Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-06 / 209. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 6. U professzor nem Bemutatjuk Keleti Tamás akadémikust Ez úgy derült ki, hogy véletlenül éppen ötvenedik születésnapján találkoztunk, amely tizenharmadikára és péntekre esett. És elvégre miért is lenne babonás — hiszen a Magyar Tudományos Akadémia éppen ötvenedik életévében választotta levelező tagjai sorába. Humorérzéke — és jó adag öniróniája — viszont van, mivel a naptárra nézve nevetve jegyzi meg: lehet, hogy ez a választás az Akadémia bal- szerencséje ... Igaz, ha a babonára hajlott volna, akár neki se indult volna pályafutásának, elvégre ötven évvel ezelőtt, születése napján május 13. napja úgyszintén péntekre esett. A babonával mit sem törődő fiatalember szülővárosában, Budapesten végezte az akkor még Pázmány Péterről elnevezett tudomány- egyetem (a mai ELTE) vegyészkarát. Innen két évre Debrecenbe került, az ottani kórbonctani tanszékre, ahol a biokémiai laboratóriumban rákkutatással kezdett foglalkozni. Csakhamar rájött: ahhoz a munkához a biokémia alaposabb elsajátítása szükséges. Azután úgy adódott, hogy a biokémiát elsajátítva — annak másik ágazatát, az enzimológiát választotta. Az MTA Budapesti Biokémiai Intézetében (a mai szegedi kutatóközpont „ősébe”, ma annak Enzimológiai Részlegébe) került, Szörényi akadémikus mellé aspiránsnak. Ma is ott dolgozik, igazgató- helyettesként. Témája a különböző élőlényekből kivont, azonos funkciókat teljesítő enzimek összehasonlítása volt. Ennek az alapkutatás-jellegű témának a célja: megismerni az adott funkciókért „felelős” szerkezeti elemeket az enzimen belül. E kutatások eredményei végső soron az immunológiában is hasznosíthatók lehetnek. 1958-ban nyerte el a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot, a tudományok doktora címet pedig 1965-ben kapta. Közben témát változtatott: doktori értekezésének tárgyául enzimkinetikai módszerekkel vizsgált enzim-reakciómechanizmusok és kinetikai alapkutatások szolgáltak. (A kinetika a kémiai reakciók időbeni lefutásának vizsgálata, egy adott anyag koncentrációjának változása a reakcióidő függvényében. A változásból lehet azután a kezdeti és a végállapot közötti rekació- „lépésekre” következtetni...) Az enzimeknél mindez az enzim által katalizált, elősegített folyamatok mechanizmusának, és a fehérjeszerkezetnek a katalízisben való szerepének vizsgálatában használható fel. Doktori értekezésében még ezek egyfajta enzim ilyen irányú vizsgálatainak eredményei szerepeltek, az akadémiai székfoglaló tematikája részben elméleti kinetikai kutatásokkal, azok új elméleti módszereivel bővült. Mindennek célja: jobban megközelíteni az élő sejtben végbemenő folyamatokat. Itt tart most. De — mivel egy tudós pályáján a fél évszázados kor épp, hogy csak delelőnek számít, tovább hogyan? A válasz: mint eddig. Azaz: az utóbbi két évben alakult ki az az új irányzat, amelyet székfoglalójában is ismertetett, és ezt kívánja részletesen kidolgozni. Emellett az utóbbi időben az evolúció, az élővilág törzsfejlődésének termodinamikai problémáival is foglalkozik. Az alapkutatások mellett a gyakorlat felé mutat az im- mobilizált enzimek előállítása kémiai kötéssel, vagy fizikai módszerrel (például a hordozóba való záirással). Az ilyen hordozó + enzim együttest a gyógyszer- és élelmiszeriparban, az alkalmazott analitikában már ma is használják. Laboratóriumi kísérletek stádiumában van még sokfelé a világon ezek felhasználása az örökletes enzimhiányban szenvedők, a művesével, mesterséges hasnyálmiriggyel kezelendők gyógyászatában. Bár Keleti Tamásnak a munkája, hobbyja is egyúttal, sokirányú érdeklődésébe még más kedvtelések, hobbyk is beleférnek. (A sokirányú egyidejű elfoglaltságra akadémiai „önvallomásában” maga ad egy példát: „.. .Persze, sokszor összekapcsoltam a hasznosat a kellemessel. Így például a vad típusú Dro- sophylák (muslincafajta...) befogását nászutunk alatt az ablakba kitett erjedő málnalekvár segítségével végeztem el...”) Így azután szabadidejében ország-világot jár, utazik, gyalogol, a szabad természetet keresi. No meg fényképez, szenvedélyesen. Többek szerint jól is, amit az is bizonyít, hogy amikor 1962-ben egy évig a hanoi egyetem vendégprofesszora volt, és útjáról sok kínai és vietnami tárgyú felvételt hozott haza — ezek néhányát a Magyar H genetika kísérleti •.állatai** A baktériumok láthatatlan élőlények, mégis mindenütt jelen vannak hasznosan, vagy károsan. Felfedezésük óta a kutatók ezrei foglalkoznak velük. Az élet jelenségeinek a megismerésében az utóbbi 30 év legfontosabb eredményeit baktériumok segítségével érték el. Baktériumokkal végzett kísérletek útján sikerült felderíteni az anyagcsere számos, ismeretlen folyamatát, e folyamatok egymással való kapcsolatát, az anyagcsere szabályozását. Baktériumok segítségével tisztázták az öröklés molekuláris mechanizmusát is. Az egysejtű, gyorsan szaporodó, könnyen tenyészthető baktériumok kiválóan alkalmasak biológiai vizsgálatokra. Egy baktériumtenyészet néhány milliméterében több milliárd 'baktériumegyed található, amelyekből 20—30 perc alatt ugyanilyen számú utódot lehet nyerni. Ha valamilyen genetikai kísérletet emberen akarnánk végezni, a föld egész lakossága sem pótolhatná egy baktériumtenyészet 10 millibabonás Televízió vásárolta meg. A kínai császárok pekingi téli palotáját ábrázoló fotót azóta is gyakran láthatjuk a külpolitikai adások, híradók kínai vonatkozású híreinek háttérillusztrálásaként. Akadémiai önvallomását azzal kezdte: vegyészmérnök apja, orvos sógora hatására foglalkozott már 8 éves korában „komolyan” biokémiával, a lavórban vízipókot, a levesestálban tarajos gőtét tenyésztve. Saját családjában követi-e valaki a példát? Elneveti magát: 50 százalékban ... _ ??? — Lányom harmadéves vegyészmérnök-hallgató, biomérnök lesz, sőt, jövendőbelije is biokémikus. Fiam viszont villanyszerelő szakmunkás, menyem óvónő, szerencsére csak félig „fertőztem” meg a családot a szakmával. Keleti Tamás „legfiatalabb” akadémikusaink egyike. Talán életkorban is, megválasztását tekintve pedig biztosan. Évek, évtizedek állnak még előtte, amelyeket — humorát és munkakedvét megőrizve — sok sikerrel dolgozhat majd végig. Szatmári Jenő István literét, arról nem is beszélve, hogy embernél az utód csak átlag 20 évenként jelenhet meg. Az ilyen kísérletek értékelésének a feltétele az, hogy az alapvető genetikai folyamatok azonos módon menjenek végbe a baktériumokban és a magasabb rendű szervezetékben. Nos, éppen a baktériumgenetikai kutatások bizonyították be, hogy a genetikai folyamatok alapjai az egész élővilágban azonosak. A magasabb rendű szervezetekben sok minden természetesen másképp mehet végbe, mint a baktériuÚjfajta szélvédő üveg Az üvegtörés okozta sérülések megelőzésére a gépkocsik szélvédőjébe ma már általában különlegesen kezelt üveget helyeznek, amely két vékony üvegrétegből és közöttük egy átlátszó és hajlékony műanyag rétegből áll, vagy pedig edzett üveget használnak, amelyet az üveg olvadáspontjáig hevítenek, majd mindkét oldalát hirtelen lehűtik hideg levegővel. A laminált üveg erős ütésre sem esik szét, mert törött részeit a műanyag összetartja. Angol kutatók most a két eljárás házasításával olyan üveget állítottak elő, amely erős ütésre sem esik szét, és a törésvonalak sem élesek. Több évi kutatómunkával sikerült a szokványos öt milliméter vastag edzett szélvédő üvegnél vékonyabb, 2— 3 milliméter vastag üveget kellően edzeniük, mégpedig folyadékos hűtéssel. E vékony edzett üveget alkalmazzák a rétegelt szélvédő belső üvégrétegeként. KígyAinvázió Olaszország több helyén elszaporodtak a kígyók. Északnyugaton, Aosta vidékén már több mint száz elsősegélyhelyet kellett sok adag kígyómarás elleni szérummal ellátni. Legújabban Rómát is kígyóinvázió fenyegeti: e hüllők a zöldövezetekből behatolnak a lakóházakba. Számos család a hűtőszekrényében szérumot tart ellenük. A mérgeskígyók ugrásszerű elszaporodását a szakemberek azzal magyarázzák, hogy eltűntek természetes ellenségeik, a sünök és a ragadozó madarak. Használt gumiköpeny felhasználása Münchenben nemrég egymillió márkás beruházással munkába állítottak egy újonnan szerkesztett aprítógépet a kiselejtezett autógumik feldolgozására. A gép óránként mintegy 600 autóköpenyt vagdal szét kis darabokra. Ezekből gumiszőnyeget lehet készíteni, amelyekkel istállókat, teniszpályákat, egyéb sportpályákat, vagy gyalogjárót lehet borítani. A humuszréteg alá ásva a gumiaprólékot — építési hulladékkal és humusszal keverve — a talaj szerkezet javítására is használják. mokban, sokkal könnyebb azonban ezeket az eltéréseket vizsgálni, mint az alap- tanulmányokat elvégezni. Ezért alakult ki és fejlődött rohamosan a baktériumok genetikai tanulmányozása. Képünkön: az NDK Nö- vénynemesítési és Örökléstani Intézetének szakemberei különféle baktériumok felhasználásával kísérleteket végeznek az alapvető örökléstani folyamatok tanulmányozására és a gének szerkezetének a vizsgálatára. Baktériumtelepek a táptalajjal töltött tenyészedény- ben. Élettani mikroszkóp Angol és amerikai kutatók az agyhártyában eddig ismeretlen csatornarendszert fedeztek fel. Bizonyos agyrészeket ún. „intravitál mikroszkóp” elnevezésű különleges élettani mikroszkóppal vizsgáltak, amely lehetővé teszi az élő anyagban lejátszódó anyagcserefolyamatok tanulmányozását anélkül, hogy a vizsgált sejteket vagy szöveteket ki kellene emelni az élő szervezetből. Kiderítették, hogyan kerül vissza a véráramba az agy- gerincfolyadék, amely az agyat táplálja és védi: sok ezer parányi csatornán és egyrétegű hámnak a nem idegsejt jellegű sejtjeiben képződik. Ezek a csatornák nem állandóan láteznek, hanem különös módon a sejtek szükség szerint képezik, vagy ismét zárják őket. Kimutatták, hogy ugyanez a rendszer hat az emberi szemben is. ahol az átlátszó szemfolyadék nyomását szabályozza. Jelenleg állatkísérletek folynak különböző anyagokkal annak megállapítására, léteznek-e olyan szerek, amelyek e működés gyorsítására, vagy lassítására alkalmasak, Ha e folyamatot mesterségesen befolyásolni lehetne, az nagy segítséget jelentene olyanok számára, akik például vízfejűségben szenvednek — és túl nagy a folyadéknyomás az agyban —, vagy pedig glaukómában, amikor a szemben nő kórossá a nyomás. Tudományos szempontból a felfedezés — amennyiben más oldalról is igazolják — azért érdekes, mert ez ideig csak azt tudták, hogy a folyadékok a sejtekben apró cseppek formájában, szabad diffúzióval, vagy a sejtek közötti diffúzióval juthatnak át. Az azonban, hogy némely állati sejt belsejében — ha ideiglenesen is — olyan csatornákat tudnak képezni, amelyek közvetlenül egyik sejtből a másikig vezetnek, új felfedezés. Fenti képünkön vizsgálatot végeznek az élettani mikroszkóppal. „Vércsináló” hormon Az egészséges ember mintegy 5 liter vérében 23 milliószor millió (ezermiliiárd) a vörösvértestek száma. S egy-egy vörösvértest élettartama — amit nyomjelző izotópok; segítségével hajszálpontosan megállapítottak — átlagosan 110 nap. Ez annyit jelent, hogy a szervezetnek másodpercenként 2,4 millió elpusztult vörösvér testet kell „eltemetnie”, feldolgoznia, illetve másodpercenként ugyanennyi „vadonatúj” vörösvértestet kell „életbe indítania”. Ehhez óriási teljesítőképességű szabályozóberendezés kell. amely az elhalás és újjáképződés gyors üteme ellenére is mindig állandó szinten tartja a keringő vérben a vörösvértestek számát. Ha valamilyen okból, akár azért, mert a csontvelőben kevés vörösvértest termelődik, akár azért, mert a vörösvértestek a keringő vérben nem érik el a 110 napos „aggastyánkort”, hanem „csecsemőkorban” vagy életük „delén” elpusztulnak, rohamostul csökkenhet a vörösvértestek mennyisége. Furcsa, de szervezetünkben nincs erre a célra „számláló” berendezés, csak olyan automatizmus, amely a csökkenést érzékeli: ennek arányában csökken a térfogategységnyi vér által szállított oxigén mennyisége. Az oxigény- hiányt pedig sok sejtünk megsínyli, különösen az agy idegsejtjei. Oj abban rájöttek, hogy a vér oxigénhiányát elsősorban a vese speciális sejtjei érzékelik. Kiderült, hogy a vesében valamilyen serkentőanyagnak kell termelődnie, amely az átáramló vér oxigénhiánya esetén arra készteti a csontvelőt, hogy új vörösvértesteket dobjon a keringésbe. Amerikai kutatók vérből és vizeletből egyaránt kivonták azt a hormont, az eritropro- teint, amely mind kísérleti állatban, mind emberben vörös- vértest-termelésre serkenti a csontvelőt. Sőt sikerült is 2 milliomod gramm tiszta eritropro- teint kivonni 500 liter vérből. A kutatók elvben eljutottak odáig, hogy az eritroproteint embergyógyászati célra is fel lehetne használni, csillagászati összegbe kerülne azonban a szükséges mennyiség kinyerése vágóhídi vérből. Hatásos meny- nyiség előállítására tehát más módszereket kell találni, ez azonban még a jövő feladata. Képünkön: vörösvértestek elektronmikroszkóppal nagyítva. . s Wk ' 1 k _ ÜH £*>.
