Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-03 / 207. szám

1977. szeptember 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP NYÁRI ŐRJÁRAT UTÁN Elhanyagolt főzőkonyhák Alkohol és háziállat a strandokon Szigor a szabálysértőkkel szemben A nyár derekán már jóval túl vagyunk. A közegészség- ügyi szabályok betartásának tapasztalatairól érdeklődtünk a megyei KOJÁL-nál; hol, milyen hibákat észleltek, és milyen intézkedéseket tettek ellenőrzéseik alkalmával. A strandokon — sajnos — azt kellett megállapítani, hogy az üzemeltetők több­sége nem ismeri a közegész­ségügyi előírásokat. Általá­nos a megyében a vízhiány, ezen segítene a vízvissza­forgatás, de ezt csak Mező­túron és Jászapátiban al­kalmazták. Az öltözőhelyisé­gek többnyire korszerűtle- helk, az elsősegélynyújtó he­lyeket nem erre a célra használják, s felszereltsé­gük, gyógyszerkészletük is hiányos. A szemét tárolása, elhordása sem megfelelő minden Strandon, s ez nem­csak esztétikailag rontja a képet, hanem fertőzés forrá­sa is. Különösen kifogásol­ható, hogy Tiszaföldváron és Túrkevén laknak a strand területén, és háziál­latokat is tartanaik. Tisza­füreden és Tiszaőrsön kem­ping is működik a stran­don, az utóbbi helyen a ven­dégszobák rendkívül kor­szerűtlenek. A strandokon levő vendéglátóegységek­ben — a tilalom ellenére — szeszes italokat is árusíta­nak. Nem sokkal jobbak a vendéglátóegységekben tar­tott ellenőrzések tapaszta­latai sem. Bár a porfagy­lalt, a konzervfagyi és a jégkrémek elterjedése kö­vetkeztében egyre kevesebb a fagylaltfőző helyek száma, mégis találtak közöttük a közegészségügy szabályait súlyosan megszegőket, mint például a jászárokSzállási áfész cukrászműhelyének vezetője. Rendkívül rossz higiénés helyzetet tárt fel az ellenőrzés a szolnoki Bástya étteremben, a kar­cagi Autós csárdában és a tiszafüredi járás néhány ét­termében. A krémes készítését és árusítását jogszabályi ren-i delkezéssel korlátozták, ez­zel, valamint a fagylalt for­galmazására vonatkozó szi­gorú előírásokkal sikerült elérni, hogy több éve nem volt megyénkben tömeges krémes- vagy fagylaltmér­gezés, és egyre ritkábban fordul elő a nyári időszak­ban csoportos vagy töme­ges ételmérgezés. Ez — köz­vetve — a javuló élelme­zés-egészségügyi helyzetet tükrözi. Akik az előírásokat sú­lyosan megszegték, azokkal szemben a közegészségügyi hálózat szakemberei az el­lenőrzések után a Szüksé­ges intézkedést megtették, így szabálysértési eljárásra, bírságolásra, a kifogásolható tevékenység felfüggesztésé- sére stb. számos esetben ke­rült sor. Május elsejétől napjainkig 62 élelmezés­egészségügyi szabálysértési eljárás indult, és ez idő alatt összesen több mint 41 ezer forint pénzbírságot ve­tettek ki. Ez mind az esetek számában, mind a kisza­bott bírság összegében meg­haladja az elmúlt évi ha­sonló időszakot. Ugyancsak nőtt az egy esetre átlagosan kirótt bírság összege is. összegezve: megyénkben a járványügyi helyzet megfe­lelői A nyárra jellemző fer­tőző betegségek, nem jelent­keztek nagyobb számban, mint a korábbi, hasonló idő­szakban, kivéve a fertőző májgyulladást, amelyben ál­talános iskolás korúak bete­gedtek meg nagyobb szám­ban. A további tennivalók kö­zött a strandok közegészség- ügyi helyzetének javítása, ezen belül is a jobb tárgyi feltételek megteremtésére intézkedések szerepelnek. A vendéglátóegységeknél inkább a vezetők és beosz­tott dolgozók szemléletét kell úgy alakítani, hogy a viszonylag jó, vagy javuló feltételek között az üzemel­tetés közegészségügyi sza­bályaira is fordítsanak na­gyobb gondot. R. E. 20. Bálint másnap rossz han­gulatban ment ki a hídhoz. Már voltak ott néhányan, de legtöbben még csak az­után szállingóztak. Amióta megjött a hideg, egyre töb­ben maradtak el a munkából. Pedig most kellene mindent beleadni! Ellenőrizte a létszámot, száztizenhatan dolgoztak az­nap. Amikor a hídépítést kezdték, négyszázan voltak. Legalább kétszázötvenen len­nénk! Két hete az oroszok se jár­tak itt, velük talán még le­hetne elérni valamit. De hát nekik is más a gondjuk, úgy látszik. A kapitány segíthet­ne, kiparancsolhatná a híd­hoz a szamosházi gazdákat. De mit mondanának Bá­lintnak? Ráhozta a falura az oroszokat... A szegény emberek egy ré­sze sem jár azóta a munkára, mióta az oroszok nem külde­nek se szeszt, se krumplit, se csizmatalpat. Meggyújtották a tüzeket. Kormolva, füstölve fogtak lángot a tűzrakások; kellett a meleg. A hideg, nyirkos vízparti levegő hamar átjár­ja az embert, csak úgy vacog tőle már dél felé. A tüzek megrakására ő adott parancsot. Eleinte a forgácsot haza vitték az em­berek. Vitték is a hátukon, a nagyobb darabokat bicik­li-csomagtartóra kötözve. Amikor a gerendákat rakták fel, kevés volt a forgács, de vinni akart mindenki — ösz- szevesztek rajta. Az egyik szombaton még verekedtek is. Angyal Sán­dor fültövön vágta a Bódy gyereket, amiért az hozzá mert nyúlni az ő forgácscso­mójához. Akkor Bálint megparan­csolta, hogy senki nem vihet forgácsot a hídépítéstől; azt mondta, kell a tűzre. * Más ok is volt: az ácsok egy idő óta többet faragtak le a gerendáknak, oszlopok­nak kijelölt rönkökből, csak azért, hogy minél nagyobb, kiadósabb forgácsokat vihes­senek haza. Ide jutottak. Reggel Sándor bátyját el­küldte oz oroszokhoz benzin­ért. Ha nem kapnak üzem­anyagot, két nap múlva le­áll a fűrész. Csak a jég ne jönne még; legalább két hétig, hadd tud­nának a jeges ár fogadására felkészülni. Tíz ember éjjel-nappal szolgálatban meg tudja véde­ni a hidat a jégtől. Hosszú rudakat faragtak. A híd kor­látján állva, ezekkel szét le­het tömi a jégtáblákat, el le­het piszkálni a vízen a nagy- ját, hogy ne ütközzenek a gyenge oszlopoknak, ne tor­lódjanak fel. Az a legna­gyobb baj, hogy alacsony a híd. Nyáron majd meg lehet erősíteni a híd oszlopait. Van nyár, hogy térdig ér csak itt a víz, akkor lehet majd dol­gozni. Minden oszlop elé jég­törőt építenek! Bálint már kitervezte, jó erős oszlopo­kat kötöztet egybe, bevasal- tatja, elől éles vasa lesz, hogy Tananyag és az élet nemrégiben eí?y ált,alr----------=------- nos iskola vé gzős tanulóitól megkérdez­ték —■ csak úgy kísérletkép­pen —, hogy mit tudnak né­hány olyan személyről — Rákosi Mátyás. Rajk László, Tildy Zoltán stb. — akik az elmúlt három évtized egyik vagy másik szakaszában fon­tos szerepet játszottak a ma­gyar közéletben. A kérdé­sekre adott válaszokból ki­derült, hogy annak az egy iskolának a nyolcadikos ta­nulói a minimálisnál is ke­vesebbet tudnak róluk. Aligha lehetne leszűrni eb­ből valamilyen általános ér­vényű következtetést — ha nem érkezett volna hír ép­pen ugyanabban az időben (mondhatjuk: jelenidőben) egy középiskolában történt kérdezősködésről. A válaszok nagyon hasonlóak voltak az előbbiekéhez. Hozzá kell ten­ni, hogy mindkét kérdezős- ködésnek egyetlen feltétele volt csupán, hogy a megkér­dezettek válaszadás előtt ne kutathassanak könyvekben. Más vidéken történt, hogy egy falusi asszonyt hivata­los levelek özönével árasz­tott el egy vállalat, amely az asszony házának egyik szobáját igényelte. Aláírat­tak vele mindenféle papíro­kat, s csak később derült ki, hogy számára nagyon előny­telen szerződést kötött. Évek­be is beletelhet, amíg meg­találja a maga igazságát. Látszatra a fenti esetek között nincs is összefüggés. S mégis van. Két példa együtt olyan kép körvonalait rajzolja ki, amelyben egy­re világosabban látható: ál­lampolgárok százezrei keve­set tudnak arról az ország­ról, amelyben élnek, élünk. A tudományok rohamosan fejlődnek, a technika újabb és legújabb vívmányairól nem lehet tudomást nem venni. S közben már-már kívül esik az érdeklődés ha­tárain az. ami az utolsó har­minc évben velünk történt, ami legközelebb van hoz­zánk. Időben is, térben is, érzelmileg is. S nem ismer­jük eléggé ennek a fejlődés­nek kapcsán feladatainkat és jogainkat sem. Mai nyolcadikosok, az ál­talános iskolát éppen elha­gyó fiatalok többet tudnak az űrhajók típusairól, egy Mars- vagy Vénus-utazás le­hetőségeiről és időtartamá­ról, mint harminc évvel ez­előtt talán az ilyen tudomá­nyokkal foglalkozó szakem­ber. Atomhasadásról és ki­bernetikáról vitatkoznak azok — bizony, nemegyszer ugyanazok —-, akiknek alig- alig van fogalmuk arról: mi történt Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Lehet vitatkozni azon,-------- hogy az általános és középiskolai tananyag — éppen a tudomány és a tech­nika mind gyorsabb fejlődé­sének velejárójaként — he­lyes arányban tolódott-e el a reálműveltséget adó tár­gyak javára. Mindenképpen tény azonban, hogy az ok­tatásból — és nemcsak az oktatásból — hiányzik a szo­cialista magyar haza politi­kai-jogi-történelmi valósá­gának megismertetése. Nem sokáig hiányzik. A Minisztertanács a közelmúlt­ban hozott határozatot arról, hogy az államszervezet fel­építésére, a legfontosabb tör­vényekre. az állampolgári jogokra és kötelességekre vonatkozó ismeretek szerves részei legyenek az iskolai tananyagnak. A legközeleb­bi években, az új tantervek bevezetése során az általá­nos iskolákban „Történelem és állampolgári ismeretek”, a középiskolákban és a szak­munkásképzőkben pedig „Történelem és társadalmi ismeretek” című új tantárgy lép a következő tanulniva- lók közé. Mit is kell hát tudnia egy magyar állampolgárnak? Annyira régi, klasszikus igazság, hogy immár köz­helyszámba megy: csak an­nak a nemzetnek van jö­vője, amely tiszteletben őrzi múltját és öntudatosan éli a jelent. Régi időkről, törté­nelmünk nagy eseményeiről és kiemelkedő alakjairól je­lentőségüknek megfelelően szól az iskola a történelem- tantárgy segítségével. Nem annyira a tananyag hibája, mint inkább érthető emberi gyöngeség, hogy a legújabb idők, a szinte még csak fél­múltnak nevezhető időkről kevésbé világosítjuk fel az ifjúságot. Talán éppen azért, mert akiknek beszélniük kel­lene róla, a maguk számára alig-alig tudják múltként el­fogadni, hiszen nemcsak át­élték, de részvevői, alakítói voltak történelmünk — hi­báival együtt is — legtöbb újat, korszakos fordulatot hozó szakaszának. Tudnia kell az állampol­gárnak, hogy honnan indul­tunk, hogyan jutottunk odáig, ahol vagyunk — és hol tartunk, mit teszünk ma. Röviden talán így lehetne összefoglalni azt a tantárgyi ismeretanyagot, amit már a legközelebbi években elsa­játítanak az iskolások. Nehéz volna valamilyen „skatulyába” beszorítani eze­ket a tudnivalókat: jogi tu­dományok ezek, meg törté­nelmiek is. Nem paragrafu­sokat kell megjegyeznie a tanulónak elsősorban, hanem állampolgári jogait, s köte­lességeit kell megismernie. Ismerjük meg hazánkat olyannak, amilyen ma, s ez­zel együtt azt az utat, ame­lyen idáig jutottunk. A tör­vénytár — képletesen szól­va — nyitva áll mindenki számára, az ország politikai szerkezete, felépítése, jog­rendszere, alkotmánya nem­csak hogy nem titok, de megismerése kötelesség. Nemcsak azér> , ■ majdani felmé­rések, iskola; vagy azon kí­vüli kérdezősködések /jobb eredménnyel végződjenek, minll a mostaniak. Azért, mert a hazafiság összetett, bonyolult fogalom. Hazafi­nak az érezheti magát, aki nemcsak szereti, hanem is­meri is azt az országot, amelyben született, ahol él és dolgozik, élvez; a jogokat és teljesíti kötelességeit. Várkonyi Endre rermekrajzpályázat A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére „1917—1977” címmel gyer­mekrajz pályázatot hirdet a Dé­ryné Művelődési Központ, a Jászberényi Járási Hivatal és a Városi Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya a város és a járás általános iskoláinak tanulói ré­szére. Pályázni lehet bármilyen mé­retű és technikával készített, személyenként 1—3 alkotással, grafikával, olajfestménnyel, víz- festménnyel, linóleummetszettél: tudja vágni, szaggatni a jég­darabokat. Nyárra a kapitány cölöp­verőket ígért; olyanokat, amelyeket gőzgép hajt. Este találkoztak. Beesteledett, Zsuzska vet­te a kendőjét, kabátját, és mint máskor, bejelentette: — Megyek a tejért. Berci tudta, hogy Zsuzska nemcsak oda megy ... Bálint a templomkertnél várta. — Most már meg kellene beszélnünk mindent! — Hogy lehet ezt itt a ke­rítés mellett, utcasarkon ? Arra alkalom kell... — Kerítsünk rá alkalmat! Lehetne már Bercivel beszél­ni! — De még mindig olyan gyenge ... tegnap is elájult. Itt hagyjam? Itt fogom hagy­ni... De a gyerek! Néküle én nem mehetek! Anya va­gyok ... Tudom, te se akarsz elszakítani a gyerektől. De Bercit se szakíthatjuk el tő­le... Még most nem! Milyen szerencsétlen vagyok én, Bá­lint ... Ne félj, a tied vagyok, — Nahát akkor ... Valaki jött az úton a sö­tétben. Behúzódtak a temp­lom falához. ,— Menjünk, és most.., Téma: a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, Lenin, a hazai haladó küzdelmeiknek az ábrá­zolása, az ipar, a mezőgazdaság fejlődésének, a gyermekek mai életének, a szülők munkájának, az úttörőélet, a tudományos- teohnJkal eredmények bemuta­tása. Az elkészített pályamunkákat november 5-ig a Népművelési Intézet szakzsürije bírálja el. A legjobb alkotásokból vándorkiál­lítást rendeznek. most rendezzünk el mindent. Add ide a kezed ... — Most csak mindent el- ronhatnánk! (Folytatjuk) Röpülj páva Előkészületek az országos vetélkedőre Már javában folynak a Röpülj páva népművészeti vetélkedő felvételei az or­szág különböző tájain és a televízió stúdióiban. Az idei népművészeti ve­télkedőre 53 csapat nevezett be. Csaknem 50 ezer ember vett részt az előkészületek­ben; az előselejtezőkön „re­pülő zsűri” járta végig azo­kat a településeket, ahon­nan a nevezéseik érkeztek. A szemgyönyörködtetően előadott, igényes produkciók láttán határoztak: a terve­zett 16 helyett 18 kap jo­got a nyilvános bemutatko­zásra, tehát elődöntős. Így a televízió nézői az adások során közel nyolcezer nép­művész játékában és mun­kájában gyönyörködhetnek. Mint a korábbi versenye­ken, ezen is szavazással döntik el a zsűritagok és a nézők, hogy melyik produk­ciót juttatják tovább, majd a döntőben kinek adják a helyezéseket. Egy nagydíj, két első díj és egy közönségdíj kiadását tervezik. A nagydíj egy Ika­rus autóbusz lesz. Metronóm '77 A szolnoki táncdalkedvelő fiatalok körében is az Illés és a Corvina együttes lemeze vezet a Metronóm ’77 számai közül. Több százat vásárol­ták meg a Ságvári körúti Hangszerboltban. A ranglis­tán mögöttük Katona Klári, Ihász Gábor, majd Kati és a kerek perec sorakoznak Szolnokon. Az idei fesztivál lemezei­ből folyamatos az ellátás, „hiánycikk” egyetlen napig sem volt. Tanyaudvar (Fotó: T. F.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom