettük 65—80 százalék vízen kívül egyéb, kis molekulájú szerves és szervetlen anyagok is előfordulhatnak. Méreghatást kiváltó, halált okozó anyagai mérgező fehérjék, amelyek közül eddig — ha nem is teljesen tisztán — mindössze négyet állítottak elő kristályos formában. A méregmirigyek módosult nyálmirigyek. Váladékuk is eredetileg csak a táplálék lenyelését elősegítő — és kisebb mértékben annak lebontására, emésztésének kémiai előkészítésére alkalmas enzimeket is tartalmazó — folyadék. A kígyók törzs- fejlődésében közreműködő összes tényezők, elsősorban a végtagnélküliség és a rágó fogazat hiánya miatt fellépő hatásokra jöttek létre azok a változások, amelyek a fogak alaki és a nyálmirigyek működésben átalakulását eredményezték. Olyan mechanizmus alakult ki, amely egyrészt a zsákmány megszerzését, másrészt annak megemésztését — feldarabolatla- nul is — lehetővé teszi. A nyálmirigyek váladéka a méregfogakon keresztül olyan kémiailag hatékony anyagokat juttat a zsákmányba, amelyek gyorsan végeznek vele (nehogy elmenekülhessen) és mint emésztőnedvek azt felszívódásra alkalmas vegyületekre bontják le. A tünetek legtöbbje tehát, amelyek a megmart szervezetre végzetessé válhatnak, a kígyóméreg emésztőnedv szerepére vezethetők vissza. A méreg mesterséges elvétele a kígyó méregmirigyéből, hogy annak összetételét, hatását, az ellene való védekezést tanulmányozhassák a kutatók A Schwedt-i Vegyi Kombinát vegyipar karrierje Néhány évtizede a korszerű vegyipar lehetővé teszi a természeti kincsek hatékonyabb és komplex felhasználását, nagymértékben függetleníti a társadalmat a földrajzi adottságoktól és a nyersanyag- készletektől. A kémiai termelési módsze- rejc ma már áthatják a legkülönbözőbb iparágak termelési folyamatait, mint például a vas- és színesfémkohászatot, a textilipart, a mezőgazdaságot, a kőolajfeldolgozó ipart stb. A világ petrolkémiai eredetű termékeinek mennyisége az elmúlt 20 év során az évenkénti 8 millió tonnáról 90 millió tonnára nőtt. Ezen belül a világ műanyagipara meghússzorozta termelését. S a szükségletek még mindig nincsenek kielégítve. A reális becslések 1980-ig további 10—12 százalékos erős növekedéssel számolnak. A kőolajfeldolgozó iparban az utóbbi 1—2 évtizedben elterjedt kémiai műveletek hatalmas távlatokat nyitottak meg. Ezek a kémiai művelétek lehetővé teszik az olaj komplex feldolgozását, az olajtermékek minőségének javítását. Ilyen műveletek közé tartozik például a krakkolás, az olajok kéntelenítése, paraffintalanítása stb. Ezek lehetővé teszik, hogy minél több motorhajó és kenőanyag, valamint fűtőanyag jusson a népgazdaságnak, emellett azt is, hogy a kőolaj komplex feldiolgozáNaponta 1200 kőolajterméket szállító vasúti koca1 hagyja el a kombinátot sával olyan termékek is keletkezzenek, amelyek a műanyagok, szintetikus szálak, műkauesukok és sok más vegyipari termék nyersanyagai. A modem vegyipar egyik legfontosabb nyersanyaga a kőolaj, nagy részét a szocialista országok a Szovjetuniótól kapják. A Német Demokratikus Köztársaság egyik legjelentősebb vegyi üzeme, a Schwedt-i Vegyi Kombinát is a Szovjetunióból, a Barátság vezetéken érkező kőolajat dolgozza fel. A vegyikombinátban nitrogén- műtrágyát, ammóniát és évente 23 ezer tonna műszál alapanyagot állítanak elő. SZÜLŐHAZÁJA JÁVA Textilfestés — kézzel Műszer a szilikózisveszély mérésére A bányászok szakmai betegsége a szilikózis, amelyet a munkahely levegőjében jelenlevő, jórészt szilikátokat tartalmazó por belégzése okoz. A tüdőre különösen a kicsi, 0,007 milliméternél is kisebb átmérőjű részecskék ártalmasak. A levegő porszennyezettségének, s különösen az igen apró részecskéknek a kimutatására a brit Bányabiztonsági Kutató Intézet központi laboratóriuma készített egy műszert, amely- lyel közvetlenül a belégzési légtérből vehető minta. A műszer két részből áll. Köny_ nyű és kisebb része a bányász sisakjában levő lámpa mellett van és vékony tömlőn át kapcsolódik a bányász övén függő nagyobb részhez. A bányászlámpa telepéről működtetett műszer szivattyúja így közvetlenül a munkás arca előtti levegőből vesz mintát. „Megbélyegzett” autók Az USA-ban a közlekedési rendőrség járőreit festékszóró fecskendővel látták el — egyelőre még csak kísérletképpen. Aki a rendőrség felszólítása ellenére sem áll meg, annak a kocsijára a járőr hátulról festékszóróval „rálő”. A lövés nyomán pontosan körülhatárolt piros festékfolt keletkezik, a kocsi poggyásztartójának fedelén vagy a hátulsó ablakon. A festék csak különleges oldattal távolítható el. A vezető tudja, hogy „megbélyegezték” és ezért rendszerint azonnal megáll, hiszen előbb- utóbb úgyis elfognák. Rendszerint látja a visszapillantó tükörben, amikor a rendőrautó motorházfedelének a közepén megjelenik az „ágyú”, amelynek hordtávolsága 300 méter. Textíliák festésével már a legrégibb történelmi időkben foglalkoztak. Nehéz megállapítani, hogyan festették 1 ezeket a ruházati célokra, díszítésre szolgáló anyagokat: a festék vizes oldatába mártva az anyagot, vagy úgy, hogy arra a mintákat, oma- menseket kézzel, ecsettel vitték fel. Az utóbbi módszert nevezzük egyébként a textíliák kézi festésének. Különösen keleten, Japánban és Kínában terjedt el ez a módszer, és a mai napig is gyártanak ott kézzel festett textíliákat a legkülönbözőbb célokra. Szülőhazája azonban Jáva és a kelet-indiai szigetek. A jávai batikolt szövet az egész világon ismert egzotikus és keresett textília, és ma is kiviteli cikke szülőhazájának. A kézzel festett textíliáknak sok előnyük van a nyomottakkal szemben. A kézi mindig magán hordja készítője egyéni ízlését, az anyaghoz vagy a tervezett cikkhez — pl. asztalkendőhöz, falvédőhöz — alkalmazkodó mintát. Ezeknek a textíliáknak az előállítási költségét — ellentétben a nyomott textíliákkal — nem változtatja számottevően, hogy néhány darabot vagy ezres tételeket gyártanak-e. Természetesen a bonyolult mintaelemek, esetleg egyedi művészi kivitelezésű anyagok értékelésénél is számításba jönnek. A kézzel festett anyagok további előnye a színgazdagság: akár egyetlen kendőn korlátlan mennyiségű szín és árnyalat lehet. Hengernyomással viszont a nyomóhengerek száma határt szab a felhasználható színskálának. Filmnyomásnál sem nyomhatók egymásra korlátlan számban a színek. A kézi textilfestésnek speciális esete a dekoráció, és díszlet- készítés, amit a képen látható módon végez az avatott kezű szakember. E „műfajnak” jellemzője, hogy a produktum mindig egyedi,
