Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-06 / 209. szám
1977. szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP (dul(úvnl'iúy>7Ávi Búcsú A Szivárvány műsora vasárnap délelőtt a búcsúról szólt. A valóságos falusi búcsúknál kezdte, és folytatta a kollégiumba készülődő, a tanyától, jó szülőjétől búcsúzó kisiskolással, a behívóval nagy útnak induló ki skatanával, az asszonnyá érett, búcsúzó lánnyal, a nyugalomba vonult, denyug- talansága miatt újból tanításra készülődő pedagógussal. A műsor bevezetőjében Raposányi László aggodalmát fejezte ki, hogy a mindig gazdag tartalmat sejtető búcsúról semmi újat nem tud majd mondani. Szerencsére nem így történt. Olyan tartalmas, emlékezetes embereket, sorsokat bemutató volt ez a műsor, hogy mind a két órája végig izgalmasnak hatott. Ha a sok jó között mégis választani kellene, leginkább az ízes szavú, Móricz Zsigmond szegedi emlékeit felidéző idős egyetemi tanárral, s a valamikori nagy piacok idejét felidéző kofaasszonnyal beszélgető Holakovszky István és Kapusi Rózsa riportjait dicsérném. Mellette még egy búcsú volt hallatlanul izgalmas. Juhász Judit egy válóperes tárgyalásról kilépő asszonnyal váltott szót, A búcsú perceiben néhány mondatban egy család életébe pillantottunk, s egy teljesen magára maradt asszony keserű megkönnyebbülését éreztük igazinak: már jó, legalábbis vége a sok kínlódásnak. Röviden Az éneklő ifjúság című műsorban a tiszaföldvári Hajnóczi József gimnázium és a szolnoki Varga Katalin gimnázium kórusát hallottuk a héten a Kossuth rádióban. A hangverseny előtt mindkét gimnázium egy-egy diákja mutatta be az éneklő közösséget. Kellemes negyedóra volt. Az arany ember — Jókai Mór regényének rádióváltozata sorozatban hallható a Kossuth adó műsorában. Az első két rész után is érdemes a szerdán következő harmadik részt meghallgatni. Az ismert regényadaptáció jó szereposztásban, a nagy mesélőhöz illő rendezésben kellemes esti kikapcsolódás. A Vietnami kultúra hetében ismét érdekes információkat kapunk a távoli hős nép életéről, szép zenei műsorokat. Pénteken este, a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén pedig egy szemléletes űtijegy- zetet Győri Sándor tollából. A rádió is köszöntötte az új tanévet — s egyúttal a héten meg is kezdődik az oktatás, az Iskolarádió sok sikert magáénak mondható, s egy ország iskölakapuját kitáró tantestülete dolgos hétköznapjai következnek. Fórum A 222 méteres középhullámon is „elkezdték az új tanévet”, méghozzá pontosan egy héttel korábban. A szolnoki stúdió műsorában szinte hagyomány már, hogy élő fórumot szerveznek, ahol megszólalnak a pedagógusok, elmondják, hogyan készültek az iskolák a gyerekek fogadására, a tízhónapos kemény munkára. A mostani fórum igen jó hangulatú volt. Szolnok megye pedagógustársadalma nevében többen elmondták: elégedettek a fizetésemeléssel, örülnek, hogy munkájukat így is megbecsülik. Lehet, ennék az örömnek, jó hangulatnak tudható be, hogy ez az élő adás mindvégig jól pergő, érdekes, figyelmet érdemlő volt? <SJ) Megkezdődtek a próbák Puntila úr: Major Tamás Újabb Brecht-bemutató a Szigligeti Színházban Bertolt Brecht már úgyszólván „háziszerzője” a Szolnoki Szigligeti Színháznak. Évtizedes hagyomány, hogy csaknem minden szezonban színre kerül egy-egy jelentős Brecht-mű. A törzsközönség jól emlékszik az 1960-as évek végén bemutatott és nagy érdeklődést keltett II. Edwardra, a nagyszerű Kurázsi mamára, amelynek címszerepében az azóta elhunyt Hegedűs Ágnest láthattuk, a Happy endre, a Kaukázusi krétakörre, a Koldusoperára, az Állítsátok meg Arturo Uit erőteljes előadására... A „Breűht-kultusz” az idei szezonban folytatódik, a közönség előtt egyre jobban kitárul a német géniusz életműve. A színház megkezdte Brecht Puntila úr és szolgája, Matti című népi komédiájának próbáit. A szerző ezt a darabját is emigrációban írta, az amerikai Santa Monicában, az 1940-es évek elején. „Tisztelt publikum, a harc kemény!” Ez mintegy mottója Brecht életművének, és ehhez a darabhoz — a gondolat folytatásaként — hozzáfűzi a szerző: „Nemcsak a harcból lehet tanulni, hanem a harcok történetéből is, mert a túlhaladott történelmi periódusok lerakódásait az emberi lelkek még sokáig hordozzák.” Puntila úr — erdők, mezők, emberek, jószágok, ura — boszorkányosán ügyes képmutató figura. Darabbéli ellenpontja Matti, szolgája, aki a 'kisemmizetteket képviseli, majd vezeti. Humor, szellemesség, „gyilkos” irónia szövi át Brechtnek ezt a vaslogikával szerkesztett művét is. Főhőse igazi, modern moliere-i figura. Megformálására lehetetlen lett volna Major Tamásnál eszményibb művészt találni. A szolgát, Mattit, Piróth Gyula játssza. Az előadást Csiszár Imre rendezi, a bemutató október 7-én lesz. Felvételünkön Major Tamás és Tímár Éva, — még „civilben”. — ti — 22. össze kellene hívni az embereket — gondolta Bálint —, és beszélgetni velük. — Kongassák meg a vasat! — kiáltotta. Angyal Sándor lelökte a válláról a Sizáldeszkát, szája elé tette kérges tenyerét, megfújta elgémberedíetti ujjait. — Miért? — Ne törődjön vele! — Nincs még dél! Délre kongatni szoktak, estére nem, mindenki akkor hagyta abba a munkát, amikor már úgy gondolta, hogy haza kell mennie. Eleinte késő sötétségig maradtak, mostanában már csak néhányan várták be a szürkületet. Bálint még egyszer megpróbálta felgyújtani az emberekben a tüzet. — Jöjjenek közelebb, emberek! — mondta Bálint. Cammogva közeledtek a bódéhoz. Meleget leheltek meg- gémberedett ujjaikra. Bálint apja is jött. Kevés beszédű ember volt mindig, mostanában szavát se hallották. A hidegben kirepedezett ujja hegyén a bőr tegnap vérzett, bekente a keze fejét, tenyerét, ujjait faggyúval. Kár, hogy nincs itt Sándor bátyja. Az mindig jókor szól... — Idefigyeljenek, emberek — kezdte Bálint —, árad a Szamos! — Látjuk mi is! '— És ahelyett, hogy keményebben dolgoznának, csak lötyögünk itt a parton. Ahelyett, hogy hajnalban kezdenénk, és végeznénk este ... Nyolcvanan vagyunk ... két- három száz eryber kellene ... — Ahá — dünnyögte valaki —, hát akkor nem velünk van a baj, hanem azokkal, akik nincsenek itt... — Aki nincs itt, az tudja, miért nincs! Csak azokra számíthatunk, akiknek kell a híd ... akiknek szükségük lesz rá. Azért szóltam maguknak, hogy most kell beleadni mindent. Ha most nem, akkor soha nem lesz belőle semmi... — Ezelőtt te se ezt mondtad ... Az emberek hallgatták. Szóval, nem is biztos, hogy meglesz a híd? Mi történik akkor a földdel? Van olyan SZOLNOKON, KIRCIGON Tiszta tantermek, felújított iskolák Véget ért a nagy vakáció. Tegnap mindenfelé ünneplőbe öltözött iskolások serege igyekezett az évnyitó ünnepségekre, ma reggel pedig megszólal a csengő: kezdődik a tanítás. Szolnokon és a városkörnyéki községekben valamennyi általános iskola és óvoda megszépülve, tisztán és rendben várta a tanévkezdést. Nyáron az alsó és középfokú oktatási intézményekben karbantartási munkákra — kisebb javításokra, festésre — több mint 3 millió forintot költöttek. Néhány iskolában nagy összegű felújítás valósult meg a városi tanács műszakilag megalapozott középtávú fejlesztési terve alapján, és a jó előkészítés eredménye, hogy a nyári időszak elegendő volt a munkák elvégzésére. A szolnoki Áchim úti iskolában a villanyhálózat teljes rekonstrukciója valósult meg, több mint egymillió forint értékben, a Ságvári körúti iskola régebbi épületszárnyában szintén elkészültek a villanyhálózat korszerűsítésével. A munka értéke mintegy 800 ezer forint. A nyári szünet elején befejezték a kisegítő iskola teljes külső felújítását, sajnos az Újvárosi iskolánál ez a munka nem haladt a megfelelő ütemben, és egyéb sürgős feladatok miatt a kivitelező elhalasztotta a külső tatarozást. ígéret szerint azonban még a hideg idő beállta előtt elkészül a külső homlokzat úgy, hogy a tanítást a munka nem zavarja. Az iskolák vezetői, dolgozói, nevelői lelkiismeretes és jó munkát végeztek ezen a nyáron. Sok szocialista brigádtól, munkás- és hivatali kollektívától kaptak segítséget az utóbbi hetekben. Van olyan iskola, amelyet szinte teljes egészében társadalmi munkában festettek ki, varázsoltak újjá. Karcag tizenegy iskolája közül három középfokú, hat általános, egy zenei, egy pedig kisegítő iskola. Az intézmények között akad toldozott-toldozott régi épület is, amelynek felújítása nagy munkával jár. így van ez zeneiskola részleges felújításánál is. A mintegy háromszáz zeneiskolás tanuló többségének a város közművelődési intézményeiben tudnak csak helyet biztosítani, amíg a munkákkal elkészülnek. Az általános és középiskoláknál már jobb a helyzet. Az intézmények vezetőségei, a szülői munkaközösségek, a szocialista brigádok társadalmi munkában, még idejében befejezték a karbantartást, a tantermek festését. Őszre maradt viszont a gimnázium külső homlokzatának tatarozása, ez a munka azonban nem akadályozza, nem hátráltatja majd a tanítást. Az új tanévre 16 millió forintos költséggel a Ragó Antal Ipari Szakmunkásképző Iskola 120 személyes új kollégiumot kapott. A hatvan fiú és ugyanannyi leány minden kényelmét szolgáló épület 11 nappal a határidő előtt készült el, műszaki átadása augusztus 20-a előtt volt. A négyszemélyes szobákat színes heverőkkel, polcokkal, beépített szekrényekkel rendezték be. Hobbitermet, orvosi rendelőt, klubszobát, élelmiszertárolót vehetnek igénybe a diákok. Az előző évekhez viszonyítva tervszerűbb, előrelátóbb tervezés jellemezte a karcagi iskolák nyári felújítását, tatarozását. Az is igaz, hogy a folyamatos ellenőrzés sem hiányzott. A pártbizottság, az iskolák vezetői s a felújító munkát végző vállalatok illetékesei rendszeresen tartottak megbeszéléseket a helyszíneken. így a munkák folyamatosan haladtak, a nehézségekre közösen kerestek megoldást. Ezt bizonyítják a tiszta tantermek, a felújított iskolák. RE — D. Sz. M. Október 9-16 Európai kiütök találkozója Budapesten Móriczemlékiinnepség Móricz Zsigmond emlékünnepséget rendeztek vasárnap Nyíregyházán: a megyei könyvtár előtti parkban -felavatták az író életnagyságú bronzszobrát — Kő Pál, szobrászművész alkotását. Kodály Intézet Hallgatók tíz országból A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben mozgalmas lesz az új tanév. Tíz országból várnak hallgatókat a zeneszerző szülővárosának neves intézményébe. A külföldi zenepedagógusok — szeptember közepétől kezdve — tíz hónapon át ismerkednek majd a kodályi elvekre alapozott zenepedagógiai módszerek elméleti és gyakorlati kérdéseivel. bolond hivatal, aki azoknak i3 oszt földet, akik rá se tudnak lépni? Ladikkal tehenet, szekeret, ekét átvinni nem lehet. — Nem merted elhívni a kapitányt. Bálint! Hogy azokat is hajtotta volna ide szekerestül! Most visszatéríthettek volna valamit nekünk. A harmados munkáért, a részes aratásért, a kezünk erejéért! De nem jöttek! Pedig nem az ő földjüket akartuk mi, hanem a grófét. A kapitány elrendezte volna őket, de nem hagytad. Ezért nem lesz nekünk hidunk, Bálint! — Hogyne lenne, emberek! — És ha a kapitány nem küld benzint? — Akkor se fogunk kétségbeesni. Faragni fogjuk a deszkákat. Vagy nekiállunk kézifűrésszel. — Kézzel? így is szétszakad a tenyerünk! Lement rólunk a hús, a ruha! Mások egész ősszel híztak, mi meg lerongyosodtunk, lesoványodtunk. — Ne búsuljatok — mondta Angyal Sándor — hídpénzt szedünk a burzsujoktól. Mert ők is mennének majd tavasszal a szálkái vásárba ezen a hídon! Fizetni fognak! — Míg jártak a gazdák is, a kapitány küldött csizmatalpat. Most? Bálint azt mondta: — Maguknak kell a híd.., Az európai költők IV. budapesti találkozóját október 9 és 16 között rendezi meg a Magyar írók Szövetsége — mondta Garai Gábor, az írószövetség főtitkára. — Az idei találkozó az Ady-centenáriumhoz kötődik, az Ady Emlékbizottság kiemelt programjai között szerepel. Az eseményre mintegy 80 külföldi vendéget várunk szocialista és nem szocialista országokból. — A találkozón három kérdést vitatunk meg. A fő téma „A költészet forradalma és a forradalom költészete — Ady Endre születésének 100. évfordulóján” címet viseli. — Nagyjából ismerjük, hogy Közép- és Kelet-Euró- pában a román, a szlovák, a délszláv költészetben Ady — Régen nem így beszéltél: nekünk! Most meg: maguknak! — Én most is az vagyok, aki voltam! Nem azért vállaltam, hogy majd én sétálhassak át rajta. — Mire átmegyünk, akkorára oda minden... a föld, az ólak, az ekék, elviszi más. — Nem lesz híd, azt mondod te is! — Becsaptál bennünket! — Hidat ígértél... nézd csak meg, nincs a csizmánknak talpa! Az emberek szoros körbe gyűltek, mindenki hangosan szitkozódott, káromkodott, a zűrzavarban már egymás szavát se értették. — Még ha most megjönne Sándor bátyám a benzinnel! — gondolta Bálint, és a falu felé nézett. Tegnap este ezen az úton sétáltak Zsuzskával a sötétben. A kanyaron túl jött valaki biciklivel, világított, lehúzódtak előle egy eperfa mögé. Zsuzska azt mondta, nem kell már sokáig várniuk, Berci meg fog erősödni rövidesen... és majd akkor! — Csúfságot csináltál belőlünk, Bálint! — Tudtad te azt, hogy nem lesz itt híd soha. — Minket tettél bolonddá, a szegényeket! Egyre hangosabbak lettek az emberek, mint a darazsak, ha összegabalyodnakEndrének milyen erjesztő, megtermékenyítő hatása volt s ma is mesterüknek, elődjüknek tisztelik a szomszédos országokban a klasszikus poétát. Kevésbé tudjuk, mennyire sugárzott ki Ady hatása a szűkebb irodalmi körökön kívül Nyugat-Euró- pában. Az is ismert, hogy orosz nyelvterületen a magyar líra halhatatlan nagysága behatolt a köztudatba, de nagyon kíváncsian várjuk, mit jelent, hogyan értékelhető más szovjetunióbeli nyelvterületeken. — A harmadik téma inkább a mába nyúlik át, s ezért egy-egy fiatal írót, illetve költőt Dobai Pétert és Veress Miklóst kértük fel a vitaindítóra. Napjank elkötelezett költészetének lehetőségeiről és küldetéséről folyik majd az eszmecsere. — Nem lesz híd! Nem lesz föld se... Bálint az apját látta maga előtt. — Gyere innen, fiam! — mondta az öreg. — Menjünk! Nincs már nekünk itt semmi keresnivalónk! — Azt hiszed, nem tudjuk, mire volt ez jó neked? Hogy itt maradj a faluban! Érdemes volt! — Ki meri ezt nekem ... — Ki meri? Én! — Én is! — Én is mondom! (Folytatjuk)
